Kisalföld, 1998. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
2 Aktuális 1. oldal *■ Haydn „Köszöntő” című művének előadásával lepte meg az egybegyűlteket a Móra-iskola tanárokból, diákokból „verbuvált” énekkara, majd újabb zenei csemege, Fekete Gyula, Egyesült Államokban élő magyar zeneszerző Móra Ferenc „Csalimese” című versére komponált kórusműve hangzott el. Balogh József polgármester „ünnepeltet” köszöntő szavai után az intézmény negyedszázados történetét, színes eseményeit bemutató kiállítást dr. Boros Bálint, az iskola egykori igazgatója ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A tegnapi esemény szakmai színfoltjaként az újságíróosztály vendége volt Győrffy Miklós, a népszerű Gondolat-jel, 168 óra, Bagoly című műsorok alkotója. A neves rádiós személyiség derűs anekdotákkal idézte fel pályája kezdetét, szólt az újságírás fajtáiról, valamint azokról a fontos feltételekről, amit egy hivatásos tollforgatótól elvárhat az olvasó. - Véleményem szerint az újságíró egy olyan ügynök, akit azért fizetnek, hogy elmenjen oda, ahová nem mindenki juthat el, olyat kérdezzen, amire kíváncsiak az emberek és csak általa kaphatnak választ. Ha ezt nem sikerül teljesíteni? Akár el is bocsáthat bennünket az olvasó. Győrffy Miklós szerkesztőségünkbe is ellátogatott, ahol fogadta dr. Stephen Chatt ügyvezető igazgató és Nyerges Csaba, lapunk főszerkesztője. A Kisalföld vendégét az írástudók tisztességéről kérdeztük. Ez a legnagyobb „tudomány”, ha ezt valaki elveszíti, maga is elveszett. Jó lenne, ha ezt sokkal többen tudnák és szüntelen emlékeznének erre. Hihetetlen nagy nyomás alatt, számos kísértés közepette dolgoznak a média munkatársai. Választani kell: szándékaink szerint tisztességesek maradunk-e vagy nagyvonalúan kezeljük az ügyet. Most valóban lehet választani. Kilencven előtt a sorok között, a résekben próbált meg becsületes lenni az ember, most azonban ez már igazi próbatétel. Csak akkor válhat valóra, ha semmi más nincs az újságíró szeme előtt, mint az olvasó. Az ismeretlen tömeg, amely sokféleképpen gondolkodik. Éppen ezért nem óvatosnak, hanem határozottnak és egyenesnek kell lenni, mégpedig úgy, hogy közben nem bántjuk meg az érzékenységeket. Sokan úgy tartják, az újságírás hatalom, erről nekem más a véleményem, inkább befolyás, de főleg felelősség. Hatalma annak van, akinek erőszakeszköz van a kezében. A sajtónak nincs ilyen, az maga a nyilvánosság, amit bárki elolvashat, amelynek nyomán aztán a fejekben megszülethet az ítélet. Ez óriási erő, de nem hatalom. Persze a befolyás hatalomra is váltható, de én nem vennék részt szívesen olyan újságírásban, ahol ez megtörténik. Meggyőződésem, hogy az újságírónak mindent kell érteni. Az emberek nem a részletekre, hanem a lényegre kíváncsiak. Olyant kell írni, ami senki fölött és senki alatt sincsen, a napilapírás nyelvét kell használni, amit mindenki ért, amin hajlandók elgondolkodni az olvasók. Gülch CsabaFotó: Bertleff András Győrbe látogatott a névadó unokája Huszonöt éves a Móra-iskola Dr. Stephen Chatt, a Kisalföld Kiadó Kft. igazgatója és Győrffy Kovácsné Vészits Márta, a névadó Móra Ferenc unokája sze Miklós a Móra-gimnáziumban. (9849/7385/7/21a) vetettel emlékezett meg nagyapjáról. (9849/7387/2/7a) KISALFÖLD A Tescókba már december 5-én eljön a télapó ajándékokkal és meglepetésekkel! Megérkezik a lufi király! * várjuk a kedves gyerekeket! Időpont a bolti plakátokon! Meghosszabított nyiitva tartás minden Tescóban! December 5-én, szombaton 6-20 óráig, december 6-án, vasárnap 7-20 óráig! Margarétaklub A mosonmagyaróvári Margaréta Nyugdíjas Klub holnap délután 3 órától zenés-táncos Mikulás-délutánt tart tagjai számára a helyi kulturális központban. 