Csonkamagyarország, 1921 (1. évfolyam, 1-134. szám)

1921-04-12 / 10. szám

1921. Nyolcmilliárd hadikölcsönkötvényt nosztrifikáltak Budapesten, Sikolás a hadikölcsönkötvényekkel. Szombaton zárult le a hadikölcsön nosztrifikálására kitűzött határidő, mi­kor azután csupán a vidéken­olytatódik a lebélyegzés, amit külön bizottságok fognak ellátni. A noszt­­­ifikálás eddigi eredményei a követ­­­­ező képet mutatják: a pénzintézeteknél lebélyegeztek 3.2 milliárd, az Osztrák-Magyar Banknál 1.2 milliárd, a Postatakarékpénztárnál 320 millió, az O. K. H.-nál 462 millió, az állampénztárnál 150 millió értékű hadikölcsönkötvényt. Meg­jegyzendő azonban, hogy az O. K. H.-nál a vidéki lebélyegzések ösz­­szege, továbbá az állampénztárnál és a vidéki állampénztáraknál történt nosztrifikálás összege még nem fog­laltatik benne, miután innen még a jelentések nem érkeztek be. Ehhez hozzá kell számítani még a külföldi lebélyegzések eredményét is. Különösen nagy tétel hadikölcsön­­kötvény benyújtása folyik Németor­­ország részéről, úgy, hogy az a fel­tevés támadt, hogy az utódállamok egy része Németországba tolta ki hadikölcsönállományának egy részét. Azonban a pénzügyminisztérium pon­tosan megállapította, hogy Németor­szágban az annak idején történt jegy­zések alapján 350 millió értékű ma­gyar hadikölcsönkötvény lehet és a lebélyegzések elbírálásánál ezt ve­szik figyelembe. Általában az ed­digi megállapítások szerint a noszt­rifikálás mintegy nyolcmilliárd ösz­­szegű kötvény elismerésével fog végződni. 75 milliárd a A berlini statisztikai hivatal jelen­tése szerint Németország exportja 1920. január elsejétől augusztus vé­géig 40.720 millió márka értéket kép­viselt, ami egész évre átszámítva 61 milliárdnak felel meg, tehát több, mint öt milliárd havi átlagnak. Ilyenfor­mán a német export értéke kevés híjján hétszerese az 1913-ban elért kiviteli rekordnak és még aranymár­kára átszámítva is 60 százaléka a legutóbbi békeév exportjának. A valóságban pedig még jóval nagyobb volt Németország kivitele. A francia külkereskedelmi statisz­tika kimutatása szerint Franciaország importja Németországból elérte a 2658 millió frankot, ami nem kevesebb, mint 10.860 millió papírmárkának felel meg. Igaz, hogy a francia sta­tisztika az egész 1920. évről szól, míg a német csak nyolc hónapról. De a francia kimutatásnak a nyolc hónapra eső kétharmad része még mindig 7240 millió márka, míg a német statisztika csak 1440 milló márkára értékeli a Franciaország felé­­irányított kivitelt, tehát egyötöd any­­nyira. Az angol külkereskedelmi sta­tisztika 4800 millió márka értékű Németországból importált áruról szá­mol be, a német statisztikában ki­ német export­ mutatott 2710 millióval szemben. Fő­leg az magyarázza meg az eltérést, h­ogy a vtraaillesi béke érdekében köteles szénszállításokat és az egyéb ilyen kényszerkiviteli tételeket a né­met statisztikai hivatal nem vette számba. Ezekkel tehát az 50 milliárd márka fölé emelkedik a nyolchóna­pos német kivitel, ami egész évre átszámítva 75 milliárd papírmárka és azt mutatja, hogy a tényleges kivitel még aranymárkákban is alig marad el 1913 mögött. Érdekes a német külkereskedelmi statisztika néhány eltolódása a béke­évekkel szemben. Németalföld a né­met exportnak nem egészen 