A Csonkamagyarország, 1935. július-december (3. évfolyam, 28-54. szám)
1935-07-07 / 28. szám
2 Nyilt levél Nagyságos dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselő Úrhoz és a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának tekintetes Elnökségéhez Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyházán, 1935 március 31.-én lezajlott országgyűlési képviselőválasztást megelőzőleg Staun Elemér egységes párti képviselőjelölt ur őméltósága kíséretében én is részt vettem a Fülöpjakabon Bense Mihály vendéglőjében március 20.-án tartott kortes gyűlésen. Ezen alkalommal a nevezett jelölt érdekében én is felszólaltam, amikor is egyesek állítása szerint többek között ezeket mondottam : „Ne szavazzanak Horváth Zoltánra, mert ő is és pártja is kommunista!“ Készséggel beismerem, hogyha azt állítottam volna, úgy ezen szavaimmal a valóságnak meg nem felelő tényt állítottam volna, s miután ezen állítások ódiumát viselni nem akarom, úgy nagyságos dr. Horváth Zoltán országgyűlési képviselő Úrtól, mint a Független Kisgazdapárt helyi csoportjának tekintetes Elnökségétől ezennel nyilvánosan és ünnepélyesen bocsánatot kérek. Kiskunfélegyháza, 1935. évi junius hó 24. napján. Kiváló tisztelettel: Dr. Kalmár Gyula iően azt mondjuk, hogy ez egy ad hoc bizottság, mert ez nem bíróság, hanem bizottság. További sérelem ebben a javaslatban az, hogy a polgárságot ok nélkül, tehát fenyegető veszély nélkül a katonai bíráskodás hatásköre alá utalja. Az 1930. évi XXXIll. tc., tehát a katonai büntető törvénykönyv még külön kiemeli, hogy mikor van helye annak, hogy civil személyeket katonai bírák elé állítsanak. Ennek a törvénynek 79. §-a azt mondja, hogy polgári egyén csak háború idején állítható katonai bírák elé, olyan imminens veszélynek kell tehát lenni, hogy a fundamentális polgári jogokat félretéve, a polgárt katonai bíráskodás alá rendelhessék, ami háborút jelent. Alkotmányunknak fundamentális tétele, hogy senki bírája elől el nem vonható. (Antal István államtitkár: Törvény útján igen.) Ha elrendelik ezeket a gyakorlatokat és nincs ilyen imminens veszély, megint ott van az eshetőség, hogy egy túlbuzgó ember azt a polgári személyt a katonai bíráskodás elé rendeli és ott folytatják le ellene az eljárást, holott nincs veszély. Ezt a katonai büntető törvénykönyv sokkal nagyobb veszély esetére írja csupán elő. Ezt a rendelkezést is valahogy módosítani kell, valami időpontot, valami határt kell megjelölni, (Eckhardt Tibor: Rendszerbe kell foglalni!) valamit kell csinálni, nem szolgáltathatjuk ki a polgárság személyes szabadságát, a polgárság anyagi erejét a mindenkori kormány szeszélyének. Azért vagyunk mi itt törvényhozók, hogy óvjuk és őrizzük meg a polgári szabadságot és jogokat. Ez a törvényjavaslat egyáltalán nem alkalmas erre. Akármilyen jóindulattal, jóakarattal van a miniszterelnök úr, vagy az igen t többség, változás is történhetik. Sajnálom, hogy a miniszterelnök úr nincs itt. (Felkiáltások a jobboldalon : Itt van!) Bocsánatot kérek. miniszterelnök úr, nem láttam és csodálkoztam, amikor üresnek láttam a miniszterelnöki széket. (Zaj a jobboldalon. — vitéz Scheftsik György: Pedig alaposan be van töltve! Kérem miniszterelnök úr, önnek volt egy klaszszikus beszéde itt erről az oldalról, a második nemzetgyűlésen, —vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ott könnyebb beszélni! — Eckhardt Tibor: Most nem! Ha Scheftsik jelen van, nem könnyebb! — Derültség. — vitéz Scheftsik György: Dehogy nem!) A miniszterelnök úrnak akkor, de azóta is azt méltóztatott mondani, hogy kapacitálható; ismétlem, azt mondotta a miniszterelnök úr, hogy kapacitálható,vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök : Úgy van! Ha tehát erről az oldalról