Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)
1921-04-12 / 10. szám
1921. Nyolcmilliárd hadikölcsönkötvényt nosztrifikáltak Budapesten, Sikolás a hadikölcsönkötvényekkel. Szombaton zárult le a hadikölcsön nosztrifikálására kitűzött határidő, mikor azután csupán a vidékenolytatódik a lebélyegzés, amit külön bizottságok fognak ellátni. A nosztifikálás eddigi eredményei a követező képet mutatják: a pénzintézeteknél lebélyegeztek 3.2 milliárd, az Osztrák-Magyar Banknál 1.2 milliárd, a Postatakarékpénztárnál 320 millió, az O. K. H.-nál 462 millió, az állampénztárnál 150 millió értékű hadikölcsönkötvényt. Megjegyzendő azonban, hogy az O. K. H.-nál a vidéki lebélyegzések öszszege, továbbá az állampénztárnál és a vidéki állampénztáraknál történt nosztrifikálás összege még nem foglaltatik benne, miután innen még a jelentések nem érkeztek be. Ehhez hozzá kell számítani még a külföldi lebélyegzések eredményét is. Különösen nagy tétel hadikölcsönkötvény benyújtása folyik Németorország részéről, úgy, hogy az a feltevés támadt, hogy az utódállamok egy része Németországba tolta ki hadikölcsönállományának egy részét. Azonban a pénzügyminisztérium pontosan megállapította, hogy Németországban az annak idején történt jegyzések alapján 350 millió értékű magyar hadikölcsönkötvény lehet és a lebélyegzések elbírálásánál ezt veszik figyelembe. Általában az eddigi megállapítások szerint a nosztrifikálás mintegy nyolcmilliárd öszszegű kötvény elismerésével fog végződni. 75 milliárd a A berlini statisztikai hivatal jelentése szerint Németország exportja 1920. január elsejétől augusztus végéig 40.720 millió márka értéket képviselt, ami egész évre átszámítva 61 milliárdnak felel meg, tehát több, mint öt milliárd havi átlagnak. Ilyenformán a német export értéke kevés híjján hétszerese az 1913-ban elért kiviteli rekordnak és még aranymárkára átszámítva is 60 százaléka a legutóbbi békeév exportjának. A valóságban pedig még jóval nagyobb volt Németország kivitele. A francia külkereskedelmi statisztika kimutatása szerint Franciaország importja Németországból elérte a 2658 millió frankot, ami nem kevesebb, mint 10.860 millió papírmárkának felel meg. Igaz, hogy a francia statisztika az egész 1920. évről szól, míg a német csak nyolc hónapról. De a francia kimutatásnak a nyolc hónapra eső kétharmad része még mindig 7240 millió márka, míg a német statisztika csak 1440 milló márkára értékeli a Franciaország feléirányított kivitelt, tehát egyötöd anynyira. Az angol külkereskedelmi statisztika 4800 millió márka értékű Németországból importált áruról számol be, a német statisztikában ki német export mutatott 2710 millióval szemben. Főleg az magyarázza meg az eltérést, hogy a vtraaillesi béke érdekében köteles szénszállításokat és az egyéb ilyen kényszerkiviteli tételeket a német statisztikai hivatal nem vette számba. Ezekkel tehát az 50 milliárd márka fölé emelkedik a nyolchónapos német kivitel, ami egész évre átszámítva 75 milliárd papírmárka és azt mutatja, hogy a tényleges kivitel még aranymárkákban is alig marad el 1913 mögött. Érdekes a német külkereskedelmi statisztika néhány eltolódása a békeévekkel szemben. Németalföld a német exportnak nem egészen 7 százalékát vette fel 1913-ban, míg most 21 százalékra emelkedett ez az arányszám. Jelentékenyen növekedett Svájc és a skandináv államok szerepe a német kivitelben, változatlan maradt az Egyesült Államoké és 60—60 százalékkal csökkent Franciaországé és Angliáé. A legfelsőbb tanács által büntetés gyanánt legutóbb kiszabott 50 százalékos értékvám, akkor, ha az Egyesült államok tovább is megtagadja csatlakozását, a német kivitelnek csak alig 20 százalékát fogja érinteni. Kiterjesztik az Az iparfelügyelet, melyet ma is a régebben fennálló törvények és rendeletek szabályoznak, a változott viszonyokra való tekintettel, már sok kívánni valót hagy hátra, céljának nem felel meg, alapos revízióra szorul. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint az irányadó körök most foglalkoznak ezzel a kérdéssel s az iparfelügyeletet sokkal szélesebb és modernebb alapokra akarják fektetni. Szó van arról, hogy a nagy- és kisipar, valamint a háziipar fogalmát élesen elhatárolják, s az iparfelügyeleteit a kisiparra, valamint a há párfelügyeletet. zilag űzött kisiparra is kiterjesszék. Az iparfejlesztés tekintetében különös figyelmet fognak fordítani a kis- és háziipar fejlesztésére, főleg a textiliparra. Mindazokat a munkásvédelmi és szociális intézkedéseket, melyek ma a nagyiparnál fennállanak, a kisiparra is kiterjesztik s jelentékenyen kibővítik, az iparfelügyelet munka- és jogkörét pedig újból megállapítják. Tekintettel a kérdés rendkívüli nagy fontosságára, végleges döntés csak a tavasz végére várható, ma még csak az előmunkálatok folynak. Végrehajtják a Fontos tanácskozás a Nincs anyaga A múlt héten a belügyminisztériumban nagyfontosságú értekezlet folyt le, melyen résztvett Teleki Pál miniszterelnök, nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Vilmos belügyminisztereken kívül az ország valamennyi főispánja és alispánja is. Az értekezlet tárgya a házhelyekről és a földbirtok arányosabb megosztásáról szóló törvény tárgyalása volt. A szakszerű felszólalások alapján megállapítást nyert, hogy a földbirtokreformmal szemben helyenként mutatkozó elégületlenség főleg a forradalmi időkben űzött demagógia következménye, mely elhitette a néppel, hogy házhoz, házhelyhez és birtokhoz ingyen fog hozzájutni és igy most a megállapított méltányos térítési öszszegeket is túlzottaknak tartja. Az anyaghiány a házhelyek beépítését majdnem lehetetlenné teszi házhelytörvényt, belügyminisztériumban, építkezéshez, és ennek tulajdonítható, hogy a házhely iránti igény bejelentésétől sokakat elriasztott az a rendelkezés, amely szerint a házhelyeken a házak két éven belül felépítendők A reform végrehajtásának gyorsítása érdekében az a felfogás alakult ki, hogy a házhelyek kijelölésére szakértők hiányában községbeli kellő jártassággal bíró más egyének is igénybevehetők. Az értekezleten egyébként az a felfogás jutott kifejezésre, hogy munkásoknak a házhelyekhez és kisbérletekhez juttatása a legsürgősebb állami feladat és annak keresztülvitele érdekében a közigazgatási hatóságok munkáját kell fokozni és alkalmasabbá tenni addig is, míg a közigazgatás reformja megvalósul és e tekintetben feltétlen eréllyel kell a gáncstevők ellen eljárni. CSONKAMAGYARORSZÁG Nyomtatványait a Kiskunfélegyházán, 111. ker., Forgách utca 4. sz. alatt újonnan megnyílt Unió Grafikai Intézet Részvénytársaságnál készíttesse, mert ez a nyomda dolgozik a legszebben és mert ez a nyomda számít legméltányosabb árakat. április 12 Hogy lesz a patkányból macska . . . a macskából patkány és végül hogy lesz a macskából loa. — Amerikai ötlet. — Manapság már semmi sem lehetetlen, — főleg Amerikában. Szinte hihetetlenül hangzó vállalkozásról hoz hírt a táviró. Észak- Amerikának Nevy-Jersey államában egy társaság alakult, Cat Housing Corporation címmel, amely 50,000 dollár [15 millió korona] alaptőkével telepet rendez be macskák tenyésztésére. Hogy nem egészen nevetni való ez a vállalkozás, az kitűnik a számításukból. A társaság ugyanis úgy okoskodik, hogy 100.000 macskából álló tenyészetet létesítenek. Minden jóravaló macska legalább tizenkét kölyköt hoz a világra. Egy-egy fehér macskabőr 10 centet, a fekete 75 centtel értékesíthető. Egy év alatt 500.000 dollár [150 millió korona] bevételre számítanak, ha 1.200.000 macskabőrt átlag 42 cent áron eladnak. Egy munkás naponta ötven macskát nyúz meg, összesen tehát 80 munkásra van szükség 4 dollár napibérrel. A tiszta évi haszon kb. 350.000 dollár [egyszázöt millió korona]. A macskák táplálékául patkányok szolgálnak és minthogy a patkányok négyszerte olyan szaporák, mint a macskák, 10.000 patkányból álló tenyészet felállításával minden macskának naponta négy patkány jut, viszont a patkányok a levágott és megnyúzott macskák húsát kapják. Egy patkány naponta egy macska negyedét eszi meg. Ezáltal az üzlet önmagát tartja fenn : a