Kisalföld, 1994. június (49. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-01 / 126. szám
1994. június 1., szerda Az autópálya-körgyűrűhöz kapcsolódó főutaknak a városon átvezető szakasza tegnap óta immár hivatalosan is átadottnak minősül. Ezt reprezentálta a győri városházán tartott ünnepség, amelyen részt vett dr. Horváth József címzetes államtitkár, köztársasági megbízott, Botos Gábor, a megyei közgyűlés elnöke, s az útépítés tervezői, szervezői, kivitelezői, munkásai. Jelen volt az eseményen - bár az előzmények után sokan ezt előzőleg kétségbe vonták - dr. Schamschula György közlekedési miniszter is. Az ünnepi beszédekből azután kiderült, az április végi átadáskor nem az okozta a félreértést, hogy a város és a minisztérium szemben állna egymással. Kolozsváry Ernő polgármester tegnap elmondta: a város köszöni a minisztériumnak, és személy szerint a miniszternek is, hogy a nyilván sok fontos teendő között előnyben részesítette a Győrt megkerülő autópálya létesítését. Amiért a rácsatlakozó útszakaszok hivatalos átadása késett eddig, városi érdekből történt: félő volt ugyanis, hogy az autópálya után a „belső munkák", például a zajszigetelő fal építése más, országosan fontosabb érdekek miatt késedelmet szenved. Szerencsére nem így történt. Győr, legalábbis belvárosa sok forgalmi ártalomtól mentesült már eddig is. A lakótelepiekre néhány hónapig most ugyan rázúdul a forgalom, ám történelmi értékeink védése még ezen az áron is fontos. A polgármester kéri az érintetteket: érezzék át az útépítések fontosságát, s a jövő érdekében legyenek türelmesek erre az átmeneti időszakra. Dr. Schamschula György miniszter a városházi ünnepségen elsősorban arról beszélt: amikor most a kormány hivatali útjának végén számvetést készít, főleg arra érdemes visszatekinteni, hogy az elmúlt négy évben mennyit gyarapodott hazánk infrastruktúrája (víz-, gáz-, telefon- és úthálózat). Szeretné, ha a következő kormány is úgy gondolkodna, fontos ennek az iránynak a továbbvitele. Lehet, hogy a fejlesztési hangsúly most majd az ipartelepítésre kerül, mondta a miniszter, ám azt sem szabadna elfelejteni, hogy az elmúlt évtizedek példája alapján ez kevésbé hatékony a fejlett infrastruktúra megléte nélkül. Dr. Schamschula György azt kívánta Győr polgárainak: komfortos városban érezzék jól magukat, mert csak boldog emberek tudnak boldog országot alkotni. A tegnapi ünnepségen tizenegyen - a tervezők, szervezők, építők képviselői - vehették át a polgármestertől a „Győr Városáért” emlékérmet. Rajtuk kívül természetesen mindenkit köszönet és elismerés illet, akik ebben az impozáns munkában részt vettek, mondta a polgármester. Kolozsváry Ernő egyébként az ünnepi fogadás után elmondta lapunknak: van még tennivaló Győr közlekedésében éppen elég, például az autópályához kapcsolódóan a Fehérvári úti csatlakozás közlekedésének megoldása. A miniszterrel folytatott - egyébként baráti hangulatú, s mindenféle személyes haragtól mentes - beszélgetés után az a véleménye, e fejlesztés ügyében már bizony a „városnak is a zsebébe kell nyúlnia”. J. F. Az infrastruktúra fontosabb az iparfejlesztésnél A miniszter a hivatalos útavatáson Győriek telefonköreiben Még az idén 9300 új előfizetőt kapcsolnak be (Folytatás az 1. oldalról.) A Matáv Rt. Soproni Igazgatóságának vezetője, Bodnár László, a Siemens Telefongyár Kft. vezérigazgatója, dr. Beke- Martos Gábor, a kft. ügyvezető igazgatója, Hetényi Péter, valamint az Inteltrade Kereskedelmi Rt. képviselője, Győri András írta alá azt a szerződést, melynek köszönhetően még az idén több mint kilencezer új telefon-előfizetőt kapcsolnak be Győrött. Mándli Sándor, a Győri Távközlési Üzem vezetőjének köszöntője után Bodnár László ismertette a résztvevőkkel és a sajtóval a megye és Győr távközlési fejlesztését. A tavaly júliusban átadott 20.000- es kapacitású digitális központ, a ménfőcsanaki 2240 előfizetős kihelyezett egység a meglévő crossbar rendszerekkel és egyéb kihelyezett központokkal együtt 46.000 előfizetői kapacitást jelent a megyeszékhelyen. Jelenleg 29.000 a már meglévő előfizetők száma, ami száz lakosra vetítve 22,2 telefont jelent, ez az ellátottság már az országos átlag felett van. Azonban még 14.000-en várnak a