Kisalföld, 2012. július (67. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-02 / 153. szám
KÖRKÉP VÍZENERGIA - LASSAN HÚSZ ÉVE ÜZEMEL A BŐSI ERŐMŰ. EZALATT HAZÁNK EGYÉVNYI FOGYASZTÁSÁT TERMELTE MEG „Hatalmas gondok lehetnek árvíz esetén” Lassan húsz éve működik a bősi erőmű, ezalatt hazánk egyévnyi villamos energia fogyasztását termelte meg. Bár elvileg közös tulajdon lenne, piaci áron veszszük tőlük az áramot A létesítmény igazgatója szerint az Öreg-Duna árlevezetésén sürgősen javítani kellene. BŐS CSÉFALVAY ATTILA____________ Ilka Alfréd, a bősi erőmű igazgatója szerint egyre több magyar diákcsoportot fogadnak a létesítményben, s vezetik körbe őket, úgy látja, egyre többen értik is a szerepét, működését. Az erőmű húsz éve üzemel, ősszel konferenciát tartanak a jubileumi évfordulón, ez idő alatt eddig 42,34 terrawattóra energiát termelt. Ez nagyjából Magyarország egyévnyi bruttó villamosenergia-fogyasztása. A létesítménynek hetven dolgozója van. A Győr felé tartó 400 kilovoltos távvezeték mellé (innen ugyanis piaci áron vásároljuk az áramot) most egy másik, hasonló teljesítményűt építenek, de a mohi erőművel is hasonlóképp összekötik a bősi erőművet. Itt naponta 7-12 millió kilowattóra energiát termelnek az ide érkező, másodpercenkénti 1430 köbméternyi víz energiáját kihasználva. Még a '96-os Horn-Meciar-féle megállapodás értelmében Dunacsúnynál vegetációs időszakban 600, azonkívül 400 köbméter víz kerül a magyar oldalra, a Mosoni-Duna 30 köbmétert kap. „Meg kellene egyezni az Öreg-Duna-meder kitakarításában: ha ezt továbbra is figyelmen kívül hagyják, komolyabb árvíz idején hatalmas gondok lehetnek. A közös határvízi szakaszon jóval kisebb a levezetőképesség, a mederben fák nőttek, melyek megfogják a vizet. Ezeket ki kellene vágni, s egyes részeket megkotorni” - mondta az igazgató. Hiába azonban a határvízi bizottság ülései, előrelépés nem történik. Az elvileg közös szlovák-magyar tulajdonban lévő Bős gazdája a szlovák vízgazdálkodási vállalat, üzemeltetője az a Slovenske Elektromé, mely 66 százalékban az olasz Enel tulajdonában van, 34 százalékban állami kézben maradt. „Az olaszok színrelépése óta semmi sem változott az erőmű életében” - közölte az igazgató. Bár elvileg az áram fele a magyarokat illeti meg, az üzemeltetés költségében, a Nagymaros hiányában elmaradt haszon és más kiadások vonatkozásában számításokat végző szlovák szakemberek szerint ez utóbbi több, mint a magyar járandóság. A bősi létesítmény szinte állandó karbantartás alatt áll. Évente 28 napos leállást tartanak emiatt, négyévente három hónapos felújításra kerül sor, s 10-12 évente többek közt a generátor forgórészét is karbantartják. Ilka Alfréd arról is beszélt: osztrák oldalon „belesóztak” a Dunába a medermélyülés „ellenszereként”, anyagot hordtak a folyóba. Ezt azonban a víz továbbgörgette, Dunacsúny felett megakadt. Emiatt a szlovák szakembereknek már több millió köbmétert kellett kitermelniük. Vizsgálatokat végeztek az osztrák szakaszon a betöltött anyagról (ezen egyébként a sógorok megsértődtek), s a pozsonyi öszszehasonlítások során beigazolódott egyezőségük. Az ügyből akár peres eljárás is lehet. Az igazgató a Kisalföld népi kezdeményezését támogatandónak tartja, s szerinte a politikának jó lenne a vízügyes szakemberek véleményét meghallgatni: az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna esetében a vízszinteken ugyanis javítani lehetne. Az alkotás a szív megnyilvánulása Több alkalommal megjelentek már verses oldalunkon Dittrich Panka írásai A 46 éves - hajdan állami gondozott - asszony számára meghatározó energia a szeretet, és persze ennek egy sajátos megnyilvánulása a vers. GYŐR GÜLCH CSABA________________ Először prózában adta közre gondolatait-érzéseit Dittrich Panka. Könyvével - Rácsok a gyerekszoba ablakán - üzenni akart arról a nem mindennapi világról - állami