macskák megeszik a patkányokat, a patkányok a macskákat, a vállalat megkapja a bőröket, így lesz tehát a patkányból macska, a macskából patkány, végül a macskából boa, legvégül pedig: az élelmes jenki így csinál millió meg millió dollárokat patkányokból és macskákból. Tessék utánozni! Biz isten nem bolondság. Hirek Montenegróból A montengrói kérdés. Miklós montenegrói király halála újra ráterelte a figyelmet a montenegrói kérdésre. Montenegró, előbb Zéta, 1389 óta Szerbiától teljesen független állam volt s mig a török időkben a szerbség többi része a legmélyebb szolgaságba sülyedt, a cetinjei fensikon s a kis ország járhatatlan hegyeiben és völgyeiben ezer veszély és nélkülözés között, de töretlen erővel virult a szabadság. 1696 óta uralkodik az országon a Petrovics-Njegos-ház, melynek nevével össze van forrva a montenegrói történelem. A szegényes hegyi vityilókba ők vitték el a kultúrát is. II. Péter (1830—1851) megteremti a montenegrói irodalmat s a szerbség ma is egyik legnagyobb költőjét tiszteli benne. Miklós király 1860-ban lépett trónra. Költő, hadvezér, politikus és diplomata. Minden minőségben ugyanazt a célt szolgálja: a szerbek felszabadítását a törökök alól s Dusán cár birodalmának föltámasztását a Petrovics-Njegos-ház alatt. A világháborúig valóban sikerült neki a nagybátyjától Danilótól (1851—1860) átvett országot megháromszoroznia. Miklós király a régi montenegrói hagyományokban élt, ellenségét a törökben látta, s ezért oroszbarátsága mellett is elég szépen meg tudott férni a Monarchiával. A szerb udvarral azonban mindig feszült viszonyban élt, mivel mind az Obrenovics-, mind a Karagyorgyevics-ház a maga jogara alatt akarta megteremteni a szerb egységet. Péter király trónralépésével ismételt szövetkezésük ellenére is engesztelhetetlen volt a gyűlölség. A Karagyorgyevicsektől nemcsak álmait, hanem koronáját, sőt életét is kellett féltenie az ősz királynak. Miklós király a világháborúba nagyon kedvetlenül s csak orosz parancsszóra avatkozott be. Szerbia összeomlása után, Ilisén teljesítve szövetségi kötelezettségét, az utolsó szerb katona elvonulásáig kitartott, de aztán kapitulált. Egyelőre ismeretlen okokból mégis eltávozott országából. A Karagyorgyevicsek a kapitulálást árulásnak kiáltották ki. A korfui paktumban már trónvesztettnek tekintik Miklós királyt s a Monarchia összeomlása után a pénzzel és terrorral összeállított u. n. podgoricai nemzetgyűléssel kimondatták Montenegró egyesülését Szerbiával. Miklós király és a Neuillyben tartózkodó montenegrói kormány nem ismerték el e határozatot és szívós küzdelmet folytattak a nagyhatalmaknál Montenegró függetlensége érdekében. A küzdelem meddő volt s Rapallo után még az olaszok is cserben hagyták őket. Az agg uralkodó azonban utolsó percéig nem mondott le jogairól, felháborodva utasította vissza a belgrádi kormány által neki felajánlott apanázst és nem szűnt meg követelni, hogy az antant rendelje el országa kiürítését és tartasson népszavazást. Magában Montenegróban 1918 ősze óta egy percre sem szűnt meg a fegyveres ellenállás a szerbek ellen. Hiába fegyverezték le a szerbek a montenegrói lakosságot, hiába végezték ki a felkelőket, vagy hirdettek amnesztiát, soha a nyugalom vissza nem tért. A délszláv egység Montenegróra nézve is csak gyászt, szomorúságot, szerb elnyomást hozott. A Nemzeti Organizáció címen összeverődött szerb csőcselék garázdálkodása lassankint mindenkit felbőszített a szerbek ellen. Gazdaságilag is sokat szenvedett a kis ország, melynek népe az osztrák seregek kivonulása óta éhínséggel küzd. A perpernek 2:1 arányban dinárra történt beváltása mindenkitől elvette pénzének felét, ami még a Belgrádhoz leghűbb montenegrói politikus, Radovics Andriját is tiltakozásra bírta. A konstituante választások mutatják, hogy Belgrád alól kicsúszott a talaj Montenegróban is. A tíz mandátum közül hármat kapott a köztársasági, hármat a bolsevik párt. Természetesen Montenegróban sem köztársasági, sem bolsevik érzésű választók nincsenek, ez a két párt csak