Kisalföld, 2006. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-01 / 152. szám

Szombat, 2006. július 1. Megyei intézmények: Várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak a finanszírozás miatt A reform csődbe viheti a Petz-kórházat Folytatás az 1. oldalról. A kórház eddig is a túlélésre ját­szott: egy év alatt több mint 300 embert elbocsátottak Győrből, ki­vittek külső vállalkozásba a porta­­szolgálatot és a takarítást, s várha­tóan ugyanezt teszik hamarosan az élelmezéssel is. Itt jegyezzük meg, erre egyszer már kísérletet tett a Petz-kórház, de olyan minőségű ételeket készített az akkor nyertes vállalkozó, hogy vissza kellett ven­nie a feladatot az intézménynek. „Most nincs ötszázmillió forin­tunk a konyhafejlesztésre, így nem tudunk mást tenni” - válaszolta erre dr. Varga Gábor. A területi ellátás csapdája A kórház még most is régiós feladatokat is ellát, vagyis olyan betegeket kezel, akik területileg nem Győrhöz tartoznak, de be­tegségüket csak itt tudják szaksze­rűen kezelni. Tavaly a hatvanezer fekvő­beteg 15 százaléka a kórház ellátási területén kívülről érkezett; gondoljunk csak azokra a robba­násos balesetekre, ahonnan ide szállították a betegeket. Mostantól mondhatná tehát azt az intézmény - ami egyébként az egészségügyi reform egyik sarkala­tos pontja —, hogy mindenki men­jen a területileg illetékes kórházba, vagy ha az nem jó neki, akkor jöj­jön Győrbe, de fizesse is a szám­lát... (Sürgős esetnél erről nincs szó, akkor kötelező az ellátás min­denhol.) Ez a rendszer azonban a valóságban nem működhet - a szakma valamennyi, általunk meg­kérdezett képviselője ezt mondta tegnap. Muszáj kezelni a beteget Szintén csapdahelyzet, hogy ha mondjuk a csornai kórház (de mondhatnánk példának bárme­lyik másikat is) azt mondja a be­tegnek, hogy nem tudja már ellát­ni, mert az ő kerete is betelt, akkor a megyei kórháznak kötelező befo­gadni a pácienst, akkor is, ha an­nak kezelését nem tudja az OEP-pel elszámoltatni. Ha pedig a kiskórházak csődbe mennek, ak­kor magukkal ránthatják a megye legnagyobb intézményét is, amely pluszfeladatokat kap, pénzt viszont már nem. Dr. Varga Gábor azt mondja: épp ezért le kell ülniük a megyei kórházaknak és megbeszél­ni a stratégiát. Azt állítja, a jelenlegi mutatók alapján csak a 100 ezer lakos fölötti települések tudnak el­tartani egy kórházat. Az is biztos, hogy a CT-vizsgá­­latokat is 24 százalékkal csökken­teni kell, ez elsősorban azokat a be­tegeket fogja érinteni, akik a me­gyehatáron kívülről érkeznek Győrbe. Nem elsősorban itt, ha­nem az alulfinanszírozott területe­ken számolnak azzal a kedvezőtlen következménnyel is, hogy tovább nőnek a várakozólisták. A több biztosító a „halál” A megyei kórházak vezetői jövő szerdán találkoznak, ha álláspont­jukat a finanszírozás kapcsán nem tudják a szaktárcával egyeztetni és elfogadtatni, akkor az Alkotmány­­bírósághoz fordulnak. Ez a finan­szírozási rendszer - állítják - az or­szágos klinikáknak jó, nekik vi­szont az előbb felsoroltak miatt életveszélyes. Könnyen belátható, hogy az évente 11 milliárd forint­tal gazdálkodó győri intézmény­nek több mint érvágás a 3,7 mil­liárdos elvonás. Ha pedig beköszön a több-biz­tosítós rendszer, akkor a magyar kórházak keresztet vethetnek a jö­­vőjükre. Képzeljék mondjuk el