Kisalföld, 2011. december (66. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-01 / 281. szám

2011. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD VÉGTÖRLESZTÉSKOR­­ MINDEN VERZIÓ HORDOZ MAGÁBAN LÁTHATATLAN KOCKÁZATOKAT Döntés csak körültekintően MAGYARORSZÁG FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Viszont előfordulhat, hogy a magas forinthitelkamatok mi­att az új hitel esetében sem lesz kisebb a tartozás összege - tájékoztatott dr. Farkas Péter. A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Elméleti Gazda­sági Tanszékének adjunktusa hozzátette: - Ha a futamidőt a végtörlesztés céljára felvett fo­rinthitel esetében úgy határoz­zuk meg, hogy tartozásunk ugyanakkor fusson ki, mint eredetileg terveztük, akkor a legtöbb esetben valamivel ke­vesebb havi törlesztőrészlet jön ki jelenleg. Az is előfordulhat, hogy a következő hónapok­ban, években erősöd­nek a devizák, ami hi­telkiváltás nélkül is új­ra kisebb összegű havi számlát hozna magával. De nézzünk egy konkrét példát! Egy adós 2007-ben vett fel sváj­­cifrank-alapon 8 millió forintot, ennek kiváltásáért most, fix ár­folyamon mintegy 10 millió fo­rintot kellene fizetnie. Havi tör­lesztőrészlete a kezdő 56 ezer forintról az árfolyam-ingadozás miatt mára 90 ezer forintra nőtt. Abban az esetben, ha fo­rinthitelre váltanák a tartozást, 113-126 ezer forintot kellene befizetnie havonta a - bankok többsége által jelenleg alkalma­zott -11-13 százalékos teljes hi­­teldíjmutatóval (THM) számol­va. Esetükben tehát nem ma­radna havonta több a pénztár­cában, sőt. Ezt azonban nem lehet általános érvényűnek el­könyvelni. Stojcsics Balázs Kál­mán pénzügyi tanácsadó ta­pasztalata szerint a devizahite­lesek többsége ha nem is sok­kal, de kisebb összegről kapna havonta csekket jelenleg, ha fo­rinthitelre váltana. Kérdés, hogy ez az áldott álla­pot meddig tartana. Erre dr. Far­kas Péter így válaszolt: - Ezt megjósolni lehetetlen. Rövid tá­von a jegybanki alapkamat eme­lésére kell számítani (az első emelés tegnap megtörtént, 6-ról 6,5 százalékra), ami növeli a fo­rinthitelek kamatait, s azzal együtt a törlesztőrészleteket. Hosszú távon azonban alacsony kamatláb várható, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank alacsonyan tartsa az inflációt. Persze az is előfor­dulhat, hogy a következő hóna­pokban, években erősödnek a devizák, ami hitelkiváltás nélkül is újra kisebb összegű havi szám­lát hozna magával. A közgazdász mindemellett úgy véli, hogy biz­tonsági szempontból jobb a fo­rinthitel, mert a jegybanki alap­kamat-emelés nem növel annyit a törlesztőrészleten, mint az ár­folyamgyengülés. A törlesztőrészletek összege a kezelési költségeket nem tartalmazza. VÉGTÖRLESZTÉS FORINTHITELLEL - Milyen törlesztőrészlet várható? E BHBBia IBEED9 Hitelösszeg Havi törlesztőrészlet 6 millió forint 68 E Ft 76 E Ft 10 millió forint 11 14 millió forint 15 177 E Ft MammmmmimzEmm Hitelösszeg Havi törlesztőrészlet 6 IHM f 62 E F 70 EF 8 millió forint 83 E Ft 94 E Ft 10 millió forint 103 E Ft 117 E Ft 12 *11* * f" 124 ^ p E F 14 millió forint 145 E Ft 164 E Ft Forrás: dr. Farkas Péter közgazdász Országos gyűjtés GYŐR-MOSON-SOPRON. „Csil­lagszóró 2011” néven december 15-ig tartó országos jótékonysá­gi