Csonkamagyarország, 1932. július-november (12. évfolyam, 27-47. szám)

1932-07-01 / 27. szám

. László Imre erre megjegyezte, hogy Némedi V. Imre nagyon jól tudta, hogy ő kömives, mert Néme­di V. Imre neki tulajdonképen szak­társa, mivel a vasúthoz való kerülé­se előtt ő is kömüvessegéd volt. Ezután azok a tanúk következtek, akik a szavazás alkalmával Némedi V. Imre elnöklete mellett hivatalos szerepet töltöttek be. Dr. Mihálovits Alajos ügyvéd, Gál Andor, Griffaton Péter és Szabó Károly. Valamennyien elmondották, hogy Némedi V. Imre önkényeskedett, erő­szakoskodott. Hiába kérték, figyel­­elmeztették a törvényre, ő hajthatat­lan maradt. A szavazókkal nyersen bánt, aki a jogához erélyesen ra­gaszkodott, azt durván elutasította, sőt rendőrrel vezetette ki. Minden egyes alkalommal, amikor a szava­zókat a kipipázás jogcímén utasítot­ta el, kérték, hogy a rovatos ívben ellenőrizze, várjon az illető szavazott-e vagy sem, azt kereken megtagadta. Folyton kivezetéssel fenyegetődzött. Az ínségesekről nem volt hivatalos lista. Egy papírlapra voltak nevek írva s arról olvasta le azokat, akik­nek szavazatát elutasítani akarta. A szavazók már d. u. 2 óra körül el­fogytak, igen gyéren szállingóztak. Hiába kérték, hogy zárja le a sza­vazást. Vagy a teremben ült és a választók névjegyzékét azzal, hogy ez is, ez is szavazott, kipipálgatta, vagy órák hosszáig a termet elhagy­ta s kint sétálgatott. Kimenése előtt Jambrik helyettes elnöknek meghagy­ta, hogy senkinek a szavazatát el ne fogadja. Majd dr. Tóth József pol­gármesterrel a le nem szavazottak neveit kijegyezték és a névsort dr. Tóth József elvitte. Ezután csupa ha­mis szavazat jött. Ezen tanuk is a szavazókkal szem­beni eljárásra nézve szintén kihallgat­tattak s ezek is úgy vallottak, mint amazok. Szabó Károly, aki Némedi V. Im­rével baráti viszonyban volt, többek között ezt vallotta: Amikor este Némedi V. Imre erő­szakoskodását nézni már nem tud­tam, félrehívtam és kértem, figyel­meztettem, hogy tartsa meg a tör­vényt. Némedi V. Imre ekkor azt mondta: Most nincs törvényi­s a törvény. Erre nagyot köptem és ott hagytam. Gál Andor elmondotta, hogy Né­medi V. Imrét legalább 50-szer fi­gyelmeztette, hogy esküt tett, pol­gártársai jogát ne vegye el, neki sem tetszene, ha vele így cseleked­nének. Nézze meg a rovatos íveket. Némedi V. Imre szembesíttetvén, ezt tagadta. Azt mondta, hogy „Goldstein úr azaz pardon Gál úr rám haragszik!“ Gál Andor erre így válaszolt: nem baj! Csak mondja, hogy Gold­stein ! becsületes név az is! Dr. Horváth Zoltán becsatolt 5-6 drb. szavazó igazolványt, amit a szavazatuktól megfosztott tanuk Né­medi V. Imrének hiába mutattak fel és amelyeknek hátlapján pedig dr. Kárpáti Károly választási elnök iga­zolása is rajta van. Ezek után a vádbeszédre és aztán az ítéletre került volna az ügy, ami­kor az ügyész azt kérdezte a vádlot­tól, hogy ő nem akar-e tanukat ki­­hallgatattni. Természetesen, hogy akart. Erre az ügyész indítványozta, hogy a bejelentett tanúk kihallgatá­sa és Némedi V. Imre ellen ugyan­ilyen bűncselekmény miatt pótma­­gánvádra folyó üggyel egyesítés cél­jából a tárgyalás elnapoltassék. A bíróság az ügyészi indítvány szerint hatá­rozott, tárgyalást elna­* * * Itt jegyezzük meg, hogy Némedi