gondozott volt, amiből annak idején élete indult. Ahogy szelíden fogalmazott: nem azért, hogy sajnálják, hanem tanulságként, illetve azért, hogy bizonyságot tegyen arról: nehéz körülmények között is talpon és tisztességben lehet maradni. Aztán a próza után jöttek a versek. - Bár gyerekkoromban is próbálkoztam már verssel, de azok elkallódtak. Időm, erőm sem volt nagyon hozzá, de miután gyermekeim felnőttek, újra megmozdult bennem a késztetés - említette az asszony, akinek olvi élete távoli a költészettől, hiszen a győri Rejtő-iskolában textiltechnikusként végzett, de előfordult, hogy takarítónőként dolgozott. - A verseimet erősen meghatározzák az érzéseim, véleményem a világról. Nekem az alkotás a szív megnyilvánulása, szeretnék adni magamból valamit. Azt vallom, amit egy helyütt meg is írtam: „Az igazi csend belülről fakad, / néha elmondanám / ám nem jön a hang / de verseimben / ott van minden / érzés és gondolat.” Egyik legszebb érzés számomra, mikor mindezt szavakból képekké tudom formálni. Pankát a legutóbb megjelent Úgy vártuk, múljon a tél című, megindító versének hátteréről is kérdeztük, amit hajdani tanára, „Enikő néni” emlékére írt. „A verseimet erősen meghatározzák az érzéseim, véleményem a világról” Dittrich Panka - Ő olyan ember volt, akit mindenki szeretett. Mi különösen kötődtünk egymáshoz. Nála éreztem, értettem, tapasztaltam meg tökéletesen, hogy mi az önzetlen, érdek nélküli szeretet. Betegségében sem változott, szinte napi kapcsolatban voltunk akkor is. De hát - ahogy a versben is írtam - hiába vártuk, hogy múljon a tél és a négy fal melege ne zárjon magába, mégis elment. Dittrich Panka számára - aki most éppen „könnyű fizikai munkával” keresi a kenyerét - meghatározó energia a szeretet, és persze ennek egy sajátos megnyilvánulása a vers. Számos visszajelzést kap, ami abban erősíti meg, hogy érdemes, de ahogy végül fogalmazott: „Ha nem lenne érdemes, akkor is írnék.” ANYÁM! Miért nem neveltél fel, szeretve, gyengéden? Miért nem fürdettél meg, az élet vizével? Miért nem törölted le, szememről a könnyet? Miért nem törted össze, szívemben a követ? Miért nem tanítottál, hogy tudjam: mi az élet? Utolsó kérésem: Anyám, adj egy pofont! Kérlek! ALÁÍRÁSGYŰJTÉS Aláírás: fontos tudnivalók Hol szerezhetik be olvasóink az aláírásgyűjtő ívet? Ügyfélszolgálati irodáinkban: szerkesztőség, Győr, Újlak utca 4/A; Kisalföld-parnon, Győr, Baross út; Sopron, Frankenburg u. 2/A; Mosonmagyaróvár, Régi vámház tér 14.; Csorna, Szent István tér 18. - Letölthető az internetről: www.kisalfold.hu/duna. Mire kell ügyelni a kitöltéskor? - Az ívet választásra jogosult magyar állampolgár írhatja alá. - Olvasható legyen a név, a cím és az adatok. - írja be a teljes személyi azonosítót, azaz a személyi számot is. Az megtalálható az új személyi igazolványhoz tartozó lakcímkártyán, illetve a régi személyi igazolványban. - Mindenki csak egyszer töltsön ki gyűjtőívet! Hol adhatók le a támogatói aláírásokat tartalmazó gyűjtőívek? - Ügyfélszolgálati irodáinkban (címeket lásd fent!). - A Kisalföld újságkihordóinál. - Beküldhető postán: 9002 Győr, Pf. 28. Mi a beküldés határideje? - A kampány július 13-ig tart, de a kitöltött íveket legkésőbb július 10-ig juttassa el hozzánk! NE FELEDJÉK, A VÍZ ÉLET. VIZET A DUNÁBA KISALFÖLD 2012. JÚLIUS 2., HÉTFŐ KISALFÖLD „A LÁTVÁNY MEGVÁLTOZOTT - MÁR NEM AZ A SZIGETKÖZ VOLT” Emlékezetes nyári egyetemek SOPRON MUNKATÁRSUNKTÓL___________ Ökológiai és vízügyi szakemberek fejtették ki javaslataikat több alkalommal is a Corvinus Rádió természetvédelmi műsoraiban a Szigetköz vízpótlásának kérdésében, és elmondhatom, hogy a hallgatók véleménye egybehangzó volt - kezdte Vigné Kovács Margit, a Corvinus Rádió igazgatója. - A soproni TIT titkáraként 1982-92 között minden nyáron a Soproni Környezet- és Természetvédelmi Nyári Egyetemet szerveztem. A hazai és nemzetközi előadókat és hallgatókat (többnyire az NDK állampolgárait) felvonultató egyhetes program része volt minden esztendőben a Szigetköz felkeresése is, ahol vízügyi szakemberek és ökológusok vezették a tanulmányi kirándulást. A természeti környezet, a Duna évszázadok alatt felépített természeti rendjének, szépségének megtapasztalása évről évre nagyobb élmény volt mindannyiunk számára. Később jöttek a hírek, a politikai döntések, államközi megállapodások, a vízlépcső megépítése... 