1998. december 1., kedd Disznóvágás - csak kábítással? 1. oldal *■ - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt idén márciusban fogadta el az Országgyűlés, s januárban lép hatályba - mondta dr. Orbán Dénes megyei szakállatorvos. - Ez az állatokat mint az ember társait kezeli. Magyarországon egyébként egyszer, 1899-ben már hoztak ilyen törvényt, a jogszabály szelleme pedig mindig jelen volt az állatorvosi képzésben. A törvény többek között kimondja, hogy az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Ilyennek számít többek között az élelmezési cél is. A jogszabály ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy az állat életének kioltása - gerinctelen állatok, háztartásban levágott baromfi és nyúl, valamint súlyos szükséghelyzet kivételével - kizárólag kábítás után történhet. A megyei szakállatorvos szerint erre már ma is többfajta módszer létezik a koponyára mért ütéstől a különböző (kéndioxid, szén-dioxid) gázokig, vagy éppen az elektromos sokkolásig. A lényeg az, hogy az állat öntudatlan állapotba kerüljön, mielőtt végleg kimúlik. Márk István, a Ringa rt. termelési igazgatója lapunkat úgy tájékoztatta, hogy náluk már most is betartják a törvény rendelkezéseit, s nem csak a levágásra vonatkozólag. A felvásárlás és a szállítás is kíméletes módon történik. A vágóhídon pihenőistállókban, falkánként elkülönítve tartják a jószágokat, kivéreztetésük pedig kábítás után történik meg. Sertések esetében ezt szén-dioxidgázzal, szarvasmarháknál pedig lövéssel oldják meg. Mindez egyáltalán nem mondható el a házi disznóvágásokról, ahol érzéstelenítésként legfeljebb egy-egy jól irányzott kalapácsütést alkalmaznak. Ennek legtöbbször csak annyi eredménye van, hogy az állat összerogyik, de percekig tartó visítása jelzi, hogy nagyon is eszméleténél maradt. „Szerencsére” azonban a háztartásban levágott sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezés csak négy év múlva lép életbe... Az persze még a jövő kérdése, hogy ilyen rövid idő alatt meg lehet-e változtatni százados szokásokat, különösen, hogy a végrehajtáshoz egyelőre a technikai felszereltség is hiányzik. H. G. Közmeghallgatás Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése december 17-én, a megyei önkormányzati hivatal földszinti nagytermében (Győr, Árpád út 32.) közmeghallgatást tart, melynek napirendje a megyei helyhatóság 1999. évi költségvetési koncepciója. A közgyűlés szervezeti és működési szabályzata szerint a közmeghallgatás helyét és idejét az eseményt megelőző húsz nappal a megyei sajtóban két alkalommal közzé kell tenni. A jogi szabályozásban nem szerepel, de a második közzétételkor a lakosság a napirendi pont tartalmáról tájékozódhat. Az előterjesztést az érdeklődők a hivatal portáján megtekinthetik. A közmeghallgatáson a választópolgárok öt percig felszólalhatnak a napirendi ponttal kapcsolatban. Tizenhárom év első fokon A vádlott állítja: „Az ördögöt szúrtam le” 1. oldal A jóképű, kisportolt testű, nagy táncos hírében álló fiatalember ügyében kulcsfontosságú volt a kérdés: kóros elmeállapotban követte-e el szörnyű tettét? Cs. J. ugyanis több éve - rövid megszakításokkal - fogyasztott amfetamintartalmú kábítószert. A szakértői vélemények alapján a bíróság azt a megállapítást tette, hogy a kábítószer csak bódult állapotot okozott. Dr. Nagy Zoltán elmondása szerint ez nemhogy enyítené, de súlyosbítja az ítéletet, mondván: „a kábítószerélvezőnek tisztában kell lennie azzal, milyen tüneteket okoz nála a drog”. Vagyis Cs. J.