Kisalföld, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-01 / 204. szám

Szerda, 2004. szeptember 1. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 NyME: A két kar jövőjéről a minisztérium már döntött, csak nem tudni, miképpen Pénz nélkül lazul az egyetemi kötelék . Folytatás az 1. oldalról. A szélesebb integráció magá­ban foglalja Mosonmagyaróvár, Sopron, részben Győr, Szombat­hely és Zalaegerszeg karait is. Az új felsőoktatási törvény lehetővé teszi, hogy regionális központok jöjjenek létre Magyarországon. Ennek lényege, hogy több egyen­rangú székhellyel működjön az egyetem, melynek azért van egy adminisztratív központja is.­­ Elbukhat-e ez azon, hogy öten akarnak egyszerre rektorok lenni, miközben egy intézmény­nél elég lenne egy is? — folytatta Magyar Bálint. - Ezek az ambíci­ók engem nem érdekelnek, az vi­szont igen, hogy a régiónak­­ Ma­gyarország más részeivel együtt, ahol a településszerkezet miatt könnyebben jöhettek létre az in­tegrált egyetemek — versenyképes felsőoktatási intézményei legye­nek. A polgármesterek között sokkal nagyobb a támogatottsága ennek a tervnek, az egyetemi bü­rokráciával kell igazán csatázni. Belső feszültségek Mostanra kiderült, a miniszter mondatai nem csupán egy ötlet vázai voltak, hanem annál sokkal több. Az Oktatási Minisztérium (OM) ugyanis készített egy ter­vezetet, amely pontosan leírja az egyetem jövőjét, s azt, mely ka­rok hová tartozzanak. Ugyanak­kor a karok vezetői ennek részle­teiről még nem tudnak­­ más sem. Az OM tegnap a Kisalföld­del azt közölte: a tervezet kész, de nem hozzák nyilvánosságra, amíg az érintett karokkal nem egyez­tetnek. A tanév tehát bizonyta­lanságokkal telve kezdődik. A változtatásra két ok miatt is szükség van: az egyik, hogy az egyetem gazdasági helyzete - fino­man szólva - aggályos; a másik pe­dig az ebből fakadó ellentét a ka­rok között. Kezdjük az utóbbival: a NyME hét fakultással működik: a soproni erdőmérnöki, faipari mérnöki, közgazdaság-tudományi és pedagógiai főiskolán karral, a mosonmagyaróvári mezőgazda­ság- és élelmiszer-tudományi kar­ral, a győri tanítóképzővel, vala­mint a székesfehérvári geoinfor­­matikai karral. A rektori hivatal székhelye a kezdetektől Sopron. Néhány napig volt csak az irányí­tás Mosonmagyaróváron, a kine­vezett óvári rektor ugyanis elhalá­lozott. A mosonmagyaróváriakban már akkor benn maradt a tüske. Egy éve a Kisalföldnek adott inter­jújában Ördög Vince dékán pedig már pedzegette annak lehetőségét, hogy esetleg a győri Széchenyi Ist­ván Egyetemhez kapcsolódnának. Elfogadják a politikai döntést A dékán kapott hideget-mele­­get, miután lapunknak utalt az általa vezetett kar Győr iránti vonzalmaira. Mostani megkere­sésünkkor jóval óvatosabban fo­galmazott: „Mi létezünk, va­gyunk, tesszük a dolgunkat.” Ugyanakkor hangsúlyozta: a nyugat-magyarországi felsőokta­tási intézmények integrációjáról mielőbb szakmai és politikai döntésnek kell születnie. „Nekünk mindegy, milyen döntés születik. Csak az fontos, hogy utána tizenöt-húsz évig ez a felállás ne változzék meg. Koráb­ban hat-nyolc évente módosult a nevünk a különféle átszervezések nyomán. Ez nem tett jót az intéz­mények rangjának, komolyságá­nak.” Arra a kérdésünkre pedig, hogy még mindig Győrt választa­­nák-e, Ördög megismételte: „Mi ebben nem gondolkodunk.” A dékán elmondta, a nyári minisz­teri értekezleten a karok vezetői mellett az érintett városok polgár­­mesterei is jelen voltak, a Laj­­ta-partiakat az alpolgármester képviselte. Itt Mosonmagyaróvár­ról külön nem esett szó, s nem is kezdeményeztek semmit. Mind­össze annyi hangzott el, hogy az Apáczai-főiskola jobb helyen len­ne a Széchenyi-egyetem keretein belül. Az értekezleten Balogh Jó­zsef győri polgármester pedig megjegyezte, ha Mosonmagyar­óvár is ide tartana, azokat a felté­teleket ők is biztosítanák, mint Sopron. Ezt Walter Dezső polgár­­mester kissé nehezményezte is. Idén 120 millióval kevesebb Érdeklődésünkre, hogy az ala­csony felvételi pontszámok és ke­vés jelentkező nyomán tervezik-e szakjaik átalakítását, a dékán el­mondta: 2006-ra lesz kötelező