1992 nyarán Kertész József vízügyi mérnök már arról beszélt, hogy Dunaremeténél a vízmérce szárazra került, Rajkánál a legkisebb hajózási szintnél két és fél méterrel alacsonyabb vízállást mértek két nappal a Duna elterelése után. Vészhelyzet van a Szigetközben és sürgősen szükség van a vízpótlásra. Ezek az információk egyre aggasztóbbak voltak: a felborult ökológiai egyensúlyról, s a vízhiányról, a 15 év alatt beerdősült mederről... A látvány, amikor néhány évvel ezelőtt ismét találkoztam a Szigetközzel megváltozott - ez már nem az a Szigetköz volt - tudatta az igazgatónő. Vigné Kovács Margit is aláírta a gyűjtőívet. FOTÓ: MAGASI EZT ÍRTA A KISALFÖLD A SZIGETKÖZ ELMÚLT NEGYEDSZÁZADA A Mosoni-Duna nincs a fejlesztési tervben A Kisalföld által indított országos népi kezdeményezés hatvannapos időtartama alatt, amit az aláírásgyűjtésre szánhatunk, visszatekintünk a Kisalföld cikkeit felidézve a Szigetköz elmúlt negyedszázadára. (40. rész) SZIGETKÖZ CSÉFALVAY ATTILA „A Kisalföld kezdeményezésére közös hajóba ült Győr, Mosonmagyaróvár és a Szigetköz számos politikusa, gazdasági és kulturális vezetője. Az evezéssel annak demonstrálása volt a cél, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja nem tűr halasztást. Ezekben a hetekben dől el, hogy milyen projektek kerülnek be a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, amely alapján 2007 és 2013 között szétosztják az európai uniós támogatásokat. Most úgy tűnik, korántsem biztos, hogy a Mosoni-Duna rehabilitációja belefér ebbe - annak ellenére, hogy kétéves tervezés után megtörtént a társadalmi egyeztetés, megvan az elvi vízjogi engedély és gyakorlatilag minden startra kész.” (Kisalföld, 2006. augusztus 26.) „»Az összefogást látva nyilvánvaló számomra is, hogy Győr-Moson-Sopron megyének a Szigetköz és a Mosoni-Duna rehabilitációja fontos szelet, de egyelőre nem született döntés arról, hogy a fejlesztési tervbe pontosan milyen projektek férnek bele« - mondta Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos.” (Kisalföld, 2006. augusztus 29.) „Miklós László volt szlovák környezetvédelmi és vízügyi miniszter nyolc év után néhány hete adta át tárcája irányítását. Nem érti: ha a magyar kormány eddig Szlovákiának a Szigetköz és a Mosoni-Duna pusztulását bizonygatta, akkor most miért kétséges a rehabilitáció bekerülése a Nemzeti Fejlesztési Tervbe.” (Kisalföld, 2006. szeptember 2.) „A szakértői tárgyalások és az összegző zárójelentések után Pozsonyban a magyar és szlovák kormánymeghatalmazottak tárgyaltak Bős-Nagymaros ügyében. Végre felgyorsulni látszanak a megbeszélések, ugyanis Kocinger szlovák kormánybiztos bejelentette: 2-3 hónapon belül komplex megoldási javaslatot tesznek le az asztalra.” (Kisalföld, 2006. október 6.) „Az NFT n. nevesítve nem tartalmazza a Mosoni-Duna helyreállítását. Arra azonban lehetőség van, hogy a Regionális Operatív Program (ROP) keretében, komplex pályázat révén kerüljön uniós pénz a Mosoni-Duna újraélesztésére. - Nagyon csalódott vagyok - mondta Borkai Zsolt győri polgármester.” (2006. október 28.) „Helyi szakemberekkel önálló szigetközi energiastratégia kidolgozását szervezi Széles Sándor térségfejlesztési társulási elnök. Ezzel bevételi fonást remél a térségnek: a szélenergia mellett - többek közt - a törpe vízi erőművekre és a bősi energiára is számítanának.” (Kisalföld, 2006. november 8.) (Folytatjuk)