Csonka Magyarország, 1924. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1924-04-27 / 17. szám

2 Kis levélke. Jelen soraimban a fülemülékről akarok néhány szót ejteni. Nem azokról, melyek városunk utcáit ék é­lesen fütyüléseikkel tele lármázzák, nem, ezekről már írtam a multkorá­­ban, felhíva rá rendőrségünk figyelmét is, de úgy látszik, nekem nincs igazam, mert ebben velük együtt sokan gyönyörködnek, mivel semmiféle intéz­kedés nem történt, hogy az utcai csendháborításnak e neme kissé szűkebb mederbe szok­tassék, pedig ez is van olyan kellemetlen, mint a járdán guruló talicska. Én most a valódi fülemilékről, az erdők és ligetek e kedves dalosairól szólok. Az elmúlt hét egyik napjának kora reggelén kisétáltam a városi parkba és ott örömmel tapasztaltam, hogy időjárásunk mostohasága dacára már megszólaltak a fülemülék. Ezek az egyszerű szürke ruhájú kedves kis muzsikusok ingyen szol­gáltatják a világnak egyik legszebb zenéjét az irántuk érdeklődőknek; nem kérnek sem belépőjegyet, sem nem tányéroznak, csupán csöndes meghallgattatás a vágyuk. Istenem ! És mégis milyen kevesen élvezik. Én igen gyakran járok kin­t a parkban, elandalodva e kis zenészek hangjain, de bizony magamon kívül, alig látok még egy néhány ödöngőt Pedig egyébként is — különösen míg a nyári szárazság okozta por úrrá nem lesz rajta — figyelemre méltó volna a mi városkertünk. Más városok hálát adnának az Istennek, ha e kertet birtokuknak mondatnák. Messze van ? Nincs ! Nálunk nem esik messzire semmi. Különben lehet, hogy itt már megint nincs igazam, hogy én is csak azért veszem észre, mert nekem nincs cserepes tanyám, sem csűröm, sem gulyám ... No, de sebaj! Mégis csak vagyunk néhányan, akik szeretjük ezt a madár­daltól hangos ligetünket. Hogy keve­sen vagyunk? Legalább jobban félünk. Azaz, hogy pardon! Néhány újabb látogatót is fedeztem fel az ifjabb nemzedék köréből, de ezek nem mutatják magukat teljes életnagyság­ban, csak néha villan ki az arcuk egy-egy bokorból. Ezek a kis fehér bőrű, modern indiánok — ha jól sejtem — gummipuskákkal vannak felszerelve, mert néha gyanús suho­gást hallok, utána pedig hulló fa­leveleket látok. Nohát, csak még ez kell nekünk! Ha ezeket a kis lesipuskásokat nem fogják valamiképen megfékezni és továbbra is szabadon űzhetik kisded­játékaikat, akkor nem sokáig lesz madárdaltól hangos a mi ligetünk, mert ezek a kis dalosok, ha észre veszik, hogy őket üldözőbe fogták, úgy itt hagynak bennünket, hogy akár sohase lássuk viszont őket. Szerkesztőségünk telefonszáma 167. Csonkamagyarország 1924 április 27 Uj kereseti adótételek. A fix fizetésűtek kereseti adója. A pénzügyminiszter a szolgálati illetmények és munkabérek után járó általános kereseti adó­feléket újab­ban megállapította. Nem tartozik ál­talános kereseti adó alá az a szol­gálati illetmény és járadék, amely hetenként 100 ezer, illetve havonként 400 ezer koronát nem haladja meg. A rendelet, amely május elsején lép életbe a következő: Heti: korona a kereseti adó, harang, csak csöngetyű. Hogy mond­hat mán olyat — botránkozik Billegő — sz’ annál nagyobb harang nincs is a világon. A semmi — replikáz Csuka — mikor Milánóba elvittek a húsvéti misére,­­ott nem mint hóditó, hanem mint hadifogoly időzött Csuka vitéz, hát ott ment el mellettem a sekres­tyés a kéregető persellyel, hát el ne mozduljak innen, ha a persely csen­­getyűje — hogy nagyot ne mondjak — nem volt tizenkétszer akkora, mint a kend nagy harangja! Oszt mit gondol kend, mekkora templom az a milánói ? Hát nagy lehet — bizony­talankodik Billegő. — De nagy ám ! Tudja-e kend, hogy az orgonistától lovas huszár vágtatvást viszi a pap­hoz az et cum spirituszt, még így alig győzi várni a pap, hogy gyón-e már? No de már erre Billegő sógor is beadja a derekát. HÍREK Egészségügyi bizott­ság. A fenyegető kiütéses tífusz fellépésének meggátlása céljából a városi tanács az április 11.