Kisalföld, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1998-12-01 / 281. szám

2 Aktuális 1. oldal *■ Haydn „Köszöntő” című mű­vének előadásával lepte meg az egybegyűlteket a Móra-iskola tanárokból, diákokból „verbu­vált” énekkara, majd újabb ze­nei csemege, Fekete Gyula, Egyesült Államokban élő ma­gyar zeneszerző Móra Ferenc „Csalimese” című versére kom­ponált kórusműve hangzott el. Balogh József polgármester „ünnepeltet” köszöntő szavai után az intézmény negyedszá­zados történetét, színes esemé­nyeit bemutató kiállítást dr. Boros Bálint, az iskola egykori igazgatója ajánlotta az érdeklő­dők figyelmébe. A tegnapi esemény szakmai színfoltjaként az újságíróosz­tály vendége volt Győrffy Mik­lós, a népszerű Gondolat-jel, 168 óra, Bagoly című műsorok alkotója. A neves rádiós szemé­lyiség derűs an­ekdotákkal idézte fel pályája kezdetét, szólt az újságírás fajtáiról, valamint azokról a fontos feltételekről, amit egy hivatásos tollforgató­­tól elvárhat az olvasó. - Véleményem szerint az új­ságíró egy olyan ügynök, akit azért fizetnek, hogy elmenjen oda, ahová nem mindenki jut­hat el, olyat kérdezzen, amire kíváncsiak az emberek és csak általa kaphatnak választ. Ha ezt nem sikerül teljesíteni? Akár el is bocsáthat bennünket az olvasó. Győrffy Miklós szerkesztő­ségünkbe is ellátogatott, ahol fogadta dr. Stephen Chatt ügy­vezető igazgató és Nyerges Csa­ba, lapunk főszerkesztője. A Kisalföld vendégét az írástu­dók tisztességéről kérdeztük.­­ Ez a legnagyobb „tudo­mány”, ha ezt valaki elveszíti, maga is elveszett. Jó lenne, ha ezt sokkal többen tudnák és szüntelen emlékeznének erre. Hihetetlen nagy nyomás alatt, számos kísértés közepette dol­goznak a média munkatársai. Választani kell: szándékaink szerint tisztességesek mara­dunk-e vagy nagyvonalúan ke­zeljük az ügyet. Most valóban lehet választani. Kilencven előtt a sorok között, a résekben pró­bált meg becsületes lenni az ember, most azonban ez már igazi próbatétel. Csak akkor válhat valóra, ha semmi más nincs az újságíró szeme előtt, mint az olvasó. Az ismeretlen tömeg, amely sokféleképpen gondolkodik. Éppen ezért nem óvatosnak, hanem határozott­nak és egyenesnek kell lenni, mégpedig úgy, hogy közben nem bántjuk meg az érzékenysége­ket. Sokan úgy tartják, az újság­írás hatalom, erről nekem más a véleményem, inkább befolyás, de főleg felelősség. Hatalma an­nak van, akinek erőszakeszköz van a kezében. A sajtónak nincs ilyen, az maga a nyilvánosság, amit bárki elolvashat, amelynek nyomán aztán a fejekben meg­születhet az ítélet. Ez óriási erő, de nem hatalom. Persze a befo­lyás hatalomra is váltható, de én nem vennék részt szívesen olyan újságírásban, ahol ez megtörté­nik. Meggyőződésem, hogy az újságírónak mindent kell érte­ni. Az emberek nem a részletek­re, hanem a lényegre kíváncsi­ak. Olyant kell írni, ami senki fölött és senki alatt sincsen, a napilapírás nyelvét kell hasz­nálni, amit mindenki ért, amin hajlandók elgondolkodni az ol­vasók. Gülch Csaba­Fotó: Bertleff András Győrbe látogatott a névadó unokája Huszonöt éves a Móra-iskola Dr. Stephen Chatt, a Kisalföld Kiadó Kft. igazgatója és Győrffy Kovácsné Vészits Márta, a névadó Móra Ferenc unokája sze­ Miklós a Móra-gimnáziumban. (9849/7385/7/21a) vetettel emlékezett meg nagyapjáról. (9849/7387/2/7a) KISALFÖLD A Tescókba m­ár december 5-én eljön a télapó ajándékokkal és meglepetésekkel! Megérkezik a lufi király! * várjuk a kedves gyerekeket! Időpont a bolti plakátokon! M­eghosszabított nyiitva tartás minden Tescóban! December 5-én, szombaton 6-20 óráig, december 6-án, vasárnap 7-20 óráig! Margaréta­klub A mosonmagyaróvári Mar­garéta Nyugdíjas Klub holnap délután 3 órától zenés-táncos Mikulás-délutánt tart tagjai számára a helyi kulturális köz­pontban. 