Kisalföld, 2004. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-02 / 1. szám
Péntek, 2004. január 2. Eurobarométer: Sokat várunk az uniótól, de társulás után is magyarok akarunk maradni Jónak tartjuk az EU-csatlakozást Folytatás az 1. oldalról. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban a tagságot rossznak értékelők aránya 1 százalékponttal meghaladja azokét, akik azt jónak tekintik: 29 százalék a tagságot rosszallók, 28 százalék a helyeslők aránya. A tagjelölt országok közül Románia, Bulgária és Törökország lakossága viszont jóval nagyobb arányban tartja jónak a taggá válást, mint bármelyik tagállam, illetve 2004-ben csatlakozó tíz ország (81, 73, illetve 67 százalék). Közösen döntsünk A közös külpolitikai döntéshozatal hívei a jelenlegi EU-tagországokban és a tagjelölt országokban is többségben vannak. Magyarország azon öt ország között szerepel, ahol a legnagyobb, 30 százalékot meghaladó arányban vannak azok, akik azt szeretnék, hogy az ország a nem EU-s országokkal ápolt külkapcsolatokat illetően önállóan döntsön. A sort itt is Svédország vezeti 39 százalékkal. A honvédelmi ügyekben való közös, illetve nemzeti döntéshozatalt illetően a magyar közvélemény a leginkább megosztott a tizenhárom tagjelölt ország közül: 52—40 százalékban. Magyarországon — akárcsak Franciaországban - azok vannak többségben, akik a közös döntéshozatalt támogatják, Ausztriában és Görögországban viszont a nemzeti döntéshozatal hívei alkotják a többséget. Nőtt az identitástudatunk Az európai és/vagy nemzeti identitással kapcsolatban a magyarok 51 százaléka csakis nemzeti identitásúnak vallotta magát most - ez 12 százalékponttal nagyobb arány, mint amit tavaly tavasszal mértek a közvélemény-kutatók. Érdemes megfigyelni: az EU-tagországok átlagában ugyanez idő alatt csupán 1 százalékpontos csökkenést, a tíz tagjelölt ország átlagában pedig 3 százalékpontos növekedést figyelhetünk meg. A tizenkettővel messze kiemelkedünk a mezőnyből. Látni kell ugyanakkor, hogy a magyarországi adat (51 százalék csakis magyarnak vallja magát) nem áll ellentétben az EU-s tagsággal: Ausztriában, Svédországban és Írországban a miénkhez közeli, 46, 48, illetve 49 százalék a nemzeti identitásúak aránya; Görögországban és Portugáliában pontosan a miénkkel azonos mértékű, Finnországban és az Egyesült Királyságban pedig még magasabb: 57, illetve 61 százalék. Több az elégedetlen Magyarországon a lakosság 33 százaléka elégedett, 62 százaléka elégedetlen a hazai demokrácia működésével — ez az arány rosszabb, mint az EU-ban, de kedvezőbb, mint a tagjelölt országok átlaga. Tavasz óta ez is változott: az elégedetlenek aránya 6 százalékponttal nőtt, az elégedetteké pedig 9 százalékponttal csökkent. Ezzel nem vagyunk egyedül, összehasonlításul: Szlovákiában 79, Romániában 77, Bulgáriában 75, Lengyelországban 72, Csehországban 55, Szlovéniában 45 százalék mondta, hogy „egyáltalán nem” vagy „nem nagyon” elégedett országában a demokrácia működésével. Olaszországban 66, Portugáliában 64 százalék ez az arány. A felmérésből az is látható: a demokrácia Európai Unión belüli működéséről jobb véleménnyel vannak a magyarok, mint a demokrácia hazai működéséről, de a pozitív vélemények aránya itt sem éri el az ötven százalékot. Negyvenkét százalék elégedett azzal, ahogy a demokrácia az EU-ban működik, és 21 százalék nem nagyon elégedett vagy inkább