csupa jóindulatot és jóakaratot lát, tehát semmi olyant, ami a törvényjavaslat lényegét érintené, vagy azt elgáncsolni akarná, akkor nem tudom megérteni, miért nem marad következetes ehhez a kijelentéséhez és miért nem engedi magát kapacitálni ? (v. Gömbös Gyula miniszterelnök: A bizottságban kapacitálható voltam! A közhangulat nincs előkészítve ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztésére. Miniszterelnök úr, mióta ez a törvényjavaslat itt van, tessék elhinni, odakint az életben azt mondják, — ezt nem tendenciával említem — ki fog megint ezen keresni? Miféle üzlet lesz ezen ? Ki fogja azokat a gázmaszkokat szállítani?Egy hang a jobboldalon : Valakinek csak kell csinálni! A magyar ipar fogja csinálni! Miféle újabb adminisztrációs hivatalokat kell kreálni, mivel kell az adózó polgárokat e miatt megint megróni? Ezzel szemben az adózó publikum, a polgárság sötétségben van. Ezt a sötétséget megint el kell oszlatni. Az nem helyes törvényhozás, hogy azt mondjuk, egyedül a cél a fontos, mert ez maccinavellista felfogás. Magyarországon eddig a törvényeket úgy alkották, hogy azok a szokásban már előbb kialakultak. Amikor én még annak ... (Nagy zaj a középen. — Egy hang a középen: Miért nem akarják ? — Eckhardt Tibor: Akarjuk, ebben egyek vagyunk! De hogy a jóhiszeműséget ne feltételezzék rólunk, ezt kikérjük magunknak! — Zaj a középen és a balközépen.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Horváth Zoltán: Tessék mindenkiről feltételezni a jóhiszeműséget, mert ha rosszhiszeműséget tételeznek fel rólunk, akkor hiába hangsúlyozzuk, hogy érdemben egyek vagyunk miért vágják mindig azt a szemünkbe, hogy ez igenis nemzetvédelem. Mi ezt szintén nagyon jól tudjuk és tisztában vagyunk vele. (v. Scheftsik György: Meg vagyunk győződve róla!) Akkor ne tessék ilyet imputálni nekünk. Akarjuk, de tökéletesen akarjuk. (v. Scheftsik György közbeszól. — Zaj.) Elnök: vitéz Scheftsik György képviselő urat kérem, ne méltóztassék közbeszólni. Horváth Zoltán: Közmegelégedésre akarjuk a kérdést megoldani. (r. Scheftsik György: Mi is akarjuk! De méltóztassanak megengedni, az országban mögöttünk is csak állanak valakik, tehát a mi szavunknak is van súlya, és ha van, akkor méltóztassanak annyi tisztelettel viseltetni véleményünkkel szemben, ha nyíltan kimondjuk, hogy egyek vagyunk a nemzetvédelemben, akkor nincs köztünk, szocialista képviselőtársaink között sem olyan, aki azt ne akarná. (v. Scheftsik György: Ezt nem mondjuk! — Eckhardt Tibor: Egyebet sem tesznek!) Mindazokhoz, amiket itt felhoztam, még csak annyit vagyok bátor hozzátenni, hogy ezt a javaslatot és ennek a javaslatnak a közhangulatát elő kellett volna készíteni. Előbbi szavaimba belevágott képviselőtársam és nem fejtettem ki azt a gondolatomat, hogy azt a törvényhozási és törvényalkotási metódust, amely csak a célt nézi, nem tartom, alkalmasnak. Hiszen idegen országra ráillő ideákat és gondolatokat, ha a cél jó, lehet így megalkotni parancs módjára, alkotmányosan érző országokban azonban a törvények a népből születnek és csak amikor már a köztudatban, a közhangulatban megvan egy eszme, akkor igyekszik azt a törvényhozó paragrafusokba foglalni (Eckhardt Tibor: A közvélemény teremti a törvényt! — Zaj. — Halljuk ! Halljuk!) és akkor az a törvény népszerű. (Eckhardt Tibor: Ennek is népszerű törvénynek kellene lenni! De ilyen törvényt, amellyel eddig az országban egyáltalán nem foglalkoztak, amellyel a sajtó is csak háromnégy napja foglalkozik, amelyet a nép egyáltalában nem emésztett meg, nem lehet nekünk olyan módon beadni, — akik valakiket mégis csak képviselünk — hogy ezt változatlanul fogadjuk el és ne igyekezzünk a mi táborunk szempontjából is elfogadhatóvá tenni. A mi felszólalásunk célja tehát csak a törvényjavaslat elfogadhatóvá tételének elérése. Ehhez a törvényjavaslathoz előbb propaganda kellett volna. Itt van, miniszterelnök úr a leventeintézmény. Ez is nagyon népszerűtlen volt, ma azonban már nem mondom, hogy népszerűtlen, mert lassanként belement a köztudatba. Ez is egy terrénume- A CSONKAMAGYARORSZÁG 1935. Julius 7 Akar látni? Jöjjön el majd szerdán, vagy csütörtökön, július 10., vagy 11.