V. Imre a főtárgyalás megkezdéséig dr. Rengyel János ügyvédet védője­­ként várta. Úgy tudta, hogy Kiss István az ő védelmére dr. Rengyel János ügyvédet felkérte. A hír sze­­rint a felkérés meg is történt. De mivel dr. Rengyel János a honorá­riumnak előre való lefizetését kérte, a megbízás és a védelem elmaradt. Úgy látszik, hogy Kiss Istvánnak most már Némedi V. Imre személye nem fontos. CSONKAMAGYARORSZÁG posta. Tanító választás Az elmúlt kedden a rom. kath­. elemi népiskolák iskolaszékének na­pirendjén a költségvetés tárgyalása és egy tanítói állás betöltése szere­pelt. Az iskolaszék tagjai az ülésen teljes számmal megjelentek. Nem a költségvetés izgatta az iskolaszék tagjait, hanem a tanító választás. A tanító választásnak különös ér­dekességet és fontosságot az adott, hogy ott tulajdonképen Kiss István és Kovács Dezső erejének az össze­méréséről volt szó. Kovács Dezső az iskolaszék tagjait arra kérte, hogy fiát ifj. Kovács Dezsőt válasszák meg; ezzel szemben Kiss István minden erejét megfeszítette, hogy Lukács Mariskát válasszák meg, aki­nek édesapja Lukács József nyug. csendőrőrmester most már az egész városban egyedüli híve Kiss István­nak. A napirend szerint az első tárgy a költségvetés volt. Alig kezdték meg a költségvetés tárgyalását, ami­kor Kiss István így szólott: Hagyjuk későbbre a költségvetést, most tanítót akarunk választani! Az iskolaszéki ülést vezető Zámbó Dezső elnök ezen felszólításnak en­gedett, a költségvetés tárgyalását félbaszakította és elrendelte a tanítói állásra való titkos szavazást. Az egész szavazás nagy izgalom­mal folyt le, de azért az eredmény­­pontos megállapítása, amely a sza­vazó céduláknak majdnem egyforma sorakozása mellett ment végbe, az izgalmat pattanásig feszítette. Végre az urnából elfogyott min­den cédula s az elnök kihirdette az eredményt, amely szerint ifj. Kovács Dezső 24, Lukács Mariska 22 sza­vazatot kapott. f JKovács Dezső pártja az eredményt kitörő lelkesedéssel fogadta, ezzel szemben Kiss István elsápadt, vette a kalapját és eltávozott. Az iskolaszék teljesen Kiss István pártjából került ki s igy a választás eredményéből láthatja, hogy őt már a saját pártja is elejtette. Ezenfelül ezen választáshoz még az a megjegyzésünk is volna, hogy a város képviselőjének inkább az adózó polgárokat érintő költségve­téssel, mint tanítók választásával és kibuktatásával kellene foglalkoznia. Iskolaadó Kiskunfélegyházán az iskolák fenn­tartására szükséges személyi és do­logi kiadásokat magában foglaló költségvetést nem a város képviselő­­testülete, hanem az iskolaszék készíti. A költségvetés úgy készül, hogy a város az iskolaszékkel közli azt az adóalapot, amelynek alapján az is­kolai pótadót meg lehet állapítani s az iskolaszék ennek alapján állapít­ja meg, hogy az iskolai pótadó hány százalékos legyen. Ezen ügyben, hogy az iskolaszék mennyire nem törődik az adózók nehéz helyzetével, álljon itt a követ­kező felebbezés: „Tek M. Kir. Adóhivatal! Alulrott kisházi lakosok sérelmez­zük a r. kath. iskolaszék által 43 %­­ról 45 'Va-ra felemelt iskolaszéki adót, mely adóemelésre a r. kath. iskola­széknek sem alapja, sem jogcíme nem volt és ez a 2 %-os adóeme­lés pedig a mai súlyos gazdasági helyzetben különösen sújt