-én tar­tott rendes közgyűlés alkalmával javaslatot tett a közegészségügyi bizottság ma kialakítására, mely szük­ség esetén járvány­bizottsággá ala­kul át. A közgyűlés meg is alaki­­kította a bizottságot, melynek hivata­los tagjai: dr. Táby József, dr. Kranovitz Dezső városi orvosok, Bibok Elek városi állatorvos, Gellér János, Sz. Tóth József, Tarjányi János gyógyszerészek, Toldy Jenő, Zámbó Dezső, Tóth József, Illyés Kálmán lelkészek, dr. Nagy Marcell az államrendőrség vezetője, dr. Rády Lajos főjegyző, dr. Fazekas Géza aljegyző, Dobák István népiskolai igazgató, Forgó Gábor h. igazgató- tanító, Szép László gazd. ismétlő iskolai igazgató-tanító, Stoiber Ottó iparos, Eistrich György kereskedő tanonciskolai igazgatók, dr. Porst Kálmán főgimnáziumi igazgató, Ma­rosi Lajos, Vajda Izidor tanítók. A képviselőtestület a fentieken kívül beválasztotta az egészségügyi bizott­ságba dr. Katona János, Bálint Ká­roly, dr. Fekete Sándor, Farkas Jó­zsef (Jókai­ utca) és Gál János városi képviselőket. Megkezdik a kertvá­ros építését. A törvényható­sági bizottság elvetette a kertváros építésére vonatkozó fellebbezést, vagyis a városnak a vállalkozókkal kötött szerződését jóváhagyta, így tehát mi sem áll útjában annak, hogy a vállalkozók megkezdjék a munká­latokat. úgy tudjuk, hogy a mérnöki hivatal már hétfőn megadja a föld­szintezési méreteket s az építkezési munkálatokat azonnal megkezdik. A dolgozni akaró munkások elég munka­­alkalmat fognak találni Városi testnevelési bizottság. A képviselőtestület a legutóbbi rendes közgyűlés alkal­mával megválasztotta a testnevelési bizottságot, melynek tagjai Szintén György, Mácsay Károly és Dr. Sahin Tóth Ráfael. Május 1-én fizetendő lakbér. A május 1-én fizetendő lakbér még mindig nincs a kormány által megállapítva. Érdekeltek semmi bizonyost nem tudva találgatásokkal rémisztgetik egymást. Tetézi a bajt még, hogy a Budapesti Közlöny a nyomdászsztrájk miatt nem jelent meg. Így a kormány által kiadandó rendeletekről a közönség, vagy egyáltalán nem, vagy csak igen későn kap értesítést. Értesülésünk szerint a kibocsájtandó rendeletekben a lak­­bérfizetés a következőkép lesz szabá­lyozva: Az alapbér az 1917. év november havi bér hét százaléka, amely bérösszeget május hó 15-ig kell a bérbeadónak kifizetni, részlet­­fizetés engedélyezve nem lesz. PL Valaki 1917. november hóban lak­bér címén fizetett 500 koronát, az most május 1 én fizet 35 aranykoro­nát. A kibocsájtandó rendelet szerint 1 aranykorona 16.000 papírkoronára értékeltetik, azaz 35X16 000, vagyis 600.000 papírkoronát köteles lakbér címén fizetni. Vízleeresztés. A város a múlt évben az alpári út mentén 30 házhelyet eladott. A tavasz kezdetén az építkezés megindulna, azonban a nagy vízlevezető csatorna az egyes építtetők főépítési vonalába esik. Mogyoró János, aki legelső az építtetők között, az építés megkezdé­sét akadályozó csatorna vizének máshol való elvezetését kérte a város tanácsától. A város Dóczy Pál műszaki tanácsost küldte ki az akadályok elhárítására. Mező és hegyőrök ki­oktatása. Az alispán ur a mező és hegyőrök kioktatását, valamint azoknak látható jelvénnyel leendő ellátását elrendelte. Beteg pénztárnok. Hor­váth Gábor pénztárnok betegsége miatt a pénztárnoki teendőket ellátni nem tudja. A polgármester rendelete folytán a közpénztárnoki teendőkkel Pekó Ferenc ellenőr, a helyettes ellenőri teendők elvégzésével Töli Dezső számtiszt bízatott meg. Egy halasi favágó, aki a Városi kórházban volt alkalmazás­ban, a kiütéses tífuszban meghalt. Musza István temetésén csak szűkebb hozzátartozói vehettek részt. Ugyan­csak egy halasi asszony súlyos betegen fekszik. Runyecz Ferencné, akit a kórházban nemrég alkalmaztak ápolónőnek. Amint az orvosok mond­ják valószínűleg kihevert betegségét és újabb áldozata nem lesz a kiütéses tífusznak. Három leánya szüle­tett. Tirpák Józsefné kisvárdai asszonynak három leánya született Mind a három jó egészségnek örvend. 125 ezer koronáig 250 150 „M 500 175 „M 750 200 „n 1000 225 , 1250 250 _m 1750 300 „„ 2500 350 .M 3000 400 „m 4000 450 ..m 5000 500 .m 6000 550 _„ 7000 600 .m 8000 650 _m 9500 700 „m 11000 750 „ 09 13000 800 „ am 15000 850 „ f* 17000 900 .m 20000 950 „n 23000 1 millió korona a kereseti adó. Havi: 28000 500 ezer koronáig 1000 600 „n 2000 700 . a* 3000 800 .m 4000 900 .m 5000 1 millióm 7000 1 . 200ezer . 10000 1 . 400 ss n 13000 1 „ 600m mm 16000 1 . 800 ■ » 20000 2 millióM 24000 2 . 200ezer . 28000 2 . 400 m m 32000 2 . 600n m 38000 2 . 800m m 44000 3 millióm 52000 3 „ 200 m m 60000 3 . 400 m m 68000 3 . 600 m m 80000 3 . 800 mm m 92000 4 millió 112000 Folytatódnak a taliánországi csodák. Nagyhét lévén, templomi dolgokról folyik a szó a Wernitzerben Billegő sógor elmondja, hogy Kecskeméten járt s mivelhogy lekésett a déli vonatról, hát széjjelnézett a városban. Még az öreg templom tornyába is fölment, megnézte a hires nagy harangot amely olyan szörnyűséges nagy, hogy elférne alatta egy putri cigány. Láttam én is — veti oda foghegyről Csuka — sz­az nem is

Next