Kisiparos, 1941 (22. évfolyam, 2-12. szám)
1941-02-25 / 2. szám
2 tárgyává tette a városi házilagos munkákat és szorgalmazta, hogy önnek a Testület a Kisiparosban erőteljesebben adjon hangot és az Ipartestület tegyen panaszt emiatt az iparügyi miniszter úrnál. Megemlítette, hogy a katonai szolgálatra bevonult iparosok ellen sorozatos adóvégrehajtásokat vezettek. Schwarcz Dezső a kisiparosság nyugdíjügyéről szólt, amely a kormány egyik képviselője szerint ismét megakadt. Felhívást intézett az iparossághoz, hogy legyen egységes és összetartó. Meggyes Miklós is az anyaggazdálkodás kérdésében szólalt fel. A zárszámadás és vagyonmérleg tudomásulvétele és a költségvetés elfogadása után megválasztotta a közgyűlés az ipartestületi székmegbízottakat. A megejtett tisztújítás során a közgyűlés három évi időtartamra megválasztotta alelnökké Fogei Bertalan sütőmestert. — Számvizsgáló bizottsági taggá: Poppé István hentesmestert — Elöljárósági rendes tagokká: Boros Gyula hentesmestert, Rigó Bertalan szobafestő- és mázolómestert, Ilkó Gyula kovács és kocsigyártómestert, Janovics Bertalan lalkatosmestert, Polgár Ferenc cipészmestert, Bodó Lajos fodrászmestert, Szabó János férfi- és nőiszabómestert, Kökény Gyula nőiszabómestert, Házy József mázolómestert, Jurecskó István cipészmestert, Kárpáti Lajos bádogos- és szerelőmestert, Németh István férfiszabómestert, Kövér Sándor férfiszabómestert, Zilai István cipészmestert, id. Csépes Lajos ácsmestert, Balyó János kőművesmesmestert. — Előljárósági póttagokká: Kisiczky István villanyszerelőmestert, Teleky László női szabómestert, Szatmáry József férfiszabómestert, Németh Gyula sütőmestert, Varga Ferenc asztalosmestert, Tokai János bádogosmestert, Zajácz Jenő asztalosmestert. Szabókellékek Fonáláruk BUCH JÁNOS szabókellékesnél Horthy Miklós tér 12. sz. (Városház-tér) KISIPAROS A boriparosság kérő szava hangzott el az Ipartestület évi közgyűlésén is. Az Ipartestület számtalan esetben, kimutatások és cáfolhatatlan érvek alapján igyekezett meggyőzni az illetékes helyet arról, hogy a bőranyag elosztás rendszere sürgős reformra szorul, mert minden nehézség elismerése és belátása ellenére sem képes a rendszertelenül kiutalt és főleg elégtelen anyag a kisiparosok számára a legszűkebb megélhetést sem biztosítani. Különösen súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy a gyáripar és tömegtermelő üzemek az anyaghiányt alig érzik, holott az osztó igazság mégis csak az lenne, hogy a nemzet sorsdöntő napjaiban a felmerülő nehézségeket mindenki egyenlően viselné. Ebben az ^g esetben minden valószínűséggel nem következett volna be az a helyzet, hogy a miskolci lábbelikészítők december óta anyaghoz nem juthattak. Több mint 400 kisiparos exisztencia teljes tétlenségét jelenti ez, aminek a szociális kihatásai fokozott jelentőségűek már azért is, mert hiszen köztudomású, hogy a kisiparosságnak ez a rétege éppen az, amely túlnyomórészben máról holnapra tengődik. Nem kell semmi túlzás és hangulatos aláfestés annak, az egyszerű, de nagyon is megdöbbentő ténynek a leszögezéséhez, hogy a lábbelikészítő iparosság helyzete katasztrofális és haladéktalan segítség után kiált. A megsegítésnek csak egy módja van: anyaghoz juttatni a kisiparosságot olyan sürgősen, amennyire csak lehet. A közgyűlésen elfogadott határozati javaslatnak megfelelően feltárta a helyzetet az Ipartestület a város közellátási kormánybiztosa előtt és kérte hathatós intervencióját. Az árellenőrzést megszigorítják Az árellenőrzés megszigorítására hívta fel a figyelmet az árkormánybiztos. Nemcsak az árdrágítás, hanem annak kísérlete is büntetendő. Ha bárhol megkísérlik az árdrágítást, a közigazgatási hatóságok azonnal gondoskodjanak a bűnvádi eljárás megindításáról. Az árkormánybiztos arra is felhívja a figyelmet, hogy amennyiben a termelő vagy a piaci árus a piacra már felhozott áruját nem hajlandó eladni a megállapított legmagasabb hatósági áron, az áruelvonás vétségét követi el és ennek kísérlete is büntetendő. A kérdéses árucikket a hatóság bűnjelként foglalja le. Az élelmiszert el kell adni és az eladási árat kell letétbe helyezni. A mostani szigorított árellenőrzés következtében esetleg a piaci felhozatal csökkenhet. Azonban az ilyen áruhiány csak átmeneti jellegű lehet, mivel az árdrágítók áruikért úgysem kaphatnak magasabb árat sehol sem. A gazdaérdekek megóvásáért nyomatékosan felhívja a hatóságok figyelmét az árkormánybiztos, hogy fokozottabb gondot kell fordítani az ipari gyártmányú közszükségleti cikkek árainak ellenőrzésére. A gazdasági egyensúlyt megvívni csakis úgy lehet, ha a kereskedelem minden vonalán érvényesül a szigorú felügyelet. . A cipőforgalom korlátozása A hivatalos lap legutóbbi számában rendelet jelent meg a bőrtalpú lábbeli korlátozása tárgyában. A rendelkezés kötelezővé teszi az összes iparosoknál és kereskedőknél minden bőrtalpú lábbeli (csizma, cipő, bakancs, szandál stb.) bejelentését. A bejelentendő készleteket egyúttal zár alá is helyezik. A rendelet kiadására azért volt szükség, hogy a meglévő készleteket a szegényebb néposztály elől el ne vásárolhassák. A rendelkezés megállapítja egyben azt is, hogy mily cipőkészleteket szabad továbbra is forgalomba hozni. Minden korlátozás alól mentes és továbbra is szállítható ezek szerint a közszállítások körében megrendelt lábbeliek, a bányavállalatok által megrendelt bányászbakkancs, továbbá a lábbelikészítő iparosoknál előzetes megrendelés és mérték után készített lábbeli. Magától értetődik, hogy a kézművesiparosok a javítási (talpalási, stb.) munkálatokat továbbra is végezhetik.