készülékre. Csatlakozásukhoz ki kell építeni, illetve bővíteni az elosztóhálózatot. A Matáv Rt. a Világbanktól kapott hitel alapján tendert írt ki a fejlesztésre, amit a Siemens nyert meg, mint generálkivitelező. Bár nem ők adták a legolcsóbb árajánlatot, de éppen szakmai kvalitásuk és eddigi referenciamunkáik a garancia a jól működő rendszerre és a határidő betartására. A beruházás 730 millió forintba kerül, s a már megépült digitális központtal és a létesítmény költségével eléri a 2,2 milliárd forintot. A Kisalföld kérdésére, hogy ebből a lakosságra milyen teher jut, Bodnár László elmondta: semmilyen. Ezt a Matáv vállalja. Az új előfizetőknek csak a törvényileg előírt belépési díjat és a hálózat utolsó végpontjától számított - szokásos - szerelési díjat kell fizetni. A távbeszélődíjakban ez hogyan jelenik meg? A tarifális kérdés nem egyszerű, hiszen a beruházásnak hosszú távon meg kell térülnie, de ez nem jelentkezhet csupán a győri előfizetőknél, a díjak országosan egységesek. A megvalósítás üteme igazodik a kialakított műszaki lehetőségekhez. A lényeg, hogy Győrött a vasúttól délre eső területeken kezdik a munkákat, majd folyamatosan az északi városrészeket bővítve, a belvárosban fejezik be a beruházást. Még egy fontos ígéret: az idén telefonhoz jutó 9300 fő után 1995-ben újabb 7000 előfizető bekapcsolását tervezik, és ezt követően a kapacitásfejlesztések ütemével együtt 1996-tól kínálati piacot hoznak létre, s Győr és környéke országosan az egyik legjobban ellátott terület lesz... JUHÁSZ ZSOLT AKTUÁLIS Ülésezett Kapuvár önkormányzata Tervezik a városbelsőt Tegnap délután négy órakor a kapuvári városháza nagytermében 13 képviselő és vagy 60 kisdiák jelenlétében kezdte meg munkáját a város önkormányzata. A Széchenyiiskola nyolcadikosai állampolgári ismereteiket bővítették, a polgármester pedig a napirendre kerülő testületi jóváhagyást igénylő ügyek sorát. Mielőtt hozzáfogtak volna a napirendek tárgyalásához, Varga Gyula köszönetét fejezte ki a hivatal dolgozóinak, a választási bizottságok tagjainak a voksolás zökkenőmentes lebonyolításában vállalt szerepükért. A két ülés között végzett tárgyalásai sorából kiemelte a város gázellátásának kérdését, mint elmondta, amennyiben a baumgarteni távvezeték építésének feltételei megteremtődnek, úgy 1997-98-ra vezetékes gázhoz juthat a város. A napirendek közül elsőként a város belső részletes rendezési tervét vitatták meg a képviselők. Varga László, a terveket készítő Regioplan iroda vezetője négy lehetőséget tárt a testület elé, melyek alapján a városfejlesztési bizottság javaslatára egy ötödiket készítettek, és ezt fogadták el. Hosszas vita csupán egy, a városközpontban lévő foghíj beépítéséről bontakozott ki. Az önkormányzati tulajdonú Városgazdálkodási Kft. múlt évi gazdálkodására részletes és alapos írásos dokumentumokat kaptak a képviselők. Kiss Gy. Etelka, a felügyelő bizottság elnöke újabb adatokkal egészítette ki. Ennek köszönhetően a beszámolót néhány kiegészítéssel a testület egyhangúlag szavazta meg. Az ülés lapzártánkkor még tartott, a későbbi döntésekről holnapi számunkban olvashatnak. N. D. L. KISALFÖLD 3 ÁLLÁSPONTUNK Közös úton A négy évvel ezelőtti országgyűlési választásokon meggyőző fölénnyel nyert az MDF, a megszerzett voksok száma egyértelműen azt bizonyította, a többség akaratából lett a koalíció, s az ország vezető pártja. A kormányzási hónapok alatt azonban rohamosan olvadt a támogatottság, s az idő múlásával szinte kézzelfoghatóvá vált a bizalomvesztés - a fórumra igent mondók körében is, hát még azok között, akik ilyen-olyan okból nem is éltek választójogukkal -, amit a közvélemény-kutatások a tamáskodó politikusok kézlegyintése ellenére is visszaigazoltak. Hogy a népszerűség eljátszásában a kedvezőtlen gazdasági döntések, vagy a hatalmi gőg, a mélygerinc és a gyökérmagyarság abszolutizálása, az igazság kizárólagos birtoklásának vakhite, az iskolatársak, rokonok és harcostársak kontraszelektív és visszatetszést keltő helyzetbe hozása játszotta a főszerepet, azon a társadalommal foglalkozó tudományos kutatók és a történelmi távlat kincsét birtokló utódok még jókat fognak vitatkozni. Egy azonban már ma is világos: bár a választott parlamentek és a megalakuló