1998. december 1., kedd Disznóvágás - csak kábítással? 1. oldal *■ - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt idén márciusban fogadta el az Or­szággyűlés, s januárban lép ha­tályba - mondta dr. Orbán Dé­nes megyei szakállatorvos. - Ez az állatokat mint az ember tár­sait kezeli. Magyarországon egyébként egyszer, 1899-ben már hoztak ilyen törvényt, a jogszabály szelleme pedig min­dig jelen volt az állatorvosi kép­zésben. A törvény többek között ki­mondja, hogy az állat életét el­fogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Ilyennek számít többek között az élelmezési cél is. A jogsza­bály ugyanakkor azt is tartal­mazza, hogy az állat életének kioltása - gerinctelen állatok, háztartásban levágott barom­fi és nyúl, valamint súlyos szükséghelyzet kivételével - kizárólag kábítás után történ­het. A megyei szakállatorvos sze­rint erre már ma is többfajta módszer létezik a koponyára mért ütéstől a különböző (kén­dioxid, szén-dioxid) gázokig, vagy éppen az elektromos sok­kolásig. A lényeg az, hogy az ál­lat öntudatlan állapotba kerül­jön, mielőtt végleg kimúlik. Márk István, a Ringa rt. ter­melési igazgatója lapunkat úgy tájékoztatta, hogy náluk már most is betartják a törvény ren­delkezéseit, s nem csak a levá­gásra vonatkozólag. A felvá­sárlás és a szállítás is kíméletes módon történik. A vágóhídon pihenőistállókban, falkánként elkülönítve tartják a jószágo­kat, kivéreztetésük pedig ká­bítás után történik meg. Serté­sek esetében ezt szén-dioxid­­gázzal, szarvasmarháknál pe­dig lövéssel oldják meg. Mindez egyáltalán nem mondható el a házi disznóvá­gásokról, ahol érzéstelenítés­ként legfeljebb egy-egy jól irányzott kalapácsütést alkal­maznak. Ennek legtöbbször csak annyi eredménye van, hogy az állat összerogyik, de percekig tartó visítása jelzi, hogy nagyon is eszméleténél maradt. „Szerencsére” azon­ban a háztartásban levágott sertés, juh és kecske kábításá­ra vonatkozó rendelkezés csak négy év múlva lép életbe... Az persze még a jövő kérdé­se, hogy ilyen rövid idő alatt meg lehet-e változtatni száza­dos szokásokat, különösen, hogy a végrehajtáshoz egyelő­re a technikai felszereltség is hiányzik. H. G. Közmeghallgatás Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése december 17-én, a megyei önkormányzati hivatal földszinti nagytermében (Győr, Árpád út 32.) közmeghallgatást tart, melynek napi­rendje a megyei helyhatóság 1999. évi költségvetési koncep­ciója. A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata szerint a közmeghallgatás helyét és idejét az eseményt megelőző húsz nappal a megyei sajtóban két alkalommal közzé kell tenni. A jogi szabályozásban nem szerepel, de a második közzé­tételkor a lakosság a napirendi pont tartalmáról tájéko­zódhat. Az előterjesztést az érdeklődők a hivatal portáján megtekinthetik. A közmeghallgatáson a választópolgárok öt percig felszólalhatnak a napirendi ponttal kapcsolatban. Tizenhárom év első fokon A vádlott állítja: „Az ördögöt szúrtam le” 1. oldal A jóképű, kisportolt testű, nagy táncos hírében álló fia­talember ügyében kulcsfontos­ságú volt a kérdés: kóros elme­állapotban követte-e el ször­nyű tettét? Cs. J. ugyanis több éve - rövid megszakításokkal - fogyasztott amfetamintartal­­mú kábítószert. A szakértői vé­lemények alapján a bíróság azt a megállapítást tette, hogy a kábítószer csak bódult állapo­tot okozott. Dr. Nagy Zoltán elmondása szerint ez nemhogy enyítené, de súlyosbítja az íté­letet, mondván: „a kábítószer­élvezőnek tisztában kell lennie azzal, milyen tüneteket okoz nála a drog”. Vagyis Cs. J.