Csonkamagyarország, 1931. július-december (11. évfolyam, 29-53. szám)

1931-07-05 / 29. szám

m az elnöki székben nem a törvénynek hanem a kormány pártjának meg­­felelőleg elnökölnek. Végül mindezek tetejébe, hogy az ellenzéki jelöltnek és pártjának a helyzetét még jobban megnehezítsék, úgy a várost, mint a szavazókörze­teket a rend fentartásának ürügye alatt fegyveres karhatalommal meg szokták rakni. 1931-ik évben, amikor már a kommunnista Oroszországot kivéve az egész világon titkos a választás, ezt a fentiek szerint beszervezett mandátum kiutalást nevezik Magyar­­országon országgyűlési képviselő választásnak. * * * Most már nézzük meg­­közelebb­­ről a Kiskunfélegyházán 1931 június­­ 28-ikan lezajlott választásnak ne­vezett komédiát. Dacára annak, hogy a kormány és a pártja részéről a választási elő­készületek itt is épen olyan elfogul­tan és rövidlátóan folytak, mint a többi nyílt választásos kerületekben, a 48-as párt a győzelmét mégis biz­tosra vette. Az itteni 48-as pártnak nem háromszoros, hanem ötszörös többsége volt. A mangók nagy szo­morúságára dr. Horváth Zoltánt már az ajánlásnál nem lehetett letiporni. Amikor köztudomásúvá lett, hogy dr. Bencsik Géza­­bírósági elnök a választási bizottság többségét Tar­jányi János, dr. Balogh János és Frank Miksa behívásával alakította meg, azonnal tisztában voltak azzal, hogy a szavazatszedő küldött­ségi elnökök legnagyobb része mi­féle náziókból fog rekrutálódni. Voltak naiv lelkek, akik azt mond­ták, hogy a törvény a választás min­den funktionáriusának, mielőtt szere­pét megkezdi, esküt ír elő. Ezen es­kük tartalomra nézve körülbelül mind egyformák. Egyébként a szavazat­szedő küldöttségi elnökök esküje így szól: „Esküszöm, hogy a szavazatszedő küldöttségi elnökre ruházott tenni­valókban híven, részrehajlás nél­kül járok el. Isten engem úgy se­gélyen!“ Ezek a naiv lelkek azt mondták, hogy a szavazatszedő küldöttségi elnökök esküjüket bizonyára meg fogják tartani. Voltak azonban sokkal nagyobb számmal olyanok, akik a választási bizottság összetétele után kijelen­tették, hogy itt legnagyobb részt olyan szavazatszedő küldöttségi el­nökök lesznek, akik, akiknél az eskü nem számít és akiktől tisztességes eljárást várni nem is lehet. A szavazatszedő küldöttségek el­nökeinek legnagyobb része épen azért választatott ki és vállalkozott, hogy a pártérdekük veszélyeztetettsége ese­tén a törvénynek és az esküjének megszegése árán is az egységes­pártot segítse diadalra. Furcsának találta mindenki, hogy egy negyvenezer lakosú városban, ahol mindkét párton oly tekintélyes számú intelligencia van, kiknek működésében politikai pártállásukra való tekintet nélkül meg lehet bízni, mégis az elnöki székekbe csupán — tisztelet a kivételnek — közismerten elfogult gondolkozású és tekintély­nek egyáltalán nem örvendő egyé­neket ültettek. A 48-as Párt óriási többségének tudatában ezt a rövidlátó és tapin­tatlan intézkedést is kevésnek tartot­ta ahhoz, hogy a szavazók nagy többségének rokonszenvét ki lehes­sen játszani. A választók már dr. Horváth Zol­tán ajánlási íveinek mindenféle terror elleni tömeges aláírásával megmu­tatták, hogy bátrak és alkotmányos joguk gyakorlásáért a végsőkig szem­­­­beszálnak. Ez a lelkesedésük még inkább fokozódott, amidőn megtudták hogy miféle emberek előtt kell sza­­vazniok. Hiába hirdette dr. Tóth József kor­tes polgármester, hogy ha törik-sza­­kad, mégis Kiss Istvánnak kell győz­nie. A lelkes 48-as választók nagy tömege csak annyit felelt, hogy „mi is ott leszünk!