azt a helyzetet, hogy az önök biztosí­tója felajánl egy határhoz közeli osztrák kórházat kétágyas kórter­mekkel, a legmodernebb techni­kával és kezeléssel, s mindjárt mellé a magyar tizenkét ágyas kórtermet, a mosdókat és a hazai rendszert: melyiket választanák...? A megyei közgyűlés legutóbbi ülése óta tudható, hogy az eddigi 300-as elbocsátást újabb 72 fős le­építés követi. A legnagyobb vitát és ellenkezést a laborösszevonások váltották ki az intézményen belül - értesült a Kisalföld. Hétből kettő marad A főigazgató kérdésünkre vála­szolva elmondta: 88 munkatárs dolgozott eddig a laborban, ami országos szinten is kirívóan ma­gas, hasonló kórházakban ugyanis 25—30 ember dolgozik. Győrből 22 embert küldenek el úgy, hogy a hét kislaborból kettő marad. Ez nem érinti a betegellátást, magya­rán, ahol eddig vért vettek a páci­ensektől, ott továbbra is fognak. A labor 160 millió forint mínuszt termelt évente, mostantól pedig minden ezer forintnak meg kell találni a helyét. Ekkora luxust nem vállalhatott tehát tovább az intézmény, sejthető, hogy július 1-jétől már ennek töredékét sem fogja. Sudár Ágnes Dr. Varga Gábor Halálos gázolás: négy gyanúsított Folytatás az 1. oldalról. A megyei rendőr-főkapitány­­ság közlekedésrendészeti osz­tályvezetője, Kóczán László alez­redes arról tájékoztatta lapun­kat, hogy az orvos szakértő, a közlekedési szakértők, valamint a BM Bűnügyi Szakértői Kuta­tóintézetének szakvéleménye alapján egyértelmű, hogy a fő­városban megtalált Opel Astrá­­val követték el a gázolást. Az alezredes elmondta, hogy a jelenleg előzetesben lévő gép­kocsivezető mellett a gépkocsi­ban ülő két utast - akiket ko­rábban tanúként hallgattak ki - társtettesként segítségnyújtás el­mulasztásával gyanúsítják. Azt a férfit, aki az Opel töréseinek ja­vítását intézte, hogy a balesetet el lehessen titkolni, ugyancsak bűncselekménnyel, bűnpárto­lással gyanúsítják. A rendőrség tulajdonképpen befejezte a nyo­mozást, az ügyet rövidesen vád­emelési javaslattal adják át az ügyészségnek. Tóth Gyula Menekültek a zöldhatáron Megélénkült a zöldhatár a na­pokban Hegyeshalom térségé­ben. Az elmúlt 24 órában össze­sen 6 külföldi próbált okmá­nyok nélkül Ausztriába jutni, mindannyian menekülttáborból indultak útnak, mindegyikük­nek humanitárius tartózkodási engedélye volt. Két törököt a ha­tártól 100 méterre igazoltattak a határőr járőrök, amint a Bécs-Budapest vasútvonalat kö­vetve gyalogoltak a zöldhatár fe­lé. Három moldávot és egy oroszt Albertkázmérpusztán tar­tóztattak fel, amint a szántóföl­dön gyalogosan Ausztria felé tar­tottak. A határrendészek tiltott határátlépés szabálysértés kísér­lete miatt tettek feljelentést a külföldiek ellen, majd visszairá­nyították őket a debreceni befo­gadóállomásra. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Aktuális 3 Papp András: Az iskolák érdekei ellentétesek a munkaerő-piaci igényekkel Igény van, a jelentkező kevés szakmunkásnak Folytatás az 1. oldalról.