Kisalföld, 1999. december (54. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-01 / 280. szám

4 Aktuális Legyen rang a földművesség Az elvetett mag kicsírázhat - mondja mottóm első része. De csak akkor, ha segítjük, ha módot adunk rá - mint ahogy az édesanya mindent megad az újszülöttnek -, hogy növe­kedjen, erősödjön, egészséges legyen. Sajnos, járva a határt­­ a mi gazdag megyénkben, ahol jók a földek, szorgalma­sak az emberek - még itt sem látom a gondoskodást. Nagyon sok a parlagterület, az elgyomosodott szántó, s hiába kere­­sem-kutatom, hogy hol van a magyar föld szeretete. A kis csíra igen halványsárga, nincs tápanyag-utánpótlás, minő­ségi szántás, a korszerű talajmunka... Nekünk, magyaroknak itt, a Kárpát-medencében a leg­nagyobb kincs a föld. Nem szabad elhanyagolnunk. Adjuk vissza méltó rangját, hogy újra vizsgázhasson. Hiszen kivá­ló gabonafajták vannak Martonvásártól Szegedig, Táplán­­szentkeresztig. Ezek a fajták megkövetelik minden magyar gazdától, hogy jól bánjanak velük. Ahhoz, hogy az elvetett mag megerősödjék, tápanyag kell és jó talajmunka. S per­sze az, hogy gyommentes legyen a tábla, mert szép a búza­virág, meg a piros pipacs, de csak a nótában. Mindehhez vi­szont pénz kell, nyereség kell, amihez meg jó termés kell. Ám sajnos ma több a gyengén termelő, mint a jó átlagot hozó gazdaság. Az alacsony termés magas költséggel csak vesz­teséget terem. Nem elég mondani, hogy támogatjuk a me­zőgazdaságot, tenni kell érte. Az a kis csíra nem érti az ígérgető szavakat, csak azt érti, hogy gondoskodnak róla. Megtermett az ország kenyere, jó a takarmánybázis - tömeg­ben. De minőségben? Olyan ez, mint az új módi falun. Elő­ször eltűntek az emberek az utcai padokról, utána pedig a padok is eltűntek. Ki ér rá törődni a másikkal, netán segí­teni... Próbáljuk meg újra szeretni, tisztelm egymást, segí­teni egymáson. S akkor bízom benne, hogy az elvetett mag kicsírázik, és követik őt társai, hogy szebb és jobb legyen, rang legyen földet művelni. Nagy Mihály ___Álláspont___ Bruttó háromezer A kabinet támogatja, hogy a jövő év szeptemberétől három­ezer forintra emeljék a pedagógusok minőségi bérpótlékát. A hír nem egy kabaréban, hanem a magyar kormány ülése utá­ni tájékoztatón hangzott el. Bruttó háromezer forint ma sem sokat ér, 2000 szeptemberében pedig a kevésnek is a töredé­ke lesz. Ezerhatszázat, jobb esetben ezernyolcszázat kézhez kaphat az, aki nagyon jól dolgozik. A bruttó háromezer fo­rint ugyanis, ne feledjük, a minőségi munkát hivatott előse­gíteni. Aki nagyon jól teljesít, havonta bruttó háromezret ha­zavihet, aki rosszul teljesít, az pedig elesik ettől az irdatlan összegtől. Magyarországon nagy hagyományai vannak az össznépi szívatásnak. Itt mesterfokon űzik a különböző szin­tek azt a játékot, hogyan vegyék el a kedvét a dolgozónak. Hív­hatják az éppen soros kurzust szocializmusnak, nevezhetik ka­pitalizmusnak vagy éppen piacgazdaságnak, a végeredmény ugyanaz. Mert ki gondolhatja komolyan azt, hogy valakit is lehet háromezer bruttóval ösztönözni? Talán egy koldust, akit éhhaláltól ment meg a bruttó háromezer, esetleg egy gyermeket, aki zabálhat egyet a McDonald’sben. De hogy felnőtt, értelmiségi embert ennyivel próbáljanak meg ösztö­nözni, ez azért méltóságon aluli. Jó lenne tudni, melyik minisztériumi hivatalnak az agyá­ban születhetett meg a bruttó háromezres fantazmagória. Jó lenne tudni, hogy a szakminiszter sírt vagy nevetett, amikor jóváhagyta az összeget. S jó lenne tudni azt is, hány gáz­fröccs tesz ki a szolgálati járművében bruttó háromezret? Jó lenne kiszállítani a minisztert a kényelmes autóból, s kör­­beszalajtani az ország iskoláiban, hogy személyesen megyőződhessen arról, hogyan vélekednek az érintettek er­ről a bruttó háromezerről. S miután végigjárta a lerobbant, nincstelen, nélkülöző iskolákat, a sok futástól megfáradt mi­nisztert főnöke kitüntethetné a jól végzett munkáért. Háromezer bruttót megérdemelne. Költse, amire akarja. Vagy amire tudja. Koloszár