Kisalföld, 2011. augusztus (66. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-01 / 178. szám

2011. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ KISALFÖLD HA EGY NŐ ELJUT AZ INTERJÚIG, SOKKAL JOBBAN KELL TELJESÍTENIE, MINT FÉRFI VETÉLYTÁRSÁNAK A férfiak előnnyel indulnak Minél magasabb képzettséget igényel egy állás, annál nagyobb a férfiak előnye, egyetemi vég­zettség esetén a férfiak önélet­rajzait 60 százalékkal többször nézik meg, mint a nőkét - derül ki a workania.hu felméréséből. A WH Consulting Kft. azt tapasztal­ja, hogy a legtöbb cég nem tud tekintettel lenni a két fronton is helytállni próbáló nőkre. MAGYARORSZÁG, GYŐR-MO­­SON-SOPRON KISS SZIMÓNA A workania.hu állásportál azt mérte fel nemrégiben, hogy az adatbázisában szereplő több tízezer álláskereső önéletrajzait milyen gyakran nézik meg a munkáltatók. Az iskolázottsá­got tekintve kiderült, hogy alap­fokú végzettséget igénylő mun­ka esetén még nincs különbség a két nem esélyei között, segéd­munkáért például közel azonos eséllyel indulnak a női és a férfi pályázók. A vállalati hierarchi­án felfelé haladva a magasabb pozíciójú állásokért azonban az erősebbik nem nagyobb előny­nyel indul. Azokra az állásokra leadott önéletrajzok közül, ame­lyekre az egyetemi diploma a feltétel, a férfiakét mintegy 60 százalékkal többször nézik meg, mint a nőkét. Nem lepődtek meg a kutatás eredményén a lapunk által megkérdezett munkaerő-köz­vetítők. „Tapasztalataink alap­ján elsősorban a közép- és fel­sővezetői pozíciók betöltésénél beszélhetünk a férfiak előnyé­ről. Ezen állásokban ugyanis - többek között a tapasztalatok megszerzése miatt - szükséges egy adott életkor elérése, amely a nőknél sok esetben egybeesik a gyermekvállalással, illetve a kiskorú gyermek nevelésével. A piaci nyomás miatt a cégek je­lentős része nem tud tekintettel lenni a két fronton is helytállni próbáló hölgyekre, ezért vá­laszt férfi jelölteket az említett státusokra” - nyilatkozta Gu­­bicza Gábor, a WH Consulting Kft. területi értékesítési vezető­je. A Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt. területi vezetője szerint is nehéz a hölgyeknek elhelyezkedni, főleg gyerekszü­lés előtt és kisgyerekkel. Sok nő bele sem írja az önéletrajzába, hogy gyereke van, azért, hogy behív­ják az állás­interjúra mondta Nyi­kosné Kovács Melinda. Hozzátette: ha egy nő eljut a személyes beszélgetésig, ott sokkal jobban kell teljesítenie, mint férfi vetélytársának. Bár a kutatás szerint a nők­nek nehezebb az elhelyezke­dés, ezt a nehézséget a megyei munkanélküliségi adatok nem tükrözik. Győr-Moson-Sopron­­ban 2011 első három hónapjá­ban a munka­nélküli férfiak voltak többen, arányuk janu­árban 52,4, februárban 52,3, márciusban pedig 50,6 száza­lék volt - ismertette az adato­kat a Vas Megyei Kormányhi­vatal Munkaügyi Központja. Annak ellenére, hogy április­ban fordult a kocka, s azóta fo­lyamatosan csökken a férfiak aránya (április: 47,4, május: 45,5, június: 44,4 százalék), eb­ből nem lehet semmilyen kö­vetkeztetést levonni. A válto­zás valószínűleg az elmúlt hó­napokban elindult fém- és jár­műipari nagyberuházásoknak köszönhető, ezek az iparágak ugyanis elsősorban a férfi­munkaerőt „szívják fel”. J. Sok nő bele sem írja az önélet­rajzába, hogy gyereke van, azért, hogy behívják az állásinterjúra. Nyikosné Kovács Melinda VOLT RÁ PÉLDA, HOGY AZ ORSZÁG KELETI VÉGÉBE INDÍTOTT ÁLLATOKAT A KAPUVÁRI VÁGÓHÍDON LE KELLETT VÁGNI Szállításnál is fontos az állatvédelem Az élőállat-szállítás során ta­pasztalt rendellenesség esetén az állat-egészségügyi hatóság el­rendelheti a jármű félreállítását, az állatok etetését, itatását. Elő­fordult, hogy egy baromfiszállít­mány fele megfagyott, mire a megyébe ért. GYŐR-MOSON-SOPRON TÓTH GYULA Bár vannak pozitív változások, még mindig előfordulnak sza­bálytalanul, étlen-szomjan, sok­szor több száz kilométeren ke­resztül szállított