-nek - a törvény szerint - tudnia kellett volna, hogy befolyásolt állapotban hallucinációk rabja lesz. Ugyanis a „saját szemével látta” társa ördögpatáit, mielőtt kését a szívtájékon beledöfte. Az elmúlt harminc évben egyébként nem fordult elő olyan gyilkosság a megyében, melyet drogos állapotban követtek volna el. A néhány tanú, aki az óvodával egy udvaron lévő lakóházban éjszakázott, nem látta a gyilkosságot, csupán az eseményt megelőző hangoskodásról tudott számot adni a tárgyalóteremben. Azóta is titok maradt, hogy ki hívta ki a mentőket, mielőtt a halálesetről értesített rendőrség megtalálta volna a bokorba rejtett kést, mellette az áldozat cipőivel, melyek örökre gazda nélkül maradtak. A sértett szülei ragaszkodtak ahhoz, hogy a bíróság állapítsa meg: fiuk nem volt kábítószer befolyásoltsága alatt. Igazuk bizonyosságot nyert a vizsgálatok során. A vádlott az utolsó szó jogán elmondta: élete még tinédzserkorában siklott ki, amikor erőszakos nemi közösülésért - mint fiatalkorút - elítélték. Azóta több erőszakos bűncselekmény miatt nézett szembe a törvény képviselőivel. Élete - hogy miért, nem bizonyos - valóban kisiklott. S hogy mennyire, az csak a Legfelsőbb Bíróságon dől el. L. B. Főszerkesztő: Nyerges Csaba Főszerkesztő-helyettes: Somodi Géza Kiadó és szerkesztőség: 9021 Győr, Újlak u. 4/a. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 28. Telefon: 96/504-444. Fax: 96/504-414 Titkárság: 96/504-411. Szerkesztőség: 96/504-455 Hirdetésszervezés: 96/504-433 Hirdetésfelvételi irodák: Győr, 9021 Újlak u. 4/a, valamint Kisalföld Pavilon, Győr, Baross út Hirdetésfelvétel telefonon: 96/504-422 Soproni Médiaközpont, Sopron, Frankenburg u. 2/a. Telefon: 99/511-388 Szerkesztőség: 99/511 -377. Fax: 99/511 -366 Hirdetésfelvételi iroda: 99/511-388. Fax: 99/511 -384, 99/312-266. Mosonmagyaróvári szerkesztőség: Régi vámház tér 14. Telefon: 96/577-574. Fax: 96/214-266 Hirdetésfelvétel: 96/577-577 Rábaközi szerkesztőség és hirdetésfelvétel: Csorna, Laky Döme u. 1., Telefon: 96/263-172 KIADJA A KISALFÖLD KIADÓ KFT. Elektronikus szerkesztés: KISALFÖLD Kiadó Kft. Színes technika: KISALFÖLD Kiadó Kft. Grafikai Stúdiója Nyomás: PRESSPRINT Kft. 9021 Győr, Újlak u. 4/a. Központi telefonszám: 96/504-434 Ügyvezető igazgató: Dr. Stephen Chatt Index: 26-060-HU ISSN 0133-1507 A Kisalföld a ■y TESZ tagja. Előfizetés : Győrben: 96/312-028 Sopronban: 99/328-289 Mosonmagyaróváron: 96/215-586 Csornán: 96/261-108-as telefonszámon ezen kívül a postahivatalokban, és a hírlapkézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 789, negyedévre 2367 forint Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.. Árusítja a RÁBAHÍR Rt. és alternatív árusok. Kéziratot, fotót nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A Kisalföldben megjelent fotók megrendelhetők! Telefon: 96/504-461 MMUC5H5 A CSALÁD NAPILAPJA