Kisiparos, 1944 (26. évfolyam, 1-3. szám)

1944-01-25 / 1. szám

rendkívüli kormányintézkedések következtében reá háruló többlet­­feladatoknak is. Áthatva a nehéz és válságos idők megkövetelte fe­lelősségtudattól és annak szükség­szerű felismerésétől hogy a kötött gazdálkodással járó irányító mód­szereknél is elmaradhatatlanok bi­zonyos tévedések és túlzások, tes­tületünk magasabb közidekből a legmesszebbmenően odatörekszik, hogy a különböző ipari érdekeltsé­gekkel a hatóságok rendkívüli időkhöz­­ szabott intézkedéseit meg­­értesse és a tisztelet olyan magas­ságában tartsa, amely mellett a csoporté, vagy pláne egyéni önzés­nek a megszólalásra se legyen mód­ja, így az immár évek óta elhúzódó háborús periódus alatt, amely a kisipar részére fokozott megpró­báltatást jelent, minden érdekkép­viseleti energiánk az ú. n. belső megnyugtatásban és fékezésben­­ merül ki, hogy a közhatóságok­ súlyos és felelősségteljes, egyedül­­ az egyetemesség felé irányuló munkáját, legalább iparos részről részletkívánságok ne zavarják. Szándékosan kerülte elöljárósá­gunk a múlt évben az ú. n. általá­nos iparosproblémák feszegetését. Háború van s figyelmünket most a folyó élet köti le, s ami tehát a jövő építését illeti, azt inkább becsületes és hazafias belső testü­leti munkával kívántuk szolgálni. Amik azonban e jelentésben he­lyet kaptak, azok ma az iparosság sorskérdései. S ha hazafias ön­érzettel arra hivatkozunk, hogy hiteles adatok szerint a magyar kis- és kézműves ipar ma is jóval több adóval járul a magyar „lét vagy nemlét“ megoldásához, mint pl. a gyáripar, akkor semmi sze­rénytelenség nincs talán abban, ha Miskolc iparosságának érdekkép­viseleti beszámolóját a jelentőség olyan magaságában látjuk, aminőt kétségtelenül megérdemel. , KISIPAROS Kisipari munkák árverése és elszámolása A kisipari munkák árképzését a következő rend­eletek szabályoz­zák: 1. 51.071/1942. K. M. 2. 91.961/1942. R. M. 3. 45.096/1943. R. M. E három rendeletet a közellátási miniszter az Ipartestületek Orszá­gos Központjához intézett leirat­tal küldötte meg. A haszon és a régió kiszámítása. Az 51.071. és a 91.961. számú rendeletek a munkabérpótlékokkal és egyéb emelésekkel kapcsolatos árrendezést viszik keresztül a kis­iparban. Megállapítják a haszon­kulcsokat és részletesen felsorol­ják a felszámítható üzemi ténye­zőket. A haszonkulcs nagysága azonos a nagyipari munkákat szabályozó rendeletben megállpított, felszá­mítható kulcsokkal éspedig: 100 pengőig 15% 100.01 P-től 500 P-ig 12.5% 500.01 P-től 40.000 P-ig 10% E rendelet II. számú mellék­lete a kalkulációs irányelveket ál­lapítja meg. Külön foglalkozik a nyersanyag, külön a munkabér és külön az általános üzemi és üzleti költségek kiszámításával. Előírja azt is, milyen könyveket kell ve­zetni az egyéni régiókulcs önálló kiszámításához. Ezek a könyvek a következők: 1. pénztárkönyv, 2. megrendelési könyv, 3. munkabér nyilvántartási könyv (az 50-nél több munkást foglalkoztató kisiparosoknál), 4. anyagbeszerzési könyv. A 91.691/1942. számú leirat a regieköltségek és százalékok tekin­tetében intézkedik. Kétféle regie­­kulcsot állapít meg: irány regie­­kulcsot és egyéni regiekulcsot. Az építő-, illetve kőművesiparra nézve pl. az irányregiekulcs mini­mális nagyságát 20%, maximális összegét 60%-ban állapítja meg. A minimális 20% irányregiekul­­csot, melyret a munkabérek után lehet számítani, anyag után ellen­ben nem, minden kisiparos felszá­míthatja, tekintet nélkül arra, vezet-e üzleti könyveket vagy sem, és tekintet nélkül arra, hány mun­kást foglalkoztat. Egyéni regiókulcsok kiszámítása Azok a kisiparosok, akik a re­giókulcs önálló kiszámításához szükséges fentebb felsorolt üzleti könyveket legalább 1911 január 1-e óta rendszeresen vezetik, a rendeletben megadott minta sze­rint számíthatják ki saját régió­­kucsukat, amely azonban a maxi­mális kulcsnál (60%-nál) maga­sabb nem lehet. S. Á J15.096/19113. K. M. leirat az ár­külön­bözeteknek áthámzásá­ró­l a kisiparban. A közellátási miniszternek 45.096/1043.—XIII. számú leirata rendezi az 1943 július 1-én életbe­lépett munkabéremelést, valamint az­ azokkal emelkedések kapcsolatos anyagár­­folytán keletkezett árkülönbözetek felszámítási lehe­­tőjét, s megengedi, hogy a kisipar­i árkalkulációt szabályozó, fentebb ismertetett leiratok alapján kiszá­mított magasabb árak a felek köl­csönös megegyezése alapján a ka­pott előlegre való tekintet nélkül érvényesíthetők legyenek. A meg­rendelésre készült olyan nautikák­nál, melyeknél a szállítási határ­idő három hónapot meghalad, a magasabb árak (munkadíjak) az alábbiak szerint érvényesíthetők: a) Az áremelés engedélyezésé­nek, illetve életbeléptetésének idő­pontja a kikötött szállítási időt két részre osztja éspedig az ár­emelést megelőző és az azt követő időre. b) Az eladási árat, illetőleg munkavállalási díjat ennek a két résznek megfelelően a munka­napok száma szerint kiszámított arányban két részösszegre kell bontani éspedig az új ár életbe­léptetése előtti időre eső és az ár­emelés utáni időre kiszámított részekre. Az áremelési előtti időre maga­sabb árak nem érvényesíthetők, _ AZ IPARTESTÜLET ELÖLJÁRÓ­SÁGA a testületi közgyűlés k­üszöbéni fel­kéri az érdekelt iparosokat, hogy tagdíj - hátralékaikat rendeződ szíveskedjenek.

Next