7 szá­zalékát vette fel 1913-ban, míg most 21 százalékra emelkedett ez az arányszám. Jelentékenyen növeke­dett Svájc és a skandináv államok szerepe a német kivitelben, változat­lan maradt az Egyesült Államoké és 60—60 százalékkal csökkent Francia­­országé és Angliáé. A legfelsőbb tanács által büntetés gyanánt legutóbb kiszabott 50 százalékos értékvám, akkor, ha az Egyesült államok tovább is megtagadja csatlakozását, a német kivitelnek csak alig 20 százalékát fogja érinteni. Kiterjesztik az Az iparfelügyelet, melyet ma is a régebben fennálló törvények és ren­­deletek szabályoznak, a változott vi­szonyokra való tekintettel, már sok kívánni valót­ hagy hátra, céljának nem felel meg, alapos revízióra szo­rul. Illetékes helyről nyert értesülé­sünk szerint az irányadó körök most foglalkoznak ezzel a kérdéssel s az iparfelügyeletet sokkal szélesebb és modernebb alapokra akarják fek­tetni. Szó van arról, hogy a nagy- és kisipar, valamint a háziipar fogalmát élesen elhatárolják, s az iparfel­­ügyeleteit a kisiparra, valamint a há­­ párf­elügyel­etet. zilag űzött kisiparra is kiterjesszék. Az iparfejlesztés tekintetében külö­nös figyelmet fognak fordítani a kis- és háziipar fejlesztésére, főleg a textiliparra. Mindazokat a munkás­­védelmi és szociális intézkedéseket, melyek ma a nagyiparnál fennállanak, a kisiparra is kiterjesztik s jelenté­kenyen kibővítik, az iparfelügyelet munka- és jogkörét pedig újból meg­állapítják. Tekintettel a kérdés rend­kívüli nagy fontosságára, végleges döntés csak a tavasz végére várható, ma még csak az előmunkálatok folynak. Végrehajtják a Fontos tanácskozás a Nincs anyag­a A múlt héten a belügyminisztéri­umban nagyfontosságú értekezlet folyt le, melyen résztvett Teleki Pál mi­niszterelnök, nagyatádi Szabó István és Tomcsányi Vilmos belügyminisz­­tereken kívül az ország valamennyi főispánja és alispánja is. Az értekez­let tárgya a házhelyekről és a föld­birtok arányosabb megosztásáról szóló törvény tárgyalása volt. A szakszerű felszólalások alapján megállapítást nyert, hogy a földbirtok­reformmal szemben helyenként mu­tatkozó elégületlenség főleg a forra­dalmi időkben űzött demagógia kö­vetkezménye, mely elhitette a néppel, hogy házhoz, házhelyhez és birtokhoz ingyen fog hozzájutni és igy most a megállapított méltányos térítési ösz­­szegeket is túlzottaknak tartja. Az anyaghiány a házhelyek be­építését majdnem lehetetlenné teszi házhelytörvényt, belügyminisztériumban, építkezéshez, és ennek tulajdonítható, hogy a ház­hely iránti igény bejelentésétől so­kakat elriasztott az a rendelkezés, amely szerint a házhelyeken a házak két éven belül felépítendők A reform végrehajtásának gyorsítása érdeké­ben az a felfogás alakult ki, hogy a házhelyek kijelölésére szakértők hiá­nyában községbeli kellő jártassággal bíró más egyének is igénybevehetők. Az értekezleten egyébként az a felfogás jutott kifejezésre, hogy mun­kásoknak a házhelyekhez és kisbér­letekhez juttatása a legsürgősebb állami feladat és annak keresztül­vitele érdekében a közigazgatási ha­tóságok munkáját kell fokozni és alkalmasabbá tenni addig is, míg a közigazgatás reformja megvalósul és e tekintetben feltétlen eréllyel kell a gáncstevők ellen eljárni. CSONKAMAGYARORSZÁG Nyomtatványait a