Katolikus algimnázium, Kiskunfélegyháza, 1880
közlekedés oly gyors, csodaszerű fejlődését. Maga az állam és társadalom érdeke is megkívánja, hogy jövendő tisztviselői képesek legyenek eligazodni egyes technikai, iparos vagy gazdasági kérdések részleteiben és felismerni azon pontokat, melyekre nézve talán a közigazgatásnak megszokott útjaitól eltérni és korunk változott felfogásához alkalmazkodni kellene. Tagadhatatlan végre ezen reális tanulmányok nevelő hatása is, amennyiben különösen pontos megfigyelésre, óvatos fogalomalkotásra és ítéletre és szigorú következtetésre szoktatnak, és így nem csekély mértékben táplálják, — főleg helyes módszeres kezeléssel — még a képzeletnek erejét és elevenségét is. A természeti oktatás fontossága elvitázhatatlan, de szükséges-e azért, különösen pedig a természeti oktatás egyik ágáért az algimnáziumot ipariskolával helyettesíteni? A gimnaziális oktatás jellege egy nemes általános műveltség alapján főleg a tudományos előkészületet veszi ugyan czélba, elmélkül azonban, hogy megszorítaná az ismeretek körét, melyek eddigelé más államok példájára hazai intézeteinkben is tért foglaltak; célja pedig az, hogy ne a puszta rátanítást, egyes tudományos tények egyszerű átvitelét, hanem inkább az értelmi nevelést a megfigyelés ápolását és a gondolkodás fejlesztését tekintse oktatása feladatának. Az ipariskolai oktatás már az alsóbb osztályokba beviszi az oktatásnak szakok szerint megoszló módját, mely a legkülönbözőbb tárgyakra készteti a figyelmet és az érdekeltség irányát; jellege a szakműveltség s czéljának elérésében a legjobb akarattal sem kerülheti ki a puszta rátanitást s egyes tudományos tények egyszerű átvételét,amely pedig a merev egyoldalúság káros előkészítője. Az ipariskola előkészítő intézet a középipartanodára s így, különösen a gyakorlati fontosság szempontjából már az alsóbb osztályokba be van vive a természeti tanulmányok minden ága, de ez az algimnáziumban szintén így van, mégpedig a gimnáziumi oktatás a természet országában szerzendő okulást oly egységes feladatnak tekinti, melynek teljesmegoldása a középiskolák folyamatos tanításától várható csak, mely ismereteket tehát a középipartanoda is alkalmasan kifejthet, illetve itt is érnek annyit, mint az ipariskolában szerzettek. Az algimnázium tehát bír annyi előkészítéssel, mint a rendes ipariskola. Legtávolabbról sincs szándékunk az ipariskola hasznát vita tárgyává tenni, mivel az kétségtelen; itt csupán arra szorítkozunk, hogy — mint mondánk is — városunkban az algimnáziumnál üdvesebb lehetne-e az ipariskola? — Eddig láttuk, hogy a gimnázium, mint alap ér annyit, mint a rendes ipariskola, most közelebbi megvilágítás végett nézzük mindkettőnek körét: