Kisalföld, 1994. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-01 / 178. szám

4 KISALFÖLD Hogyan tájékoztat a nemzeti bank? A Magyar Nemzeti Bank tájékoztató tevékenysé­ge egyre inkább megközelíti a fejlett piacgazdasá­gokban működő jegybankok színvonalát - állapítot­ta meg az MNB felkérésére készült vizsgálatának je­lentésében a Burson Marsteller Budapest Kft. A cég által készített felmérés megkérdezettjei emellett bi­zonyos területeken a tájékoztatás javítását várják az MNB-től. A lakosság egy része nincs tisztában az MNB sze­repével. A vállalkozók - akik több, de gyakran nem túl friss információval rendelkeznek - rendszeresebb, szakszerűbb és közérthetőbb tájékoztatást szeretné­nek kapni az MNB-től. A pénzintézeti szakemberek többsége a jegybank fejlesztési elképzeléseiről igé­nyelne több információt, továbbá sokrétűbb elemző tevékenységet várnak. Gazdaságra gyakorolt befo­lyását elvileg fontosnak minősítették, de a gyakor­latban sokan ezt még nem tartják megfelelő szintű­nek. A sajtó kapcsolata az MNB-vel jó, nyíltnak tart­ják a bankot, de az információkat keveslik. A bank munkatársai összességében pozitívan értékelik mun­kahelyüket, a kedvezőtlen tapasztalatokról szólva többen említették a bank bürokratikus jellegét. (MTI) Az ügyeletek jelentik Vízbe fúlt egy családanya Mintegy kétszáz fürdőző mellett a Duna gönyűi sza­kaszánál tegnap vízbe fulladt egy 37 éves győri nő. Az asszony családjával strandolt a Dunán, amikor hozzá­tartozói arra figyeltek fel, hogy a víz tetején mozdulatla­nul lebeg. Más fürdőzők segítségével a partra húzták és sürgősen mentőt hívtak, a helyszínre érkező kocsi sze­mélyzete azonban már csak a halál beálltát tudta meg­állapítani. Az M1 -es autópálya 116-os kilométerszelvényénél teg­nap 13 óra 20 perckor egy személygépkocsi az előtte ha­ladó tehergépkocsi hátuljába rohant, majd a szalagkor­látnak vágódott és felborult. A totálkárossá tört gépko­csi két svéd állampolgárságú utasát súlyos, de talán nem életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba a men­tők. Vasárnap délelőtt Lövő belterületén figyelmetlenül ke­rékpározott egy 46 éves helybéli férfi. Amikor a kerék­pár kereke egy gödörbe ugrott, a kormány félrevágódott, a férfi pedig az úttestre esett és súlyos sérülést szenve­dett. Strandbalesethez tegnap két ízben riasztották a győri mentőket. Az egyik alkalommal egy fürdőzőnek a dere­kára ugrott egyik társa, a másik sérülést pedig a gumi­asztal okozta: a rajta ugráló 17 éves fiatalember rosszul esett, és összezúzta az arcát. A győri tűzoltókat 2-300 négyzetméteres avartűzhöz riasztották vasárnap. A lángok a Püspökerdőt fenyeget­ték, de a lánglovagoknak idejében sikerült elfojtaniuk őket. A megye határátkelőhelyei vasárnap csendesek vol­tak, látogatottságuk gyenge volt. Egyedül Hegyeshalom­nál volt közepes erősségű a forgalom, 3-3 sávon azon­ban fennakadás nélkül zajlott a ki- és beléptetés. A zöld­határ forgalma sem volt nagyobb, mint az egyébként meg­szokott, vasárnap délelőtt egy öttagú román csoportot fogtak el a kánikulában is szolgálatot teljesítő határőrök. A győri mentőszolgálat ügyeletesétől szerencsére jó hírt kaptunk: a győriek az országos átlagnál sokkal jobban bírják a meleget, a hétvégén az egyébként szokásosnál nem kellett többször belgyógyászati rosszullétekhez ki­vonulni. A mentősök szerint a meleg nem okozott külö­nösebb rosszulléteket, infarktusból, agyvérzésből se volt több, mint máskor.­ ­MEG­ Törvénymódosítást kezdeményez a kamara Balatoni szobakiadás A balatoni szobakiadás szabályozásának megváltoz­tatására, törvénymódosítás előkészítésére hozott létre munkabizottságot a Balato­ni Gazdasági Kamara. Olyan tóparti szakembercsoport vette kezébe ily módon a fi­zetővendég-szolgálat már­­már tarthatatlan ügyét, amelynek tagjai közvetlen ta­pasztalataikból ismerik a gondokat. Az északi parton összesen legalább százezer kiadó ágy­ról tudnak az önkormányza­tok, de az utazási irodák csu­pán hétezret közvetítenek. Ez lenne a kisebb gond, de a szo­bák többségében a vendég „il­legálisan” tartózkodik, vagy­is nem jelentik be és nem is fizetnek utána adót. Megje­lentek