Kisalföld, 1997. augusztus (52. évfolyam, 189-202. szám)

1997-08-14 / 189. szám

1997. augusztus 14., csütörtök A tűzszerészek még jóformán be sem fejezték munkájukat, máris újabb „meghívást” kaptak tegnap Győrött. Szerkesz­tőségünk szomszédságában, a főút melletti benzinkút-épít­­kezésnél a munkások - miközben a három méter mély árok­ban a nemzetközi telefonkábelt (fénykábelt) keresték - há­borús lövedéket találtak, egy tekintélyes méretű szárnyasak­nát. A főút forgalmát néhány percre le kellett állítani, amíg a tűzszerészek hatástalanították a veszedelmes leletet, s ak­nakeresővel megnézték, nincs-e a közelben másik. Az építő­munkásokat mindenesetre óvatosságra intették. Humánum és emberi jogok A Magyar Szociálpolitikai Társaság pszichiátriai szak­csoportja is közreműködött a tegnap Győrött, a Széchenyi István Főiskolán kezdődött Humánum és emberi jogok cí­mű kétnapos pszichiátriai kon­ferencia szervezésében. A té­ma: biztosíthatók-e, és ha igen, hogyan az alapvető emberi jo­gok a szociális intézmények­ben, szükség van-e elmebete­get ellátó szociális otthonokra? Mint az az előadásokat kö­vető sajtótájékoztatón elhang­zott: 270 szociális intézmény működik az országban, ebből negyvennyolcban gondoznak pszichiátriai betegeket. A vá­rakozók névsora mindenütt hosszú, jó néhány intézmény­ben még a minimális szakmai feltételek sem biztosítottak. A tanácskozás - melynek fő­védnöke dr. Veér András fő­igazgató főorvos, miniszteri biztos, védnöke pedig Botos Gábor, a megyei közgyűlés el­nöke - tegnapi, első napján dr. Pető Zoltán osztályvezető egyetemi docens (Szeged), dr. Szilágyi Júlia pszichiáter (Or­szággyűlési Biztosok Hivatala, Budapest), dr. Németh Éva, a megyei közigazgatási hivatal vezetője és dr. Osterharics H. György osztályvezető főorvos, az orvostudományok kandidá­tusa tartott előadást. A részt­vevők délután a táplánypusz­­tai szociális otthonban tettek látogatást. A ma folytatódó ülésen gyakorló szakemberek szólnak a megoldásra váró gondokról. -D. P. A.­ Világközpont? Győrre vonatkozó, nagyon érdekes információt közölt 1997. augusztus 12-i számában a Magyar Nemzet. Az infor­máció szerint a Világszövetség Amerikai Tanácsa igazgató­ságának elnöke, Papp László négy évre szóló megbízatásá­nak három hónappal előbbi letelte előtt benyújtotta lemon­dását, mert a Világszövetség Nyugati Régiója elnökévé tör­tént megválasztása olyan sok feladatot rótt rá, hogy nem tudta tovább vállalni az őszi közgyűlés előkészítésével járó szerteágazó tennivalókat. Utódjává Hilberth Tamást válasz­tották, aki szüleivel az 1956-os forradalom után érkezett az USA-ba, ott szerzett jogi végzettséget és Clintonban nyitott ügyvédi irodát. Az írás Győrre vonatkozó érdekessége az, hogy az Inter­net magyar lobbyja, a Magyar Környezetvédelmi Alap kez­deményezésére számos megkeresést küldött Clinton ameri­kai elnökhöz, hogy a világszerte tervezett 12 új környezet­védelmi iroda egyikét Magyarországon, lehetőleg Győr vá­rosában állítsák fel. Papp László, akkor még a Világszövet­ség Amerikai Tanácsa vezetőjeként felhívta az elnök figyel­mét arra, hogy a Rába-parti város van a legközelebb a Du­na elterelése következtében veszélyeztetett helyzetbe került Szigetközhöz. A lap szerint ugyanis a Magyar Környezetvédelmi Alap ál­tal az amerikai elnökhöz elküldött dokumentáció szerint itt - tehát Győrött - található Európa legnagyobb szárazföldi deltája, mely mint a legutóbbi jégkorszak maradványa, egye­dülálló természeti kincs és ezért fokozottan érdemes véde­lemre. A Győrben megnyíló környezetvédelmi iroda megfe­lelő módon tudná felhívni a nemzetközi közvélemény figyel­mét a Szigetközre. I.B. ­ Égett az avar és a tarló Nem sok dolguk akadt teg­nap - szerencsére - a tűzol­tóknak megyénkben. Mind­össze kétszer kellett kivonul­niuk, mindkét alkalommal a győrieknek. Délelőtt fél tizen­kettőkor ménfőcsanaknál gyulladt ki kétszáz méter hosszon a tarló és az útszéli avar. Ugyancsak avar (és sze­mét) égett délután Győrött, a Jereváni úti átjárónál, körül­belül ötszáz