Tamás «A NAP MONDÁSA­ Készítsünk új bárkát, széthull a vén világ! Max Jacob (1876-1944) francia költő Agytorna A Nap tevékenységében mi ismétlődik 11 évenként? a) A napfolttevékenység maximuma. b) A földközelség minimuma. c) A Nap és a Hold együttállása. -------------FI ■­e :zsbjna sa­pq ) KISALFÖLD Aranylakodalom. Novák János és neje, Deutsch Mag­dolna a közelmúltban ünnepelte ötvenedik házassági év­fordulóját Fertőrákoson. Az aranylakodalom alkalmá­ból családtagjaik köszöntötték a házaspárt. A nemdohányzók védelmében Serdülő­ ifjú korban szinte minden fiú (lány) titokban rá­gyújt cigarettára. Egyrészt mert tiltott, másrészt azt gondoltam én is diákkoromban, hogy fel­nőttnek látszom és több vagyok a nemdohányzóknál. Több nem lettem, csak ostobább, mert ká­rosítottam, mérgeztem a szer­vezetemet. A dohányzó lányok, asszo­nyok talán nem gondolnak ar­ra, hogy egyszer majd egészsé­ges gyereket szeretnének szül­ni, de éppen a dohányzás káros hatása miatt koraszülött lesz az ártatlan csecsemő, fogéko­nyabb a betegségekre, amit a szülők idéztek elő. Hála az akaraterőmnek, 28 éve már nem dohányzom, nem mérgezem magam és a környe­zetem, jobb a közérzetem és egészséges vagyok. Egészen másként ítélem meg a dohá­nyosokat, mióta nem tartozom a táborukba. Talán meglepő, de a dohány­zást veszélyesebbnek tartom, mint a kábítószer-fogyasztást, bár őket is megvetem. Ugyanis a kábítószer-fogyasztó csak sa­ját magát pusztítja, mérgezi, roncsolja, míg a dohányosok a környezetükben tartózkodó személyeket, növényeket és a természetet is, ezenkívül sze­metelnek, mert eldobják a ciga­rettacsikkeket, bárhol vannak. Utcán, buszmegállóban, lép­csőházakban, liftekben, ami tűzveszélyes. A közelmúltban miniszteri rendelet jelent meg a nemdo­hányzók védelmében. Iroda­épületekben, munkahelyeken csak kijelölt helyen szabad do­hányozni, például a folyosó egy kijelölt részén. Nem igazán sikeres megol­dás, mert az irodaházban, lép­csőházban közlekednek, az ajtók nyitódnak-csukódnak és a büdös bagószag bejut mindenhova. Panelházakban talán védik­­féltik a lakásukat a nikotin szagától - ezért a lépcsőhá­zakban dohányoznak. A füst, a bűz ellepi a lépcsőházat és a lakótársak kénytelenek!?) el­tűrni és belélegezni a károsító anyagokat. Egyes munkahe­lyeken, irodaépületekben - na­gyon helyesen - kitiltották a dohányzókat a szabadba. Ott füstöljenek hidegben­­melegben. Az viszont tény, ameddig valaki dohányzik, ad­dig nem dolgozik! Győrött a vásárcsarnokban, ahol élelmi­szereket árulnak, gyakran megfordulok, és a mérgező ci­garettafüsttől sokszor alig lá­tom az eladókat. Cigarettával a szájukban kínálják portéká­jukat az árusok. Jó lenne, ha odafigyelnének az illetékesek, és betiltanák a dohányzást a vásárcsarnokokban. Sajnos sok olyan egészség­károsító hatás ér bennünket (pl. autógázok), ami ellen nem tudunk védekezni, de ami ellen lehet, kérem tegyék meg az il­letékes egészségügyi szervek. Kiss József nemdohányzó Győr Válás per nélkül Kedves ALZ-848-as rend­számú Wartburg! Gyenge húsz esztendő eltel­tével elválunk egymástól, nem a te hibádból, az én nyolcva­nadik évem hozta az elválást. Jó munkatárs voltál, ott nem hagytál sehol, ahová elvittél, vissza is hoztál mindig. Enni-inni tudtál, mégis őriz­ted a szépséged és a jóságodat. Nagyon kérlek, hogy az új gaz­dit is úgy szolgáld, mint engem. Soha annyit nem u­tál, hogy az utat ne láttad volna. Az úton ne bravúroskodj, lassan járj, hogy célba érj. Búcsúzom tőled. Az a kíván­ságom, még úgy tíz évig találkoz­zunk jó erőben, egészségben. Szerencsés utakat kíván a ré­gi gazdid, fáj a búcsú, az idő majd gyógyít. Szerető gazdid 1999. december 1., szerda Olvasói levelek Várjuk leveleiket a következő címre: Kisalföld Kiadó Kft., 9002 Győr, Pf. 28. Fax: 96/504-414 Szeretet az időseknek Az egyszerű ünnep a legszebb, amelyből szeretet és életöröm árad, mondta köszöntőjében Nagy Ferenc győrszemerei pol­gármester az idősek tiszteletére rendezett községi ünnepségen. Megtudtuk, hogy az önkormányzat