Kisalföld, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-01 / 178. szám

Szerda, 2001. augusztus 1. Bontóper: Nem eleve anyapárti Kihez kerül a gyerek? Lapunkban egy gyermekpszi­chiáter azt nyilatkozta, tíz válás­ból jó, ha egy olyan akad, ami­kor a felek nem kiabálnak kí­­gyót-békát egymásra. Az ilyen válásoknak persze elsősorban a gyermek látja kárát. Dr. Takács Józsefet, a Győri Városi Bíróság elnökét többek között arról kér­deztük, milyen szempontok alapján dönt a bíróság a gyer­mek elhelyezésekor. Összesen 781 bontóper érke­zett tavaly a Győri Városi Bíró­ságra és ez a szám idén előrelát­hatólag csak növekedni fog: ja­nuár elseje óta több mint 400 válópert nyújtottak be Győrött, és sajnos a többi városban is ha­sonló az arány. Dr. Takács Jó­zsef szerint az ügyek 75—80 szá­zalékában a felek egyezségre jut­nak minden kérdésben, a bíró­ság feladata szinte csak annyi, hogy jóváhagyja a közös meg­egyezést. Az esetek mintegy egynegyedében is főként anyagi érdekeltség miatt folyik az eljá­rás, szinte elenyésző a gyermek­­elhelyezés iránti per. Ugyanak­kor az is beszédes adat lehet, hogy a válófélben lévő házastár­sak 80 százalékának van már gyereke. Az elnök szerint tizennégy év felett a gyermek szava perdöntő. Szinte valamennyi esetben asze­rint ítélkezik a bíróság, hogy ő melyik szülővel kíván együtt él­ni. Nagyon ritka, hogy a szülő alkalmatlansága miatt a bíróság döntése nem egyezik a tizen­négy év feletti érintett kívánsá­gával. Előfordult már például az, hogy az apa anyagi előnyö­ket ígért a fiának. Ám a peres anyagból kiderült, hogy a gyer­mek valami ígérettől vezérelve húz az apjához, s a bíróság az anya mellett döntött. Alkalmat­lansági tényező egyébként min­den olyan eset, amikor az apa vagy az anya a másik szülő ellen fordítja, vagy ami még rosszabb: a másik láthatásától elzárja a ki­csit. Az egyébként polgári ügy­szakban ítélkező elnök szerint tévhit, hogy a bíróság anyapárti lenne, a vitás esetekben öt­­ven-ötven százalékban oszlik el a döntés az apa vagy az anya ol­dalán. Igaz, hogy a legtöbb vá­lóper után az anyánál köt ki a gyerek, de ezekben az ügyekben nem is pereskedtek a felek az el­helyezés érdekében. Az egyetlen szempont természetesen, amit a bíróságnak figyelembe kell ven­ni: ha a kicsi még szoptatós kor­ban van. A tizennégy év nem szigorú választóvonal, esetenként a ki­sebbek is beleszólhatnak a dön­tésbe. De nem könnyű feladat egy nyolc-tíz éves emberkét meghallgatni a tárgyaláson. A bíró igyekszik is ilyenkor eltér­ni a szokásos perrendtartástól, leülteti a kicsit, odamegy hoz­zá, levetkőzi a rideg, hivatalos hangot. De sokszor a pszicho­lógus segítségére van szükség, aki kettesben beszélget el a gye­rekkel és a vele készíttetett tesz­tekből, rajzokból, esetleg a gyermek direkt faggatása nél­kül is megtudja, melyik szülő­vel érzi magát jobban a válás legfőbb elszenvedője. Laczó Dr. Takács József fi Őszi győri vásár A Magvassy Mihály Sportcsarnok felújítása miatt idén a Győri Általános Vásárt ősszel, szeptember 5. és 10. között rendezik meg. Amennyiben ezt a kényszerű változtatást mind a kiállítók, mind a vásárlátogatók előnyösnek ítélik, az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben őszi lesz a győri vásár. Annyi bizonyos, hogy az idei kiállítási terület már több mint ki­lencven százalékban elkelt, ezt Galló Zoltántól, a rendező Győri Vásár Kft. ügyvezető igazgatójától tudjuk. Eddig százhat résztvevő jelentkezett az általános, ötvenhá­rom az ezzel egy időben rendezett Agroraab elnevezésű élelmi­szer-ipari, mezőgazdasági vásárra.