Csonkamagyarország, 1931. január-június (11. évfolyam, 1-27. szám)

1931-01-04 / 1. szám

2 CSONK­AMAGYARORSZÁG A legújabb divat szerint készült őszi és téli | női kabátok | és mindenfajta szőrmeáruk | bárkinél olcsóbb áron kaphatók | Strasser Testvérek posztóáruházában | az Angol- Magyar Bank épületében | Ugyanitt mindenféle szőrme munkát elvállal Farkas János német szűcs Levél a szerkesztőhöz. Igen tisztelt Szerkező Úr! Megdöbbenéssel olvastam a fél­­legyházi újságokból, hogy a népjó­léti minister által a félegyházi sze­gényeknek juttatott sovány ruha- és cipősegélyt egyesek mint dr. Kiss István országgyűlési képviselő her­vadhatatlan érdemét akarják elköny­­veltetni, amiért örök hálával tartoz­nak dr. Kiss Istvánnak, mert kizáró­lag neki köszönhetik az adományt. Nem értem a dolgot, hát kérem tessék megmagyarázni nekem kitől származik az adomány? A népjóléti minisztertől, vagy a képviselő úrtól ? Ha a kép­viselő úr volt oly nagylelkű és felál­dozta az államtól különböző címe­ken húzott egy havi jövedelmének nem egészen felét, hogy a nyomor­gókon a keresztény testvéri szeretet nevében segítsen, úgy követésre mél­tó volt az eljárása, hogy adott a fö­löslegéből. De már az helytelen és nem jó keresztényhez illő dolog volt, hogy ezt nagy hangon kikürtöltet­­te. „Mikor alamizsnát osztogatsz ne kürtöltess magad előtt, ahogy a képmutatók tesznek, hogy az embe­rektől dicséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Te pedig amikor alazsminát oszto­gatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; hogy a te alazsnád titkon legyen; és a te Atyád, aki titkon néz, megfizet né­ked nyíltan/! Ilyenformán tanultuk mi ezt, kiknek a kereszténység nem politikai jelszó és ilyenformán tanul­ták azok is, akik „keresztény-keresz­tyén világszemléleti alapon“ nyugvó politikai párt országgyűlési képvi­selő tagjai s kiknek ilyenformán leg­főbb törekvésüknek kellene az evan­géliumi eszméknek gyakorlatban való megvalósítása. No de hát em­berek vagyunk, a hiúság meg van valamennyiünkben s ha már szere­tett képviselőnk így megoldotta a bugyellárisát, egy kis dicséretet, egy kis elismerést elvár érte, ha mind­­járt a keresztényi eszmék megvaló­sításának bajnoka is. Adott a szű­­kölködőknek, ha mindjárt nem is titkon, mint Krisztus urunk tanította, de adott. S ez is valami. Ha­bár az ilyen reklámirozott adakozás jobban illik a jó öreg farizeusokhoz és kép­mutatókhoz, mint egy keresztény­­keresztyénpárti képviselőhöz. De mégis adott. Bizonyára tévedett a híradó. Bizonyára nem a jóléti mi­niszter utalta ki az adományt. Bizo­nyára a saját véres verejtékén szer­zett keresményéből adott.. A saját szájától vonta meg a falatot, csak­hogy adhasson a szűkölködő fele­barátainak. Mégis nagy ember ő, akármit is modanak az irigyei! Jusson eszébe mindenkinek! Igen jusson eszébe mindenkinek, hogy míg más csak szónokol, ígér, követel, ő nagyszerű gesztussal benyúl, a kislajki zse­bébe kihúz 25 pár gyermekcipőt 5 pár munkáscipőt stb. stb. és oda­adja azoknak, akik legjobban rá­szorultak. . . Vagy nem így volt ? Szeretett kép­viselőnk nem a véres verejtékkel megszolgált képviselői napidíjából és pénzügyigazgatói nyugdíjából, nehéz önmegtartóztatással megspórolt pen­s­gőkből vásárolta­ a szeretetadomá­­nyát? Hát mégis igaz volna, hogy a népjóléti miniszter küldte? És még­hozzá nem a Kiss István ke­servesen megszolgált garasaiból ha­nem az adózó polgárok adójából ? Hát akkor? Hát akkor miért ékesí­tik a húsos fazékig hű rajongói idegen tollakkal? Miért? Miért le­gyenek hálásak Kis Istvánnak? Mi­ért nem a postásnak, aki hozta a csomagot ? Vagy ha szeretett képvi­selőnk hathatós közbenjárását nem érvényesíti a népjóléti miniszériumban ezen adomány nem jutott volna el rendeltetési helyére ? Szeretnénk tisztán látni! Egyébként ajánlom a subvencionált kiskunfélegyházi la­poknak, hogy írják ki: jusson eszé­be mindenkinek, hogy kizárólag dr. Kiss Istvánnak köszönheti mindenki, hogy Lord Rothermere felemelte szavát a magyar ügy mellett, hogy Kossuth Lajos élt, szenvedett, küzdött és meghalt a magyar igazságért ; hogy Rákócy és kurucai a magyar