Kisalföld, 2018. április (73. évfolyam, 76-99. szám)

2018-04-03 / 76. szám

KISALFÖLD 2018.04.03., kedd Pályázat közművelődési intézményeknek Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot hirdet minősített közművelődési intézmény címre és közművelődési minőségdíjra. A cél az intézmények minőségorientált működésre ösztönzése és a közművelődési minőségfejlesztés területén elért eredmények elismerése. Körkép FORDULT A TREND - ÚJRA A BENZINMOTOROS KOCSIK KERÜLTEK AZ ÉLRE Kevesebben vesznek dízelt Fekete Szabolcs, a győri Femol Autóudvar ügyvezetője szerint az olyan dízelautókat, mint amilyen a képen látható Opel Astra, egyre nehezebb eladni. FOTÓ: M. m. MAGYARORSZÁG FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. A győri Femol Autóudvar ügyve­zetője telepén minden talpalat­nyi helyen használt személy­autók állnak, közöttük azonban a többséget már a benzinesek je­lentik. Ez változást jelent a ko­rábbi évekhez képest, amikor a gázolajü­zeműeket keresték töb­ben - egy-két éve azonban for­dult a trend. Fekete Szabolcs ügyvezető szerint ebben szerepet játszott a magasabb javítási költségek mel­lett a 2015-ben kirobbant dízel­botrány, amelynek során nyil­vánvalóvá vált, hogy az ilyen motorok környezetszennyezőb­bek. „Míg korábban a benzines kocsik olcsóbbak voltak, most már jellemzően húsz-huszonöt százalékkal drágábbak. A leg­könnyebb a keveset futott benzi­nes autókat eladni, míg dízelből az alsó- és középkategóriás járművek iránt tapasztalható a legkisebb kereslet, de a drágább példányokat azért veszik” - hangsúlyozta Fekete Szabolcs. Az általa elmondottakat a hi­vatalos adatok is alátámasztják. A Jóautók.hu közelmúltban köz­zétett elemzése szerint míg 2013-ban az importált használt autók kétharmadát hajtotta gáz­olaj, addig tavaly a behozott A dízelbotrány és a nyugat-európai nagyvárosok tervezett tilalmai is hozzájárul­tak ahhoz, hogy a magyar autósok kerülik az ilyen járműveket. Halász Bertalan, a jóautók.hu vezérigazgatója járműveknek már kevesebb mint felét. Eközben a forgalomba he­lyezett új autók között a dízel­­üzeműek aránya 46-ról 32 száza­lékra csökkent. „A korábbi esztendőkben főként az idősebb, bizonytalan előéletű dízelautók jóval maga­sabb javítási költségeire vonat­kozó fogyasztói tapasztalatok csökkentették a fogyasztói bizal­mat, másfél éve már a dízelbot­rány és a nyugat-európai nagy­városok közeljövőre tervezett be­hajtási tilalmai is jelentősen hoz­zájárultak ahhoz, hogy a magyar autósok is egyre nagyobb arány­ban kerülik az iyen járműveket - magyarázza Halász Bertalan, a Jóautók.hu vezérigazgatója a la­punkhoz elküldött közlemény­ben. - Ezt a hozzáállásukat vél­hetően az sem fogja komolyan megingatni, hogy a németorszá­gi intézkedések előbb-utóbb tíz-tizenöt százaléknyi árcsökke­nést okozhatnak ennél a járműfajtánál.” Korábban a hazai vásárlók a kedvezőbb üzemanyag-fogyasz­tást tartották az autófenntartás legfontosabb paraméterének, ám mostanra az autóvásárlók szélesebb körében is tudatosul­tak a kockázatok: a magasabb szervizköltségek mellett a kilo­­méteróra-tekerés is gyakoribb ebben a körben, ami abból adó­dik, hogy a dízelautók futástelje­sítménye átlagosan magasabb, mint a benzineseké. Röviden elismerték a vízügyi igazgatóságon dolgozó szakemberek munkáját ÉSZAK-DUNÁNTÚl. Az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgatóság három munkatársa is díjat ve­hetett át nemrégiben. Szent László-emlékplakettel ismerte el a megyei polgárőrszövetség Németh József regionális víz­ügyi igazgató munkáját. Pan­nonhalmi Miklós, a vízügyi igaz­gatóság nyugalmazott műszaki igazgatóhelyettese Vásárhelyi Pál-díjat kapott a vízügy érde­kében végzett kimagasló tevé­kenysége és életútja elismeré­séül a víz világnapja alkalmá­ból. Üvegkerámia plakettet ve­hetett át Fehér Sándor rábai szakaszmérnök a Veszprém Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóságtól a nemzetközi polgári védelem napján. Pannonhalmi Miklós KÜLFÖLDI PÉLDÁK A német bíróság néhány hete döntött úgy, hogy a német városoknak joguk van utcáikról kitiltani a dízelautókat. Ezt egyébként Róma 