méter hosszúság­ban. KISALFÖLD AKTUÁLIS 3 Három éven át veszélyeztették a ház lakóit, és a szomszédokat Élesgránátok a sufniban (Folytatás az 1. oldalról.) - Az aknákat és gránátokat 1994 nya­rán a MEH-telepen vásároltam. Hogy pon­tosan mennyit fizettem értük, arra már nem emlékszem, talán 30-50 forint lehe­tett akkor a vas kilója - mondta el kész­ségesen N. A. 24 éves győri fiatalember, aki még tanuló és szenvedélyesen vonzódik a fegyverekhez. - Mindig érdekeltek a „ka­tonai dolgok”, az egyik barátom szólt, hogy a MEH-telepen egyszerű ócskavas­ként lehet venni kiszuperált aknákat, grá­nátokat. Nekem kevés pénzem volt, csak néhányra futotta, a szebb darabokhoz nyilván a pénzesebbek jutottak, akkoriban sokan éltek ezzel a lehetőséggel. Az aknák és gránátok három éven ke­resztül a fiú gyűjteményét gazdagították, a kertes ház egyik kisebb épületében tá­rolta őket. Az egyik barátjától azonban azt hallotta, hogy léteznek olyan robbanó­anyagok, melyekben állásukban is veszé­lyes folyamatok indulhatnak be és egy idő után akár külső behatás nélkül is felrob­banhatnak. Hitte is, nem is, de idén nyá­ron - mivel az iskolai szünet miatt ráért - úgy döntött, utánajár a dolognak. Először a tudakozót hívta, kérdezte: kihez kelle­ne fordulnia robbanóanyagügyben? Ta­lán a rendőrség az illetékes - hallatszott a bizonytalan válasz... A megyei rendőr-főkapitányság ügyele­tén már határozottabbak voltak. Ne men­jen sehova, fél órán belül ott lesznek a tűzszerészek - mondták, és így is lett. A tűzszerész megvizsgálta a leletet, majd a gyűjtő édesanyjának legnagyobb meg­könnyebbülésére az összes hadianyagot elszállították. A gránátok közül ugyan­is három valóban felrobbanhatott vol­na.­­AlI. világháborúból származó és jelen­leg is rendszerben lévő hadianyagok között három olyan repeszgránátot találtam, mely külső mechanikai hatásra vagy erősebb hő­hatásra felrobbanhatott volna - mondta el Molnár János tűzszerész főtörzsőrmester, aki szerint a ház lakói komoly veszélyben voltak az elmúlt három évben.­­ A jelenleg is rendszerben lévő robbanóanyagok a tö­kéletlenül kiürített volt orosz laktanyákból származhatnak. A vasgyűjtők adják le őket a MÉH-telepeknek. A MÉH csak az utób­bi három évben figyelt arra, hogy hadia­nyagnak látszó ócskavasat ne vegyen át, vagy ha ez mégis megtörténik, akkor elkü­lönítse azt - mondta el a főtörzsőrmester. A tűzszerészek eredetileg azért érkeztek Győrbe, mert a József Attila utcában, a volt orosz laktanya területén lévő Farmer Center melletti területen fakitermelés köz­ben a gyökerek között egy 15 centiméter át­mérőjű fémtárgyra bukkantak a munkások. Mivel a leletet csak két nappal később je­lentették be, a tűzszerészek már semmit sem találtak.­­ Amennyiben valóban volt ott robbanó­anyag, akkor azt valaki elvitte. Sajnos a be­jelentések tíz százaléka hasonlóan végző­dik - mondta el Molnár János, aki köteles­ségét teljesítve az ügy miatt ismeretlen tet­tes ellen feljelentést tesz a rendőrségen.­ ­ MÉSZÁROS - Kész „háztáji” fegyverarzenál... (9733/5248/7/8a) Huszártalálkozó és történelmi játékok Pápán A vár visszafoglalásának négyszázadik évfordulóját ünnepük Tegnap délután megnyílt a pápai huszártábor, immár az ötödik. A hozzá kapcsolódó, második alkalommal tartan­dó történelmi játékok rendez­vénye vasárnapig tart, amikor is nagyszabású események ta­núja lehet majd a város lakos­sága és az odasereglő, várha­tóan sokezres nézősereg. A hu­szártábornak és a történelmi játékoknak ritka időszerűséget ad, hogy augusztus 19-én lesz 400 éve, amikor is a tizenkét nemzet fiait egyesítő európai keresztény sereg Pápáról ki­verte a törököket. Ezzel vette kezdetét a törökök visszaszo­rítása. A rá következő eszten­dőben Győrből űzték ki a ke­resztény seregek a török hódí­tókat. A huszártalálkozóról és a történelmi játékokról tegnap délután Pápán tájékoztatták a sajtó képviselőit. Tóth Kálmán, a pápai hu­száregyesület elnöke elmond­ta, hogy száz huszár érkezését várták a táborba. A megele­venített, külső palánkkal kö­rülvett jelképes