A Csonkamagyarország, 1940. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1940-01-07 / 1. szám

. A tanyai központokban végzendő közigazgatási teendőket, ellátják egy­részt a városi közigazga­tás rendes szer­vei, másrészt az ott lakó és működő tanítók és egy új tanyai közigazgatási szerv, a pusztabíró, illetve ennek a helyettese. A rendes városi közigazgatási szer­vek által a tanyai központokban vég­zendő ténykedések a következők: Legalább negyedévenként egyszer, a polgármester által kiküldendő tiszt­viselők kötelesek a tanyaközpontokat meglátogatni és ott panasznapot tartani. Ugyanezen alkalommal az adóhivatali tisztviselő a köztartozásokat a tanya­körzeti lakosoktól beszedi és felveszi az esetleges adópanaszokat. A városi orvosok hetenként egy­szer kötelesek a tanyaközpontokba ki­szállni és ez alkalommal az igazolt szegénybetegeket ingyenesen kezelni, a védőoltásokat elvégezni, úgyszintén a körzeti leventék, hadirokkantak és iskolásgyermekek időszakos vizsgálatát eszközölni. Kimondja egyébként a sza­bályrendelet, hogy minden tanyakör­zetben egy halottkém és egy hatósági szülésznő alkalmazandó, akiknek a tanyaközpontban, vagy annak közelé­ben kell lakniok. A városi állatorvos is köteles ha­vonként egyszer kiszállni a tanyakör­zetbe és ott a hivatalos teendő ellá­tásán felül az ottani lakosok rendel­kezésére állni. A tanyakörzetekben lakó tanítók látják el a párhuzamos anyakönyvek vezetését. Ugyancsak ők látják el a járlatkezelést, felveszik az állategészség­ügyi bejelentéseket, ezekről nyilvántar­tást vezetnek, vezetik a hullajegyzéket és általában mindazon állategészség­ügyi és állattenyésztési nyilvántartáso­kat, amelyeknek vezetését a törvényes rendelkezések a községek kötelességévé teszik. A most szervezett új tanyai köz­­igazgatási szervnek, a pusztabirónak a feladatát a következőképen írja körül a szabályrendelet. A pusztabirók, aki­ket a polgármester bíz meg és ment fel, a városnak tiszteletdíjas alkalma­zottai lesznek, akik hivatali esküt is tesznek le. A pusztabiró feladata, hogy körzete lakosságának a panaszait jegy­zőkönyvbe vegye, a jegyzőkönyveket a városi hatósághoz beszolgáltassa és ezekben az ügyekben eljárjon a városi közigazgatási hatóságnál azok elinté­zése végett. Kimondja a szabályrende­let, hogy a pusztabirót a városi ható­ságok soronkívül kötelesek fogadni és az általa beterjesztett ügyeket ugyan­csak soronkívül elintézni. A pusztabiró kötelessége az is, hogy a városi tiszt­viselőknek a tanyai központokba való MENCZSIL tánciskolája a KORONA szállodában Január 7-én, vasárnap éjfélig táncgyakorló zenek est kiszállásukkor segédkezzék és ugyan­csak segítségére legyen a közigazgatási teendőket végző tanítóknak is a köz­­igazgatási működésükben. Mindezen működéséért a pusztabíró a megálla­pítandó tiszteletdíjban részesül és hi­vatása körén belül a köztisztviselőket illető büntetőjogi védelem alatt áll. Özv. MÜNNICH SÁNDORNÉ úrasszony tulajdonát képező, a várostól 5 kilométerre, Csongrádi út­ban, közvetlen a Mü út mellett elfekvő 118 hold területű ingatlan 1940. évi október 1. napjától kezdődő­­leg, több részletben is, vagy egy tagban haszonbérbe kiadó. Bővebb értesítés Dr. Léderer Lajos - Dr. Lederer Kálmán ügyvédek irodájában nyerhető A CSONKAMAGYARORSZAG 1940 január 7 jfl­cod Szédülten nézek bele az éjbe, Az álom messze elkerül, Két szemednek sötétjében A lelkem halkan elmerül S mint zengő hárfa húrja megrezdül. Titkos hangot fog föl a szív, Hajnalok­ban a nap már ég S a márványarcod egyre hív. Várj, Ne légy türelmetlen fiam! CSABAI IRÉN A Kiskunfélegyháza és Vidéke IPARTESTÜLET 1939. évi forgalma Az Ipartestület elnöksége, felügyelő­bizottsága és elöljárósága 1939. évi december hó 30-án ülést tartott, melyen az Ipartestület hivatala ismertette az 1939. év ügyforgalmát, valamint a zárszámadásokat. A jelentés szerint az elmúlt év folya­mán 34 iparos kért és kapott, sikeres mester­­vizsga letétele után, iparigazolványt, ipar­jogáról pedig 30 iparűző mondott le. Ezek szerint az Ipartestület taglétszáma 848-ról 852 főre szaporodott. Az 1989. évben iparos­­tanoncul szerződött 129 fiú és 50 leány, összesen 179. Sikerrel végzett segédvizsga útján munkakönyvet és segédlevelet kapott 101 fiú és 46 leány, összesen 147 iparos­segéd. Az Ipartestület békéltető bizottsága dr. Varga József iparhatósági biztos h. elnöklé­sével 5 esetben tartott ülést, melyen 17 vitás ügyet tárgyalt le. Az Ipartestületi Szék Nagy Ferenc elnöklésével 4 esetben foglalkozott iparosok között támadt súrlódások megszün­tetésével. A különböző