A Csonkamagyarország, 1934. július-december (2. évfolyam, 26-53. szám)

1934-07-01 / 26. szám

1934. július 1. A CSONKAMAGYARORSZÁG érkező idegenek tömegét és a velük tartó félegyháziakat. Délután 8 órakor zenés fel­vonulás lesz a tanítóképzőtől a városi parkba. A felvonuláson 100 eredeti kun ruhába öltö­zött leány és legény, 50 magyar ruhás leány és legény és 50 Szent Imre ruhás lány, to­vábbá leventék és cserkészek vesznek részt. A felvonulásról minden valószínűség szerint filmfelvétel is készül. Délután fél 4 órakor kezdődik a rég nem látott nagy ünnepély a városi parkban. A népünnepélyről rádióköz­­vetítés is lesz és a közönség különböző tréfás játékokon kívül eredeti félegyházi éne­kekben, magyar táncokban, rövid bohózatokban zenés tornagyakorlatokban és művészi tánc­számokban gyönyörködhetik egész estig, ami­kor is szüreti mulatság, kivilágítás és tűzi­játék fejezi be a „Félegyházi naplót. Városi gőzfürdő és szálloda Szegény az ember, szegény a szóra­kozása is. Talán nem is helyes, hogy szóra­kozás szót használtam. Hiszen az nem is szórakozás, ha egész napi robot után a fő utcán egyszer-kétszer végig megyek, majd pedig a városi gőzfürdő körül sétálgatok. A gőzfürdő környéke, de különösen az előtte elterülő rész nagyon szép. Ha sétáim közben ott hébe-hóba valamelyik padra le­telepszem, csekély fantáziával is néha úgy érzem, mintha nem is Kiskunfélegyházán, hanem Budapestnek valamelyik parkjában üldögélnék. A gőzfürdő épületet hosszasan elnéze­getem. Gyönyörködök benne. Szép a formája Kecsesek a vonalai. A jobbról-balral mellette felsorakozó jegenye nyárfák olyanná teszik, mintha rengeteg erdő szélén épült főúri kas­tély volna. Nem az enyém és mégis büszke vagyok reá. Érzem, ha valaki leszólná, talán hajba­­kapnék vele. * * * Vájjon a város vezetősége szintén így érez-e? Nem hiszem. Bár erről az illetékesek­kel még nem beszéltem. Dr. Tóth József polgármesterről bizo­nyosan tudom, hogy a gőzfürdő épületéért nem rajong. Hiszen ő volt az, aki egyik képviselőtestületi gyűlésen azt mondotta, hogy mindenáron el kell adni, mert folyton süllyed. No de hála az Istennek, még nem süly­­lyedt el ! Kis Istvánunk idevonatkozó érzelmeit pedig egyáltalán nincs szerencsém ismerni. Hacsak nagyfokú szépérzéke nem biztosíték «■ átnézve, hogy az neki is csak tetszhet. Hiszen ő minden szépet szeret. S ha lehet magának meg is szerzi. Hát az nem szép, ha valaki kincstári főtanácsos lesz? Dehogynem! Mivel tehát szép, hát Kis Istvánunk azt magának meg is szerezte. Innen gondolom, hogy akinek a kincs­tári főtanácsosság szép, annak a gőzfürdő épülete is szép. De Kis Istvánunk nagyfokú szépérzékét más is bizonyítja. No mi? Hát az, hogy egy darabig mint közhi­­vatalnok csak a kiskunfélegyházi csúnya kis lakbért kapta. Mivel pedig ő mindenben a szépet szereti, már régebben kieszközölte, hogy a budapesti szép nagy lakbért adják neki. Ilyen körülmények között, ha dr. Tóth József polgármester a gőzfürdő épületétől undorkodik is, bár abban már igen sok kel­lemes órát és percet töltött, Kis Istvánunk­nak kellene avval törődni. Kis Istvánunk nemcsak nagyfokú szép­érzéke miatt, de azért is törődhetne, mert az általa kimélyített olasz-magyar barátság me­legebbé válta esetén az idejövő olasz testvé­reket bizonyosan oda fogja elszállásolni. * * * Ezek után rá is térek arra, amiért ez a cikk megíródott. Én tudom, de tudja-e dr. Tóth József polgármester és Kis Istvánunk, hogy az épü­let kívül-belül karbantartásra szorul ? 1928 augusztus elseje óta, tehát 6 év óta a gőzfürdő már üzemben van, de arra kívülről még egy kanál maltert sem tettek rá. A konyha feletti tetőt pedig már évekkel ez­előtt ki kellett volna javítani. Belülről is a csöveket, fűtőtesteket, aj­tókat, ablakokat, falakat mind át kellene festeni. Olyasmire is emlékszem, hogy a kép­viselőtestület a gőzfürdő szerkezetének szak­értő által való megvizsgálását is elrendelte. Semmi sem történik. A gőzfürdő épü­lete, városunk egyik büszkesége, kívül-belül karbantartási javításra szorul. Vidéki minden részéből tömegesen fognak a vendé­gek itt megjelenni. Mutassuk be a mi sajátos művészi, kiskun-öltözetünket, a mi szép pár­tás magyar ruháinkat, a­hogy a magyar mindig híres lovasnemzet volt, vonuljon fel a szép lovas-bandérium, énekeljen és táncol­jon a fiatalság tipikus alföldi kan­nótákat és mutassa meg a