azért kapott többséget, mert nem akarják a Karagyorgyevicsek Nagy-Szerbiáját. A montenegrói menekültekből Miklós király emberei Gaetában egy több ezer főnyi sereget szerveztek, hogy vele alkalmas percben betörjenek Montenegróba. A rapallói egyezmény e terv elé is nagy akadályokat gördített, de egyes montenegrói csapatok az albán Cur Bajrammal szövetségben, most is akcióban vannak. Miklós király halála mindenesetre nagy csapás a montenegrói ügyre. Sem Danilo trónörökös, sem Péter herceg nem fogadhatók hozzá sem erélyben, sem tehetségben, főleg pedig nincsenek úgy összenőve népükkel, mint a patriarchális módon uralkodott Miklós király. A montenegrói nép azonban nem fog lemondani szabadságáról s a belgrádi zsarnokok csak akkor lehetnek biztosak Montenegró birtokáról, mikor az utolsó crnagoc is kilehelte lelkét. Felelős szerkesztő és kiadó : GALLAY PÁL. Szerkesztéség és kiadóhivatal, hova a lapot érdeklő mindennemű közlemények, levelek és pénzek küldendők: Kiskunfélegyházán, Forgách utca 4. szám alatt. Kéziratokat a szerkesztőség nei ad vissza. Nyomatott az Unió Grafikai Intraet NI.■ T. könyvnyomdájában Kiskunfélegyházán. Két kitűnő állapotban levő kerékpár és egy pár belső gurumi eladó Táby Lajos borbélyüzletében, a gimnáziummal szemben. Eladó egy kitűnő zongora, Cim a kiadóhivatalban. Eladó egy erős Singer-szabógép jutányos áron. Cim : Izsáki utca 23. A malomtelken két házhely és a közelszelőben 650 négyszögöl területű szántóföld kertészkedés céljaira és kevésnek igen alkalmas, örökáron eladó. Tudakozódni lehet Dr. Mólnár József ügyvédnél Arany János utca 32. szám alatti ház eladó. Értekezni lehet a helyszínen. Olcsó árért eladó! Hálószoba bútor, teljesen új, 25 darab szivókosár szivattyús kutakhoz, 2 darab női varrógép kijavítva, továbbá magánjáró géphez 4 méteres kerék és 1 keresett használt nagy gépponyva. Elköltözés miatt sürgősen eladók: Fekete Alajos gépésznél, Holló Lajos utca 14.szám. UJ TÁNCISKOLA nyílik meg f. évi április dó 17-én vasárnapon a KORONA SZÁLLODA DÍSZTERMÉBEN. Külön délutáni és esti kurzus. Különórák bármely időben. Beiratkozni lehet a Függetlenségi Népkörben naponta este 6—8 óra között. Bővebbet falragaszokon. Szives pártfogást kér CZAKÓ, aki tánctanár, földet, szőlőt venni, eladni, bérelni, vagy bérbeadni akar, munkál, vagy munkást keres Kiskunfélegyháza legjobb újságjában, a Csonkamagyarország című, pártoktól független politikai újságban, amely megjelenik hetenként háromszor, kedden, pénteken és vasárnapon. Régen nélkülözött Bohn-féle égetett tetőCserép ismét kapható Kossuth utca 7. sz. alatt. [Régi Holló-féle ház.] Ugyanott a legkitűnőbb minőségű postl&flli cementet a legjutányosabb ár===== ban árusítják. ===== Hirdetéseket olcsó árban felvesz a kiadóhivatal KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, III., Forgách-utca 4. szám alatt. Selyem menyasszonyi ruha eladó. Cím a kiadóhivatalban. | Töli Ferencz épület és bútorasztalos I .: Kiskunfélegyházán, I. kerület, Báthory-utca 6. szám. [Jókai-utca mellett.] S: Készít mindennemű asztalosmunkát, úgymint: ! !! « Háló-, ebédlő-, konyha-, úri- és leányszobaberendezéseket, továbbá üzletberendezéseket, épülethez való ajtókat és ablakokat a legmodernebb kivitelben vidékre is. Mintalappal és árajánlattal készséggel szóljál, ....... a Olcsó cipők!! Legolcsóbb bevásárlási forrás!! A n. é. közönség szives tudomására hozom, hogy Szabados József, Kossuth Lajos u. 11. sz. alatti cipészüzletét átvettem és azt a mai kor igényeinek megfelelőleg a legkényesebb igények kielégitéséhez berendeztem. -----— Készítek és raktáron tartok saját készítményt, férfi-, női- és gyermekcipőket a legjobb kivitelben, a legolcsóbb napi árakért. A nagyközönség szíves pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel LACZKÓ JÓZSEF :: CIPÉSZMESTER, KISKUNFÉLEGYHÁZA, KOSSUTH LAJOS UTCA 11. SZÁM. A KISKUNFÉLEGYHÁZI NÉPBANK R. T. értesíti üzletfeleit, hogy helyiségét Kossuth-u. és Damjanich utca sarkán levő saját házába [volt Kneffel kávéház helyiségébe] helyezte át.