kormányok négy esztendőre kapnak mandátumot, a polgárok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy időközben, informálisan megvonják a bizalmat még attól is, akit ők ültettek a bársonyszékbe. Ezt az „apróságot” figyelembe kell vennie a most abszolút többséget kapott MSZP-nek és az esetleg hozzá csatlakozó koalíciós partnernek is. Elég egy rossz mozdulat, egy arrogáns „leminoritázás”, elég, ha a magabiztosság egy árnyalattal elhajlik a fennhéjázás felé, és már csupán a szavazóurnákba pottyantott szavazatok legitimálják a hatalmat, nem pedig a többség bizalma, türelme, a szebb jövőbe vetett, a már elviselni segítő hite. Közhely, hogy a hatalmat nem megszerezni, hanem megtartani nehéz. Márpedig most, ebben a türelmét vesztett hazában az a legfontosabb, hogy a döntéshozó országelsők hosszú távon is a lehető legszélesebb társadalmi rétegeknek és azokkal együtt mutassák meg az alagútból kivezető utat. — MEGKÉRDEZTÜK Mit jelent a földárverések határidejének lejárta? Határidő járt le tegnap: a jogerősen elkülönített kárpótlási földalapokra tartandó árveréseket kellett befejezni május 31 -ig. A megyei kárrendezési hivatal vezetőjét, dr. Babiczky Gábort kérdeztük, sikerült-e eleget tenniük az előírásnak? - Hiánytalanul befejeztük ezt a munkát. Az ütemezésnek megfelelően tegnap megtartottuk az utolsó árveréseket is. - Nem nehezítette a dolgukat semmilyen váratlan akadály? - De igen. Több gazdaságnál is akadt olyan felszabadult terület, amelyet nem helyeztek el egyik földalapba sem. Utólag, államigazgatási eljárás keretében kellett kötelezni őket a hiány pótlására. Jellemzően olyan belterületi földekről is szó van, amelyekre a földhivatalnak még ebben az utolsó időszakban kellett aranykorona-értéket adnia... Bonyolította a munkát, hogy időközben természetvédelmi területeket is mentesítettek az árverési tilalom alól - nem az alkotmánybírósági határozat ellenében, hanem éppen annak szellemében. - Mennyi föld maradt elárverezetten? - Megyénkben az összesen 2,4 millió aranykoronából elkelt 2,2 millió. A maradékból százötven-százhatvanezer aranykorona vár jogerős földalap-kijelölési határozatra, ezekre nem vonatkozik a tegnapi határidő.Néhány helyen érdekes módon aránylag sok aranykorona megmaradt a negyedik, ötödik árverés után is. Ezeken a helyeken a szövetkezet a maradék területet a tagok között nevesítheti. A megyében van még egy kevés, száz-százhúszezer aranykoronányi árverezhető állami tartalékföld, az úgynevezett miniszteri kijelölésű alapban. - Miben bízhatnak a kárpótlást legutóbb, pótlólag kérők? - Országosan ötszázharmincezer vagyoni és hetvenezer személyi sérelem kárpótlására adtak be igényt legutóbb. A megyében már ezeket az igényeket is feldolgoztuk. A többi megyei szintű munka végeztével lesz felépíthető az országos adatállomány, s ekkor derül majd ki, hogy a hatszázezer kérelemből mennyi a megalapozott. A megszerzett kárpótlási jegyekkel szemben állami tulajdont különítenek el. A NAP MONDÁSA Aki másokat lekicsinyeli, az sose nagy. Johann Gottfried Seume német költő (1763-1810) Vidéki Expo elő- és utórendezvények Eddig 1163, az 1996-os budapesti Expóhoz kapcsolódó vidéki elő- és utórendezvényt regisztrált a Világkiállítási Tanács, az ezeket ismertető programnaptár várhatóan még ez év végéig elkészül. Egyebek mellett ezt mondták el a Duna menti Tartományok - amelynek a Duna mentén lévő tartományok és megyék a tagjai - Expo-munkabizottságának kedden, Komáromban megtartott ülésén. Mivel a programok sikere azok megközelítési lehetőségétől is függ, ezért jelentős közlekedési fejlesztésekre is sor kerül. A vasúti fejlesztések közül a legnagyobb volumenű a Budapest-Bécs közötti fővonal korszerűsítése. Erről magyar-osztrák kormányközi megállapodás is született, s e célra a német kormány 280 millió márka hitelt adott. A korszerűsítések révén harmadával a közúti fejlesztések közül megemlítették az Abdától az osztrák határig terjedő M1-es, valamint az M3-as és az M5- ös autópálya koncessziós formában való építését. Az első 1995 végére készül el, az utóbbi kettőt pedig több ütemben valósítják meg. Több település, többek között Vác, Sopron, Keszthely, Szolnok és Pécs határában épül elkerülő, vagy tehermentesítő út 1996-ig. (MTI)