Kiskunfélegyházán, 111. ker., Forgách­ utca 4. sz. alatt újonnan megnyílt Unió Grafikai Intézet Részvénytársaságnál készíttesse, mert ez a nyomda dolgozik a legszebben és mert ez a nyomda számít legméltányosabb árakat. április 12 Hogy lesz a patkányból macska . . . a macskából patkány és végül hogy lesz a macskából loa. — Amerikai ötlet. — Manapság már semmi sem lehe­tetlen, — főleg Amerikában. Szinte hihetetlenül hangzó vállal­kozásról hoz hírt a táviró. Észak- Amerikának Nevy-Jersey államában egy társaság alakult, Cat Housing Corporation címmel, amely 50,000 dollár [15 millió korona] alaptőkével telepet rendez be macskák tenyész­tésére. Hogy nem egészen nevetni való ez a vállalkozás, az kitűnik a számí­tásukból. A társaság ugyanis úgy okosko­dik, hogy 100.000 macskából álló tenyészetet létesítenek. Minden jóra­­való macska legalább tizenkét köly­­köt hoz a világra. Egy-egy fehér macskabőr 10 centet, a fekete 75 centtel értékesíthető. Egy év alatt 500.000 dollár [150 millió korona] bevételre számítanak, ha 1.200.000 macskabőrt átlag 42 cent áron el­adnak. Egy munkás naponta ötven macskát nyúz meg, összesen tehát 80 munkásra van szükség 4 dollár napibérrel. A tiszta évi haszon kb. 350.000 dollár [egyszázöt millió korona]. A macskák táplálékául patkányok szolgálnak és minthogy a patkányok négyszerte olyan szaporák, mint a macskák, 10.000 patkányból álló te­nyészet felállításával minden macs­kának naponta négy patkány jut, viszont a patkányok a levágott és megnyúzott macskák húsát kapják. Egy patkány naponta egy macska negyedét eszi meg. Ezáltal az üzlet önmagát tartja fenn : a macskák meg­eszik a patkányokat, a patkányok a macskákat, a vállalat megkapja a bőröket, így lesz tehát a patkányból macska, a macskából patkány, végül a macskából boa, legvégül pedig: az élelmes jenki így csinál millió meg millió dollárokat patkányokból és macskákból. Tessék utánozni! Biz isten nem bolondság. Hirek Montenegróból A montengrói kérdés. Miklós montenegrói király halála újra ráterelte a figyelmet a montene­grói kérdésre. Montenegró, előbb Zéta, 1389 óta Szerbiától teljesen független állam volt s mig a török időkben a szerbség többi része a legmélyebb szolgaságba sülyedt, a cetinjei fensikon s a kis or­szág járhatatlan hegyeiben és völgyei­ben ezer veszély és nélkülözés között, de töretlen erővel virult a szabadság. 1696 óta uralkodik az országon a Petrovics-Njegos-ház, melynek nevé­vel össze van forrva a montenegrói történelem. A szegényes hegyi vityi­­lókba ők vitték el a kultúrát is. II. Péter (1830—1851) megteremti a montenegrói irodalmat s a szerbség ma is egyik legnagyobb költőjét tisz­teli benne. Miklós király 1860-ban lépett trónra. Költő, hadvezér, politikus és diplomata. Minden minőségben ugyan­azt a célt szolgálja: a szerbek fel­szabadítását a törökök alól s Dusán cár birodalmának föltámasztását a Petrovics-Njegos-ház alatt. A világ­háborúig valóban sikerült neki a nagybátyjától Danilótól (1851—1860) átvett országot megháromszoroznia. Miklós király a régi montenegrói hagyományokban élt, ellenségét a törökben látta, s ezért oroszbarátsága mellett is elég szépen meg tudott férni a Monarchiával. A szerb udvarral azonban mindig feszült viszonyban élt, mivel mind az Obrenovics-, mind