KisKelet, 1994 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1994-02-03 / 5. szám
Támogatás adható A mozgáskorlátozottak kérelmét március 15-ig lehet beadni Kisvárda (KM) — Idén új rendelet szabályozza a mozgáskorlátozott személyeknek adható támogatásokat. A 179/1993. (XII. 29.) számú kormányrendelet a kedvezmények között több fajtát is felsorol, azonban megkülönbözteti a mozgáskorlátozottságot, illetve ennek súlyosabb változatát. Ennek megfelelően a mozgáskorlátozottnak minősülő személy a több fajta kedvezmény közül csak parkolási engedélyre jogosult, míg akinek állapotát súlyosnak értékeli az illetékes orvosi bizottság, a számára legmegfelelőbb kedvezményt választhatja. Ezek a következők: személygépkocsi szerzési támogatás, gépkocsi átalakítási támogatás, közlekedési támogatás, parkolási engedély. Ezek közül 6 ezer forintos évenkénti közlekedési támogatást kérhet az a súlyosan mozgáskorlátozott, aki 3-18 éves korú, vagy a 60. életévét betöltötte. A 18 és 60 éves életkor közöttiek évente 12 ezer forintot kaphatnak évente, azonban csak az jogosult a fenti támogatásra, akinek családjában az egy főre jutó előző évi átlagos nettó jövedelme az idei év január 1-i napján hatályos öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg. Szigorodtak a személygépkocsi szerzési támogatásra jogosultság feltételei is. A feltételek mindegyikének meg kell ahhoz felelni együttesen, hogy ezzel a kedvezménnyel élhessen a mozgáskorlátozott. Először is vezetői engedéllyel kell rendelkeznie, vagy, ha nincs, akkor a személygépkocsival történő szállítását a vele legalább egy éve közös háztartásban élő házastársa, vagy szülője írásbeli nyilatkozatban vállalja, s természetesen a szállítást vállaló rendelkezik jogosítvánnyal. További feltétel: a súlyosan mozgáskorlátozott személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a közlekedési támogatásnál említett értékhatárt. Még egy feltételnek kell megfelelni a szerzési támogatáshoz, eszerint, a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül mozgáskorlátozottságára, vagy más személy ilyen állapotára tekintettel nem részesült gépjárművásárlási, illetve szerzési támogatásban, illetve nem kapott vámmentességet gépjármű behozatalakor. Szerzési támogatás adható annak a személynek is, aki a vele közös háztartásban élő 3-18 éves korú, súlyos mozgáskorlátozott gyermekének gépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a gyermek rendszeres intézményi ellátása, tanulmányai, illetve gyógykezelése miatt ez indokolt. Rendszeres ellátásnak legalább havi két alkalom minősül. Ettől részletesebb tájékoztatást a polgármesteri hivatalokban lehet kérni. A szerzési és közlekedési támogatás iránti kérelmeket a szükséges egyéb dokumentumokkal március 15-ig kell benyújtani, mert a határidő elmulasztása jogvesztő. Kiadvány a múltról Kisvárda (N. I.) — Az 1956-os forradalom utáni megtorlás Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei dokumentumai sorozat köteteként jelent meg a kisvárdai járásban történteket bemutató dokumentumgyűjtemény az elmúlt év végén. A dr. Dikán Dóra által szerkesztett összeállított mű két részre tagolódik. Az első a kiegészítő parancsnokság, tanácsi- és pártszervek jelentéseit, a járási forradalmi bizottság tagjainak periratait, a fegyelmi határozatokat és azok jegyzőkönyveit tartalmazza. A kötet második része a községi párt- és tanácsi szervek jelentéseit, a községi forradalmi bizottságok tagjainak periratait, fegyelmi határozatait tárja elénk, tehát tulajdonképpen megismétli az első rész felosztását, csak a vonatkozási köre más, szőkébb. A tájékozódást segíti, hogy