­­ A sportcsarnok felújítása nagyon szépen sikerült, ez ön­magában megér egy kirándulást — hívta fel a figyelmet az ügyve­zető. Elmondta, hogy a kamarai tagok az első két nap szakmai rendezvényeire díjmentes belé­pőt kapnak. Szélesedik a külföl­di kiállítók köre: idén a hagyo­mányosnak tekinthető szlovák cégek mellett Lengyelországból, sőt, Bangladesből is váltottak helyeket. A távol-keleti társaság bébiételek és gyümölcslevek ex­portjában, valamint méz és édes sütemény importjában érdekelt. A hagyományos szakmai programok - az üzletember-ta­lálkozó, a termálprojekt ismer­tetése, az élelmiszer-ipari vevő­­találkozó, a fodrászshow, az Ag­rármarketing Centrum, illetve a Magyar Reklámszövetség ren­dezvényei - a kereskedelmi és iparkamara, az agrárkamara, a megyei önkormányzat, az ipar­testület, valamint az ITD Hun­gary közreműködésével zajla­nak. A beszállítói fórumot az ez évben alakult Pannon Autóipari Klaszter munkatársai szervezik. S hogy a vásárlátogató nagykö­zönséget is kellően felpaprikáz­zák, lesz borkóstoló, sörfeszti­vál, élelmiszer-bemutatók és természetesen nem maradnak el a már hagyományos színpadi látványosságok sem. Cs. E. KISALFÖLD Fehértó: Élménygazdag idén is a tábori élet Választék a madárvártán Az első héten hetvennél többen­­ rekord - madarászkodtak a fehértói tónál. Ahogy Fülöp Tibor táborvezető, a Fertő-Hanság Nemzeti Park őrkerület-vezetője elmondta: a heti átlag harminc-negyven résztvevő, úgy látszik, a 25., jubileumi ornitológiai és természetvédelmi tábor többeket vonzott. A táborrend az elmúlt negyed században nem sokat változott, ahogy jórészt a feladatok sem. Madárgyűrűzés, botanikai, fau­­nisztikai megfigyelések, környék­beli kirándulások, és ehhez az utóbbi néhány esztendőben napi lovaglás, lóápolás is kapcsolódik. Szó szerint mindenki a természe­tes érdeklődése szerint választhat. Sipos Tibor is választott an­nak idején. Akit a mozdony füstje, avagy a természet illata megcsapott - válaszol érdeklő­désünkre egy Moldova-könyv címének sajátos változatával. Diákként Fülöp Tibor termé­szetvédelmi szakkörében kezd­te, ami után - két alkalom kivé­telével - majd minden tábor munkájában részt vállal. Most már mint a nemzeti park egyik őrkerület-vezetője. Szerinte - és ezzel „mestere” is egyetért — ezt csak akkor lehet abbahagyni, mikor az utolsót harangozzák. Püspökladányból érkezett Hoffmann Károly. A fiatalember a Kitaibel Pál országos középis­kolai biológiaverseny győztese­ként „kapta” a fehértói táboro­zást. Talán nem véletlen, hiszen kedvencei a madarak. Főleg a túzok. A tanulás mellett egy olyan szakmai csoport tagja, amely egy nagyobb alföldi tú­zokcsapat élőhelyét szeretné vé­detté nyilváníttatni. Nagy él­ményt jelent számára ez a gaz­dag hansági madárvilág. Az öntésmajori madárvártára szervezett osztálykirándulást Németh Katalin győri tanítónő. Meglátta és megszerette, oly­annyira, hogy idén „bekéredz­kedett” a fehértói madarászok közé. Vagyis friss lakó. Lelkesen beszél a gyűrűzésről, csodálattal említi azokat az embereket, akik ugyan nem hivatásos ornitoló­gusok, de tökéletes biztonság­gal, profizmussal, megszállott­ként teszik a dolgukat. - A kánikulában a madarak kevesebb fiókát nevelnek, de a növényvilágban is megvan a szárazság következménye. Pél­dául az orchideákból is sokkal kevesebb virágzott - állapítja meg Fülöp Tibor, mikor az idei „leltárról” kérdezzük.­­ Az em­lősök közül a patkányfejű poc­kot említeném. A természettu­dományi múzeum munkatársai éppen most végeznek a tónál vizsgálatot. Ők jelezték, meny­nyit csökkent ennek a ritka ál­latnak az egyedszáma. Persze azért örömteli eredményeink is vannak. Szép számmal fogtunk foltos és cserregő nádiposzátát, fülemülesitkét, de barkós cine­géből is jócskán akadt. Az esti órákban tömegével fordulnak elő fecskék, hoztak be a hálóból nádi sármányt és nádirigót is. Jégmadárból eddig hármat gyű­rűztünk... A huszonöt év tábo­rainak anyaga számítógépen van. Ez a kutatók számára egy különleges kincsesbánya, ko­moly és megalapozott következ­tetéseket lehet belőle levonni. Én pedig azt tervezem, hogy a tábori naplók, élmények alap­ján megírom a negyed század eseményeit, történetét. Gü­lch Csaba ETETÉS: Tömör Ádám társával egy ragadozó madárfiókával foglalatoskodik. FOTÓ: SZABADOS ZOLTÁN Szociális bérlakások: Hol lesznek? Ezer család várja Még nem tudni, hol épülnek, hol lesznek Győrben az újabb szociális bérlakások, az viszont biztos, hogy épülnek még idén, és decemberben, esetleg jövő