a 3+2-es képzési modell bevezetése a felsőoktatásban. Ők egyes szakjai­kon fontolgatják, hogy fakultatí­van már jövőre áttérnének erre a formára, ám egyelőre nem isme­rik, hogy ez milyen további köte­lezettségeket róna rájuk, illetve, hogy milyen lesz ennek a normatív finanszírozása. Ördög Vince hang­súlyozta, a felsőoktatás anyagi kondíciói általában sem jók. Ők most tekintették át az NyME rek­torával és gazdasági főigazgatójával a konszolidáció lehetőségeit. Meg­erősítette ugyanakkor korábbi ki­jelentését, miszerint „vannak ne­hézségeik”. A most induló tanév­ben 120 millió forinttal keveseb­bet kapnak az egyetemi büdzséből, mint korábban. Ezt kigazdálkodni most lehetetlennek látszik. Három ingatlanjuk eladását tervezik, de ez is csak jövő tavasszal és lépcsőzete­sen valósulhat meg­ .Augusztusra ígérte a szaktárca, hogy kidolgozza a nyugat-ma­gyarországi felsőoktatás integráci­ós koncepcióját. Ennek elkészül­téről, tartalmáról én még nem tu­dok. Elfogadjuk, ahogy a politika dönt majd e kérdésben. Ha a rész­leteket is megismerjük, természe­tesen kifejtjük mi is a vélemé­nyünket” — mondta a magyaróvá­ri kar dékánja. Sopron szerint mindenki marad „Pillanatnyilag egy kar sem kí­ván kiválni a Nyugat-Magyaror­szági Egyetemről, erre vonatkozó­an sem kari tanácsi, sem egyetemi tanácsi döntés nem született. Ki­válásokkal amúgy sem lehet meg­oldani a súlyos anyagi problémák­kal küzdő felsőoktatás gazdasági bajait, megoldást az állami finan­szírozás növelése jelentene” - nyi­latkozta lapunknak dr. Faragó Sándor, az NyME rektora. A Sop­ronban, Mosonmagyaróváron, Győrben és Székesfehérváron működő Nyugat-Magyarországi Egyetemen idén ősszel összesen 14.500 hallgató kezdi meg, illetve folytatja tanulmányait. A szombathelyi és zalaegersze­gi főiskolai intézményeket is ma­gában foglaló egyetem megvaló­sulásával kapcsolatban a rektor kifejtette: a szombathelyiek kez­deményezésére még 2002-ben foglalkoztak a Berzsenyi Dániel Főiskola és az NyME egységesü­lésének kérdésével, ám a megbe­szélések több mint másfél éve megszakadtak. Ennek oka, hogy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola önálló egyetemmé sze­retne válni. Ami a Budapesti Gazdasági Főiskola kihelyezett zalaegerszegi intézetét illeti - ami nem tévesztendő össze egy főis­kolai karral a rektor elmondta: az intézet valóban keresi helyét a régió felsőfokú intézményei kö­zött, szóba került az NGME és a szombathelyi főiskola is, de konkrét megbeszélésekre egyelő­re nem került sor. SZIE: egyedül is erős A június végi minisztériumi egyeztetésen - amely óta felgyor­sult az átrendeződés folyamata - részt vett a Széchenyi István Egye­tem rektora is. Dr. Czinege Imre tegnap azt mondta: az egy évvel ezelőtti tapasztalatokból kiindulva (ez volt Ördög Vince nyilatkozata - a szerk.) megállapodtak abban, hogy a belső egyeztetések előtt nem lépnek a nyilvánosság elé a le­hetséges, de nem végleges megol­dásokkal. Ezzel együtt tény, s ezt a rektor sem cáfolta, hogy az NyME karait érintő átrendeződésben szó­ba került a Széchenyi-egyetem is. No nem úgy, hogy a Széchenyi is csatlakozna a Nyugat-Magyaror­szági Egyetemhez, hanem az NyME néhány karát „befogadná” a győri intézmény. Ne kerteljünk, az óvári karról és a győri tanítóképzőről volt szó. Czinege Imre ezzel kapcsolatban azt mondta: ,Az agrárprofil akár szélesíthetné a palettánkat, s a szakmai együttműködést el tudom képzelni az intézmények között. Maga a csatlakozás azonban így nem került szóba. A Széchenyi­­egyetem a győri gazdasági háttérrel van elég erős ahhoz, hogy egyedül is megálljon a lábán, de azt gondo­lom, az sem lehet kérdés, hogy a régió elbír két erős egyetemet, amelyből az egyik mi vagyunk.” Tanítóképző: idén is hiány „Nem látjuk szükségszerűségét és realitását egy olyan integrációs lépésnek, amely a mosonmagyar­óvári kart, a Széchenyi-egyetemet és az Apáczai főiskolai kart foglalja magában” - szögezte le sajtóközle­ményében dr. Cseh Sándor, a taní­tóképző főiskolai kar főigazgatója. Ezzel együtt a győri kar vezetője sem cáfolta, hogy „a Nyugat-Ma­gyarországi Egyetem gazdasági