függetlenségért meghaltak, hogy Werbőczy a magyar törvényeket összefoglalta, hogy Árpád vezér az ő magyarjaival meghódította nekünk ezt az országot, hogy a magyar olasz barátság ki van mélyítve. Ezt mind mind és még sok sok mindent a magyarok kizárólag dr. Kiss Istvánnak köszönhetnek. Ő most is megmutatta, hogy kicsoda ő. Ő olyan, aki nem szokott csak ígér­getni, hanem aki hajlandó elfogadni a köszönetét és hálát a más ada­kozásáért is. Igen­ írják meg, eze­ket is épen olyan joggal megírhatják, mert annyi alap erre is van, mint volt amarra. Tisztelettel Budapest, 1930 dec. 28. egy Pestre szakadt félegyházi A földhaszonbérek módosítása Az Országos Magyar Földbérlő Egyesület a decemberi gazdanapok alkalmával tartotta közgyűlését. Ezen a közgyűlésen az érdekelt bérlők és bérbeadók részéről felmerült az a kívánság, hogy a terményárak nagy arányú eltolódása miatt a jelenlegi föld­haszon bérek további fenntartása egyes esetekben a földbérlők, más esetekben pedig a bérbeadók részére tovább már lehetetlen, mert a haszon­bérek vagy nem állanak arányban a földbirtok jövedelmezőségével, vagy pedig nem biztosítják a bérbeadónak a földbirtok után őt jogosan meg­illető jövedelmet. A javaslatok alapján a közgyűlés elhatározta, hogy megfelelő akciót indít, hogy ez a kérdés a közérdek teljes kiegyenlítésével általánosság­ban rendeztessék. A földművelésügyi kormányzat pedig felkérte az egye­sületet, hogy erre vonatkozólag konk­rét adatokat terjesszen elő. Az Országos Magyar Földbérlő Egyesület tehát felkéri azokat a föld­bérlőket és bérbeadókat, akik úgy találják, hogy az eddigi haszonbér tovább nem tartható fenn, különösen azokat, akiknél pénzben megállapí­tott, vagy termények egyenértékében meghatározott haszonbér van, hogy adataikat sürgősen jelentsék be az Országos Magyar Földbérlő Egyesü­let címére: Budapest, VIII. Eszter­­házi­ utca 30 szám. A szükséges ada­tok : a bér nagysága, a bérlemény területe, a­­bérszerződés lejárata. Ezenkívül természetesen minden más, a bérleti viszonyra vonatkozó adat közölhető és azokat szívesen veszi az Országos Magyar Földbérlő Egye­sület, hogy ezek alapján a kormány elé juttatandó adatgyűjtés megfele­lően kidolgozható legyen. A m. kir állami rendőrség kiskun­félegyházi kapitánysága. 3812—3—1930 köz szám. Hirdetmény. Értesítem Kiskunfélegyháza me­gyei város közönségét, hogy a m. kir. Belügyminiszter Ur 63251/1930 VI. számú rendeletével az 1879. XXVIII. t­c.-ben körülirt bejelentési kötelezettséget a város belső és kül­ső területére elrendelte és ehhez ké­pest 1931 január hó 1 -ével kezdő­dő hatállyal a kiskunfélegyházi m­­kir. rendőrkapitányságnál bejelentési hivatal szervezését rendelte el. Ennek a rendelkezésnek végrehaj­tására a következőket rendelte el: 1. Az összeírás. Az első összeírás az 1930. évi népszámlálás alkalmával a számláló­­biztosok által történik. Minden bejelentési űrlapot egy példányban, még pedig minden 18 éven felüli családtagról külön kell kiállítani. A bejelntési kötelezettség nem terjed ki a tényleges honvédelmi szolgála­tban álló és hivatásuknál fogva Kiskunfélegyháza városban tartózkodó katonai személyekre, amenyiben azok katonai épületben nyernek elhelyezést. Magánlakások­ból és szállodákból a katonai sze­mélyek is bejelentendők. 11. A lakásváltoztatások bejelentése. 1930 december 31-ének éjféli 12 órája után köteles minden Kiskun­félegyházán tartózkodó egyén min­den­be és kiköltözést lak és tartoz­­­kodási hely változást a rendőrkapi­tányságnál a m. kir. Belügyminisz­ter Úr által megállapított összegért vásárlandó ki- és bejelentő lapon bejelenteni. Vendégfogadások, penzió, szálló és szálloda tulajdonosok kötelesek a vendégeikre és személyzetükre vo­­natkozó be- és kijelentési lapokat a hivatkozott törvény értelmében ve­zetni rendelt nyilvántartási könyvük bemutatása mellett naponta délelőtt 10 óráig közvetlenül a rendőrkapi­tányságnál benyújtani. Nem tekintendő lakásváltoztatás­nak az, ha a város belterületén ál­landó lakásban lakó gazda a gazda­sági idényben tanyájára kiköltözkö­dik, vagy ha a belső területen állan­dó lakos lakásának fenntartása mely 1931 január 4

Next