elégedetlen vele. Igaz, ennél a kérdésnél igen magas, 37 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni. - Sudár -(A felmérés megtalálható a wwiu.gallup.hu internetes oldalon.) Enesei az első megyei baba Győr-Moson-Sopron megye első újévi babája tegnap éjfél után 33 perccel született a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban. Az enesei Veér család örülhetett a kis jövevénynek. Az idén augusztusban összeházasodott Veér István Csaba és Veérné Braia Angelika december 27-re várták első gyermekük érkezését, akiről tudták, hogy kisfiú lesz. A terhesség ideje alatt éppen ezért nem volt beszédtéma, hogy akár újévi baba is lehet. Veér Alexander Dominik 3 kilogramm 90 dekagrammos testsúllyal született, hossza 54 centiméter. A 25 éves anyuka elmondása szerint - bár komplikáció nem lépett fel - a szülés nehéz volt. A 32 éves apa kérdésünkre arról beszélt, hogy a terhesség során csak az ilyenkor szokásos aggodalom töltötte el őket, és büszke arra, hogy szép, egészséges kisfia született. (Az ország más megyéinek újévi babáiról a 16. oldalon olvashatnak.) FOTÓ: H. BARANYAI EDINA 0352-E_4158.JPG Az enesei Veér családban most nagy a boldogság. Vasút: 11 százalékos béremelés MÁV-os megállapodás Aláírta a MÁV Rt. vezetése valamennyi vasutas reprezentatív szakszervezettel a 2004. évi kollektív szerződést és a 11 százalékos béremelést biztosító megállapodást - adta hírül a vasúttársaság. Közleményében a MÁV hangoztatja: „ezzel megvalósította a munkáltatás és a vasúti közlekedés működésének zavartalan fenntartására irányuló törekvéseit”. A 2004. évre vonatkozó bérmegállapodás keretei között 7,5 százalékos alanyi jogú személyi alapbéremelés, továbbá az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásán túl a vasutasátlagbér nemzetgazdasági összehasonlításban mérhető elmaradásának megszüntetésére 3,5 százalékos reformprémiumot kapnak dolgozóik. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 Vélemények a sorsfordító évről Folytatás az 1. oldalról. Rechnitzer János egyetemi tanár: — Tanulóév lesz ez, az ismerkedési folyamat kezdete, amelytől nem várok áttörést. A vállalkozások, szervezetek, régiók felkészülése csak most következik, mert a tanulás alapja az élmény: nem elég honlapokat böngészni, ismertetőket hallgatni, profitálni is kell a változásokból. A magánemberek persze először az árakon fogják észrevenni az átalakulást, de így is, mindent összevetve azt hiszem, sikeres év lesz a kétezernégyes. S ha lesznek is nehézségek, be kell látnunk, hogy háromszázhatvanmillió ember túlélte a struktúraváltást. Érdekes azonban, hogy a környezetemben élő magánembereken, vállalkozókon nem érzek izgatottságot, várakozást, valami jelét a lelki, szellemi felkészülésnek. Gasztonyi László, a Presztízs-díjas győri Will-Korr bt. cégvezetője. - 2004 hazánk első európai unióbeli éve lesz, de cégünk életében a májusi csatlakozás meglátásom szerint nem hoz jelentős változást. Műszakilag biztos nem, mert eddig is nemzetközi környezetben dolgoztunk: több külföldi cég magyarországi leányvállalatával állunk kapcsolatban. Ők eddig is EU-s minőségi elvárásokat támasztottak velünk szemben. A technikai újdonságok a külföldi bevezetéssel szinte egy időben hazánkban is, a mi alkalmazásunkban is megjelentek. Hogy a piacnyitás milyen változásokat hoz, azt nem tudom előre biztosan megjósolni, de abban bízom, hogy a precíz, pontos