állatok. A me­gyei kormányhivatal élelmiszer­lánc-biztonsági és állat-egész­ségügyi igazgatója, dr. Szabó Ta­más megkeresésünkre elöljáró­ban megjegyezte, az uniós csat­lakozás után megváltozott az élőállat-szállítás rendje. - Korábban voltak ál­lat-egészségügyi határállomá­sok, ahol a határon átlépő szál­lítmányokat kontrollálták. Pi­hentetőállomások is léteztek, ahová adott esetben az állator­vosok kötelezően beutalták az állatokat etetni, itatni, esetleg hogy új almot kapjanak. Az uni­óba lépés után az állat tartójá­nak, szállítójának nagyobb a fe­lelőssége. De van egy fontos rendszer, a TRACES. Ennek meg­felelően az indítóállomáson a hatósági állatorvos kitölt egy ha­tósági bizonyítványt, amit elekt­ronikus úton elküld a fogadó­helyre, hogy tudja kontrollálni, ilyen úton haladt a kamion, mi történt az állatokkal - mondta dr. Szabó Tamás. - Fontos az együttműködés a hatóságok és az országok között is. Gyakori a hosszú távú szállí­tás, például amikor a spanyol disznót hazánkba hozzák levág­ni. Ha az osztrákok problémát észlelnek, elhullott, elcsigázott állatok vannak a raktérben, jelzik nekünk. S csak úgy járulnak hoz­zá a továbbszállításhoz, ha az el­ső magyar pihenőhelyen pihen­tetik, vagy az első vágóhídon le­vágják őket a további szenvedés megelőzése érdekében. Volt rá példa, hogy az ország keleti végé­be indított állatokat a kapuvári vágóhídon le kellett vágni - ma­gyarázta dr. Szabó Tamás. Hasonlóan súlyos eset volt, amikor az ország másik végé­ből érkező baromfiszállítmány fele megfagyott, mire a megyé­be ért, mert az oldalponyvák nem voltak lehúzva. - Előfordult, hogy felborult kamionból sertéseket vagy ép­pen lovakat mentettek ki a tűz­oltók. Ilyen esetben a hatósági állatorvosnak a helyszínen kell eldöntenie, hogy pihenő­helyre küldi az életben maradt állatokat, ahol megetetik,­­itat­ják azokat a továbbszállító jár­mű megérkezéséig, vagy kény­szervágást rendel el - tudtuk meg dr. Szabó Tamástól. Az igazgatóság tevékenységi körébe tartozik az élő állat szállí­tására használt járművek vizsgá­lata, s az alkalmasságot bizonyító igazolás kiadása. A sofőröknek kötelezően részt kell venniük tan­folyamon, amelyen állatvédelmi szakemberek oktatják őket. Balesetnél a hatósági állatorvos a helyszínen eldönti, hogy pihenőhelyre küldi az életben maradt állatokat, vagy kényszervágást rendel el. FOTÓ: BERTLEFF ANDRÁS, KISALFÖLD-ARCHÍVUM 3 milliárdos adóhátralék MAGYARORSZÁG. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2011 második negyedévében 155 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt. A dobogó legfelső fokán - a bírságokat is beleszámítva - 2,99 milliárd fo­rinttal egy cég áll, míg a magán­­személyek közül 267 millió fo­rinttal lehetett „elvinni a pál­mát”. A jogkövetkezményekkel együtt hat cégnek van 1 milliárd - ezen belül négynek 2 milliárd - forint feletti adótartozása. Kara Ákos, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság alelnöke a témá­val kapcsolatban elmondta: a jól irányított felnőttképzés, a munka­erő-piaci elvárásoknak megfelelő átképzés növelheti az elhelyezkedési esélyeket, ez segíthet bizonyos célcsoportokat, többek között a nők­nek is megoldást jelenthet. Elvesztette a karját Életveszélyes sérülésekkel szállították a mentők kórházba azt gépkocsivezetőt, aki érintőlegesen ütközött egy Iveco kist­eher-­ autóval a 85-ös főúton, szombaton hajnalban. A személyautó­­ vezetője,­így 39 éves férfi Csorna felé haladt Suzukijával ami- iu­kerm­esét alig elhagyva eddig tisztázatlan okból - feltehetően elaludt - áttért az út bal oldalára, s összeütközött a másik jár­művel A sérültet a győri tűzoltók vágták ki a roncsból, a men­tők többszörös súlyos, életveszélyes sérüléssel - az egyik karját elvesztette - szállították kórházba. FOTÓ : baranyai Edina Szomorú ország Gyűlölöm a statisztikákat, rosszkedvem lesz tőlük. Még­is megőrzöm és összegyűjtöm