az árnyékgazdaság­ban a közvetítők is, akik a vendégfogadóhoz hasonlóan adózás nélkül jutnak bevé­telhez. A Balatoni Gazdasági Ka­mara elnöksége szerint a rend­kívül kedvezőtlen szabályzók kényszerítették a feketegaz­daságba a szobakiadókat. Be­vételükből ugyanis csak 10 százalékot írhatnak le költ­ségként, és 90 százalék után adóznak. Ez irreális arány, hi­szen a rezsi, a mosás, takarí­tás ennél sokkal többet el­visz, előfordul, hogy a bevétel 40-50 százalékát. Adózhat­nának ugyan tételes elszámo­lás alapján is, de ez bonyolult adminisztrációval jár, amire nem mindegyik szobakiadó készült fel, másrészt pedig a vendégfogadással kapcsola­tos munkát a családtagok vég­zik, márpedig az iskoláskorú leány vagy fiú aligha tud szám­lát adni vállalkozó szülőjének. Arra már nincs remény, hogy az idei szezon alatt reformál­ják a szobakiadást, de a kö­vetkezőre új szabályozókat kö­vetel a Balatoni Gazdasági Ka­mara. (MTI HAZAI KÖRKÉP Kovács László külügyminiszter: Az Expo az adózókat terhelné Magas rangú vendégek tisz­telték meg vasárnap délelőtt a rábapatonai nemzetközi agárversenypálya avatását. Kuncze Gábor belügyminisz­ter és Kovács László külügy­miniszter is jelen volt a nagy sikerű rendezvényen. Kovács Lászlót, a budapesti Expo nagy nemzetközi visszhangot kivál­tó lemondásának fogadtatá­sáról kérdeztük. - Egyelőre komoly jelzés a minisztériumunkhoz nem ér­kezett, hiszen pénteken vette a világsajtó először a magyar kormány szándékát az Expo lemondásáról. Azt gondolom, bizonyos hátrányokkal szá­molnunk kell, az érdeklődés csökkenésével, esetleg kap­csolatok stagnálásával. Ez ja­vítható, hiszen Magyarország fennállásának 1100 éves év­fordulóját mindenképpen nagyszabású rendezvények­kel ünnepli majd az ország. Felvetődik a kérdés, vajon sza­vahihető-e Magyarország ez­után? Én azt mondom, igen. Nem Magyarország az első, aki hasonló helyzetben visszalép világrendezvénytől. A magyar kormányt az a megfontolás vezérelte: felmérte a magyar gaz­daság helyzetét, a fizetési mérleg hiányát. Vette a bátorsá­got ehhez a döntéshez, nem hajszolja bele az országot egy olyan helyzetbe, ahol az adózó állampolgárt terhelné tovább­ra is. Külföldi mértékadó körök azt nyilatkozták, a jelenlegi magyar kormánynak van rea­litásérzéke, tehát nemcsak ar­ról van szó, hogy nem tartja be a szavát. A külügyminisz­térium feladata a döntés meg­értetése és elfogadtatása.­­ Miniszter úr! Engedjen meg egy személyes kérdést Ön már korábban is gyakran járt Győr­ben, és a választások idején többször találkozott a város polgáraival. Most Rábapato­­nára látogatott el. Ennyire kö­zelinek érzi magához a me­gyét? - Győrrel, a megyével a kap­csolatom sok-sok évvel ezelőtt kezdődött. Itt már korábban kialakultak a jó kapcsolatok Ausztriával, Burgenlanddal, amely ablakot nyitott a világ­ra. Nos, ezt én mint külügyes, segítettem és figyelemmel kí­sértem. Amikor a választások előtt az MSZP felkeresett és felkért az indulásra, ilyen előz­mények miatt vállaltam. Most, hogy parlamenti képviselő is vagyok a választók bizalmá­ból, tovább erősödik bennem a város, a megye képviseleté­nek a fontossága. Egy külügy­miniszternek jó lehetősége van arra, hogy a „megyéjére” is ráirányítsa a figyelmet külföldi tárgyalásai során. Ezt a jó adottságokkal rendelkező Győr- Moson-Sopron megye csak segíti. PASS ANDRÁS Megbeszélés a szigetköziekkel A megyei közgyűlés koráb­bi határozata értelmében a megyei önkormányzat vezetői mindent megtesznek, hogy az illetékes szerveket, - elsősor­ban a szakminisztériumok ve­zetőit - tájékoztassák a Szi­getközben kialakult helyzet­ről, és minél gyorsabb cselek­vésre ösztönözzék őket. Múlt héten szerdán ennek szelle­mében kért és kapott találko­zót a megyei közgyűlés kül­döttsége dr. Lotz Károly kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési minisztertől, vasár­nap délután pedig - kihasz­nálva, hogy megyénkbe láto­gatott - Kovács László kül­ügyminisztert invitálták Győr­be. A vízparti találkozón a kül­ügyminiszter tanulságos be­szélgetést folytatott kéttucat­nyi érintett polgármesterrel, vízügyi és környezetvédelmi szakemberrel, majd a sajtó