“ Sem Kiss István, sem dr. Tóth József terrorja az utolsó napig nem szűnt meg. Dr. Tóth József polgár­­mester többek között különösen a bérkocsisokat terrorizálta. Ezeket a választás napjára egytől-egyig a 48- as Párt fogadta fel. Dr. Tóth József polgármester lépten-nyomon kapaci­­tálta-fenyegette őket, hogy mint első fokú iparhatóság megbosszulja őket, ha a 48-asokkal kötött szerződésük­től el nem állanak.. A bérkocsisok dicséretre legyen mondva, a kortes polgármester fenyegetődzésétől nem ijedtek meg. A bérkocsisokkal annyi azonban mégis történt, hogy a kiskunfélegy­házi államrendőrség közülük ötöt arra kényszerített, hogy rég megkö­tött írásbeli szerződésük ellenére választási elnöknek, polgármester­nek, kerületi főkapitánynak, hely­beli rendőrségnek rendelkezésére álljanak. Az autókat és autóbuszokat az egységes párt foglalta le. Elkövetkezett az úgy­nevezet válasz­tás napja. A 48-as Párt szavazói a szavazóhelyiségek előtt a legnagyobb lelkesedéssel tömegesen jelentek meg. Mindenütt csendben és rendben he­lyezkedtek el a számukra kijelölt helyeken. A 48-as Párt vezetőségé­nek azon kérelmét, hogy semmi­féle provokálásra ne reagáljanak, jól az emlékezetükbe vésték. Azzal mentek a szavazóhelyiségekhez, hogy ők nem rendetlenkedni, hanem sza­vazni akarnak. Öröm volt nézni, hogy a 48-as oldalon lévő szavazók párosával, négyesével felállva milyen hosszú sorokat alkottak, míg a kormánypárti oldalon a szavazók alig lézengtek. Egyik másik elnök ezt észrevévőn a a szavaztatás tempóját lassította. Azt remélte, hogy a 48-as választók kifáradnak és helyeiket elhagyják. Az elnökök ebben a hitükben csa­lódtak. A 48-as választók dacára a melegen tűző napnak, a helyüket rendületlenül állották. A kedvező eredmény hamarosan meg is lett. Dr. Horváth Zoltán rög­tön magához ragadta a vezetést és délután 4 óra körül az még mindig 500 körül mozgott. Eddig is, de ezután még inkább az egyik-másik szavazatszedő kül­döttségi elnök a törvényt és az es­küjét felrúgta s minden erejével azon munkálkodott, hogy dr. Horváth szavazóit a szavazás lehetőségétől elüsse, mig Kiss Istvánnak szavazóit szaporítsa. Dr. Tóth József kortes polgár­­mester egyik szavazóhelyiségből a másikba kipirulva rohant, az elnö­kökkel összesúgott, majd mindegyik­től azt követelte, hogy a még le nem szavazott választók névjegyzékét ír­ják össze és a listát küldjék neki. Ez meg is történt. Ettől kezdve különösen a főgym­­nasiumban lévő városi és a Szent János téri iskolában lévő tanyai szavazó körzetekben egymásután je­lentek meg az ismeretlen szavazók. Ezek a kezükben lobogtatták a pol­gármester által aznap (1931 június 28-án) kiállított friss szavazó igazol­ványokat, amelyeket az elnökök kö­zül azok, akik cinkosok voltak, a 48-as bizalmi egyének tiltakozása ellenére s anélkül, hogy a szemmel látható személyi adatok közötti kü­­lönbséget firtatták volna, mint Kiss István szavazóit elfogadták. Számta­lan felszólalás volt, hogy a szavaza­tot leadó egyén csak 18—20 éves, míg a szavazó lajstrom szerint a sza­vazó 60—70 éves. Az is megtörtént, hogy oly szemérmetlen volt a csalás, hogy a 48-as bizalmiak erélyes fel­szólalása folytán az illető gazember­nek a rendőrkézre való adását sem lehetett megakadályozni. Itt közbeve­­tőleg megjegyezzük, hogy kiváncsi­ak vagyunk, hogy a rendőrség hány ellen folytat eljárást. A szemérmetlenség annyira ment, hogy a