Kisalföld, 2018. szeptember (73. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-16 / 216. szám

Z I Haza és nagyvilág­­ Kenó Szeptember 15.: 1,2,7,8,11,13,14,18,19,28,29,33,34,38,44,50,61,62,69,80. Szeptember 16.: 13,22,23,26,38,39,48,49,50,52,54,58,59,61,65,70,71,73,75,76. • • • • •• Itthon INDUL AZ ŐSZI ÜLÉSSZAK BUDAPEST. Az Országgyűlés ma kezdi meg őszi ülésszakát, az első, háromnapos ülés Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul. Az ülésnap interpellációkkal és azonnali kérdésekkel zárul. PÉNZRE VÁLTHATÓ BIZTONSÁG BUDAPEST. Pénzre is váltható értékké vált a biztonság Európá­ban - mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő a közmédiának. A szakértő egye­bek mellett kifejtette, hogy a Magyarországra költöző külföldi­ek számára a biztonság lett az elsődleges szempont, nem az, hogy itt olcsóbbak az ingatlanok vagy olcsóbb a megélhetés. KONZULTÁCIÓ A CSALÁDPOLITIKÁRÓL TATA: A kormány nem titkolt célja, hogy Magyarországot csa­ládbarát hellyé tegye, az ehhez szükséges további lépéseket egy nemzeti konzultáció keretében szeretnénk közösen eldönteni - közölte Dömötör Csaba, a Mi­niszterelnöki Kabinetiroda parla­menti államtitkára a Nagycsalá­dosok Országos Egyesülete (NOE) őszi találkozóján. Hozzá­tette: a konzultáció előkészítése már gőzerővel zajlik, pár héten belül el is indul. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a családok támogatását a kormány az egyik legfontosabb feladatának tartja. MEGISMERHETŐK A HADIFOGLYOK ADATAI BUDAPEST. A második világhá­ború időszakában fogságba esett, elhurcolt, mintegy 600 ezer ma­gyar állampolgár Oroszországban őrzött levéltári adatainak feltárá­sáról állapodott meg a Ma­gyar-Orosz Levéltári Vegyesbi­zottság. Kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapot­ban volt, illetve hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból. TÖBB MARADT A CSALÁDOKNÁL BUDAPEST. Tavaly mintegy 288 milliárd forintot hagyott a kor­mány a családoknál, 23,5 milliárd­­dal többet, mint 2016-ban. A csa­ládi kedvezménynek köszön­hetően átlagosan 262 ezer forint adót spóroltak a szülők tavaly - közölte Varga Mihály pénzügymi­niszter. A tavalyi összeg több mint hússzorosa annak, amit a ballibe­rális kormányok az utolsó évük­ben adókedvezményként adtak a családoknak - tette hozzá. RADIOAKTÍV HULLADÉKOK BODA. További kutatófúrásokat terveznek jövőre a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Kft. szakemberei a Nyugat-Mecsek­­ben egy nagy aktivitású hulla­déktároló kialakítására. HALÁL A KALANDPARKBAN BUDAPEST. Meghalt egy nő, aki a hétvégén rosszul lett és esz­méletét vesztette a balatonbog­­lári kalandpark egyik kötélpályá­ján. Az esetnél nem merült fel sem idegenkezűség, sem bűncselekmény gyanúja. MAGYARORSZÁG AZ EGYETLEN, AHOL A KORMÁNY KIKÉRTE AZ EMBEREK VÉLEMÉNYÉT A határvédelem jogát soha nem fogjuk átadni BUDAPEST. Az európai ügyekért felelős francia miniszter állítá­sával ellentétben Magyaror­szág az egyetlen állam Európá­ban, ahol a kormány kikérte az emberek véleményét az illegá­lis bevándorlásról - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető Nathalie Loi­­seau Twitter-bejegyzésére rea­gálva hangsúlyozta: Magyaror­szág a határvédelem jogát sem fogja átadni, hiába akarják azt a párizsi, brüsszeli és stras­­bourgi politikusok elvenni tőlünk, azért, hogy beenged­hessék