munkára továbbra is szükség lesz. Azt remélem, hogy az a nemzetközi cég, amelynek hazánkban működő képviselete eddig elégedett volt cégünkkel mint fontos partnerével, az elkövetkezőkben a környező országokban is feladatot ad. Ez előrelépést eredményezhet. Az EU számos téren várhatóan nehezebb helyzetet teremt a korábbiaknál, de a kreatív embereknek, a magyar ötleteknek új lehetőségeket hoz. Dr. Berényi János, a Nemzeti Sportszövetség elnöke: - A 2004-es esztendő nemcsak uniós csatlakozásunk éve, hanem olimpiai esztendő is. Mindenekelőtt tehát nagy magyar sikereket várok a gazdasági életben és az olimpiai küzdelmekben egyaránt. Remélem, mindez általánosságban is erősíti nemzeti önbecsülésünket. Meggyőződésem, hogy az EU-hoz, az európai gazdasági közösséghez való csatlakozásunk hosszú távon az egyetlen olyan reális esély, amely gazdasági fellendülést eredményezhet számunkra. Történelmi tapasztalat, hogy stratégiai szövetségesekben szabad csak gondolkodni, s ez a mi esetünkben kizárólag az EU lehet. Ez még akkor is igaz, ha bizonyára lesznek olyan hazai vállalkozások, amelyek közül nem mindegyik tud majd talpon maradni a verseny nagy kihívásaiban. Jó dolognak tartom, hogy az első körben csatlakozhatunk az unióhoz, de nem szabad abba a csapdába esnünk, amibe a ’89-es rendszerváltáskor: ne várjuk, hogy egy csapásra itt lesz majd a Kánaán. Most hosszú, gyümölcsöző folyamat elején állunk. Borkai Zsolt őrnagy, olimpiai bajnok tornász, a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Gimnázium igazgatója: - 2004-től elsősorban azt remélem, hogy mielőbb döntés születik iskolánk sorsáról. Remélhetőleg ez kedvező lesz, és végre nyugodtabb körülmények között folyhat tovább az oktatás intézményünkben. Ezenkívül csak egészséget kérnék az egész családom számára. Kétségtelen, hogy nagy lépést jelent Magyarország életében a májusi uniós csatlakozás, ugyanakkor úgy vélem, hazánknak az ebből eredő kedvező változások megtapasztalására még néhány évet várni kell. Incze József, a soproni Petőfi Színház színművésze: - A 2004-es esztendő az uniós csatlakozásunk esztendeje. Ezért elsősorban jobb életet remélek, még nagyobb nyitottságot a világra, békét és boldogságot. Szeretetet, s végül, de nem utolsósorban megfelelő anyagi hátteret mind a családi életemhez, mind művészi pályafutásom alakulásához. Az is megnyugtató, hogy gyermekeim számára immár több lehetőséget tartogat a jövő, mint azt korábban nekünk kínálta a sors: Nikoletta vállalkozási főiskolás, Máté fiam pedig még általános iskolás. Nekik bizonnyal már nem lesz gond igazi uniós polgárként élni. Görbicz Anita, a Graboplast- ETO válogatott kézilabdázója: — Ha hasonló lesz az idei évem, mint a most hátrahagyott, akkor elégedett leszek, bár az igazi mégis az lenne, ha végre aranyérmeket gyűjthetnék be. Erre a klubcsapatommal és a válogatottal is nyílik esélyem. Az ETO-val végre jó lenne felérni a bajnokság - és esetleg az EHF-kupa - csúcsára. Ugyanezt tudom mondani az athéni olimpia kapcsán is, mert bár ezen az eseményen a dobogóra kerülés is nagy szó, a vb-n kezünkből kicsúszott győzelmet csak az első hely tudná teljesen feledtetni. Az év végi hazai EB még nagyon messze van, de nagyszerű közönségünk előtt ott sem szeretnénk alább adni az első három hely valamelyikénél. Borkai Zsolt Rechnitzer János Incze József Gasztonyi László Görbicz Anita Dr. Berényi János