Kisalföld, 2011. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-01 / 204. szám

2011. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD HÁROM KÜLÜGYMINISZTER - SZÓBA KERÜLT A BALKÁNI EU-BŐVÍTÉS ÉS AZ ARAB TAVASZ IS 200 nagykövet Pannonhalmán Az erős Európa fontosságáról is beszélt a magyar, az osztrák és az olasz külügyminiszter a Pan­nonhalmi Főapátságban tegnap. Az eseményen mintegy kétszáz magyar és osztrák nagykövet vett részt. PANNONHALMA HANCZ GÁBOR_____________ Első alkalommal tartottak oszt­rák-magyar külképviselet-veze­tői értekezletet Pannonhalmán tegnap. Az eseményen Magyar­­ország és Ausztria csaknem tel­jes nagyköveti kara részt vett (több mint kétszáz diplomata), csakúgy, mint Martonyi János magyar, Michael Spindelegger osztrák és Franco Frattini olasz külügyminiszter. A Kisalföld úgy tudja, hogy a Bécs és Buda­pest között nagyjából félúton lé­vő helyszínt a magyar Külügy­minisztérium vetette fel. Várszegi Asztrik főapát há­zigazdaként köszöntötte a je­lenlévőket. Bevezetőjében a főapátság 996 óta íródó múlt­járól és jelenéről beszélt, és ki­emelte: ez a hely mindig Kelet és Nyugat találkozóhelyét je­lentette, és most is hegyre épült kommunikációs pont. Martonyi János előadásában több témát érintett. Kifejtette, hogy Közép-Európának nincse­nek földrajzi határai, mint fogal­mazott, elsősorban kulturális és Martonyi János spirituális jelenség, amelyet tényleges politikai és gazdasági együttműködéssé kell átfordíta­ni. „Alapvető érdekünk az erő­sebb Európa, s meg kell akadá­lyoznunk az európai intézmé­nyek széttöredezését. Erős kül-, biztonság- és védelmi politikára van szükség” - fogalmazott. Le­szögezte: a korábban Kelet-Euró­­pának nevezett térség felzárkó­zása egész Európa érdeke, amelyhez megfelelő finanszíro­zás kell. „Enélkül nem lehet Eu­rópát a világ egyik legversenyké­pesebb régiójává tenni 2020-ra” - fűzte hozzá. A politikus javas­latot tett egy évente Pannonhal­mán meg­rendezendő közép-euró­pai fórumra, amelyen vá­laszokat le­hetne keres­ni a térség előtt álló ki­hívásokra. Az oszt­rák diplomácia vezetője hosszan értekezett országa Nyugat-Bal­kán iránti elkötelezettségéről. Fontosnak nevezte, hogy a hor­­vát uniós csatlakozási tárgyalá­sokat sikerült lezárni, hogy Mon­tenegró tagjelölt státust kapott, s hogy Bosznia-Hercegovinával és Albániával szemben vízumlibe­ralizációt vezettek be. Szerbia tagjelölt státusát attól tette füg­gővé, hogy az ország egyértelmű jelzéseket küld-e Koszovó felé arról, a kapcsolatok normalizá­lása a célja. Michael Spindeleg­ger hangsúlyozta: Koszovó füg­getlensége, területi integritása visszafordíthatatlan. Franco Frattini - a hétfőn kezdődött háromnapos magyar misszióvezetői értekezlet idei külföldi vendége - többek között azt mondta: hiányzik az egysé­ges európai gazdaságpolitika, ami képes volna megtámogatni a közös fizetőeszközt. „Az euró nem maradhat fenn, ha huszon­hét különálló fiskális politika lé­tezik” - jelentette ki. A politikus arról is szót ejtett, hogy az arab tavasz nyomán átalakuló Észak-Afrika számít Európára, és minden segítséget meg kell adni az átmenet idején ahhoz, hogy a politikai vákuumot ne a szélső­ségesek használják ki. ff A korábban Kelet-Európának ne­vezett térség felzárkózása egész Eu­rópa érdeke, amelyhez megfelelő fi­nanszírozás kell. Enélkül nem lehet Európát a világ egyik legversenyké­pesebb régiójává tenni 2020-ra. BECSENGETTEK­­ A MEGYE ÖT NAGYOBB VÁROSÁBAN TÖBB MINT 2200 ELSŐS KEZDI MEG AZ ISKOLÁT Mintegy 35 ezren ülnek iskolapadba GYŐR-MOSON-SOPRON FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A győri oktatási intézményekben - az augusztus 10-i adatok alap­ján - 8445 általános iskolásnak és 12921 középiskolásnak csen­getnek be ma reggel, közülük 1079-en először lépik át az iskola kapuját, 2454-en pedig ma kezdik középiskolai tanulmányaikat. Sopronban 6892 gyereknek kez­dődik el a tanév, az elsősök 640-en, a kilencedikesek