segítséget nyújt minden rá­szorulónak a több mint három évtizede családiasan működő idő­sek napközi otthona és a házi gondozószolgálat útján. Hogy a gondozók szeretettel és türelemmel végzik munkájukat, és a lelkükbe fészkelt „pacsirták” énekével simogatják a munkában megfáradt kezeket és ráncos arcokat. Az ünnep alkalmából Jankovits György, a megyei nyugdíjasszövetség elnöke méltatta az idősek nemzetközi éve je­lentőségét, amely frissítő erő és bizonyság arról, hogy nem va­gyunk magányosak, hogy a társadalom ne tekintse tehernek a nyugdíjasokat, mert többségük hasznos építője hazánknak és a társadalmi megújulásnak is segítői akarunk lenni. Győrszeme­­rén az idősek megbecsülését méltató rendezvényen már több al­kalommal is részt vett. Szót kért Medgyasszay László országgyűlési képviselő, szép öregkort és jó egészséget kívánt mindenkinek. Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével a falu 80 éves díszpolgára, Lányi An­­talné gyémántdiplomás pedagógus és Baros Éva, a Bartók Bé­la Megyei Művelődési Központ igazgatója is. Az ünnep kedves színfoltja volt Élő Györgyné és Murmann Ist­ván nyugdíjasklub-vezetők munkájának elismerése. Az ünne­pi percek után Balla Ica művésznő és barátai zenés, szórakoz­tató műsorukkal ajándékozták meg az időseket. Horváth Ilona a megyei nyugdíjasszövetség munkatársa Mindent lehet? Naponta egyre több áruis­mertető reklám jelenik meg a levélszekrényben az ünnepek előtt. A lakók többsége ezeket ol­vasás nélkül, vagy gyors átfor­gatás után dobja a szemétbe. Növelve ezzel kiadásait is, mi­vel ezen propagandakiadvá­nyok költsége a termékek árá­ban foglaltatik. A kereskedelem és a gyártó cégek mindent megtesznek azért, hogy termékük fogyjon. A szép kiállítású prospektusok szépen bemutatott árukat is reklámoznak, amiket csak „VIP-listások” tudnának meg­fizetni. Mindent kitalálnak (ki­találtak) azért, hogy áruikat jobban eladhassák. Nem ma­gyarul, hanem már angolul kí­nálnak. Ezért lett a pattoga­tott kukoricából „popcorn”, a csirkéből „chiken”, a gyü­mölcsléből „juice” stb. E kül­földi megnevezésekkel akarják magukra felhívni a figyelmet, pedig hát a magyarnak magya­rul jobban hangzana, meg Ma­gyarországon magyarok va­gyunk, nem turisták! Ki hinné, hogy ezt az anglomániát még fokozni is lehet? A napokban egy olyan pros­pektust találtam a sok között, ami olyan árajánlást tartalma­zott, ami kiváltotta az ellenér­zésemet az áru iránt, pedig ma­gyar gyártmány, a magyar föld jó hírű terméke. Az egyik pincészet háromfé­le bort reklámoz a következő feltűnő felirattal: St. Stephan’s Crown, fölötte a Szent Korona szép képével. Talán az angol felirattal akarják növelni az ér­tékesítésüket, vagy nem mer­ték magyarul kiírni, hogy Szent István koronája, vagy a magyar Szent Korona? Mindezek tetejében még a bo­rok sem a régi, megszokott ma­gyar nevű fajták, hanem idegen írásmóddal irt új fajták. Rejtély, hogy mi közük van e boroknak az „angolosított” Szent Koroná­hoz. Csak nem a magyar koro­na védelme alatt állnak az an­golok vagy amerikaiak engedé­lyével? Vagy Magyarországon már mindent lehet? Vass Károly Béla n Mit szól hozzá? Kedves Olvasónk! Ha véleménye van egy témáról, legyen az helyi vagy nemzetközi, és szeretné megosztani másokkal, írjon a Kisalföldnek. Kérjük, ne felejtse el, hogy a levélnek tartalmaznia kell az ön nevét és teljes címét, bár névtelenségét kérésére garantáljuk. Próbálja olyan rövidre fogni mondandóját, amennyire csak tudja, és kérjük, hogy a közösség érdekében vesse papírra gondolatait. Szerkesztőségünk címét, ahová levelét várjuk, megtalálja a lap tetején, írását faxon is elküldheti kiadónkba. FM 103,1 HHz BMC Rádió 9023 Győr, Magyar u. 9. Telefon/fax: 96/444-222. Hirdetés: 96/444-222, 412-543, 96/417-837. E-mail: bmc@bmc.gyor.hu, http://www.bmcradio.gyor.hu ▼ 5.30-9.00 Scharek Zsuzsa ▼ 9.00-16.00 Bán Tímea ▼ 16.00-20.00 Kocsis Rozi T 20.00-21.00 Zenekrém ▼ 21.00-22.00 Zeneterápia : 22.00 órától Zenefolyam Kívánságműsor: Eurohívó 06-50-308-777

Next