ipari szakcsoportok 43 esetben tartottak értekezletet szakmai ügyeik előbbvitelére. Az Ipartestület iktatója szerint a hivatal által 1322 ügydarab intéztetett el. Az Ipar­testület összes bevételei 12.606 pengő 45 fillért, kiadásai pedig 11.449 pengő 40 fillért tettek ki az 1939. évben. Pénztármaradvány ezek szerint 1939 december 31-én 1157 , 05 fillér. Az összes bevételekből 5240 pengő 15 fillér folyt be tagsági díjakból. A munkaképtelen öreg iparosokat, öz­vegyeket és árvákat segélyező „Bálint Károly Jótékonysági Alap“ összes bevétele 1436 P, kiadása pedig 936 P 16 fillér volt. A segély­alap pénztári maradványa 1939 december 31-én 500 pengő 55 fillér. Az Ipartestület székházépítési alapja 1939 december 31-én, a rendelkezésre álló anyagok értékének beszámításával, 5834 , 76 fillér. Ebből Kiskunfélegyháza megyei vá­ros adománya 50 ezer darab tégla, a m. kir. iparügyi minisztérium adománya 1000 pengő, az Ipartestület átutalása 800 pengő. A ki­mutatott összeg többi része kereskedők és iparosok adományaiból és kamatmentes köl­­csöneiből áll. Tehetősebb iparosok által fel Tanyai levelek írja: SZIKESS FERENC Amit most elmondok, az karácsony előtt történt, amikor a tanító még katona volt. Szép és barátságos volt december hónap eleje. Olyan volt, mintha csak ősz köszön­­getett volna a határban. Olyan sovány, cson­tos ősz, sok esővel, buta szelekkel és álmositó roppant unalommal. A nap csak nagynéha küldött mosolyt az égről s ez a napmosoly is olyan fáradt és beteg volt, hogy rögtön betakarózott vastag és engesztelhetetlen szürke esőfelhőkbe. De ez a sok szép és hősi póz, amit a nagy természet és a nap őfensége elpazarolt: nem hatotta meg a tanitó pulyka­fal­káját, mely összesen négy (írd és mondd négy!) állatból állt. Ezek közül kettő a tani­­tóéké, kettő pedig a lakóé, Ladányiéké volt. A pulykák meg is fértek szépen egymás mel­lett mind a négyen. Nem volt köztük semmi­féle társadalmi különbség és a három nőstény sem állt egymáson bosszút azért, hogy kié legyen az elsőség. Csak álltak együgyan a lakóépület eresze alatt, minden szenvedélytől mentesen bámulták, hogy életük hű párja mint borzolja legyezőállására farktollait, majd elkékül, elzöldül, megsilul s makacsan és gő­gösen hátraszegi a fejét s nagyokat pukkad roppant férfiasságában. Az állatok csak arra lettek figyelmesek, hogy az iskolaudvar meg­telt velük egyidős pruttyogó pulykákkal. — Hát ez meg kié? — lepődik meg Ladányiné, amint kilépett a lakóház ajtaján. — Szent Isten! — csapja össze a kezét — Mennyi jószág! Tekintetes asszony, tekintetes asszony! — kiabál a tanítói lakás felé — Tessék csak jönni! — hívja az akkor éppen kintlévő tanítónét. — Ezek a mihaszna gye­rekek már megint nyitvahagyták a kiskaput! — zsörtölődik a fiaira — Megálljatok te akasztófacifrázók! Csak kerüljetek a szemem elé! fenyegetőzik. — Eredj csak Pista fiam - mondja az ötéves, legkisebb fiának — oszt csukd be a kaput! Én meg majd szólok a tekintetes asszonynak, hogy mitévők legyünk ezzel a sok állattal. — S szapora léptekkel igyekszik a tanítói lakás felé. Mig Ladányiné bent elmondja a nagy újságot, addig a helyét nem lelő pulykahad átrepülte az iskolaudvar alacsony fakerítését és mire a két asszony kijött a szobából és kereste az állatokat, azok már Buzder Imre elsárgult rétjén nyargaltak. — ’Szén az előbb még itt voltak! — csodálkozik Ladányiné.— Ó, ó i­s csóválja fejét. — De adun mennek a! — s mutat a rohanó falka után. — A mieink nem mentek velük? — ijedt meg a tanítóné. — Dehogy mentek! mondja nagy büsz­kén Ladányiné. — Tecsik tudni, a pulyka olyan állat, hogy még össze nem szokik a többivel, addig hiába csukják őket egybe, az újak mindig külön ünek. Néha egy hétig se szokják meg egymást. Az egy helyre valósiak még mindig össze­tartanak. — Tényleg! Ahol vannak a mieink! — örül a tanítóné. — De ide hallgasson Ladá­nyiné. A pulykákról jut eszembe, jó volna venni egy párat. Most még olcsó. Karácsonyra biztosan drága lesz, van ezen felül ajánlva az építés megkezdésé­nek idejére 3000 pengő. Az Ipartestület nagy­termének olyannyira szükséges felépítése tehát az 1940. évben biztosítva van. Tóth Béla elnök, Soós Imre jegyző. Gőz- és kádfürdőbeosztás Nők részére: Pénteken d. e. V.8 órától 12 óráig rendes fürdő. Pénteken d. u. 12-től 6 óráig zóna női fürdő. Vasárnap d. u. 12-től 6 óráig zóna női fürdő. Férfiak részére: Szombaton egész nap rendes férfi fürdő. Vasárnap reggel 7-től déli 12 óráig zóna fürdő. Kád- és iszapfürdő péntek reggel 8 órától hétfő este 6 óráig a közönség rendelkezésére áll

Next