akciót indít a Fidelitas, mely­nek keretében szociális és gyer­mekvédelmi intézmények szá­mára rendeznek gyűjtést - je­lentette be sajtótájékoztatón Radnóti Ákos, a Fidelitas Orszá­gos Választmányának alelnö­­ke. Fekete Dávid, a Fidelitas megyei elnöke elmondta, a győri, a csornai, a kapuvári és a soproni csoportok végzik a gyűjtést a következő helyszíne­ken, a Fidesz-irodák nyitvatar­tási idejében: Győr, Bajcsy-Zs. út 19.; Csorna, Szent István tér 6.; Kapuvár, Piac tér 6/1.; Sop­ron, Szent György u. 6. A gyűjtés kedvezményezettje a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Területi Gyer­mekvédelmi Szakszolgálata, elsősorban játékokat és gyer­mekkönyveket gyűjtenek. RÖVIDEN Szombati nyitva tartás MAGYARORSZÁG. Tizennyolc nagyvárosi postánál bevezet­ték a szombati nyitva tartást december 1-jével - közölte a Magyar Posta szerdán. A nagyvárosokban, így Győrben szombaton is nyitva lesz a posta. Ezenkívül további 90 fiók esetében meghosszabbí­tották a nyitva tartást a hét egy napján, jellemzően pénte­ken. A Magyar Posta célja, hogy az elvárásoknak megfe­lelő minőségi, rugalmas szol­gáltatásokat nyújtson a lakos­sági ügyfeleknek. A SZOMSZÉDOS ORSZÁGBAN BEKÖVETKEZETT, AMITŐL ITTHON MÉG CSAK TARTUNK Magyar gyógyír szlovák bajra? Szlovákia magyar orvosokat is hív, hogy mától ne álljon le teljesen a betegellátás a szomszédos or­szágban. Az ottani egészségügyi miniszter az összes környező or­szágtól segítséget kért Lapzár­tánkkor Szócska Miklós egészség­ügyért felelős államtitkár a határ menti betegellátás megerősíté­séről döntött. GYŐR-MOSON-SOPRON SUDÁR ÁGNES____________ Hivatalosan is megerősítették, hogy Szlovákia magyar orvoso­kat (is) hív, hogy december 1-jétől ne álljon le teljesen a be­tegellátás. A szomszédos ország baját tetézi, hogy mára a szakor­vosok is sztrájkot jelentettek be. Lapzártánkkor a magyar állam­­titkárság felkérte az Országos Mentőszolgálatot, hogy a határ menti területeken erősítsék meg a sürgősségi szolgálatot, továb­bá felkért tizenhárom határ menti kórházat, hogy a Szlová­kiából esetleg érkező sürgős esetek ellátása érdekében legye­nek fokozott készültségben. Szlovákiában hétfőtől már rendkívüli állapotot hirdettek ki, ugyanis 2400 orvos felmon­dása - akik béremelést követel­tek a kormánytól - december 1-jén életbe lép. Állítólag 800 doktorral az utolsó pillanatban sikerült megegyezni, de ezerhat­­száz orvos pótlására akkor is képtelen a szlovák rendszer. A magyar minisztériumon kí­vül még a cseh, az ukrán és az osztrák társhatóságot kereste meg a szlovák miniszter, segítsé­get kérve. Még nem ismert a fel­kért kórházak köre, de szinte biz­tos, hogy Győr-Moson-Sopron megye érintetté válik, éppen ezért a győri és a mosonmagyaróvári kórház vezetőjét kerestük meg. Dr. Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kór­ház főigazgató főorvosa a Kisal­földnek elmondta, nehéz hely­zetben lenne a győri intézmény, ha igen kérést kellene teljesíte­ni, ugyanis nincs fölösleges munkaerő a kórházban. Ha a szabadidejükben a kollégái vál­lalnák a pluszfeladatot, azt megtehetik. Éger István azt kérte a hazai orvosoktól, hogy ne vegyék figyelembe a szlovák kormányfő segít­ségkérését s ne helyette­sítsék ottani kollégáikat Dr. Vermes Tamás, a mosonma­gyaróvári Karolina Kórház igaz­gatója csak azt tudja elképzel­ni, hogy az intézménye egész­ségügyi szolgáltatás nyújtásá­ban tud segíteni a csallóközi magyaroknak - magyarán el­látják őket, ha átjönnek Ma­gyarországra. „Az orvoshiány nálunk is olyan szintű, hogy az ügyelet kiállítása is komoly fel­adatot jelent, így orvosokat el­engedni nem tudunk.” A Szlovákiában kialakult helyzet kapcsán nehéz nem pár­huzamot vonni a magyar viszo­nyokkal, a különbség annyi, hogy nálunk január 1-jéig adtak határidőt a rezidensek a felmon­dásokat tartalmazó borítékok felbontására. A felmondási ha­táridő 60-90 nap, így itthon ta­vasszal állhat elő olyan helyzet, mint most Szlovákiában. Éger István, az orvosi kamara elnöke ugyanakkor azt mondta, opti­mizmusra adhat okot a Fidesz frakcióvezetőjének héten tett nyilatkozata. Lázár János szerint el kell ismerni a nettó 200 ezer forintos kezdőbért az orvosok­nál. Tegnapi sajtótájékoztatóján azt kérte a hazai orvosoktól, hogy ne vegyék figyelembe a szlovák kormányfő segítségkérését s ne helyettesítsék ottani kollégáikat, ne gyengítsék küzdelmüket. Súlyos gondok. Az eperjesi kórházban szerdán 90 orvos nem jelent meg munkahelyén, aminek következtében az intézet több osztálya működésképtelenné vált és zárva tartott. Nagyszombatban 64 orvos mondott fel, egyharmaduk munkahelyén sem jelent meg. A pozsonyi egyetemi kórházban és Besztercebányán számos orvos beteget jelen­tett, s otthon maradt. Több kórházban szerdán nem végeztek műtéte­ket. A kormány hétfő este szükségállapot kihirdetéséről döntött. Ennek értelmében a munkahelyüket elhagyó orvosok büntetőeljárás terhe alatt munkavégzésre kötelezhetőek. A magyarok lakta déli területek kisebb kórházaiban elenyésző számban mondtak csak fel az orvosok. Duna­­szerdahelyen például egyetlen doktor sem. Ugyanakkor káosz kialakulá­sának veszélye fenyeget a szlovákiai gyógyszertárakban, miután ma életbe lép az a törvény, amely szerint a jövőben az orvosok már nem gyógyszereket, hanem csak hatóanyagokat fognak felírni a vényekre, s a patikusok dolga lesz eldönteni, milyen gyógyszert adnak a betegnek. Határesetek ÁLLÁSPONT HANCZ GÁBOR ÚJSÁGÍRÓ Áder János Kinek az érdeke? címmel írt tanulmányt még az 1991-es Magyarország politikai évkönyvébe arról, ho­gyan született meg az a választási törvény, amely kisebb változásokkal 1990-től egészen 2010-ig meghatározta, miként áll fel az Országgyűlés, s végső soron, hogy mi­lyen kormány gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Ebből és más forrásokból is tudható, hogy az 1989-es nemzeti ke­rekasztal-tárgyalásokon a Magyar Szocialista Munkás­párt és a Szabad Demokraták Szövetsége jó darabig azért ................................... küzdött, hogy a képvi­ső kevés logikus in­dok hozható fel az ajánlószelvények rend­szerének megtartása mellett, arra pedig még kevesebb, miért kellene a jelölteknek arányaiban is többet gyűjteni, mint eddig. Jelőlt döntő többségét egyéni körzetben vá­lasszák meg, s az orszá­gos lista csupán mini­mális korrekciós szere­pet töltsön be. Ha így maradt volna, az MSZMP utóda, az MSZP a végül bekövetkezett­nél is nagyobbat bukik 1990 tavaszán, az SZDSZ-MDF mandá­tumkülönbség pedig még nagyobb az utóbbi javára. Négy évre rá, 