Katolikus algimnázium, Kiskunfélegyháza, 1866
I. A kis-kun-félegyházi rom. kath. algymnasium története. Közli: Spilecz János tanár. ,, Minden nagy és szép, melyet az ó világ És e jelenkor művei közt csudálsz: Bajnok , dicsőség , fényes ország , A tudomány gyönyörű gyümölcse.“ Berzsenyi Dániel: Pia figyelemmel vizsgáljuk jelen századunk fejleményeit, úgy tapasztaljuk, hogy azon nemzetek és népek, melyeknél a nevelés s az ehből folyó általános művelődés mély gyökereket vert, a nagyság, boldogság és jólét bámulatos fokáig vergődtek fel, s nem lehet eléggé sajnálkoznunk azon, hogy hazánk e tekintetben — ugyan nem egészen hatalmunktól függött körülmények következtében — hátramaradt; jóllehet őseink nagyrészben megtették mindazt, mi a közművelődés, nemzeti jólét, boldogság és nagyság előmozdítására szolgálhatott. A folytonos harcok dúló zivatarai s a koronként felmerülő belegyenetlenségek vérpatakokat idéztek elő, s a sivár puszták sövenyeit könnyedén elsöprő orkánként megsemmisíték mindazt, mi a nemzeti nagyságot előmozdító emeltyűként szolgált volna nemzetünknek. A Kun László korában még virágzó veszprémi s a Nagy Lajostól alapított pécsi híres egyetemek neveit több másokkal együtt csak a történet lapjai őrzik; vagy ki mutathatja meg alapjait is ma már a múzsák azon nagyszerű — Nagy Mátyásunk nagy nevéhez méltó— hajlékának, melyet ezen nagy királyunk 40,000 tanuló számára Budán építtetni kezdett ? . . . szétromboák ezt is a haza fölött letűnt századok dúló viharai, melyek nemzeti művelődésünket századokra visszalökték. Alig szabadult azonban meg a török nyomasztó uralma s a belmozgalmaktól e haza, őseink azonnal bölcsen belátták, hogy a tudatlanság sötét uralma alatt az emberiség igaz jóléte s a szabadelvűség magasztos eszméi el nem terjedhetnek s meg nem honosodhatnak ; intézkedéseket tettek tehát az ezeket gátló akadályok megszüntetésére s a kiállott százados szenvedések után még be nem hegyedt fájó sebek orvoslása mellett arról is gondoskodtak — különösen az által, hogy az 1715-iki országgyűlésen az ifjúság bölcs nevelése körül hervadhatlan babérokat aratott kegyes tanítórendet törvényesen bevették — hogy az ifjúság, a nemzet nagyreményű virágai célszerű, a haza és kor igényeinek megfelelő neveltetést nyerjenek. Mindenfelé iskolák nyittattak tehát, melyekből a tudomány szelid s magasztos szelleme — a nap éltető sugaraiként gyorsan, szellemileg uj átalakulást előidézve — mindenfelé elterjedt a hazában ; mely következmény még erősebb meggyőződést adott arra nézve, hogy a közjólét és önállósághoz csak a közművelődés biztos fénye vezérli a nemzeteket, s hogy tudomány nélkül anyagi jólét alig képzelhető, anyagi jólét nélkül pedig sem egyes, sem nemzet önállólag nem létezhetik. Ily magasztos meggyőződés és érzelem — mely azután létet adott kis gymnasiumunk megalakulásának — vezérlé e jelen XIX. század elején Kis-Kun-Félegyháza város lakosait is, kik közül ugyan ma már sokan nyugosszák örök álmaikat, de azért a közjó, a hon és városunk felvirágoztatásáért általuk létrejött kisded-intézetünkben, maradandó emléket állítottak fel önnön dicsőségökre s a késő unokák is sok itt nevelésben részesült idegennel együtt, Gallicia határától a Duna alrészéig — áldó szavakat hangoztatnak poraikra. Ezelőtt 59 évvel lett megpendítve az eszme, melynek kivitelénél, tekintetbe véve a nagy önfeláldozást és emgedetlen szorgalmat, az érdem és dicsőség legszebb koszorúi Maár András az időszerinti érdemdús kiskun kerületi kapitányt és városunk akkori nagyérdemű főpásztorát Balogh Istvánt illetik, kik bölcsen belátták azt, hogy ily gyorsan emelkedő s 1808-ban — alapításától (1743) kezdve alig 65 évvel utóbb — már 12,000 tisztán kath. léleknél többet számláló városban, az elemi tanodák mellett, az úgynevezett „grammatikális“ iskolák is égetőn szükségesek, tehát egy tanácsgyülésben az ügyet szőnyegre hozák, mely hogy mennyire életrevaló volt, s a félegyházi nép érzületével is mennyire találkozott, kitűnik onnan , „hogy a jelen volt közönség — mint az akkori tanácsvégzés is tanúsítja — magától és több jó lakosainak egyetértéséből s más érdemes magistratuális tiszt uraknak jó tanácsából, de munkás eszközléséből is arra indult, hogy nemzeti hármas foglalatú oskoláit még gramatikális classisokkal is följebb a syntaxisig emelje.“ Így jött létre intézetünk 1808-ban, s a pártfogóság, hogy határozata fensőbb megerősítést is nyerjen, még ugyanazon gyűlésen a Jász-kun kerületekhez — ezek hathatós támogatásáért esedezve az ügy érdekében — egy felhívást intézett, mely azonban csak a következő 1809. évi febr. hó 21-én lett a hármas kerületek által tárgyalva s egyszersmind melegen is felkarolva, az által, hogy a félegyházi algymnasium ügyében egy alázatos kérvényt intéztek