­­ Valljuk be, nem ítélhető el a szülő, aki több év taníttatás után elvárja, hogy a gye­rek legalább egy érettségit kapjon a kezébe. — A világon sehol nincs akkora társadalmi értéke az érettséginek, mint nálunk, pedig tudomásul kell venni, hogy vannak olya­nok, akik nem érik el ezt a műveltségi szin­tet, mert nem olyan adottságúak. Ma már könnyű bejutni egyetemre, főiskolára, pedig nem igaz, hogy az országnak ennyi diplo­másra van szüksége. Úgy teszünk, mint a gazdag országok, amelyek külföldi vendég­­munkásokra bízzák a kétkezi munkát, köz­ben nem tudjuk foglalkoztatni a rengeteg értelmiségit. A reális ígéret nélküli képzés er­kölcsromboló, a felnőtt társadalomnak ku­tya kötelessége tisztességes, betartható ígére­teket tenni a gyerekeknek! — A szülőknek tehát érettségi kell, a piac­nak meg szakemberek. A laikus azt hinné, hogy erre találták ki a szakközépiskolát.­­ A szakközépiskolákban az érettségiig alig van szakmai képzés, utána még két év, mire a diák valóban elsajátítja az adott szak­mát. Az iskolák érdekei ellentétesek a mun­kaerő-piaci igényekkel: az intézményeknek az a jó, ha minél több szakközépiskolás osz­tályt indítanak, mert így nagyobb az óra­szám, több pedagógust tarthatnak el. Ver­seny van a gyerekekért, hármas bizonyít­vánnyal szinte bármelyik iskolába be lehet jutni, közben van olyan érettségit adó iskola Győrben, ahol az egyik kilencedik osztály fele megbukott félévkor. Én tűzzel-vassal küzdök a követelmény nélküli középiskolai felvétel és bizonyítványadás ellen. - Szakmunkásképzőt általában csak annak javasolnak az általános iskolában, akit máshova nem vennének fel. Ilyen hoz­záállással meg tud erősödni egyáltalán a szakmunkások presztízsei­­ A magyar közvélemény meglehetősen utálkozó: nem szeretjük a rendőröket, lenéz­zük a kétkezi munkásokat. Szerencsére egyre többen vannak, akik egy épülő kézműves-di­nasztia tagjaként szeretnék továbbvinni a szakmát. Az ő szüleik a rendszerváltás után építették fel a vállalkozásukat, s rájöttek, hogy ha a gyerekeik nem követik őket, elad­hatják a jól működő vállalkozást. Ezek a gye­rekek az értékes mag, hiszen van motiváció­juk, s tudják, hogy a szakértelmük nemcsak megélhetést, hanem függetlenséget is ad. — Alig egy-két évtizede a nagyvállalatok voltak a szakképzés motorjai. Hol vannak ma ezek a cégek? — Sajnos rengeteg cég kivonult a képzés­ből. Sok szegmensben, mint pl. az építőipar, a vállalatoknak kényelmesebb és kisebb fe­lelőséggel jár alvállalkozókat foglalkoztatni, mint kinevelni a saját utánpótlásukat.­­ Régen elég volt ismerni a szakma for­télyait, ma azonban már a boldoguláshoz szükség van nyelvtudásra, vállalkozói isme­retekre is. Alkalmazkodik ehhez az oktatási­g Tény, hogy a nyelvoktatást csak 8-10 éve vezették be a szakmunkásképzésben, de vannak pozitív változások. Az uniós csatla­­kozás óta kiderült, hogy a képzett szakem­berek jó eséllyel tudnak elhelyezkedni kül­földön. Most köszönnek vissza a sikertörté­netek, s bár ez egy lassú folyamat, ha a gye­rek előtt van követendő példa, akkor tanul­ni fog. Én azt az életpályát tartanám ideá­lisnak, amikor egy fiatal elvégzi a szakmun­kásképzőt, majd munka mellett leteszi a mestervizsgát, esetleg az érettségit, s ha még érez magában tehetséget és motivációt, akár diplomát is szerezhet. Biztos vagyok benne, hogy a következő tíz év legnagyobb változá­sa az oktatásban a felnőttképzés robbanás­­szerű fejlődése lesz. Pomoranski Luca FOTÓILLUSZTRÁCIÓ: KRIZSÁN CSABA Régen elég volt ismerni a szakma fortélyait, ma már ennél többre van szükség. Stipkovits és Molnár a lista élén Összeállította az önkormányzati választásokra