Kisalföld, 2011. május (66. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-02 / 101. szám

2011. MÁJUS 2., HÉTFŐ KISALFÖLD A SZÉKESEGYHÁZAT GYŐRI LÁTOGATÁSA SORÁN EMELTE BAZILIKA RANGJÁRA „Örömmel fogadtam a meghívást” MAGYARORSZÁG, GYŐR MUNKATÁRSUNKTÓL_________ II. János Pál pápa - a pápák kö­zül elsőként - két alkalommal is ellátogatott hazánkba. 1991-ben szentmisét tartott Esztergomban, Máriapócson, Szombathelyen, Róma, 2003. Batthyány-Stratt­­mann László képe a Szent Péter­­bazilika homlokzatán. Pécsett és Budapesten, ökumeni­kus istentiszteletet mutatott be Debrecenben. A budapesti Hősök terén tartott szentmisét közel két­százezren hallgatták végig. 1996-ban a millenniumát ün­neplő pannonhalmi bencés apát­ságot kereste fel és Győrben is mi­sézett 170 ezer hívő előtt. Akik ott voltak őszentsége ipari parkban pontifikált szentmiséjén 1996 szeptemberében, talán sohasem felejtik azt a hirtelen feltámadt vi­haros erejű szelet, ami kis túlzás­sal majd felborította a szabadtéri oltárt. S nem felejtik a Szentatya ott mondott mondatait sem: „Ezért az erős szélért is szeretnék köszönetet mondani. Tudjuk, hogy amikor Jeruzsálemben pün­kösdkor megszületett az egyház, nagy szél fújt. Ez a mai nagy szél is erre emlékeztet bennünket.” Jelezte, a Szentlélek ott fúj, ahol akar. Az egyházfő második láto­gatásának különösen jelentős okaként nevezte meg a magyar honfoglalás 1100. és a pannon­halmi apátság alapításának 1000. évfordulóját. „Örömmel fogadtam el a meghívást, hogy részt vegyek a főapátság ün­nepségén, és meglátogassam Győr városát, hazátok első egyházi központját, így ma­gam is jobban megismerhetem történelmeteket, és feltárul előttem az a kulturális és vallá­si forrás, amelyből a magyarok évszázadokon át fényt és erőt tudtak meríteni” - mondta. A Szentatya látogatása során ta­lálkozott a Győri Egyházmegye 900 képviselőjével, és imádko­zott Apor Vilmos vértanú püs­pök sírjánál. A székesegyházat­­ 1996-os győri látogatása so­rán emelte bazilika rangjára. Pannonhalma, 1996: II. János Pál a pápamobilban Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát társaságában. Róma, 1997: Dr. Cseh Sándor kanonok helyezte el az Apor-ereklyét a pápai oltáron a boldoggá avatási szertartáson. Győr, 1996: „A Szentlélek ott fúj, ahol akar.’ Boldogok és szentek. Az 1989-90-es fordulat után II. János Pál pá­pa hat magyar, illetve magyar vonatkozású személyt avatott boldoggá: Apor Vilmos vértanú győri megyés püspököt (1997), Romzsa Tódor vértanú ungvári görög katolikus püspököt (2001), Batthyány-Stratt­­mann Lászlót, a dunakiliti születésű orvost (2003) és Habsburg IV. Károly osztrák császárt és magyar királyt (2004). A Szent István-ba­zilika előtti szertartás keretében avatták boldoggá Salkaházi Sára vér­tanúhalált halt szociális nővért (2006) és 2009. október 31-én az esz­tergomi bazilikában szentmise keretében hirdették ki Meszlényi Zoltán egykori esztergomi segédpüspök boldoggá avatását. A volt kommunis­ta diktatúra magyarországi vértanúi közül ő lett az első, akit a kato­likus egyház a boldogok sorába emelt. A boldoggá avatásra váró ma­gyarok között van többek között Mindszenty József (1892-1975) bíbo­ros és Márton Áron (1896-1980) erdélyi püspök. A magyar szentek közül II. János Pál avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. Lélekben készültek a boldoggá avatásra Megyénkből is zarándokoltak el hívők a Vatikánba, hogy jelen legyenek a római katolikusok szent eseményén. Schmidt Péter volt alpolgármestert telefonon értük utol a Szent Péter téren, tapasztalatairól