Kisalföld, 2011. december (66. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-01 / 281. szám
2011. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK KISALFÖLD VÉGTÖRLESZTÉSKOR MINDEN VERZIÓ HORDOZ MAGÁBAN LÁTHATATLAN KOCKÁZATOKAT Döntés csak körültekintően MAGYARORSZÁG FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Viszont előfordulhat, hogy a magas forinthitelkamatok miatt az új hitel esetében sem lesz kisebb a tartozás összege - tájékoztatott dr. Farkas Péter. A Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Elméleti Gazdasági Tanszékének adjunktusa hozzátette: - Ha a futamidőt a végtörlesztés céljára felvett forinthitel esetében úgy határozzuk meg, hogy tartozásunk ugyanakkor fusson ki, mint eredetileg terveztük, akkor a legtöbb esetben valamivel kevesebb havi törlesztőrészlet jön ki jelenleg. Az is előfordulhat, hogy a következő hónapokban, években erősödnek a devizák, ami hitelkiváltás nélkül is újra kisebb összegű havi számlát hozna magával. De nézzünk egy konkrét példát! Egy adós 2007-ben vett fel svájcifrank-alapon 8 millió forintot, ennek kiváltásáért most, fix árfolyamon mintegy 10 millió forintot kellene fizetnie. Havi törlesztőrészlete a kezdő 56 ezer forintról az árfolyam-ingadozás miatt mára 90 ezer forintra nőtt. Abban az esetben, ha forinthitelre váltanák a tartozást, 113-126 ezer forintot kellene befizetnie havonta a - bankok többsége által jelenleg alkalmazott -11-13 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) számolva. Esetükben tehát nem maradna havonta több a pénztárcában, sőt. Ezt azonban nem lehet általános érvényűnek elkönyvelni. Stojcsics Balázs Kálmán pénzügyi tanácsadó tapasztalata szerint a devizahitelesek többsége ha nem is sokkal, de kisebb összegről kapna havonta csekket jelenleg, ha forinthitelre váltana. Kérdés, hogy ez az áldott állapot meddig tartana. Erre dr. Farkas Péter így válaszolt: - Ezt megjósolni lehetetlen. Rövid távon a jegybanki alapkamat emelésére kell számítani (az első emelés tegnap megtörtént, 6-ról 6,5 százalékra), ami növeli a forinthitelek kamatait, s azzal együtt a törlesztőrészleteket. Hosszú távon azonban alacsony kamatláb várható, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank alacsonyan tartsa az inflációt. Persze az is előfordulhat, hogy a következő hónapokban, években erősödnek a devizák, ami hitelkiváltás nélkül is újra kisebb összegű havi számlát hozna magával. A közgazdász mindemellett úgy véli, hogy biztonsági szempontból jobb a forinthitel, mert a jegybanki alapkamat-emelés nem növel annyit a törlesztőrészleten, mint az árfolyamgyengülés. A törlesztőrészletek összege a kezelési költségeket nem tartalmazza. VÉGTÖRLESZTÉS FORINTHITELLEL - Milyen törlesztőrészlet várható? E BHBBia IBEED9 Hitelösszeg Havi törlesztőrészlet 6 millió forint 68 E Ft 76 E Ft 10 millió forint 11 14 millió forint 15 177 E Ft MammmmmimzEmm Hitelösszeg Havi törlesztőrészlet 6 IHM f 62 E F 70 EF 8 millió forint 83 E Ft 94 E Ft 10 millió forint 103 E Ft 117 E Ft 12 *11* * f" 124 ^ p E F 14 millió forint 145 E Ft 164 E Ft Forrás: dr. Farkas Péter közgazdász Országos gyűjtés GYŐR-MOSON-SOPRON. „Csillagszóró 2011” néven december 15-ig tartó országos jótékonysági akciót indít a Fidelitas, melynek keretében szociális és gyermekvédelmi intézmények számára rendeznek gyűjtést - jelentette be sajtótájékoztatón Radnóti Ákos, a Fidelitas Országos Választmányának alelnöke. Fekete Dávid, a Fidelitas megyei elnöke elmondta, a győri, a csornai, a kapuvári és a soproni csoportok végzik a gyűjtést a következő helyszíneken, a Fidesz-irodák nyitvatartási idejében: Győr, Bajcsy-Zs. út 19.; Csorna, Szent István tér 6.; Kapuvár, Piac tér 6/1.; Sopron, Szent György u. 6. A gyűjtés kedvezményezettje a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata, elsősorban játékokat és gyermekkönyveket gyűjtenek. RÖVIDEN Szombati nyitva tartás MAGYARORSZÁG. Tizennyolc nagyvárosi postánál bevezették a szombati nyitva tartást december 1-jével - közölte a Magyar Posta szerdán. A nagyvárosokban, így Győrben szombaton is nyitva lesz a posta. Ezenkívül további 90 fiók esetében meghosszabbították a nyitva tartást a hét egy napján, jellemzően pénteken. A Magyar Posta célja, hogy az elvárásoknak megfelelő minőségi, rugalmas