helyzete nem stabil - ez az egyete­mek és főiskolák alulfinanszíro­zottságának szerves következmé­nye. Főiskolai karunk 2003-ig az állami támogatás, valamint a költ­ségtérítéses képzések bevételeiből gazdaságilag pozitív évet zárt, on­nantól azonban a normatívák nagymértékű csökkentése azt okozta, hogy hiány jelentkezett az év végén és ez várható idén is. Füg­­getlenül az integráció lététől, a hu­mán jellegű képzések normatív tá­mogatottsága annyira kismértékű, hogy a kiadási oldalt ez nem fede­zi, sőt, a költségtérítéses bevétel tel­jes mértékben a hiányt nem kom­penzálja. A fizetési nehézségek az egyetemen abból adódnak, hogy a többi karon az alulfinanszírozott­ság jóval nagyobb mértékű” - szö­gezte le Cseh Sándor. A tanév szeptember 7-én kez­dődik a Nyugat-Magyarországi Egyetemen. S. A. - V. I. - G. M. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS SÁRKÁNYREPÜLŐ: A győri Széchenyi-egyetem egyik közismert jelképe. Melyik intézményt vehetik majd a szárnyaik alá? Kamarai választások két menetben A megyei iparkamara küldöttválasztó tagozati ülései szeptember 20-án kezdődnek. A választások érdekessége, hogy nemcsak tagok jelölhetnek küldötteket, hanem mindenki, aki tevékenysége alapján a kamara tagja lehetne. A kereskedelmi és iparkamaránál a követ­kező 4 évre 70 küldöttet választanak meg. A megelőző jelölési folyamatról azt kell tudni, hogy kamarai küldöttnek kizárólag kamarai tag választható. A választási névjegyzék és tagjegyzék megtekinthető, a jelölőlapok szep­tember 15-ig átvehetők a kamara győri szék­házában, a mosonmagyaróvári, csornai és ka­puvári kamarai irodákban. A jelölőlapok le­tölthetők a www.gymskik.hu honlapról is, ahol a választásokkal kapcsolatos részletes in­formációk ugyancsak megtalálhatók. Húsz nap múlva tehát megkezdődnek az Észak-dunántúli Kereskedelmi és Iparkamara küldöttválasztó tanácskozásai, azt követően egy hónapra pedig kamarai tisztújítás lesz. Az október 21-i tisztújító tanácskozást a szep­tember 20. és 22. között tartandó küldöttvá­lasztó értekezleteken készítik elő. A küldöt­tekre nemcsak a kamarai tagok voksolhatnak, hanem valamennyi, a megyében működő nem soproni székhelyű, illetve nem agrár fő­tevékenységű vállalkozás. A korábbiakkal ellentétben 50 helyett 70 kül­dött dönt a kamara leendő tizenhárom tagú elnökségéről. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedel­mi és Iparkamarának jelenleg több mint ezer­­hétszáz tagja van. A megye nagy cégeinek mintegy hatvan százaléka tagja a kamarának, és képviseltetik magukat részvénytársaságok, kft.-k, bt.-k, kisebb-nagyobb vállalkozások? A küldöttekre azonban a megye mintegy har­mincötezer vállalkozója is javaslatot tehet: ilyen értelemben ők is választók, noha rájuk nem le­het voksolni. Ez utóbbiak csak kamarai tagokat javasolhatnak küldötteknek. A megyei kereskedelmi és iparkamarának négy tagozata van: kereskedelmi, ipari, szolgál­tatási és kézműipari. A küldöttválasztási tanács­kozásokat a négy tagozatban, egymást követő időpontokban, szeptember 20-án Mosonma­gyaróváron­, 21-én Csornán, 22-én pedig Győrben tartják. A küldöttek személyére szep­tember 1­5-ig lehet javaslatot tenni írásban, a je­lölőszelvényeket az internetről lehet letölteni, illetve a kamarai területi irodákban lehet besze­rezni. A küldöttek személyére lehet javaslatot tenni a küldöttválasztó tanácskozásokon is, ám akkor már szóban kell előterjesztést tenni. Ok­tóber 21-én a megyei kamara 13 tagú elnök­ségét és azon belül a tisztségviselőket választja meg a hetven küldött. F. J. SZÜNETEL A MELEGVÍZ­SZOLGÁLTATÁS! Értesítjük T. Fogyasztóinkat, hogy a Bartók B. úti vezetékcsere munkálatai miatt szünetel­tetjük a melegvíz-szolgáltatást fV szeptember 1-jén 0.00 órától 23.00 óráig g , S és S szeptember 3-án 0.00 órától 23.00 óráig ▼▼ a Belváros, Révfalu, Sziget egész területén, valamint a Bartók B. u. 8., Dugonics u. 9., Bem tér 20-22., Babits M. u. 21., Babits M. u. 3., Honvéd u. 7., Kálvária u. 1-3., Kálvária u. 2. sz. alatti épületekben. Kérjük Fogyasztóink szíves megértését. SYÖRHO­LM Győri Hőszolgáltató Kft. I

Next