korifeusok az ilyen hitvány magáról megfeledkezett rongy em­bert, kezébe nyomva újabb szavazó­igazolványt, rögtön másik szavazó­körbe vitték és ott más nevében új­ra leszavaztatták. A cinkos elnökök a felszólaló 48-as bizalmiaknak til­takozását semmibe sem vették, sőt számtalan esetben a helyiségből ki­utasították. Mondják, hogy egyik tanyai kör­zetben ifj. Ónody Károly, aki pedig egységespárti bizalmi volt, ettől az aljas látványtól annyira megundoro­dott, hogy a bizalmi tisztéről le­köszönt és eltávozott. Az elnökök előtt volt egy közön­séges, nem is hitelesített jegyzék, amelyet állítólag a polgármesteri hi­vataltól kaptak. Ebben azok az egyé­nek voltak feltüntetve, akik a téli ínség idején átmenetileg az ínség akció folytán segélyben részesültek. Az elnökök egyhangúlag arra az ál­láspontra helyezkedtek, hogy ezek emiatt nem szavazhatnak. Ekkor a törvény világos intézkedése ellenére 300—400 szavazót a joguktól elütöt­tek. Természetesen ezek egytől-egyig dr. Horváth Zoltán szavazói lettek volna. A bizalmiak hiába tiltakoztak, az elnökök hajthatatlanok maradtak. Legtöbb elnök a törvény­­világos intézkedése ellenére dr. Horváth Zol­tánnak mindazon szavazóit, akik ko­ruk évszámát neki úgy mondták be, mint a szavazó lajstromban van, egyszerűen visszautasította. A halottak ellenben a temetőből mind hazajöttek, hogy Kiss Pistára szavazzanak.­­Az elnökök a 48-as bizalmiak tiltakozása ellenére a ha­lottak szavazatait is mind Kiss Pista részére elfogadták. Mindezek dacára dr. Horváth Zol­tán pártja még este 10 órakor is 60—70 szavazattal vezetett. A belügyminisztérium és Pest me­gye főispánja telefonon minden fél­órában érdeklődött. Mint hallottuk, a kortes polgármestert meg is kor­holták. Ugyanis a kortes polgár­­mester a választások előtt felfelé azt jelentette, hogy Kiskunfélegyházán Kiss Pista annyira népszerű, hogy dr. Horváth Zoltánt egyszerűen le­fogja hengerelni.­­De ezenfelül a kortes polgármes­ter és társai elkövették azt a hibát is, hogy úgy este 11 óra körül a le­adott szavazatokat összeszámlálták s hibás összeadás folytán dr. Hor­váth Zoltán szavazatainak összeadá­sánál százzal kevesebbet vettek s igy megállapították, hogy Kiss Pista vezet. Ezt az eredményt a főispánnak és a belügyminiszternek is megtele­fonálták is, egyidejűleg a szavazat­szedő küldöttségi elnököknek kiadták hogy a szavazást zárják le. Ekkor történt, hogy Szluka Ferenc tanító, aki az V. szavazókörzetben volt el­nök, az intézkedő levelet kézhez vé­ve, a szavazást arra való tekintet nélkül, hogy még dr. Horváth Zol­tánnak 100—120 szavazója bebo­csátásra várt, egyszerűen lezárta. A 48-as bizalmiak cselekedetének tör­vénytelen voltára hiába figyelmeztet­ték, kijelentette, hogy neki semmi baja sem lehet, mert ő felsőbb uta­sításra cselekszik. Nem sokára azonban a hibás ösz­­szeadásra rájöttek, s akkor a felfelé küldött jelentéseket vissza kellett szivni s egyben kiadták a parancsot, hogy a főgymnasiumban és a Szent János téri iskolában lévő szavazáso­kat mindaddig nem szabad lezárni, amig az úgynevezett „link“ szava­zatokkal Kiss Pista a többséget el nem éri. Hát így is történt. Éjfél után egy órakor Kiss Pista szavazatainak többsége a 73-at mond és :-J­ó hetvenháromat elértr U j­ó, a kapcabetyárok is r egyik szavazó ke csikáztattak, az rasztást az öss­zezárták. Amig ez a­z a 48-as Körb­ziiczy és K Kossuth p ezer­et­b az eredm hangzott d­zésétől. CSONKAMAGYARORSZÁG 1931 julius 5

Next