A Csonkamagyarország, 1934. július-december (2. évfolyam, 26-53. szám)
1934-07-01 / 26. szám
1934. július 1. A CSONKAMAGYARORSZÁG érkező idegenek tömegét és a velük tartó félegyháziakat. Délután 8 órakor zenés felvonulás lesz a tanítóképzőtől a városi parkba. A felvonuláson 100 eredeti kun ruhába öltözött leány és legény, 50 magyar ruhás leány és legény és 50 Szent Imre ruhás lány, továbbá leventék és cserkészek vesznek részt. A felvonulásról minden valószínűség szerint filmfelvétel is készül. Délután fél 4 órakor kezdődik a rég nem látott nagy ünnepély a városi parkban. A népünnepélyről rádióközvetítés is lesz és a közönség különböző tréfás játékokon kívül eredeti félegyházi énekekben, magyar táncokban, rövid bohózatokban zenés tornagyakorlatokban és művészi táncszámokban gyönyörködhetik egész estig, amikor is szüreti mulatság, kivilágítás és tűzijáték fejezi be a „Félegyházi naplót. Városi gőzfürdő és szálloda Szegény az ember, szegény a szórakozása is. Talán nem is helyes, hogy szórakozás szót használtam. Hiszen az nem is szórakozás, ha egész napi robot után a fő utcán egyszer-kétszer végig megyek, majd pedig a városi gőzfürdő körül sétálgatok. A gőzfürdő környéke, de különösen az előtte elterülő rész nagyon szép. Ha sétáim közben ott hébe-hóba valamelyik padra letelepszem, csekély fantáziával is néha úgy érzem, mintha nem is Kiskunfélegyházán, hanem Budapestnek valamelyik parkjában üldögélnék. A gőzfürdő épületet hosszasan elnézegetem. Gyönyörködök benne. Szép a formája Kecsesek a vonalai. A jobbról-balral mellette felsorakozó jegenye nyárfák olyanná teszik, mintha rengeteg erdő szélén épült főúri kastély volna. Nem az enyém és mégis büszke vagyok reá. Érzem, ha valaki leszólná, talán hajbakapnék vele. * * * Vájjon a város vezetősége szintén így érez-e? Nem hiszem. Bár erről az illetékesekkel még nem beszéltem. Dr. Tóth József polgármesterről bizonyosan tudom, hogy a gőzfürdő épületéért nem rajong. Hiszen ő volt az, aki egyik képviselőtestületi gyűlésen azt mondotta, hogy mindenáron el kell adni, mert folyton süllyed. No de hála az Istennek, még nem sülylyedt el ! Kis Istvánunk idevonatkozó érzelmeit pedig egyáltalán nincs szerencsém ismerni. Hacsak nagyfokú szépérzéke nem biztosíték «■ átnézve, hogy az neki is csak tetszhet. Hiszen ő minden szépet szeret. S ha lehet magának meg is szerzi. Hát az nem szép, ha valaki kincstári főtanácsos lesz? Dehogynem! Mivel tehát szép, hát Kis Istvánunk azt magának meg is szerezte. Innen gondolom, hogy akinek a kincstári főtanácsosság szép, annak a gőzfürdő épülete is szép. De Kis Istvánunk nagyfokú szépérzékét más is bizonyítja. No mi? Hát az, hogy egy darabig mint közhivatalnok csak a kiskunfélegyházi csúnya kis lakbért kapta. Mivel pedig ő mindenben a szépet szereti, már régebben kieszközölte, hogy a budapesti szép nagy lakbért adják neki. Ilyen körülmények között, ha dr. Tóth József polgármester a gőzfürdő épületétől undorkodik is, bár abban már igen sok kellemes órát és percet töltött, Kis Istvánunknak kellene avval törődni. Kis Istvánunk nemcsak nagyfokú szépérzéke miatt, de azért is törődhetne, mert az általa kimélyített olasz-magyar barátság melegebbé válta esetén az idejövő olasz testvéreket bizonyosan oda fogja elszállásolni. * * * Ezek után rá is térek arra, amiért ez a cikk megíródott. Én tudom, de tudja-e dr. Tóth József polgármester és Kis Istvánunk, hogy az épület kívül-belül karbantartásra szorul ? 1928 augusztus elseje óta, tehát 6 év óta a gőzfürdő már üzemben van, de arra kívülről még egy kanál maltert sem tettek rá. A konyha feletti tetőt pedig már évekkel ezelőtt ki kellett volna javítani. Belülről is a csöveket, fűtőtesteket, ajtókat, ablakokat, falakat mind át kellene festeni. Olyasmire is emlékszem, hogy a képviselőtestület a gőzfürdő szerkezetének szakértő által való megvizsgálását is elrendelte. Semmi sem történik. A gőzfürdő épülete, városunk egyik büszkesége, kívül-belül karbantartási javításra szorul. Vidéki minden részéből tömegesen fognak a vendégek itt megjelenni. Mutassuk be a mi sajátos művészi, kiskun-öltözetünket, a mi szép pártás magyar ruháinkat, ahogy a magyar mindig híres lovasnemzet volt, vonuljon fel a szép lovas-bandérium, énekeljen és táncoljon a fiatalság tipikus alföldi kannótákat és mutassa meg a