1994 janu­árjában az MDF és az SZDSZ kart karba öltve emelte fel a parlamenti küszöböt négyről öt százalékra, amivel később a saját dolgukat nehezítették meg. Mindezt annak kapcsán írtam, hogy a Lázár János Fi­­desz-frakcióvezető által múlt héten beterjesztett válasz­­tásitörvény-javaslat az ellenzéktől mindent kap, csak ép­pen dicsérő szavakat nem. A bírálatok két érvre mennek vissza: a tervezet a Fidesznek kedvez, illetve hogy megal­kotásakor nem egyeztettek más pártokkal. Kezdjük az elsővel: ahogy néhány elemzés már kimutatta, a kor­mánypártnak maga felé hajlott a keze több nagyváros választási körzeteinek átszabásakor, emellett olyan sza­bályok lépnének életbe, amelyek révén a győztes a 2010-esnél számottevően rosszabb eredmény esetén is koalíciókötési kényszer nélkül lenne képes kormányala­kításra. Az utóbbi paragrafusok azonban nem a Fideszt, hanem a mindenkor legerősebb pártot erősítik tovább. Az imént idézett történelmi példák is igazolják, hogy amiről ma úgy látszik, hogy az egyik pártnak jó, arról már néhány hónap vagy év múlva kiderülhet, hogy a má­sikat segíti. A jogszabálytervezet akár azt a lehetőséget is magában rejti, hogy az ellenzék könnyebben szerezhet kétharmados többséget, aminek birtokában aztán le­bonthatja a „nemzeti együttműködés rendszerét”. Kis pártként az LMP ugyanakkor joggal háborog a je­löltállítás nehezítésén. Kevés logikus indok hozható fel a sokkal inkább visszaélésekre és törvénytelen adatbá­zis-építésre, mintsem a választókkal való közvetlen kap­csolat kialakítására használható ajánlószelvények rend­szerének megtartása mellett, arra pedig még kevesebb, miért kellene a jelölteknek arányaiban is többet gyűjte­ni, mint eddig. Hogy aztán a Fidesznek egyébként jó-e, ha emiatt a legközelebbi voksoláson kevesebb induló lesz, az egyáltalán nem biztos. Az előzetes egyeztetések elmaradását is érdemes tá­­gabb összefüggésben nézni. A jobboldali ellenzék 1994. szeptember 30-án kivonult a parlamenti ülésteremből, tá­­takozva a Horn-kormány önkormányzati törvénycsomagja ellen. A MSZP-SZDSZ koalíció ennek ellenére - mindösz­­sze két és fél hónappal a helyhatósági választások előtt - megváltoztatta a játékszabályokat (többek között kettő he­lyett egy választási fordulót és közvetlen polgármester-vá­lasztást vezetett be). Legfeljebb azon zsörtölődhetünk te­hát, hogy ami tizenhét éve a demokrácia akadozásának tetszett, ma már megszokott üzemmenet. KÖRKÉP 3 Adventi üzenet Pátkai Balázs balettművész Felnőtt férfi lettem, a gyerekkori kívánságok és érzések is itt van­nak bennem, de letisztultak, elmélyültek. Most már a karácsonyi időszak számomra a jó emlékek ideje. Az egész évből ilyenkor gyűjtöm össze magamba mindazt a jót, ami történt velem. A rosz­­szat elfelejtem, nem veszek tudomást róla. Kedvesemmel, Katával, amikor leszáll az este, és nincs se próba, se előadás, Győr belvá­rosában sétálunk. Megállunk egy-egy pohár for­ralt borra és annak illatába burkolódzva emlegetjük fel, mi minden reményteli történt velünk. Az ünnepet nekem nem a nyüzsgés, pezsgés, hanem a nyuga­lom jelenti. Lecsendesítem a lelket, el­nyugtatni az indulatokat, és kicsit ki­lépni családi körben e felfokozott világ forgatagából. Visszanézni és előretekinteni.

Next