mindnyá­junkat. Ugyanis az 1932. évi iskola­széki adóalap 343,349 P 30 fillér a kivető közegek szerint; tévedésből az első közlés alkalmával 318,349 P 30 fillér iskolaszéki adóalap közöl­­tetett az iskolaszékkel és az iskola­szék ez alapon vetette ki a sérelme­zett 45 %-os leendő iskolaadót. A kivető közegek hamarosan tudatták az iskolaszékkel, hogy nem 318.000, hanem 343.000 P az iskolaszéki adó alapja; azonban az iskolaadót kivető iskolaszék ezen hivatalos közlés után is tehát 343 ezer P-s alap mellett is felemelt 45 %-os adókive­tés mellett rótta ki a leendő iskola­széki adót; ilyen címen 11,250 P- vel szedne be tőlünk adófizetőktől a kelleténél többlet adót akkor, mikor mi ezt a 43 %-os iskolaadót is el­viselhetetlennek tartjuk. Kisháza r. kath. lakossága sérelmezi ezt az el­járást és tisztelettel kéri a m. kir. Adóhivatalt, hogy az iskolaszék ál­tal kivetett 45 %-os iskolaadót hi­vatalból 43 %-osra szállítsa le és ezen tárgyban hozott véghatározatá­ról minket alulírottakat határozatilag 1932 júliusi értesíteni kegyeskedjék. Kisházán, 1932 junius hó 21. Kiváló tisztelettel Veréb Mihály és társai“ Kiváncsiak vagyunk, a felebbezési hatóság ehhez a felebbezéshez mit szól? Egyúttal azt is megállapítjuk, hogy a mai helyzet, tarthatatlan. Az iskolaszék az adófizetők zsebeiben a képvislőtestület beleszólása nélkül kotorázhat. ÍRÁS Rovatvezető: Dobák Sándor A nyár. Eljött a nyár, az áldások, a gyü­mölcsök, az aratások nyara. A ter­mékeny rögökben beteljesülnek az ígéretek, munkái más kívánságok. A zengő délibáb valóságos kincsek fö­lé emel palotákat, márványoszlopo­kat. A búzamezőkön susog a sárga kalász. És a sárga kalászok meghajt­ják aranycirókás fejüket és vándor­útra indulnak. El a pipacsos, kék búzavirágos táblákról, el a bodor felhők alól, el a fehér abroszos és fehér abrosztalan asztalokra. És a sok piros szemből foszlósbély minden­napi kenyér lesz. Néhol ezüst tálra szeletelve, néhol szeget­enül, ahol a búzatáblák munkája „Hálát adok“-kal osztja szét. És az uj kenyér felkerül az Úr asz­talára is. A Teremtő áldásából Te­­remtőszenteste fehér ostya válik. An­gyalok Eledele. Búza, istenáldotta rögök búzája mindenütt. A fák is meghozzák gyümölcsü­ket a tavaszi nászok után. Keresztül­libeg az Áldás Lelke a koronákon és a színes szirmokból előtör a ter­més. A mező füveihez, a mező virágai­hoz is bekopog a nyár. És magocs­­kák nőnek, a jövő érések ígéretei. A Teremtő Lelke a nyár. Azé a Teremtőé, aki az idők kezdetén ki­gondolta és létrehozta a Mindent. Azé a Teremtőé, aki az idők kezde­te óta egyszer sem szűnt meg vi­gyázni a Rendre. Azé a Teremtőé, aki az idők­­­ezdete óta magot nevel az útszéli füveknek, amit eltaposnak és lelegel a nyár. Azé a Teremtőé, aki megtéríti a búzamezők asztalát és étket ad a mezők munkásainak. Szeretem a nyarat, mert a bősé­ges, a soha el nem fogyó, mindig te­remtő Isten munkája újul meg a magérésben és a gyümölcshozásban. A nyár a Teremtő Isten évszaka. - M. J. -Gyermektorna tanfolyam június 20-tól kezdődőleg a strandfürdőn. A tanfolyamot heti 4 órában négy hétig tartja Zubek Mihály tanár. Tandíj 4 P. A tanfolyamon részt­vevők és a kísérők fürdési díja az órák után 10 fillér. Jelentkezés 20-án reggel 8 órakor a strandfürdőn.

Next