A Csonkamagyarország, 1939. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1939-01-01 / 1. szám

­­ nak, ellenben az alföldi részen a szőlőterü­letek a 7. rovatban az „immunis homoktalaj szőlő“ talajhoz, esetleg a 8. rovatba jelölt „szőlőművelésre kiválóan alkalmas“ egyéb homoktalajt­ szőlő tartoznak és csak kivéte­lesen a 9. rovatban megjelölt „síkfekvésű kö­tött talajú szőlő“ talajhoz. A szőlőtalajnak a megfelelő rovatba való bejegyzése nemcsak azért fontos, mert a helytelenül történt be­jegyzés pénzbüntetést von maga után, hanem azért, mert a hivatkozott törvény 23. §-ának 7. bekezdése alapján felújítási tilalom alá esnek, illetve a törvény 25. §-a értelmében borértékesítési járulék fizetésére lesznek köte­lezve a 9. rovatba tartozó szőlőterületek. A kérdő­ívvel egyidőben kötelesek a hivatkozott rendelet 77. §-a 1. bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni az illetékes köz­ségi (városi) elöljáróságnál azok a szőlőbir­tokosok, kiknek közvetlenül termő (direkt­­termő) amerikai fajtákkal betelepített szőlő­­területük van. A bejelentésben fel kell tüntetni az ilyen szőlőfajtákkal betelepített szőlőjének nagyságát, annak a dűlőnek a nevét és telek­könyvi helyrajzi számát, amelyekben a köz­vetlenül termő amerikai fajtákkal telepített szőlő fekszik. Bejelentési kötelezettség alá esnek azok a közvetlenül termő amerikai szőlőtőkék is, amelyek nem összefüggően, hanem elszórtan vannak európai (hazai) faj­tájú szőlők közé telepítve. Ez utóbbi esetben az ingatlan területének megjelölése helyett a közvetlenül termő amerikai szőlőtőkék számát, vagy azoknak legalább megközelítő számát kell bejelenteni. A közvetlenül termő Othelló-fajtával be­telepített szőlőterületek nem esnek bejelentési kötelezettség alá. Azok, akik a fenti határidőben a felso­rolt (kérdő­ív), közvetlenül termő (amerikai) szőlő, bejelentéseknek nem tesznek eleget, kihágást követnek el, ami pénzbüntetéssel jár. A hivatkozott rendelet 69. §-a lehető­séget nyújt, kellő indokolás mellett mindazok­nak, akik 1929. év után engedély nélkül szőlőt telepítettek, hogy 1939. évi február hó 28-ig szabályszerűen terjesszék elő kérelmüket az engedély nélküli szőlőtelepítés utólagos en­gedélyének elnyerése iránt. Miután utólagos engedélyt a földműve­lésügyi miniszter csak azok részére adhat ki, kik a jelzett határidőig kérelmüket előterjesz­tik, ajánlatos, hogy engedély nélkül telepített szőlőjüket a kiirtás veszélyének a határidő elmulasztása miatt ne tegyék ki és mielőbb nyújtsák be a kérvényüket az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati kerületi felügyelőség­nél. A kérvénynek szabályszerű és egyöntetű előterjesztése végett célszerű a községi (vá­rosi vagy hegyközségi) elöljáróságnál s. em. 3. ajtó alatt mielőbb jelentkezni, hol a szük­séges adatokat és egyéb felvilágosítást meg­szerezhetik. A kérvények 2 pengős okmány­bélyeggel látandók el és az illetékes felügye­lőséghez megküldendők. Az utólagos szőlőtelepítési engedély iránti kérelem előterjesztése alól mentesek azok, kik 1929. év után 1000 négyszögöl területen tele­pítettek szőlőt, miután semmi szőlőjük sem volt, vagy meglevő szőlőjüket 1000 négy­szögölre egészítették ki. Kiskunfélegyháza, 1988 december 29. 2 Dr. Tarjányi polgármester h. FÉLEGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI KFT. címen, budapesti székhellyel új ba­romfi- és gyümölcskiviteli exportvállalat alakult. A cég törzstőkéje 30 ezer­­. A kft. tagjai Bölönyi József egyetemi magántanár, Horváth Sándor kiskun­félegyházi birtokos, Feitschel Béla egye­sületi igazgató, Ludvig Viktor nyugal­mazott tábornok, Tarnóczy Tivadar nyugalmazott hadbiztos-tábornok. A korlátolt felelősségű társaság ügyveze­tője Feitschel Béla lett, akinek veze­tésével, a folyamatban levő cégbejegy­zés után, az exportvállalat megkezdi működését. A CSONKAMAGYARORSZÁG 1939. január 1 Hegyközség alakuló közgyűlése Óriási érdeklődés mellett folyt le a december 27-én délelőtt 10 órára összehívott hegyközség alakuló köz­gyűlése. Dr. Táby László gazdasági ta­nácsnok, elnök az ülés megnyitása után előadta, hogy ma a hegyközség alaku­lása ügyében — a megjelentek számára való tekintet nélkül — dönteni kell. Ha a közgyűlés a hegyközséget nem alakítaná meg, úgy a hegyközség elnö­két, bíráját, húsztagú választmányát és a hegyközségi tanács kiküldöttjét, a törvény szerint, az alispán nevezi ki. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést, hogy a jelenlévő szőlőbirtokosok akar­ják-e a hegyközséget megalakítani, vagy nem. A hegyközség megalakulása mel­lett mintegy tizen, míg ellene a többi összes jelenlévők tiltakoztak. Az elnök a szavazás eredménye szerint kihirdette, hogy Kiskunfélegy­háza város szőlősgazdái a hegyközség megalakítását nem óhajtják, így az ala­kításra vonatkozó iratokat az alispán­hoz terjeszti fel. Az Országos Társadalombiztosító Inté­zet mindenhatósága előtt ma már meghajol­nak úgy a mankadók, mint a biztosítás elő­nyeit élvező munkavállalók, mert tíz esztendős tapasztalataik után rájöttek, hogy egyebet úgysem tehetnek. Éppen ezeknek tudatában kell tehát szóvá tenni azt a cseppet sem méltányos eljárást, amit az OTI egyik kerületi pénztára tanúsít a közelében fekvő 40 ezer lakosú város 900 főnyi iparosságával szemben. Olyan szívességet kértek a szóbanforgó város iparosai hivatalos szervük, az ipartes­tület útján az OTI-tól, ami egy fillérrel sem károsítaná meg az intézményt, s nem csorbí­taná a tekintélyét csupán az iparosokat men­tesítené sok felesleges időtékozló szaladgá­lástól és jelentene nekik többféle okból bizo­nyos kis előnyt. Általánosan ismert dolog, hogy az iparosok alkalmazottaikat úgy az ipartestület­nél, mint az OTI-nál záros határidőn belül kötelesek be, illetve kijelenteni változás ese­tén. Azok az ipartestületek, amelyek mint OTI megbízottak is működnek, el is végezik a kétfajta bejelentést az iparosok megelégedé­sére egy utánjárással egy füst alatt. Bajok és kellemetlenségek csak ott van­nak, ahol, mint ezen a helyen is, az OTI olyan valakire bízza az ügykezelést, aki az ipartestülettől kilométeres távolságra lakik, s az iparosoknak, vagy alkalmazottaiknak órá­kat kell eltölteni a két irányban végzett úttal, mire mindkét bejelentési kötelességet telje­sítik. Udvarias kérelem ment tehát 900 kisi­paros megbízásából az OTI említett kerületi pénztárához, hogy engedje meg az ipartestü­let hivatalának, hogy a munkakönyvek­be és kijelentésével együtt az OTI be és kijelenté­seket is eszközölhesse teljesen díjtalanul, s az így összegyűjtött lapokat naponként, vagy kétnaponként eljuttathassa a helyi megbízott­hoz. Az idő pénz, magyarázta az indokolás, a kötelező napi 8 órás munkaidőt ki kell az iparosoknak használni, de az ipartestületnek egyébként is törvényszabta kötelessége, hogy tagjait minden ügyes bajos dolgában segítse és támogassa, s ne engedje a felesleges idő­pazarlást. Az OTI kerületi pénztára azonban rö­vid uton, két mondatban elintézte ezt a 900 önálló iparost és vagy kétezer alkalmazottat érintő fontos kérdést avval, hogy nem tehet eleget a kívánságnak, mert ezt az ügyviteli szabályzat nem egedi! A paragrafus tehát nagyobb hatalom, mint egy népes város összes iparossának ér­deke. Egy alkalmazott be, vagy kijelentésével továbbra is eltölthet órákat a napi 8 órás munkaidő korában az illető város iparossága, mert valaki, aki az életet nem látja a zöld asztaltól, rosszul alkalmazta az OTI ügyviteli szabályzatában a paragrafust. BMMMMfflMBBBBi Előzékenyebb is lehetne ügyfeleivel szemben az OTI! KISKUNFÉLEGYHÁZA ÉS VIDÉKE HITELSZÖVETKEZET mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagja [Szapári utca 2. szám. - Saját ház] IGAZGATÓSÁGA mezőgazdasági KISHITELAKCIÓ keretében igen olcsó kamat és méltányos feltételek mellett folyósít kölcsönöket kisgazdák és mezőgazdasági munkások ré­szére és egyben értesíti Kiskunfélegyháza és vidéke közönségét, hogy betéteket fel­mondás nélküli visszafizetés mellett a leg­magasabb kamat mellett gyümülcsöztet. H­ÍREK ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS! Felhívjuk T. Olvasóink szives figyelmét azon körül­ményre, hogy 1939 január 1-ével új előfize­tési év nyílik. Előfizetési dij egész évre 5.5 P, félévre 2­50 P, negyedévre 230 P. Ked­vezményként minden előfizetőnknek negyed­évenként egy apróhirdetést díjmentesen köz­lünk.­­ Egyben felkérjük igen tisztelt régi előfizetőinket, hogy előfizetésüket megújítani szíveskedjenek. Tisztelettel a KIADÓHIVATAL. oooOOO ooo Boldog újévet kíván lapunk előfi­zetőinek, olvasóinak és munkatársainak a KIADÓHIVATAL. Orvosi dir. Dr. Novoszel Ferenc bel­gyógyász január 2-án megnyitja rendelőjét gróf Tisza István u. (Tábi-féle házba) Thury gyógyszertár mellett. Virilis meghatalmazások. Dr. Tarjá­nyi Iván dr. Tarjányi Bélát és Molnár Á. Imréné Novoszei Jánost bízta meg virilis jo­gának gyakorlásával. — Szabó József bor­­kereskedő, aki virilis jogon lett képviselő, választott jogáról lemondott, igy helyette, mint soron következő póttagot Szabó István kár­pitost hívták be. Adományok az elaggott iparosok segélyezésére. Az Ipartestület Bálint Károly segélyalapja javára a következő újabb ado­mányok érkeztek: Ferencsik Sándor spt. pénz­tárnok és Geller Henrik műszerész 5—5 pengő, Cipész Közszállító Csoport 4­50 pengő. Far­kas Antal csizmadiamester a segélyakcióra pedig 2 pár új fiúcsizmát adományozott. Sporthír: Kern Imre szöv. játékvezetőt II. fokú játékvezetővé léptették elő.

Next