a községekre vonatkozó anyagok ABC sorrendben találhatók. A közölt iratok természetes módon a valóságnak csak torz tükörképét adhatják, hiszen a dokumentumok készítőit az államhatalom elvárásai „orientálták”, másrészt személyes érdekek is elfedhették az igazságnak megfelelő tényközlését. A gyűjteményben 117 forrást, korabeli iratot tett közzé a szerkesztő. A dokumentumok egymással összefüggő, illetve egyazon ügyre vonatkozó köre egy blokkban került közlésre, így áttekinthetővé válik egy-egy per története. Ilyen zárt egységet képez kisvárdai tekintetben dr. Bujdosó Géza és társai bűnpere vagy Mészáros András rendőrfőhadnagy esete, akit szintén a népi demokratikus államrend elleni összeesküvéssel vádoltak és ítéltek el. A könyvet kiegészíti egy függelék, melyben a kisvárdai járásban alakult forradalmi szervek tagjainak névsora található. Bár a kiadvány kereken 400 oldal terjedelemben jelent meg, ennek ellenére nagy hiányosságának tartom, hogy lényegében nem tartalmaz információkat a korabeli állampárt (MDP majd MSZMP) forradalom alatti és utáni tevékenységéről. Az összeállítás megjelenését a megyei tudományos alapítványon kívül csak a kisvárdai MSZP és a záhonyi polgármesteri hivatal támogatta anyagilag. A kötet hozzáférhető a városi könyvtárban vagy megrendelhető a Jósa András Múzeumtól az alábbi címen: Nyíregyháza, Benczúr tér 21., Pf. 57. Jegyzet Demokráciánk Köles Zsolt A közelgő választások előtt már javában melegítenek a különböző pártok. Hamarosan eldördül a startpisztoly, megkezdődik a választási kampány, s ezzel újabb mérföldkőhöz érkezik fiatal demokráciánk. A cikkem megírásakor még kis demokráciánk foglalkoztat, vagyis az, hogyan élünk vele lakóhelyünkön. Az elmúlt két hónapban országszerte lezajlottak a polgármesteri hivatalok közmeghallgatásai. S hogy lezajlottak, abban nincs semmi különös, hiszen ezt írja elő a törvény. Viszont a hogyannál már vannak bizonyos problémáim. Sok településen azt lehetett tapasztalni, a közmeghallgatások szinte teljes érdektelenségbe fulladtak. (Érdekes módon inkább a nagyobb lélekszámú településeken, a városokban volt ez leginkább jellemző.) Sajnos, ugyanez a közöny mondható el az önkormányzatok nyilvános testületi üléseiről. Mi lehet az oka ennek a közönynek? Ennyire nem érdekli az embereket lakóhelyük sorsa? Vajon a helyhatósági választások alkalmával milyen támpontok alapján fogunk szavazni? Így akár az is megtörténhet, hogy voksunkat majd olyan személyre adjuk le, aki egy-egy rendelet megalkotásakor érdekeink ellen szavazott. Érdekes jelenség az is, hogy a fent említett események meghívói szerényen megbújtak (ha voltak egyáltalán) a hirdetőhelyeken. Biztosra lehet venni, hogy a választási kampány plakátjai kissé figyelemfelkeltőbbek lesznek. A nyilvánosság szempontjából némi reményre adhat okot, hogy a kisebb városok, olykor falvak is mind gyakrabban jelentetnek meg helyi újságot. Ezekből a lapokból meg lehet tudni az aktuális eseményeket, de sajtószabadság ide, sajtószabadság oda, a dolognak van némi szépséghibája. Az említett helyi újságokat általában a polgármesteri hivatalok adják ki, s épp ezért a saját szájuk íze szerint tálalják a híreket. Ez könnyen a színvonal romlásához, az egyoldalú tájékoztatáshoz vezethet, aminek egyenes következménye az olvasó elfordulása, ez pedig a lap növekvő veszteségéhez vezet. Mert gondolom, azt mondanom sem kell, hogy ezek a kis példányszámú újságok általában veszteségesek. Azt hiszem, a példákat még hosszasan lehetne sorolni, de talán ez a néhány eset is jól illusztrálja, hogy kis (helyi) demokráciánk fogaskereke még nem igazán működik olajozottan.