hamisítatlan tiszta magyar táncot. Ezen terv megvalósulása a nap egy csillogó, fényes pontja lenne. A lelkes veze­tők, akik a nyári szünetüket is szívesen ál­dozzák a város érdekében, már jelentkeztek. Hiányoznak azonban még a lelkes tagok, akiknek jelentkezését szeretettel várjuk. ke­resse és találja meg egymást a fiatalság és hathatós közreműködésével igyekezzen a nap­nak felejthetetlen szépséget adni. A részletes megbeszélés a jelentkezések után lenne, miért is ismételten felkérjük a város összes fiatalságát, — nem soroljuk fel a különféle ifjúsági egyesületeket — de hí­vunk mindenkit, aki a városát szereti és annak érdekében áldozatra is kész. A találkozás a jelentkezés felvételére az ó-templom téri „Szent Imre“ iskolában lenne, ahol a Kath, Gazdasegérty és Gazda­leány Egylet gyűléseit tartja, július 1-én, va­sárnap délelőtt fél 12 órakor. Mindenkit sze­retettel fogad és vár a Vezetőség, fülét, hogy fizessen a rosszul termő földért többett, mert ő nem tehet róla, ha nincs a gabonának meg a jószágnak ára! Az áren­dás ezért mérges és ezért veri meg Jancsit, ha nincs is egyébb dologból kifolyólag erre oka­ Ez a szegény kis magyar gyerek tehát, aki itt áll ing nélkül, bokáig érő toprongyos kabátban és felnőtt embertől elöröklött ócska nagyszélű kalapban a szegedi országút szé­lében, ez lakas meg mindenért, ami rosszat, bajt és szenvedést ránk zúdított a háború. Nem is tudja, hogy mi az a háború, ami őket szerencsétlenné tette. Az ő élete tulaj­donképen nem is élet. Testvérek, apa és anya nélkül folyvást a tehenek, disznók és birkák nyomában kilenc esztendős korban, mély repedésektől elcsúfított fekete kézzel és lábbal! Szegény kis Jancsi és nyolc testvérének szomorú élete nem nagyon igazolta azokat, akik tűzön-vizen keresztül a sok gyereket követelik minden háznál. Nem, mert vagy a gyerekeket világra hozó anyák követnek el nagy bűnt a szegény kis Jancsik ellen, akiket meggondolatlanul világra hoznak, vagy pedig és talán csakis azok, akik a kilenc éves pásztorgyerekeken akarják behajtani a háború temérdek kárának minden törlesztését. Felhívás a „Fálusyházi nap“-pal kapcsolatban Az előkészítő bizottság felkéri a város fiatalságát társadalmi különbség nélkül, hogy Kiskunfélegyháza érdekében megrendezendő napnak, — mely kell hogy meghozza az eredményét úgy a gazdának, mint az iparos­nak és kereskedőnek egyaránt — legyen tá­mogató, segítő munkatársa. Az anyagi oldala mellett a lelki motí­vumok is kell hogy domináljanak e napon, a kiskunság népe fordítsa maga felé az or­szág figyelmét, mert ezen a napon hazánk Lapunk ajomdása olcsón és ízléses kivitelben készít el mindennemű nyomtatvény­t Cserkész tábortűz A 177. számú Mikes cserkészcsapat július elsején este fél 9 órakor a városi parkban tüzijátékos tábortüzet rendez. Az ünnepélyes fogadalomtétel után, amely Mihálkó Béla két, U. v. elnök jelen­létében fog lefolyni — változatos műsor kö­vetkezik. Komoly (László András) és víg (Takács Mihály) szavak­­. Énekek — karban és szóló­ban (Hatvani Sándor), tréfás jelenetek (Hor­váth Csaba, Galló Géza, László András, Móczár és a Tóth fiúk stb.) Érdekes tornamutatványok, világító bu­zogánygyakorlatok, láncok, melyek betanítá­sában Tóth László és Zákonyi Zoltán őrs­vezetők fáradoztak. A műsor keretében hallani fogunk tá­rogatót is (Szirák Ferenc dr.), föl fog lépni továbbá a cserkészcsapat vocalquartettje (Horváth, Móczár László, Tóth) és közkívá­natra meglátogatják a tábortüzet Göre Gábor bíró úrék is. Ezenkívül tréfás boxmeccs (Tóth L , Borda Jenő), tűzfutás, csatakiáltások stb. szerepelnek a műsoron, melyet nagyszabású tűzijáték zár be. Az egyes számok hangerejét megafon fogja növelni, a világítást pedig hatalmas máglya szolgáltatja. Kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy minél nagyobb számban keresse fel a tábor­tüzet, amelynek a bevételét szegénysorsú cserkészeink táborozási költségeinek előterem­tésére fordítjuk. Műsormegváltás 30, gyerekeknek 10 f. 3 'eördögh gyula villanyerőre berendezett késes- és műköszörűs műhelye Elvállalom: kések, ollók, beretvák, haj­vágógépek, hósörlők stb. élesítését és javítását szakszerűen, felelősség mellett. Kérem a n­­ép­közönség szives támogatását. ANDRÁSSY UCCA 15. SZÁMI |_______________—............................. ................................ ■■■'■n— ...................... ■

Next