képviselőinek fejtette ki állás­pontját. Elmondta, hogy vé­leménye szerint a szigetközi ökológiai katasztrófa megaka­dályozása elsősorban a mű­szaki szakemberek dolga, a politikusok feladata az, hogy ezt tárgyalásokkal lehetővé te­gyék. A terület önkormányza­ti képviselőitől a miniszter köz­vetlenül hallhatta, hogy a je­lenlegi, szivattyús vízpótlás nem megfelelő, költséges, han­gos és szennyezi a környéket. Valamivel jobb, de korántsem tökéletes variáció lenne a fe­nékküszöbök kiépítése, a je­lenleg elképzelhető legjobb megoldás azonban a dunaki­­liti víztározó részleges feltöl­tése lenne, amikor is a maga­sabb vízszint miatt a víz egy része gravitációs úton áramol­hatna a mellékágrendszerbe. Ehhez a megoldáshoz ma­gyar-szlovák vízügyi enge­délyekre van szükség - a ki­vitelezés megkezdéséhez pe­dig a parlament egyetértésé­re is. A megoldás költségei azonosak lennének a szi­vattyúzással. Lényeges kü­lönbség azonban, hogy utób­bi megoldás kevesebb kárt okozna a természetben és ha­tékonyabban működne. A szigetközi vízpótlás és víz­­megosztás kérdése az egyre növekvő károk mellett azért is került ismét előtérbe, mert a péntekre kitűzött Horn-Mo­­ravcík találkozónak várható­an ez lesz a fő témája.­ ­ MÉSZÁROS - Fotó: B. A. Vadkenderültetvény Zalában Több mint 500 kilogramm indiai vadkendert fog­lalt le a rendőrség Zala megyében. A kábítószer a zalai Szentkozmadombja és a Zalatárnok között fek­vő, közel félszáz négyzetméternyi ültetvényről szár­mazott, melyet Vasváry Károly az Egyesült Álla­mokból nemrég hazatelepült 63 éves magyar-ame­rikai állampolgár „művelt meg” külföldi alkalma­zottaival együtt. A rendőrség 39 külföldi állampol­gárt állított elő, Vasváryt és egy amerikai állampol­gárságú társát pedig őrizetbe vette. (MTI) 1994. augusztus 1., hétfő Horn Gyula Sólyom Lászlónál Horn Gyula miniszterelnök ma felkeresi hivatalában Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság elnökét. Mint a kormányprogramból ismert, a kormány mél­tányolja az Alkotmánybíróság szerepét a jogállamiság megteremtésében, valamint fenntartásában, és a testü­letet a jövőben is az alkotmányosság kiemelten fontos intézményének tekinti. A találkozón minden bizonnyal szóba kerül az Alkotmánybíróságról szóló törvény mó­dosítása és az új alkotmánybírák megválasztásának kér­dése is. (MTI) Népművészeti nyári egyetem Az idén először valamennyi határainkon túli magyar­­ tájegység közössége képviselteti magát a vasárnap köz-­l­dődött hagyományos népművészeti nyári egyetemen,­­ Zalaegerszegen. A TIT Ismeretterjesztő Társulatának Zala megyei szer­­f­vezete tizennyolcadik alkalommal invitálta a rendez- í vényre a magyar népművészet iránt érdeklődőket. Va-­­­sárnaptól egy héten át félszáz magyar, bolgár, finn, né-­­­met, osztrák, és svéd vendég ismerkedik a magyar kö­­­­zösségi és családi ünnepekkel, valamint az ezekhez­­ kapcsolódó népszokásokkal. A hallgatók nemcsak el-­­­méletben, hanem zalai népművészek segítségével mű-­­ helyfoglalkozásokon keresztül is betekintenek az ún­­j népek előkészületeibe, szokásaiba. A szlovákiai, kár-­­­pátaljai, erdélyi, horvátországi, vajdasági és szlové- s niai magyarok a Művelődési és Közoktatási Minisztér­i­rium, a városi, valamint a megyei önkormányzat által­­ alapított ösztöndíjjal vesznek részt a nyári egyetemen.­­ (MTI) Népszavazás Nagymacson Népszavazást tartottak vasár­nap a Debrecenhez tartozó Nagy­macson arról, hogy Macs néven önálló településsé váljon-e a vá­rosrész. A debreceni önkormány­zat a nagymacsi lakosság több mint 25 százalékának kezdemé­nyezésére írta ki a népszavazást. Nagymacs 15 kilométerre van Deb­recen belvárosától, s egyike azok­nak a hajdú-bihari megyeszék­helyet körülölelő kisfalvaknak, amelyek közigazgatásilag hosszú évek óta Debrecenhez tartoznak. A szavazáson a 696 jogosult pol­gár közül 517 - a szavazásra jo­gosultak 74,3 százaléka - járult az urnákhoz. A 493 érvényes vok­soló közül a többség - 372 állam­polgár - nemet mondott az önál­lósodási törekvésre. Vagyis Macs néven nem lesz új­abb község Haj­­­dú-Biharban, Debrecennek pe­dig a jövőben is lesz nagymacsi városrésze. (MTI)

Next