2024-től, Párizs 2025-től akarja megtenni. Londonban 2019 áprilisától megduplázzák azt a területet, ahová az Euro 6-osnál korszerűtlenebb dízelmotoros autókkal nem lehet behajtani. A Fiat Chrysler bejelentette, hogy tervei szerint 2022-től nem gyárt gázolajüzemű kocsikat. A Por­sche felhagyott két dízelmodellje gyártásával, a Toyota pedig jelezte, hogy nem vezet be több új dízelmodellt. Locsolási statisztika MAGYARORSZÁG. A felnőttkorú magyar nők 79 százalékát meglocsolják húsvétkor - ol­vasható a Kutatópont Kft. ün­nepi felmérésében. A még feb­ruárban, 2000 ember megkér­dezésével készült kutatás eredményei szerint a felnőtt nők 10 százaléka önszántából tartja magát távol a locsolás­tól, míg 11 százalékukat nem locsolják meg a férfiak. Több jelentkező MAGYARORSZÁG. Kétezerrel nőtt idén a felsőoktatásba je­lentkezők száma - közölte az Emberi Erőforrások Miniszté­riuma. Emelkedett a műszaki, a gazdaságtudományi és az informatikai képzés területén a szakok részesedése és 10 százalékkal többen akarnak gyógypedagógusok lenni. A felmérés rávilágított arra is, hogy az ellenállás a népszo­kással szemben a legalacso­nyabb a 18-29 évesek körében, míg az 50-59 évesek, a buda­pestiek, valamint a magasabb végzettségűek zárkóznak el leginkább tőle. A húsvéti ha­gyományt továbbvivő nőket a szűk családon túl (férj, gyer­mek, szülő, testvér) a szomszé­dok (29 százalék) locsolják meg a legmagasabb arányban. Nálunk 28 az átlag EURÓPA Az Európai Unióban élő nők átlagosan 29 évesen szülik első gyermeküket, kö­zülük a legfiatalabb anyák Bulgáriában (26 év) élnek, a legidősebbek Olaszországban (31 év). A magyarok nem sok­kal 28. életévük betöltése előtt szülnek először - derül ki az unió felméréséből. ÁLLÁSPONT WERNER KRISZTINA SZERKESZTŐSÉGVEZETŐ Csengőfrász A­z emberi bunkóság új mértékegysége nálam a te­lefon lett. A készülékek okosodásával sajnos nem nőtt egyenes arányosan sem az átlagos intelligen­ciaszint, sem a számítástechnikai tudás. Egy átla­gos okoskészülék okosabb, mint átlaghasználója. Olybá lett, mintha egy óvodás alá a háromkerekű biciklije he­lyett robogót tennék. Bár elsőre megértené, hogyan gyorsul, ön- és közveszélyes lenne a forgalomban. Fura, már-már beteges viszonyba kerültek az emberek a tele­fonjukkal. Egyrészt elhúzott mellettünk a csúcstechnika, más­részt új státuszszimbólummá nőtték ki magukat a készülékek. Az elérhető és láttatható lu­xusnak bedőlt a világ. Csak nevetni tudok a párokon, akik egymással szemben ül­ve nem egymás szemében vesznek el, hanem telefon­jukat bújják (miután egy lájkvadász összebújós boldog szelfit már ráfektettek a digitális hullámokra). Az információs telefonsztrádán olyan őrültek száguldoznak, akik sem készülékük lehetőségeit, sem saját képességük kor­látait nem ismerik. Röhej, de nekik gondot okoz színházi előadásokkor úgy elhallgattatni a csengőt, hogy ne hozzon frászt hétszáz emberre. A minap egy színházigazgatónak a ru­határba kellett kivinni egy néző készülékét, mert az nem értett hozzá: se lenémítani, se kikapcsolni nem tudta. És hiába az előadás előtti figyelmeztetés, mindig van valaki, akinél az os­tobaság talajára hull a kérés. Ők belerezegnek vagy belecsen­getnek az előadásba. A színészek ízekre szedik a lelküket, hogy a betűkből szőtt drámát életre keltsék, ezt semmibe ven­ni a művészet megalázása. Egyszóval: bunkóság. Súlyos mondat hangzott el minap egy nézőtéren, ahol Örkény István monodrámájába visított bele az éles csengőhang. A színházigazgató előadás után kiállt és megkérte az ismeret­lent, hogy soha többé ne vegyen jegyet abba a teátrumba. A példátlan eset jó példa lehet. Az emberi bunkóság új mértékegysége nálam a telefon lett. Számolt a könyvtár MAGYARORSZÁG. Szakemberek szerint, ha egy település lakos­ságának tíz százaléka jár könyvtárba, az elfogadható­nak mondható. A magyarországi megye­­székhelyek közül 13 felel meg e kritériumnak, a legimpozán­sabb adatokkal Szeged (24 szá­zalék), Kecskemét, Eger és Veszprém (23-23 százalék) büszkélkedhet, az arány Deb­recenben és Győrben a legrosz­­szabb, 4,8, illetve 5 százalék. HIRDETÉS­­flunndiai fiaiu

Next