a Karagy­orgy­evics-ház a maga jogara alatt akarta megteremteni a szerb egységet. Péter király trónralépésé­­vel ismételt szövetkezésük ellenére is engesztelhetetlen volt a gyű­lölség. A Karagyorgyevicsektől nemcsak ál­mait, hanem koronáját, sőt életét is kellett féltenie az ősz királynak. Miklós király a világháborúba na­gyon kedvetlenül s csak orosz pa­rancsszóra avatkozott be. Szerbia összeomlása­ után, Ilisén teljesítve szövetségi kötelezettségét, az utolsó szerb katona elvonulásáig kitartott, de aztán kapitulált. Egyelőr­e isme­retlen okokból mégis eltávozott or­szágából. A Karagyorgyevicsek a kapitulálást árulásnak kiáltották ki. A korfui paktumban már trónvesz­tettnek tekintik Miklós királyt s a Monarchia összeomlása után a pénz­zel és terrorral összeállított u. n. podgoricai nemzetgyűléssel kimondat­ták Montenegró egyesülését Szerbiá­val. Miklós király és a Neuillyben tar­tózkodó montenegrói kormány nem ismerték el e határozatot és szívós küzdelmet folytattak a nagyhatal­maknál Montenegró függetlensége ér­dekében. A küzdelem meddő volt s Rapallo után még az olaszok is cserben hagyták őket. Az agg ural­kodó azonban utolsó percéig nem mondott le jogairól, felháborodva utasította vissza a belgrádi kormány által neki felajánlott apanázst és nem szűnt meg követelni, hogy az antant rendelje el országa kiürítését és tar­tasson népszavazást. Magában Montenegróban 1918 ősze óta egy percre sem szűnt meg a fegy­veres ellenállás a szerbek ellen. Hiába fegyverezték le a szerbek a montenegrói lakosságot, hiába végez­ték ki a felkelőket, vagy hirdettek amnesztiát, soha a nyugalom vissza nem tért. A délszláv egység Monte­negróra nézve is csak gyászt, szomo­rúságot, szerb elnyomást hozott. A­ Nemzeti Organizáció címen össze­verődött szerb csőcselék garázdál­kodása lassankint mindenkit felbő­szített a szerbek ellen. Gazdaságilag is sokat szenvedett a kis ország, melynek népe az osztrák seregek ki­vonulása óta éhínséggel küzd. A per­pernek 2:1 arányban dinárra történt beváltása mindenkitől elvette pénzé­nek felét, ami még a Belgrádhoz leghűbb montenegrói politikus, Rado­­vics Andriját is tiltakozásra bírta. A konstituante választások mutatják, hogy Belgrád alól kicsúszott a talaj Montenegróban is. A tíz mandátum közül hármat kapott a köztársasági, hármat a bolsevik­ párt. Természete­sen Montenegróban sem köztársasági, sem bolsevik érzésű választók nin­csenek, ez a két párt csak azért ka­pott többséget, mert nem akarják a Karagyorgyevicsek Nagy-Szerbiá­ját. A montenegrói menekültekből Miklós király emberei Gaetában egy több ezer főnyi sereget szerveztek, hogy vele alkalmas percben betörjenek Montenegróba. A rapallói egyezmény e terv elé is nagy akadályokat gör­dített, de egyes montenegrói csapatok az albán Cur Bajrammal szövetség­ben, most is akcióban vannak. Miklós király halála mindenesetre nagy csapás a montenegrói ügyre. Sem Danilo trónörökös, sem Péter herceg nem fogadhatók hozzá sem erélyben, sem tehetségben, főleg pedig nincsenek úgy összenőve népükkel, mint a patriarchális módon uralko­dott Miklós király. A montenegrói nép azonban nem fog lemondani szabadságáról s a belgrádi zsarno­kok csak akkor lehetnek biztosak Montenegró birtokáról, mikor az utolsó crnagoc is kilehelte lelkét. Felelős szerkesztő és kiadó : GALLAY PÁL. Szerkesztéség és kiadóhivatal, hova a lapot érdeklő mindennemű közlemények, levelek és pénzek küldendők: Kiskunfélegyházán, Forgách­ utca 4. szám alatt. Kéziratokat a szerkesztőség nei­ ad vissza. Nyomatott az Unió Grafikai Intraet NI.