pedig 647-en vannak az iskolákban. A mosonmagyaróvári intézmé­nyekben mintegy 4800-an ülnek iskolapadba: 309 elsős és - a jú­niusi adatok szerint - 380 kilen­cedikes. Kapuváron és a hozzá tartozó vidéki településeken mintegy 1200-an vették ma há­tukra az iskolatáskát, 118-an lép­tek első osztályba, 96-an pedig most kezdik középfokú tanulmá­nyaikat. Csornán 85 elsőst írattak be az idei tanévre (a számok az önkormányzatok által fenntartott iskolákra vonatkoznak). Győr, Sopron, Mosonma­gyaróvár, Kapuvár és Csorna önkormányzati intézményeiben mintegy 35 ezer diáknak csenget­nek be ma reggel Bár országos szinten évről évre egyre kevesebb a gyermek, a vá­rosi iskolák egyelőre nem érzéke­lik ezt a negatív tendenciát. Győr­ben, Mosonmagyaróváron és Ka­puváron nem változott jelentősen az első osztályosok száma, Sop­ronban és Csornán pedig emelke­dett a létszám. Sopronban az elő­ző tanévhez képest 105-tel több lett az elsős, Csornán a tervezett 3 osztály helyett 4-et indítottak a megnövekedett igény miatt. Ez elsősorban a környező falvakból való jelentkezésnek tudható be, a városok számára kedvező ten­dencia a kisiskolákban negatí­vumként jelentkezik. A legtöbb oktatási intéz­ményben tegnap délután nyitot­ták meg hivatalosan a tanévet, de akad olyan iskola is, ahol ma reggel tartják az ünnepélyt. A győri Gárdonyi Géza Általános Iskolában tegnap köszöntötték az első osztályosokat. „Nagy vá­rakozással töltött el minket, hogy kisebbik fiam, Milán is is­kolás lesz. Bár nagyobbik gyer­mekünk révén egyszer már átél­hett a létszám­­ról, s arról, hogy tanulni fog. Örömmel jött az iskolába” - me­sélte az elsős Milán édesapja, Horváth Miklós. Misterkievicz Re­beka is nagyon várta a tanévnyi­tó napját, az első tanítási napra Dedie még jobban készül. „Az is­kola és a ta­nulás nem idegen tőle, mert van egy idősebb testvére, aki­től már látta, mit jelent ez. Nagyon örül, hogy iskolás lesz, már egy hete az iskolatáskájába pakol, nézegeti a tanszereket” - mesélte Cseh Adrienn édesanya. tak ezt, olyan, mintha először történne. Milán az utóbbi napok­ban kezdett beszélni az iskolá­si Győrben, Mosonmagyaróváron és Kapuváron nem változott jelentő­sen az első osztályosok száma, Sop­ronban és Csornán pedig emelke­ A győri Gárdonyi Géza Általános Iskolában 94 első osztályos kezdi meg ma az iskolát, számukra külön tan­évnyitót rendeztek tegnap délután. FOTÓK: H. baranyai Edina Támogatás az elsősöknek. Az önkormányzatok többsége igyekszik támogatni az első osztályba lépő gyerekeket és szüleiket. Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron és Kapuváron ingyenes füzetcsoma­got kapnak az újdonsült diákok. Fokozott rendőri jelenlét a tanévkezdés időszakában GYÜM­OSCH-SOHION MUNKATÁRSUNKTÓL__________ A megyei rendőr-főkapitány­ság szóvivője, Kocsis Tünde al­ezredes tájékoztatása szerint a szeptember elsejei iskolakez­déstől azoknál az iskoláknál, ahol a város forgalma megkö­veteli a rendőri jelenlétet és nincs jelzőlámpás gyalogátke­lőhely, egész hónapban - a na­pi oktatás kezdetének idősza­kában reggel 7 és 8 óra között - rendőrök segítik a gyerme­kek biztonságos közlekedését. - Kérjük, hogy a tanévkez­dés időszakában a járművel közlekedők fordítsanak foko­zott figyelmet az oktatási in­tézmények környezetében ta­lálható gyalogos-átkelőhelyek megközelítésére. Számítsanak arra, hogy az iskolába igyekvő tanulók nem kellő körültekin­téssel kelnek át az úton. Egy­ben felhívjuk a szülők figyel­mét, hogy gyermekeiket az adott iskola környékén a helyi forgalmi rend figyelembevéte­le mellett körültekintően szál­lítsák ki a gépjárműből, nem akadályozva ezzel a forgalmat - mondta Kocsis Tünde. Az alezredes hozzátette még: a most kezdődő tanév­ben folytatódik „Az iskola rendőre” program. A „Tanév­kezdési kampány” során az el­múlt napokban valamennyi iskolarendőr felvette a kap­csolatot az érintett oktatási in­tézménnyel. KÖRKÉP 3 Mesterműre várva ÁLLÁSPONT HANCZ GÁBOR ÚJSÁGÍRÓ Néhány éve az Alkotmánybíróság állást foglalt arról, hogy az „Egyetért-e azzal, hogy Markotabödöge legyen Magyarország fővárosa?” kérdés feltehető-e népszava­záson. A taláros testület rövid úton helybenhagyta az Or­szágos Választási Bizottság határozatát, és nem engedte a választók elé a felvetést, mondván, az alkotmány ki­mondja Budapest elsőségét, így erről nem írható ki refe­rendum. Ez az ügy is bizonyítja, hogy ha igazán szüksé­ges, s az ország egysége a tét, a bírák tudnak gyorsan és határozottan is dönteni. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy vannak kevésbé fajsúlyos ügyek, amelyeknél semmi sem indokolja a kapkodást, és senki nem várja, hogy az igen tisztelt grémium idejekorán, netalán a hebehurgyaság vádját is magára véve mond­jon á-t vagy b-t; éppen ellenkezőleg: a társada­lom óhaja egyenesen az, hogy a jogász urak akár hosszú hónapokat rászánva drága idejük­ből a probléma minden lehetséges aspektusát áttanulmányozzák. Példának okáért mindjárt itt van a köte­lező magánnyugdíj-pénztári befizetések államosítása. Az egész hóbelevanc tőkéstül-hozamostul aligha haladja meg a háromezermilliárd forintot, így ez igazán nem le­het érv arra, hogy az AB a törvény elfogadása után már nyolc hónappal előhozakodjon valamilyen véleménnyel. Persze akadnak, akik úgy vélik, hogy a néhány millió pénztártag kicsivel több információ alapján dönthetett volna arról, megy-e az állami nyugdíjpillér védőernyője alá, ha 1.) idejében megtudja, hogy az egész jogszabály megfelel vagy sem az alkotmányosság kritériumainak; 2.) ha a testület kinyilvánítja, hogy a magánnyugdíj­pénztárnál maradóknak jár vagy sem állami nyugdíj a munkáltatói befizetések után. Ugyanők azt is mondják, hogy a háromezermilliárd HUF időközben az államnál landolt, így szinte mindegy, a fekete talárosok mire jut­nak az aranyló nyár végi, ősz eleji időben. Ezek azonban marginális, egyszersmind meglehető­sen szélsőséges vélemények, különben is, már csak he­tek kérdése, és az AB előáll a farbával. Őszintén remél­jük, afféle jogi mestermű születik. ff Az egész hóbele­­vanc aligha haladja meg a háromezermil­liárd forintot, így ez igazán nem lehet érv arra, hogy az AB a törvény elfogadása után már nyolc hó­nappal előálljon vala­milyen véleménnyel. Intézmények egyesültek GYŐR-MOSON-SOPRON. A me­gyei képviselő-testület júniusi ülésén hozott döntést arról, hogy mától két-két szociális intézmé­nyét beolvadással egyesíti. Az önkormányzati gazdálkodás egyre romló kondíciói tették szükségessé annak az évek óta érlelt döntésnek a meghozatalát, hogy a különböző székhelyű, egymáshoz földrajzi közelség­ben lévő, eltérő tevékenységű, de feladatköreiket tekintve egy­máshoz mégis közel álló intéz­mények egy szervezeti egység keretében működjenek tovább, így az idősek otthona (Joba­­háza) és a Felnőttkorú Fogya­tékosok Otthona (Pásztori) be­olvadással egyesülnek. Az idő­sek otthona jogutódlással megszűnik. A jogutód intéz­mény a Felnőttkorú Fogyaté­kosok Otthona, mely a beolva­dás után „Gondoskodás” Rá­baközi Szociális Központ né­ven felnőttkorú fogyatékosok otthona és idősek otthonaként működik tovább. Hasonló változások jönnek létre mától az Értelmi Fogyatéko­sok Rehabilitációs Intézménye (Koroncó-Zöldmajor) és a Dr. Pi­­róth Endre Mentálhigiénés Ott­hon (Táplánypuszta) esetében is. A két intézmény együtt Dr. Piróth Endre Szociális Központ néven pszichiátriai betegek és értelmi fogyatékosok rehabilitációs in­tézményeként működik tovább. Frissen kiírt pályázatok MAGYARORSZÁG. Mintegy 900 millió forint áll rendelkezésre a megváltozott munkaképességű emberek munkahelyeinek adaptációjára egy TÁMOP-pá­­lyázat keretében. A frissen meg­hirdetett két pályázat a megvál­tozott munkaképességű embe­rek foglalkozási rehab­itáció­­ját, foglalkoztathatóságának ja­vítását támogatja. Az elnyerhe­tő támogatás mértéke legfel­jebb 25 millió forint, amely visz­­sza nem térítendő támogatás.

Next