pápai várban háromszáz szereplő készült korhű jelmezekben és fegyve­rekkel. Munkájukat mintegy ezren készítették elő. Török kori pajzsokat, lándzsákat, kardokat láthat majd a néző­sereg. Ötven huszár eleveníti meg a három képből álló be­mutatót. A valamikori magyar és török végvári életet jelení­tik meg, és a pápai vár 400 év­vel ezelőtti visszafoglalását. A vasárnapi történelmi játéko­kon a felállított hét ágyú 30 lövedéket robbant fel, hogy minden tekintetben valóság­hű legyen a jelenet. Az ötnapos rendezvénysorozat program­jában szerepel éjszakai lovas­­verseny, a pápai íjászegyesület tagjai szombat éjszaka tartják íjászversenyüket. A Jókai Mór Művelődési Házban török ko­ri játszóház várja a gyerekeket. Pápa Kossuth-udvarháza erre az öt napra középkori udvar­házzá alakul. Magyar és török ételeket szolgálnak majd fel. Utcamozit tartanak, kovácsok, takácsok, lószőrkészítők dol­goznak az udvarházban. A rendezők elmondták, Pá­pának rendkívül nagyok a ka­tonai történelmi hagyományai. A város katonái a Rákóczi­­időkben éppen úgy fontos sze­repet játszottak, mint az 1848- as szabadságharc nemzetőr­ségében, majd az első világ­háborúban a hetes huszárezred tagjaiként, s a második világ­háborúban a pápai ejtőernyő­sök és repülősök. A pápai vár visszafoglalásának 400 éves évfordulójára gazdagon il­lusztrált könyvet is megjelen­tettek. FERENCZI JÓZSEF Utoljára vonultak Likócsra az újoncok Egyre több az allergiás és mozgásszervi betegségben szenvedő Kovács Gyula ezredes, likó­­csi laktanyaparancsnok a teg­napi bevonulásról nyilatkozva elmondta: hét elején az ezred­­sorakozón határozottan figyel­meztette az „öreg” katonákat, hogy az újoncok nem a beosz­tottjaik, és bejelentette azt is, hogy szigorúan fognak elbí­rálni minden esetleges vissza­élést... Győr-Moson-Sopron megyé­ből 60, Komárom-Esztergom megyéből 70 fiatal vonult be tegnap délelőtt a Magyar Hon­védség 12. Vegyes Légvédelmi Rakétaezredéhez (postacím: 9002 Pf. 316/K), a győr-likócsi laktanyába.­­ A sorozásokon azt tapasz­taljuk, hogy a korábbi évek­hez képest egyre több az aller­giás és mozgásszervi betegsé­gek miatt katonai szolgálatra alkalmatlan fiatal. Ide a bevo­nulásra azonban már egy ko­rábban megszűrt állomány ér­kezik. Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy a sorozás óta műtét vagy baleset miatt bekövetkezett-e olyan elváltozás, mely az al­kalmasságot befolyásolja - mondta el a vizsgálatot vezető dr. Ónody Zsolt belgyógyász. Az egészségügyi vizsgálat után megkezdődött a fiatalok felszerelése. Előbb a kék hon­védségi melegítőbe öltöztek be, majd átvehették a barna derékszíját, a surranót, a zöld sapkát és a gyakorlóruhát is. Beöltözésük után az egyik klubhelyiségben beszélget­tünk néhányukkal.­­ A laktanyában töltött el­ső néhány óra elég barátsá­gos volt, azt hittem, rosszabb lesz. Tartottam az öregebb ka­tonáktól - mondta el Németh Zoltán, 19 éves győri fiatal, aki eddig a kekszgyárban dol­gozott, és a seregtől elsősor­ban azt várja, hogy rendre és fegyelemre szorítják majd. - Örömmel jöttem, legalább egy kicsit elkerültem otthon­ról - így vélekedett a bevonu­lásról Papp László, a kapu­vári Ringa Húsipari Vállalat eddigi betanított munkása. - Sok információm nincs a hadseregről, de nem félek tő­le, teszem, amit mondanak, elfogadom, ami jön, így nem lehet nagyobb baj. - Örülök annak, hogy a ko­rábban megszerzett hivatáso­mat gyakorolhatom itt is. Mi­vel hivatásos jogosítványom van, valószínűleg a seregben is sofőr leszek - mondta a 19 éves rábapatonai Mező Ró­bert, aki a helyi mezőgazdasá­gi és ipari szövetkezet kisebb teherautóit és traktorait ve­zette eddig, de hamarosan át­szokhat a nagyobb katonai te­herautók, esetleg más harci eszközök vezetésére. A frissen bevonultaknak bi­zonyára jó hír, hogy már szombaton délután egy rövid eltávozásra hazatérhetnek családjukhoz, és a kiképzés alatt is naponta kimenőre me­hetnek, így talán könnyebb lesz elviselniük a rájuk váró kilenchavi katonaéletet.­ ­MEG- Németh Zoltán Papp László Mező Róbert

Next