hamisítatlan tiszta magyar táncot. Ezen terv megvalósulása a nap egy csillogó, fényes pontja lenne. A lelkes vezetők, akik a nyári szünetüket is szívesen áldozzák a város érdekében, már jelentkeztek. Hiányoznak azonban még a lelkes tagok, akiknek jelentkezését szeretettel várjuk. keresse és találja meg egymást a fiatalság és hathatós közreműködésével igyekezzen a napnak felejthetetlen szépséget adni. A részletes megbeszélés a jelentkezések után lenne, miért is ismételten felkérjük a város összes fiatalságát, — nem soroljuk fel a különféle ifjúsági egyesületeket — de hívunk mindenkit, aki a városát szereti és annak érdekében áldozatra is kész. A találkozás a jelentkezés felvételére az ó-templom téri „Szent Imre“ iskolában lenne, ahol a Kath, Gazdasegérty és Gazdaleány Egylet gyűléseit tartja, július 1-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor. Mindenkit szeretettel fogad és vár a Vezetőség, fülét, hogy fizessen a rosszul termő földért többett, mert ő nem tehet róla, ha nincs a gabonának meg a jószágnak ára! Az árendás ezért mérges és ezért veri meg Jancsit, ha nincs is egyébb dologból kifolyólag erre oka Ez a szegény kis magyar gyerek tehát, aki itt áll ing nélkül, bokáig érő toprongyos kabátban és felnőtt embertől elöröklött ócska nagyszélű kalapban a szegedi országút szélében, ez lakas meg mindenért, ami rosszat, bajt és szenvedést ránk zúdított a háború. Nem is tudja, hogy mi az a háború, ami őket szerencsétlenné tette. Az ő élete tulajdonképen nem is élet. Testvérek, apa és anya nélkül folyvást a tehenek, disznók és birkák nyomában kilenc esztendős korban, mély repedésektől elcsúfított fekete kézzel és lábbal! Szegény kis Jancsi és nyolc testvérének szomorú élete nem nagyon igazolta azokat, akik tűzön-vizen keresztül a sok gyereket követelik minden háznál. Nem, mert vagy a gyerekeket világra hozó anyák követnek el nagy bűnt a szegény kis Jancsik ellen, akiket meggondolatlanul világra hoznak, vagy pedig és talán csakis azok, akik a kilenc éves pásztorgyerekeken akarják behajtani a háború temérdek kárának minden törlesztését. Felhívás a „Fálusyházi nap“-pal kapcsolatban Az előkészítő bizottság felkéri a város fiatalságát társadalmi különbség nélkül, hogy Kiskunfélegyháza érdekében megrendezendő napnak, — mely kell hogy meghozza az eredményét úgy a gazdának, mint az iparosnak és kereskedőnek egyaránt — legyen támogató, segítő munkatársa. Az anyagi oldala mellett a lelki motívumok is kell hogy domináljanak e napon, a kiskunság népe fordítsa maga felé az ország figyelmét, mert ezen a napon hazánk Lapunk ajomdása olcsón és ízléses kivitelben készít el mindennemű nyomtatvényt Cserkész tábortűz A 177. számú Mikes cserkészcsapat július elsején este fél 9 órakor a városi parkban tüzijátékos tábortüzet rendez. Az ünnepélyes fogadalomtétel után, amely Mihálkó Béla két, U. v. elnök jelenlétében fog lefolyni — változatos műsor következik. Komoly (László András) és víg (Takács Mihály) szavak. Énekek — karban és szólóban (Hatvani Sándor), tréfás jelenetek (Horváth Csaba, Galló Géza, László András, Móczár és a Tóth fiúk stb.) Érdekes tornamutatványok, világító buzogánygyakorlatok, láncok, melyek betanításában Tóth László és Zákonyi Zoltán őrsvezetők fáradoztak. A műsor keretében hallani fogunk tárogatót is (Szirák Ferenc dr.), föl fog lépni továbbá a cserkészcsapat vocalquartettje (Horváth, Móczár László, Tóth) és közkívánatra meglátogatják a tábortüzet Göre Gábor bíró úrék is. Ezenkívül tréfás boxmeccs (Tóth L , Borda Jenő), tűzfutás, csatakiáltások stb. szerepelnek a műsoron, melyet nagyszabású tűzijáték zár be. Az egyes számok hangerejét megafon fogja növelni, a világítást pedig hatalmas máglya szolgáltatja. Kérjük a nagyérdemű közönséget, hogy minél nagyobb számban keresse fel a tábortüzet, amelynek a bevételét szegénysorsú cserkészeink táborozási költségeinek előteremtésére fordítjuk. Műsormegváltás 30, gyerekeknek 10 f. 3 'eördögh gyula villanyerőre berendezett késes- és műköszörűs műhelye Elvállalom: kések, ollók, beretvák, hajvágógépek, hósörlők stb. élesítését és javítását szakszerűen, felelősség mellett. Kérem a népközönség szives támogatását. ANDRÁSSY UCCA 15. SZÁMI |_______________—............................. ................................ ■■■'■n— ...................... ■