megyei jelöltjeinek listáját a Magyar Szocialista Párt (MSZP). Molnár Csaba, a párt megyei elnöke hangsúlyozta: négy éve a baloldal már megnyerte az őszi választást, s idén legalább ugyanannyi mandátumot szeretne szerezni. Molnár Csaba emlékeztetett: 2002-ben csak a jobboldal hát­téralkuja miatt nem teljesülhe­tett a választók akarata, amely­nek köszönhetően a baloldal 16 százalékkal jobb eredményt ért el riválisánál az önkormányzati választáson. Az MSZP megyei elnöke a tegnap elfogadott me­gyei listával kapcsolatban el­mondta azt is, hogy bár az MSZP 31 főre akarja csökken­teni a közgyűlés létszámát, szá­mol azzal, hogy az ellenzék nem fogadja el a javaslatot. Ezért a párt a jelenleg érvényes 41 főt vette alapul. A 10.000 lélek feletti települé­si lista első helyén Stipkovits Pál a 10.000 lélek alattiakénak élén Molnár Csaba áll. Az első - 13 fős - lista további négy helyén szerepel: Horváth ferenc kapuvári képviselő, Stinner Sándor, a párt megyei alelnöke, Kormos József megyei képviselő és Fülöp József megyei képviselő. A 10.000 lélek alatti - 32 fős - települési listán Molnár Csabát követi: Széplaki Tamás, Hordós István, Aller Imre, Tamás Lőrinc­­né, id. Kránitz László, Keszler Kálmán, Szalainé Glázer Tímea, Bajorfi Tamás, Gálné Sulyok Anetta, Réti Csaba és Vucsics Pé­ter. A listavezető Molnár Csaba jelenleg nem képviselő a közgyű­lésben, s ugyanígy újnak számít Keszler Kálmán, Szalainé Glázer Tímea és Bajorfi Tamás is. Molnár Csaba közölte: ez az az 5 és 12 mandátum, amit a párt négy éve már megszerzett és legalább ennyit idén is meg akar szerezni. Bízik továbbá ab­ban, hogy a Szabad Demokra­ták Szövetsége is be tud juttatni képviselőt soraiból. Az MSZP lényegesnek tartja, hogy a me­gye ne egy, „a kormányt rend­szeresen bíráló, ellenző” szerve­zet legyen, inkább eredménye­sen együttműködjön az orszá­gos vezetéssel. Ennek feltétele a baloldali győzelem — mondta az elnök. L. B. Mi kell a piacnak? Nem titok, hogy melyek a legkere­settebb szakmák a régióban, a foglal­koztatási hivatal legutóbbi, ötezer vállalkozó bevonásával készült mun­kaerő-piaci prognózisa pontosan megmutatja, hol kire van szükség. Az egész országban hiány van példá­ul ápolónőkből és szakápolókból, ők országosan a hiányzó munkaerő-ál­lomány negyedét teszik ki. Hiány van NC- és CNC-gépkezelőkből, a vas- és fémipari szakmákban szinte lehetetlen hegesztőket, lángvágókat, lakatosokat, forgácsolókat, villamos­­sági szerelőket találni. De bajban van az építőipar is: megyénkben az ács-állványozókat 52, a kőműveseket 132 üres álláshely várja ------------------------------------------------------------------------­HORONYMEGMUNKÁLÓ ÉS EGYEDI FORGÁCSOLÓSZERSZÁMOK GYÁRTÁSA TERÜLETÉN PIACVEZETŐ MULTINACIONÁLIS CÉG KERES A GÉPGYÁRTÁS-TECHNOLÓGIÁBAN JÁRTAS MUNKATÁRSAT ÉRTÉKESÍTÉSI a­ssziszt­ens feladatkörbe győri munkahelyre. . FELADAT: • árajánlatok kidolgozása vevőink részére • telefonos kapcsolattartás magyarországi, ill. külföldi partnereinkkel. • ELVÁRÁSOK: • min. középfokú gépipari végzettség • jó kommunikációs képesség • számítógépes ismeret • német- vagy angolnyelv-tudás. Előnyt jelent: hasonló területen szerzett tapasztalat, illetve az angol és német nyelv együttes ismerete. Juttatások: korszerű munkahely, versenyképes jövedelem. I

Next