-nek - a törvény szerint - tudnia kel­lett volna, hogy befolyásolt ál­lapotban hallucinációk rabja lesz. Ugyanis a „saját szemével látta” társa ördögpatáit, mi­előtt kését a szívtájékon bele­döfte. Az elmúlt harminc év­ben egyébként nem fordult elő olyan gyilkosság a megyében, melyet drogos állapotban kö­vettek volna el. A néhány tanú, aki az óvodá­val egy udvaron lévő lakóház­ban éjszakázott, nem látta a gyilkosságot, csupán az ese­ményt megelőző hangoskodás­ról tudott számot adni a tárgya­lóteremben. Azóta is titok ma­radt, hogy ki hívta ki a mentő­ket, mielőtt a halálesetről érte­sített rendőrség megtalálta vol­na a bokorba rejtett kést, mel­lette az áldozat cipőivel, me­lyek örökre gazda nélkül ma­radtak. A sértett szülei ragaszkod­tak ahhoz, hogy a bíróság álla­pítsa meg: fiuk nem volt kábí­tószer befolyásoltsága alatt. Igazuk bizonyosságot nyert a vizsgálatok során. A vádlott az utolsó szó jo­gán elmondta: élete még tinédzserkorában siklott ki, amikor erőszakos nemi közösü­lésért - mint fiatalkorút - elítél­ték. Azóta több erőszakos bűn­­cselekmény miatt nézett szem­be a törvény képviselőivel. Éle­te - hogy miért, nem bizonyos - valóban kisiklott. S hogy mennyire, az csak a Legfelsőbb Bíróságon dől el. L. B. Főszerkesztő: Nyerges Csaba Főszerkesztő-helyettes: Somodi Géza Kiadó és szerkesztőség: 9021 Győr, Újlak u. 4/a. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Telefon: 96/504-444. Fax: 96/504-414 Titkárság: 96/504-411. Szerkesztőség: 96/504-455 Hirdetésszervezés: 96/504-433 Hirdetésfelvételi irodák: Győr, 9021 Újlak u. 4/a, valamint Kisalföld Pavilon, Győr, Baross út Hirdetésfelvétel telefonon: 96/504-422 Soproni Médiaközpont, Sopron, Frankenburg u. 2/a. Telefon: 99/511-388 Szerkesztőség: 99/511 -377. Fax: 99/511 -366 Hirdetésfelvételi iroda: 99/511-388. Fax: 99/511 -384, 99/312-266. Mosonmagyaróvári szerkesztőség: Régi vámház tér 14. Telefon: 96/577-574. Fax: 96/214-266 Hirdetésfelvétel: 96/577-577 Rábaközi szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Csorna, Laky Döme u. 1., Telefon: 96/263-172 KIADJA A KISALFÖLD KIADÓ KFT. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Kft. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Kft. Grafikai Stúdiója Nyomás: PRESSPRINT Kft. 9021 Győr, Újlak u. 4/a. Központi telefonszám: 96/504-434 Ügyvezető igazgató: Dr. Stephen Chatt Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507 A Kisalföld a ■­y­­ T­ESZ tagja. Előfizetés : Győrben: 96/312-028 Sopronban: 99/328-289 Mosonmagyaróváron: 96/215-586 Csornán: 96/261-108-as telefonszámon ezen kívül a postahivatalokban, és a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 789, negyedévre 2367 forint Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.. Árusítja a RÁBAHÍR Rt. és alternatív árusok. Kéziratot, fotót nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A Kisalföldben megjelent fotók megrendelhetők! Telefon: 96/504-461 MMUC5H5 A CSALÁD NAPILAPJA

Next