-én a moziba. Addig is mindenkit csókolok. Shipley Tesmule 5 éves baby ház, ahol a légitámadás elleni védekezést, mint stúdiumot be lehetne vezetni. Itt vannak azután az iskolák is. (Zaj.) Nem tehetek róla, képviselőtársam, én mondottam felszólalásom elején, hogy polgári szempontból beszélek. Ezek az aggodalmaim, azt hiszem tiszteletreméltóak és éppen azért kérem a miniszterelnök urat, hogy ne vegye a mi pártunk felfogását obstrukciónak, hanem vegye ezt az aggodalmaskodó, öntudatos polgár szavának és kijelentéseihez képest engedje magát kapacitálni és ha ezek, önök szerint aprócseprő, de polgári szempontból és az alkotmány szempontjából lényeges dolgok honoráltatnak, örömmel fogjuk megszavazni. Azt hiszem, hogy magyar miniszterelnök még soha olyan sikert nem ért el, mint a miniszterelnök úr elér akkor, ha ezeket honorálja, mert akkor ezt a törvényjavaslatot az egész Ház, a jobboldaltól egészen a szélsőbaloldalig egyhangúlag elfogadja. Miután azonban ebben a törvényjavaslatban nem látom ezeket az aggodalmakat elosztva és nem látom a miniszterelnök úr ebbeli szándékát sem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt a törvényjavaslatot így elfogadjam. (Helyeslés a balközépen) Az Ipartestület jubiláns díszközgyűlése Nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében, az Ipartestület tagjainak csaknem teljes számú részvételével tartotta meg június 30.-án, vasárnap délben 50 éves fennállásának emlékére díszközgyűlését az Ipartestület. Tóth Béla elnök megnyitójában megemlékezve a félegyházi iparosság eme fontos dátumáról, örömének adott kifejezést afölött, hogy a budapesti országos iparosszervezetek vezetői és számos szomszédos város ipartestületének küldöttségein kivül a helyi társadalom vezetői, az összes hatóságok, egyesületek, intézmények és iskolák képviselői is megjelentek az iparosság szép ünnepén, mely tényben az ipari munka megbecsülését látja s ezért hálás köszönetet mond. Utána Dobsa László dr., az Ipartestületek Országos Központjának igazgatója adta át gondolatokban gazdag, nagyhatású beszéd kíséretében az Országos Iparos Kongresszus által adományozott elismerő díszokleveleket Soós Mihály asztalos, Szondi Ferenc kalapos és Magyar István idős iparosmestereknek, akik az ipari pályán félszázadon át voltak érdemes és hasznos polgárai a hazának. Soós Imre ipartestületi jegyző rövid összefoglalásban az ipartestület 50 éves történetét ismertette, megállapítván, hogy virágzó, boldog népű nagy Magyarországon ringott az ipartestület bölcsője és megcsonkított, nehéz szenvedésektől sújtott szegény földön üli meg most 50 éves jubileumát. . . Fanatikus hittel hiszi azonban, — úgymond — minden magyarral együtt az iparosság is, hogy az igazságnak fel kell támadnia s következő jubileumát újra széleshatárú boldog Nagymagyarországon fogja ünnepelni az Ipartestület. Dr. Tóth József polgármester a város vezetősége és polgársága nevében fejezte ki Bártffa fürdő Vasas vizek — Mórfürdők Modern inhaltórium — Hideg -a- vizű strandfürdő -o-A főszezon folyamán elsőrendű ellátás, lakás, gyógyfürdő, kurtaxa, orvosi vizit, kiszolgálás stb. 10 napra Kc4800,20 napra Kc900'. 50% vasúti kedvezmény Kérjen illusztrált projektust ERDŐS JÓZSEF HIRDETÉSI IRODÁJÁTÓL 80DAPEST3 VI.,Teréz-körút 35., vagy Bardejitt Xupeie, S.aireastM