■ T. könyvnyomdájában Kiskunfélegyházán. Két kitűnő állapotban levő kerék­pár és egy pár belső guru­mi eladó Táby Lajos borbélyüzletében, a gimnáziumm­al szemben. Eladó egy kitűnő zongora, Cim a kiadó­­hivatalban. Eladó egy erős Singer-szabó­gép jutányos áron. Cim : Izsáki­ utca 23. A malomtelken két házhely és a közelszelőben 650 négy­szögöl területű szántóföld kertészkedés céljaira és kevésnek igen alkalmas, örökáron eladó. Tuda­kozódni lehet Dr. Mólnár­ József ügyvédnél Arany János­ utca 32. szám alatti ház eladó. Értekezni lehet a helyszínen. Olcsó árért eladó! Hálószoba bútor, teljesen új, 25 darab szivó­kosár szivattyús kutakhoz, 2 darab női varró­gép kijavítva, továbbá magánjáró géphez 4 méteres kerék és 1 keresett használt nagy gépponyva. Elköltözés miatt sür­gősen eladók: Fekete Alajos gé­pésznél, Holló Lajos­ utca 14.­szám. UJ TÁNCISKOLA nyílik meg f. évi április d­ó 17-én vasárnapon a KORONA SZÁLLODA DÍSZTERMÉBEN. Külön délutáni és esti kurzus. Külön­órák bármely időben. Beiratkozni lehet a Függetlenségi Népkörben na­ponta este 6—8 óra között. Bővebbet falragaszokon. Szives pártfogást kér CZAKÓ­­, aki­ tánctanár, földet, szőlőt venni, eladni, bérelni, vagy bérbeadni akar, munkál, vagy munkást keres Kiskunfélegyháza legjobb újságjában, a Csonkamagyarország című, pártoktól független poli­tikai újságban, amely megjelenik hetenként háromszor, kedden, pénteken és vasárnapon. Régen nélkülözött Bohn-féle égetett tetőCserép ismét kapható Kossuth­ utca 7. sz. alatt. [Régi Holló-féle ház.] Ugyanott a leg­kitűnőbb minőségű postl&flli cementet a legjutányosabb ár­­===== ban árusítják. ===== Hirdetéseket olcsó árban fel­vesz a kiadóhivatal KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, III., Forgách-utca 4. szám alatt. Selyem menyasszonyi ruha eladó. Cím a kiadóhivatalban. | Töli Ferencz épület és bútorasztalos I .: Kiskunfélegyházán, I. kerület, Báthory-utca 6. szám. [Jókai-utca mellett.] S­­: Készít mindennemű asztalosmunkát, úgymint: ! !! « Háló-, ebédlő-, konyha-, úri- és leányszoba­­berendezéseket, továbbá üzletberendezése­ket, épülethez való ajtókat és ablakokat a legmodernebb kivitelben vidékre is. Mintalappal és árajánlattal készséggel szóljál, ....... a Olcsó cipők!! Legolcsóbb bevásárlási forrás!! A n. é. közönség szives tudomására hozom, hogy Szabados József, Kossuth Lajos­ u. 11. sz. alatti cipész­üzletét átvettem és azt a mai kor igényeinek megfelelőleg a legkényesebb igények kielégitéséhez berendeztem. -----— Készítek és raktáron tartok saját készítményt, férfi-, női- és gyermekcipőket a legjobb kivitelben, a legolcsóbb napi árakért. A nagyközönség szíves pártfogását kérve, vagyok teljes tisztelettel LACZKÓ JÓZSEF :: CIPÉSZMESTER, KISKUNFÉLEGYHÁZA, KOSSUTH LAJOS­ UTCA 11. SZÁM. A KISKUNFÉLEGYHÁZI NÉPBANK R. T. értesíti üzletfeleit, hogy helyiségét Kossuth-u. és Damjanich­ utca sarkán levő saját házába [volt Kneffel kávéház helyi­ségébe] helyezte át.

Next