kérdeztük. RÓMA LACZÓ BALÁZS_____ _____ Schmidt Péter a Kisalföldnek el­mondta: családjával utazott, nem találkozott ismerősökkel, de sok magyar zászló alatt vonuló - szerzetesekből vagy civilekből ál­ló - csoportot látott és valószínű, hogy megyénkből is szép szám­mal zarándokoltak el Rómába. A győri gyermekorvos szerint az olasz és közép-európai népek képviselői mellett akadt sok brit, francia és ausztrál is, de úgy be­csüli: a jelenlévők kilencven szá­zaléka lengyel volt. Schmidt Pé­ter szerint a szervezés egészen különleges: minden közlekedési lámpánál sárga ruhás civiek se­gítették az áthaladást, almát, üdí­tőt és elsősegélycsomagot osztot­tak. Minden jelentősebb forgalmi pontnál lehetett kérni tájékozta­tást, nemcsak angolul és olaszul, hanem természetesen lengyelül, emellett németül, franciául, sőt, csehül és szlovákul is. E kiváló szervezés nélkül tel­jes is lehetett volna a káosz, hi­szen Róma 70 százalékát lezár­ták, csak a mentőknek, tűzol­tóknak, rendőröknek volt sza­bad az út. A Tevere folyótól a X. Pius utcáig tartó száz métert ne­gyedóra alatt lehetett megtenni a gyalogosoknak, akik eközben vatikáni ünnepi újságot, vatiká­ni zászlót, s más relikviákat vi­hettek haza a boldoggá avatás­ról. Schmidt Péter maga is ho­zott haza relikviát. Mint vallja, erre a napra már készült lélek­ben, amikor II. János Pál halálá­ról értesült 2005 áprilisában. - Orvostanhallgató voltam, amikor őt megválasztották, és az első beszédei után rokonszenvet éreztem iránta. Azonnal látszott, hogy nyitottságával megbéké­lést hoz a világnak, s később cso­dálatos volt látni, hogy ezt mi­csoda energiával teszi utazásai során, s orvosként azt is, hogyan küzd meg saját betegségével. Bí­zom abban, hogy már most meg­indult a folyamat a szentté ava­tásáért és azon családommal együtt ugyanúgy részt szeretnék venni, ahogy ott voltam most és az általa boldoggá avatott Apor Vilmos és Batthyány-Strattmann László szertartásán is - mondta Schmidt Péter. Alacsonyabb a táppénz felső határa MAGYARORSZÁG. Alacsonyabb a táppénz felső határa májustól: a korábbi felére csökkent a táppénz napi összegének lehetséges ma­ximuma, az ellátás mértéke így havi szinten nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét (havi bruttó 156 ezer, nettó 124.301 fo­rintot). Az intézkedéssel a kor­mány célja az volt, hogy a táp­pénzcsalások mértéke jelentősen visszaszoruljon. A táppénzzel kapcsolatos vál­tozás az is, hogy a veszélyezte­tett terhesség esetén a munka­­vállalónak már a keresőképte­lenség első napjától táppénz jár, nem a munkáltató által finanszí­rozott betegszabadság. A bruttó 290 ezer forint alatt kereső ve­szélyeztetett terhes nők eszerint a táppénzzel még jobban is jár­nak, mint a korábbi rendszerben a betegszabadsággal, hiszen a táppénz után nem kell járulékot fizetni - érvelt korábban a mi­niszterelnök szóvivője. A kötelező egészségbiztosítá­si törvényben ugyanakkor vál­tozatlan az első limit, vagyis az, hogy kétévi biztosítási jogvi­szony után a táppénz a jövede­lem 60 százaléka, míg ennél rö­­videbb biztosítási idő - illetve kórházi ápolás esetén - 50 szá­zalék. KORKÉP Büszkén jelentem, hogy csatlakoztam az állam által felka­rolt kezdeményezéshez és hozzájárultam az államadósság csökkentéséhez, megelőlegezve a bizalmat, hogy bevallott személyi jövedelemadómmal az állam azt tesz, amit akar. Beépítheti az államadósság törlesztésébe, építhet rajta autópályát, lecserélheti az ország összes bélyegzőjét, ké­szíthet belőle kérdőívet vagy ismét rám uszíthatja Kudlik Julit. Ami pedig az