ja­nuárban birtokba vehetik azokat a családok. Ennek az elsődleges feltétele ugyanis megteremtő­dött. A gazdasági tárca elfogadta Győrnek a Széchenyi-program­­ban benyújtott pályázatát, s az erre a célra idénre elkülönített nyolcmilliárd forintos keretből Győr is kap támogatást szociális bérlakás építésére. Dr. Szakács Imre, az Ifjúsági és Sportminisztérium államtitká­ra, országgyűlési képviselő július 13-i sajtótájékoztatóján jelen­tette be: képviselőként szemé­lyes sikerének is tartja, hogy Győr többszöri eredménytelen pályázat után most 248 millió forint támogatást kap bérlakás építésére. Mikor és hol épülnek ezek az otthonok? A kérdéssel a Kisalföld Balogh József polgármestert keres­te meg, aki éppen csak a hírt tud­ta megerősíteni. Győrt a gazdasá­gi tárca csak a napokban értesí­tette a kedvező döntésről. Jólle­het a város pályázott, jegyezte meg, s nem a jó hírt már két hete bejelentő képviselő. A kormány­zat 248 millióját a város kiegészíti a maga hasonló összegével, így abból a keretből ötven bérlakás épülhet. A munkára közbeszerzé­si pályázatot írnak ki. Az ötven lakás átlagos mérete 55 négyzet­­méter lesz. Győr összkomfortos, távfűtéses lakásokat építtet. A közbeszerzési eljárás még gyorsí­tás mellett is legalább egy hóna­pot vesz igénybe, így a megmara­dó idő rövidsége miatt a kivitele­zésre túl sok pályázóra nemigen lehet számítani. Ennek ellenére bizonyos, hogy még az idén fel­épül az ötven bérlakás, és decem­berben vagy esetleg januárban vehetik birtokukba a szerencsés családok. Győrben mintegy ezer a szociá­lis bérlakásra várók, számítók szá­ma. A közelmúltban Sároson át­adott tizenhat szociális lakás bérlő­jét százötven gyermekes pályázó közül választották ki. A feltétel most is három év győri lakhely lesz, de döntően a kérelmező szo­ciális és anyagi helyzete esik latba. A megyeszékhelyen az elmúlt években általában hatvan-nyolc­van bérlakást építettek, s az újabb ötvennel az idén hatvannyolc való­sulhat meg. F. J. www.kisalfold.hu Aktuális 3 Hoppon maradtak a befektetők Az ügyészség szerint 226 sértettnek összesen csaknem 204 millió forintos kárt okozott társaival egy férfi, aki jogosulatlanul folytatva pénzügyi tevékenységet, nyereséget ígért bt.-je befektetőinek, de a vádirat szerint az ígért pénznek csak egy kis részét fizette ki. K. D. 1994-ben alapította a betéti társaságot, amely a mo­sonmagyaróvári Diófa utca 1. szám alatt székelt, voltak irodái Győrben és Csornán is. Ügyve­zető igazgatóként és beltagként az első két évben betétgyűjtést végzett, de jogosulatlan pénzin­tézeti tevékenység miatt a bíró­ság megrovásban részesítette. Ezután kölcsönszerződéseket kezdett kötni a befektetőkkel. Előre meg nem határozott sze­mélyektől pénzeszközöket gyűj­tött, azokkal tulajdonosként rendelkezett, de köteles volt visszafizetni. Az ügy pikantériá­ja, hogy a kölcsönszerződéseket egy győri ügyvéd, Cz. -né ellen­jegyezte. A szerződéskötéseknél B. M., a társaság irodavezetője is segítséget nyújtott, így őt és az ügyvédet is megvádolta az ügyészség az eljárás során. A befektető határozott időtar­tamra meghatározott - olykor milliós nagyságrendű­­ összeget adott, amelyet a megállapodás sze­rint a kölcsönvevő­ adós köteles volt cége fejlesztésére fordítani. Az átvett összeg után a betéti társaság részesedés és jutalék címen a banki kamatnál jóval magasabb - 27-46 százalékos - hozadékot ígért. A cég a kilencvenhatban be­fektetett betéteket, illetve azok hozadékait rendszeresen kifizette azoknak a befektetőknek, akik a futamidő lejártát követően a be­fektetésük kifizetését kérték. A teljes tőke, illetve hozadék kifi­zetésére viszont csak az esetek kis részében került sor... K. D., látván a már teljes fize­tésképtelenséget, feljelentést tett saját maga ellen, majd megszö­kött az eljárás elől. A vád szerint addigra csaknem 204 millió fo­rintos kárt okozott a társai­val. Szökése után nemzetközi el­fogatóparancsot adtak ki ellene és csak majdnem két évvel ké­sőbb, tavaly márciusban fogták el a Cseh Köztársaságban. L. B.

Next