a migránsokat. A kor­mány a magyar és az európai emberek akaratának megfe­lelően nemet mond az illegá­lis bevándorlásra, miközben a gyáva bevándorláspárti poli­tikusok nem merték megkér­dezni az embereket - tette hoz­zá. A francia kormány európai ügyekért felelős minisztere szombaton Twitter-üzenetben azt állította, hogy Franciaor­szággal ellentétben Magyaror­szág és Olaszország nem szer­vezett vitákat Európáról. A Fidesz álláspontja szerint szó sem lehet arról, hogy Ma­gyarország átadja a határvéde­lem jogát a bevándorláspárti brüsszeli intézményeknek - közölte a párt kommunikációs igazgatója. Hidvéghi Balázs hozzátette: Brüsszel, legújabb terve, hogy elvegye a határőri­zet jogát azoktól az országok­tól, amelyek nemet mondtak a bevándorlásra. „A magyar határt csak olyan honvédek és rendőrök védhetik, akik a magyar alap­törvényre esküt tettek és akik számára Magyarország védel­me az első” - fogalmazott. A párt kommunikációs igaz­gatója szerint ha Brüsszelen múlt volna a magyar határok védelme, akkor mára Magyar­­ország is bevándorlóország lenne. A magyar emberek azonban világosan döntöttek ebben a kérdésben; világossá tették, hogy nem akarnak Ma­gyarországból bevándorlóor­szágot csinálni - húzta alá. Hidvéghi Balázs közölte: a Fidesz arra kéri a kormány­főt és abban támogatja, hogy - ahogy eddig, ezután is - min­den eszközzel védje meg Ma­gyarországot, és „semmi szín alatt ne engedje át a határőri­zet jogát bárki másnak”. Nemzeti üggyé vált az ile­­gális bevándorlásra adott szakpolitikai válasz, amit a magyar kormány megfogalma­zott — mondta Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője a közmédiának tegnap, a határ­zár felállításának harmadik év­fordulóján készített felmérés eredményét értékelve. A szakértő hangsúlyozta: az elmúlt három évben a határke­rítés megítélésének, illetve az illegális bevándorlás elutasítá­sának támogatottsága nem ment 80 százalék alá. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a válaszadók 82 százalé­ka egyetért a kerítés felépítésé­vel, a betelepítési kvótákat pe­dig 86 százalék nem támogatja. A kormánypárti szavazók 97, a jobbikosok 94 százaléka támo­gatja a határzárat és a balolda­liak 57 százaléka szintén egyet­ért a kormány intézkedésével. A Nemzeti Vágta nyertesei Nagy Arnold, Temerin lovasa Fantá­zia nevű lován nyerte a 11. Nemzeti Vágta döntőjét a budapesti Hősök terén (felső fotón). Nagy Arnold Rózsaszentmárton, Pogány, Füzér és Zirc lovasát utasította maga mö­gé. 2018 leggyorsabb lovasa a Nemzeti Vágta vándordíját, egy 1848-as huszárszablyát és ötmillió forintos jutalmat vehetett át. A nemzetközi futam győztese Kína lovasa lett (lent). A kishuszárvágtán Kolumbán Örs­ István, Sepsiszent­­györgy lovasa aratott győzelmet Fa­tima nevű póniján. A kétnapos ver­senysorozaton összesen 72 lovas mérte össze tudását. fotók mti Összefogást sürgettek a tüntetők BUDAPEST. Összefogást sürgettek, illetve utcai tüntetésekre szólítot­tak fel a baloldali ellenzéki poli­tikusok az MSZP-Párbeszéd és a DK tegnapi fővárosi tüntetésén, hogy így váltsák le az Or­­bán-rendszert. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt, hogy nem a Sargentini-jelentést elítélő parlamenti határozatra van szük­ség, hanem olyan előterjeszté­sekre, amelyekkel rendezni lehet az abban kifogásolt problémákat. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke folyamatos utcai tüntetésekre szólított fel, hogy így döntsék meg a kormány hatalmát. Az MSZP, a DK és a Párbeszéd a Sargentini-jelentés kapcsán szervezett tüntetése Budapesten, fotó: mti Érvényes-e a jelentés? EURÓPA: Heinz-Christian Stra­­che osztrák alkancellár, köz­­szolgálati és sportminiszter megkérdőjelezi az Európai Par­lament (EP) által elfogadott Sargentini-jelentés érvényessé­gét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az ügyben az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatá­nak véleményét - közölte teg­nap Strache hivatala. A Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikke szerin­ti eljárást elindító döntést szer­dán 448 EP-képviselő támogat­ta, 197 ellenezte és 48 képvi­selő tartózkodott. Az uniós szerződések értelmében az összes EP-képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára van szükség az indítvány elfogadásához, az EP jogértelmezése szerint vi­szont csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. Ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartóz­kodás mellett az EP nem tudja elfogadni a jelentést, a tartóz­kodások nélkül viszont igen. KISALFÖLD 2018.09.17., hétfő • • • • •• Külföld JÖVŐ ŐSZTŐL MÁR NEM ÁLLÍTANÁNK ÁT AZ ÓRÁT EURÓPA. Sajtóhírek szerint az Európai Unió 2019 októberétől törölné el az évente kétszer esedékes óraátállítás gyakorla­tát, a tagállamoknak pedig áprili­sig lesz idejük dönteni, hogy a nyári vagy a téli időszámításhoz tartják magukat - derült ki az Európai Bizottság közlemé­nyéből. NÉPSZAVAZÁST JAVASOL A BREXIT FELTÉTELEIRŐL NAGY-BRITANNIA. London pol­gármestere szerint népszavazást kell tartani a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltétel­­rendszeréről, mivel mára kide­rült, hogy a kilépés - különösen a feltételekről szóló megállapo­dás elmaradása esetén - súlyos gazdasági károkat okoz Nagy-Britanniának. AZ IDŐNK EGYRE KEVESEBB SAN FRANCISCO. A klímaválto­zás elleni cselekvésre az időnk egyre kevesebb, a felelősségünk viszont egyre nagyobb - mondta Áder János államfő a San Fran­­ciscó-i Global Climate Action Summit klímacsúcson elmondott beszédében. Az államfő a konfe­rencián elhangzottakat úgy ösz­­szegezte: ma már nem a Föld at­moszférája a kérdés, hogy mi történik vele, hanem civilizációnk jövője a tét. EGYETÉRTENEK A KÜLSŐ HATÁROK VÉDELMÉRŐL BERLIN: A német és az osztrák kormány támogatja az Európai Bizottság javaslatait az Európai Unió (EU) külső határának védel­méről - jelezte Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár a jövő heti EU-csúcsról tegnap Berlinben folytatott meg­beszélésük előtt. Merkel kiemel­te: kormánya egyetért az osztrák soros elnökséggel abban, hogy „súlyponti” kérdés a külső határ védelme. Tájfun a hurrikán után Tizenegyre emelkedett az időközben trópusi viharrá gyengült Florence hurrikán halálos áldozatainak száma az Egyesült Államokban. A százat is meghaladhatja a halálos áldozatok száma a Mangkhut tájfun miatt a Fülöp-szigeteken - közölte K­ogon város polgármestere tegnap. A Mangkhut tájfun kiterjedése nagyobb, mint az Egyesült Államokat sújtó Florence hurrikán és a széllökései is erősebbek. A vihar tegnap Kína déli részét, Hongkongot és Makaót sújtotta. A felvételen: hajó­­roncs egy ház kertjében a Florence elvonulása után az észak-karolinai New Bernben. FOTÓ: MTI/EPA

Next