adónemeken felül van, mégis az állam­nak kell adni, azt hívták sok mindennek, de a vörösingesek jártak legközelebb az igazsághoz. Az új szolidaritási mozgalomnak még nincs neve, de Szijjár­­tó Péternek már tetszik: aki teheti, nyúljon csak bele a láda­fiába, vegyen ki az állam -azaz a nemzet - számára valamennyit, s most már összeget is tudunk. Két­millió forintot, mert ennyi az államadósság egy főre jutó része. „Most meg le­het mutatni, mennyire va­gyunk magyarok” - véli a lipóti polgármester, aki a 12 millióval élenjár, lásd a cikket a mai újságban. A vállal­kozókat tömörítő gazdasági társaság szerint Magyarorszá­gon 200-300 ezer ember az államadósságot könnyedén ki tudná fizetni, s én, mint a szolidaritás híve, egyet is értek: fizessék ők, éljen a haza. Persze ezt a fajta lelkesedést mindenképp dicséret illeti, mármint nem az olvasó részéről, hanem az én részemről, mert én alapvetően kedvelem a gazdag embereket. Mégis, ha valamivel fel akarnám bosszantani barátaimat, azt mon­danám nekik, hogy miután leadózták fizetésük jó részét­­ az államadósságból épített autópályát vagy használják, vagy nem, reálbérük viszont biztosan csökkent még ad­janak csak oda száz-kétszázezret, de isten ments, hogy mindjárt kétmilliót. Akkor lesznek csak igazán magyarok. Viszont, ha ugyanezt a nagymamámnak sütném el, ő nem csodálkozna. Legfeljebb azon, hogy már nyereményt se sorsolnak ki cserébe a jegyzett kölcsönért. 91 Ami az adóneme­ken felül van, azt hív­ták sok mindennek, de a vörösingesek jártak legközelebb az igazsághoz. Széchenyi-terv: a kicsik dömpingje GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL.___ Az eszközbeszerzési pályázatok iránt leginkább a mikro- és kis­vállalatok érdeklődnek, míg a vállalati technológia fejlesztésére az erősebb kis- és középvállala­tok pályáznak. Tipikus mikrovállalkozás me­gyénkből a Ferromark Kft., amely működésének húsz éve során először pályázott fejlesztési céllal, mégpedig eszközbeszerzésre. A hat főt foglalkoztató acélkereske­dés ügyvezetője, Nagy Sándor a Kisalföldnek elmondta: egy öt­száz négyzetméteres tárolócsar­nokot épít a társaság, ennek ki­szolgáló eszközparkjára, vala­mint az TT-technológia fejleszté­sére kértek támogatást, összesen 14 és fél millió forintot. Nagy Sán­dor reményei szerint még jobb minőséget tudnak nyújtani a be­ruházás eredményeképp, ami a tervek szerint júliusra készülne el, az ügyvezető szerint a mikro­­vállalkozásoknak korábban szin­te egyáltalán nem volt lehetősé­gük pályázni. Arányosan más méretekben gondolkodik a Borsodi Műhely Kft. Horváth Szabolcs stratégiai vezető érdeklődésünkre közölte: ők is benyújtják majd pályázatu­kat - nagyságrendileg az előbbi­hez hasonló összegre -, hogy egy 50 millió forintos projektet hajt­hassanak végre. A cél az IT-tech­­nológia fejlesztése egy új vállalat­­irányítási rendszer kiépítéséhez. Ez a társaság fejlődése szempont­jából már időszerű volt, vagyis nem az OSZT adott rá alkalmat. A Borsodi Műhely egyébként nem pályázott a korábban indult Szé­­chenyi-tervre - tudtuk meg a stratégiai igazgatótól. Nagy Sándor, a Ferromark Kft. ügyvezetője elmondta: először pályázik fejlesztésre a húszéves mikrovállalkozás. FOTÓ: KRIZSÁN CSABA Dinnyés Előd, a megyei kamara titkára szerint az általuk szervezett tá­jékoztatók során is látható volt az óriási érdeklődés, csak a győri elő­adáson 300-an vettek részt januárban. A kamara honlapja már az LISZT információs pontjaként működik, s személyes tanácsadást is koordinál, ezeken hetente kétszer 10-12 érdeklődő jelenik meg.

Next