szolgáltatásokat nyújtson a lakossági ügyfeleknek. A SZOMSZÉDOS ORSZÁGBAN BEKÖVETKEZETT, AMITŐL ITTHON MÉG CSAK TARTUNK Magyar gyógyír szlovák bajra? Szlovákia magyar orvosokat is hív, hogy mától ne álljon le teljesen a betegellátás a szomszédos országban. Az ottani egészségügyi miniszter az összes környező országtól segítséget kért Lapzártánkkor Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a határ menti betegellátás megerősítéséről döntött. GYŐR-MOSON-SOPRON SUDÁR ÁGNES____________ Hivatalosan is megerősítették, hogy Szlovákia magyar orvosokat (is) hív, hogy december 1-jétől ne álljon le teljesen a betegellátás. A szomszédos ország baját tetézi, hogy mára a szakorvosok is sztrájkot jelentettek be. Lapzártánkkor a magyar államtitkárság felkérte az Országos Mentőszolgálatot, hogy a határ menti területeken erősítsék meg a sürgősségi szolgálatot, továbbá felkért tizenhárom határ menti kórházat, hogy a Szlovákiából esetleg érkező sürgős esetek ellátása érdekében legyenek fokozott készültségben. Szlovákiában hétfőtől már rendkívüli állapotot hirdettek ki, ugyanis 2400 orvos felmondása - akik béremelést követeltek a kormánytól - december 1-jén életbe lép. Állítólag 800 doktorral az utolsó pillanatban sikerült megegyezni, de ezerhatszáz orvos pótlására akkor is képtelen a szlovák rendszer. A magyar minisztériumon kívül még a cseh, az ukrán és az osztrák társhatóságot kereste meg a szlovák miniszter, segítséget kérve. Még nem ismert a felkért kórházak köre, de szinte biztos, hogy Győr-Moson-Sopron megye érintetté válik, éppen ezért a győri és a mosonmagyaróvári kórház vezetőjét kerestük meg. Dr. Tamás László János, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa a Kisalföldnek elmondta, nehéz helyzetben lenne a győri intézmény, ha igen kérést kellene teljesíteni, ugyanis nincs fölösleges munkaerő a kórházban. Ha a szabadidejükben a kollégái vállalnák a pluszfeladatot, azt megtehetik. Éger István azt kérte a hazai orvosoktól, hogy ne vegyék figyelembe a szlovák kormányfő segítségkérését s ne helyettesítsék ottani kollégáikat Dr. Vermes Tamás, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház igazgatója csak azt tudja elképzelni, hogy az intézménye egészségügyi szolgáltatás nyújtásában tud segíteni a csallóközi magyaroknak - magyarán ellátják őket, ha átjönnek Magyarországra. „Az orvoshiány nálunk is olyan szintű, hogy az ügyelet kiállítása is komoly feladatot jelent, így orvosokat elengedni nem tudunk.” A Szlovákiában kialakult helyzet kapcsán nehéz nem párhuzamot vonni a magyar viszonyokkal, a különbség annyi, hogy nálunk január 1-jéig adtak határidőt a rezidensek a felmondásokat tartalmazó borítékok felbontására. A felmondási határidő 60-90 nap, így itthon tavasszal állhat elő olyan helyzet, mint most Szlovákiában. Éger István, az orvosi kamara elnöke ugyanakkor azt mondta, optimizmusra adhat okot a Fidesz frakcióvezetőjének héten tett nyilatkozata. Lázár János szerint el kell ismerni a nettó 200 ezer forintos kezdőbért az orvosoknál. Tegnapi sajtótájékoztatóján azt kérte a hazai orvosoktól, hogy ne vegyék figyelembe a szlovák kormányfő segítségkérését s ne helyettesítsék ottani kollégáikat, ne gyengítsék küzdelmüket. Súlyos gondok. Az eperjesi kórházban szerdán 90 orvos nem jelent meg munkahelyén, aminek következtében az intézet több osztálya működésképtelenné vált és zárva tartott. Nagyszombatban 64 orvos mondott fel, egyharmaduk munkahelyén sem jelent meg. A pozsonyi egyetemi kórházban és Besztercebányán számos orvos beteget jelentett, s otthon maradt. Több kórházban szerdán nem végeztek műtéteket. A kormány hétfő este szükségállapot kihirdetéséről döntött. Ennek értelmében a munkahelyüket elhagyó orvosok büntetőeljárás terhe alatt munkavégzésre kötelezhetőek. A magyarok lakta déli területek kisebb kórházaiban elenyésző számban mondtak csak fel az orvosok. Dunaszerdahelyen például egyetlen doktor sem. Ugyanakkor káosz kialakulásának veszélye fenyeget a szlovákiai gyógyszertárakban, miután ma életbe lép az a törvény, amely szerint a jövőben az orvosok már nem gyógyszereket, hanem csak hatóanyagokat fognak felírni a vényekre, s a patikusok dolga lesz eldönteni, milyen gyógyszert adnak a betegnek. Határesetek ÁLLÁSPONT HANCZ GÁBOR ÚJSÁGÍRÓ Áder János Kinek az érdeke? címmel írt tanulmányt még az 1991-es Magyarország politikai évkönyvébe arról, hogyan született meg az a választási törvény, amely kisebb változásokkal 1990-től egészen 2010-ig meghatározta, miként áll fel az Országgyűlés, s végső soron, hogy milyen kormány gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Ebből és más forrásokból is tudható, hogy az 1989-es nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szabad Demokraták Szövetsége jó darabig azért ................................... küzdött, hogy a képviső kevés logikus indok hozható fel az ajánlószelvények rendszerének megtartása mellett, arra pedig még kevesebb, miért kellene a jelölteknek arányaiban is többet gyűjteni, mint eddig. Jelőlt döntő többségét egyéni körzetben válasszák meg, s az országos lista csupán minimális korrekciós szerepet töltsön be. Ha így maradt volna, az MSZMP utóda, az MSZP a végül bekövetkezettnél is nagyobbat bukik 1990 tavaszán, az SZDSZ-MDF mandátumkülönbség pedig még nagyobb az utóbbi javára. Négy évre rá, 1994 januárjában az MDF és az SZDSZ kart karba öltve emelte fel a parlamenti küszöböt négyről öt százalékra, amivel később a saját dolgukat nehezítették meg. Mindezt annak kapcsán írtam, hogy a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által múlt héten beterjesztett választásitörvény-javaslat az ellenzéktől mindent kap, csak éppen dicsérő szavakat nem. A bírálatok két érvre mennek vissza: a tervezet a Fidesznek kedvez, illetve hogy megalkotásakor nem egyeztettek más pártokkal. Kezdjük az elsővel: ahogy néhány elemzés már kimutatta, a kormánypártnak maga felé hajlott a keze több nagyváros választási körzeteinek átszabásakor, emellett olyan szabályok lépnének életbe, amelyek révén a győztes a 2010-esnél számottevően rosszabb eredmény esetén is koalíciókötési kényszer nélkül lenne képes kormányalakításra. Az utóbbi paragrafusok azonban nem a Fideszt, hanem a mindenkor legerősebb pártot erősítik tovább. Az imént idézett történelmi példák is igazolják, hogy amiről ma úgy látszik, hogy az egyik pártnak jó, arról már néhány hónap vagy év múlva kiderülhet, hogy a másikat segíti. A jogszabálytervezet akár azt a lehetőséget is magában rejti, hogy az ellenzék könnyebben szerezhet kétharmados többséget, aminek birtokában aztán lebonthatja a „nemzeti együttműködés rendszerét”. Kis pártként az LMP ugyanakkor joggal háborog a jelöltállítás nehezítésén. Kevés logikus indok hozható fel a sokkal inkább visszaélésekre és törvénytelen adatbázis-építésre, mintsem a választókkal való közvetlen kapcsolat kialakítására használható ajánlószelvények rendszerének megtartása mellett, arra pedig még kevesebb, miért kellene a jelölteknek arányaiban is többet gyűjteni, mint eddig. Hogy aztán a Fidesznek egyébként jó-e, ha emiatt a legközelebbi voksoláson kevesebb induló lesz, az egyáltalán nem biztos. Az előzetes egyeztetések elmaradását is érdemes tágabb összefüggésben nézni. A jobboldali ellenzék 1994. szeptember 30-án kivonult a parlamenti ülésteremből, tátakozva a Horn-kormány önkormányzati törvénycsomagja ellen. A MSZP-SZDSZ koalíció ennek ellenére - mindöszsze két és fél hónappal a helyhatósági választások előtt - megváltoztatta a játékszabályokat (többek között kettő helyett egy választási fordulót és közvetlen polgármester-választást vezetett be). Legfeljebb azon zsörtölődhetünk tehát, hogy ami tizenhét éve a demokrácia akadozásának tetszett, ma már megszokott üzemmenet. KÖRKÉP 3 Adventi üzenet Pátkai Balázs balettművész Felnőtt férfi lettem, a gyerekkori kívánságok és érzések is itt vannak bennem, de letisztultak, elmélyültek. Most már a karácsonyi időszak számomra a jó emlékek ideje. Az egész évből ilyenkor gyűjtöm össze magamba mindazt a jót, ami történt velem. A roszszat elfelejtem, nem veszek tudomást róla. Kedvesemmel, Katával, amikor leszáll az este, és nincs se próba, se előadás, Győr belvárosában sétálunk. Megállunk egy-egy pohár forralt borra és annak illatába burkolódzva emlegetjük fel, mi minden reményteli történt velünk. Az ünnepet nekem nem a nyüzsgés, pezsgés, hanem a nyugalom jelenti. Lecsendesítem a lelket, elnyugtatni az indulatokat, és kicsit kilépni családi körben e felfokozott világ forgatagából. Visszanézni és előretekinteni.