őket a számítógépem agyában, mert a számsoroknak nincsenek érzelmeik, s mint egyfajta kéretlen tükörben, magunkra ismerhetünk bennük. Bár hallottam a Churchillnek tulajdonított mondást, miszerint „csak annak a statisztikának hiszek, amit saját magam hamisítottam”, a számok végső soron sosem hazudnak, még ha persze vissza is lehet élni ve­lük. Ha pedig mégis olyanok vagyunk, mint a statisztiká­ink, hát van okunk a magunkba nézésre. Mást sem hallani mostanában, mint hogy negyedévről negyedévre kevesebben születünk és többen halunk meg; hogy lélekszámilag bezuhantunk 10 millió alá, hogy na­ponta hatan vetünk véget önkezünkkel életünknek, há­romszor annyian, mint . Azt is olvastam egy felmérésben, hogy a megkérdezettek job­ban becsülik a takarí­tókat, mint a parla­menti képviselőket, amennyien közúti bal­esetben halunk meg. Hogy harmadikok va­gyunk a nemzetközi al­koholfogyasztási listán, hogy becslések szerint 15 százalékunk élt már át orvosi értelemben de­pressziós időszakot. Megtudható belőlük, hogy egy átlagos magyar férfiember 12 évvel él kevesebbet, mint egy olasz vagy svéd, s hogy miként, azt jelzi egy másik adatsor: nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset nálunk 140.400 forint, míg Luxemburgban a minimálbér 1758 euró. Statisztikákat böngészve találtam azt is, hogy egészség­­ügyi állapotunk és halálozási mutatóink Európában az egyi­ke a legkedvezőtlenebbeknek. Nem tudtunk lépést tartani az unió fejlett országaival, az uniós átlaggal, de m­ég Ke­­let-Közép-Európa országaival sem. Mi számítunk legkevésbé anyagi helyzetünk javulására, csak minden másodikunk gondolkodik azon, hogy esetleg nyaralni megy, bennünk foglalkoztat leginkább, hogy legyen elegendő pénzünk az élethez és a számláink kifizetéséhez. Talán nem véletlen, hogy az elmúlt közel két évtizedben sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya: minden hatodik felnőtt magyar gondolkodik azon, hogy rövid vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre külföldre költözne. Azt is olvastam egy felmérésben, hogy a megkérdezet­tek jobban becsülik a takarítókat, mint a parlamenti kép­viselőket. A lakosság nagy része szerint ugyanis politiku­saik nem a közt szolgálják, hanem elsősorban saját, illet­ve csoportérdekeikkel törődnek. Szociológusok szerint a polgárok többsége megunta állandó veszekedéseiket, sze­mélyeskedéseiket, következmények nélküli botrányaikat, visszaéléseiket. Emiatt méltatják nagyobb megbecsülésre takarítóikat, mint politikusaikat. Szomorú ország. Jaj, közben majdnem elfelejtettem, bár bizonyára egyébként is feltűnt mindenkinek, ez utób­bi felmérés nem magyar, hanem cseh. Persze attól még szomorú. Statisztikák terén ugyanis mi is csehül állunk. ÁLLÁSPONT RÉSZEI­L ANDRÁS SZERKESZTŐ Hamarosan virágzik... MAGYARORSZÁG. Országszerte hamarosan virágzik a parlagfű, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal pedig már július 1-je óta bírságolhat - hívja fel a figyel­met a Vidékfejlesztési Minisztéri­um. Az ellenőrzést a hivatalok másfél-kétszáz munkatársa vég­zi, és körülbelül ugyanennyien foglalkoznak kényszerkaszálás­sal. Akinek a földjén parlagfüvet találnak, azzal kifizettetik az ir­tás költségét és a bírságot, ami akár 5 millió forint is lehet. Támogatás gazdáknak MAGYARORSZÁG. Hatályba lép augusztus 1-jén az őshonos és veszélyeztetett állatokat te­nyésztő új gazdák támogatását lehetővé tévő VM-rendeletmó­­dosítás. Közleményében a szaktárca emlékeztet: az Euró­pai Mezőgazdasági Vidékfej­lesztési Alapból segítik az ős­honos és a veszélyeztetett me­zőgazdasági állatfajták te­nyésztését. Az érdekelt gazdák a január 1-jétől kezdődő támo­gatási időszakra vonatkozóan szeptember 1. és 30. között, for­manyomtatványon, írott for­mában adhatják be kérelmei­ket az MVH-nak a támogatásra jogosult lakóhelye vagy szék­helye szerint illetékes megyei kirendeltséghez. KÖRKÉP 3

Next