A Csonkamagyarország, 1940. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-07 / 1. szám
. A tanyai központokban végzendő közigazgatási teendőket, ellátják egyrészt a városi közigazgatás rendes szervei, másrészt az ott lakó és működő tanítók és egy új tanyai közigazgatási szerv, a pusztabíró, illetve ennek a helyettese. A rendes városi közigazgatási szervek által a tanyai központokban végzendő ténykedések a következők: Legalább negyedévenként egyszer, a polgármester által kiküldendő tisztviselők kötelesek a tanyaközpontokat meglátogatni és ott panasznapot tartani. Ugyanezen alkalommal az adóhivatali tisztviselő a köztartozásokat a tanyakörzeti lakosoktól beszedi és felveszi az esetleges adópanaszokat. A városi orvosok hetenként egyszer kötelesek a tanyaközpontokba kiszállni és ez alkalommal az igazolt szegénybetegeket ingyenesen kezelni, a védőoltásokat elvégezni, úgyszintén a körzeti leventék, hadirokkantak és iskolásgyermekek időszakos vizsgálatát eszközölni. Kimondja egyébként a szabályrendelet, hogy minden tanyakörzetben egy halottkém és egy hatósági szülésznő alkalmazandó, akiknek a tanyaközpontban, vagy annak közelében kell lakniok. A városi állatorvos is köteles havonként egyszer kiszállni a tanyakörzetbe és ott a hivatalos teendő ellátásán felül az ottani lakosok rendelkezésére állni. A tanyakörzetekben lakó tanítók látják el a párhuzamos anyakönyvek vezetését. Ugyancsak ők látják el a járlatkezelést, felveszik az állategészségügyi bejelentéseket, ezekről nyilvántartást vezetnek, vezetik a hullajegyzéket és általában mindazon állategészségügyi és állattenyésztési nyilvántartásokat, amelyeknek vezetését a törvényes rendelkezések a községek kötelességévé teszik. A most szervezett új tanyai közigazgatási szervnek, a pusztabirónak a feladatát a következőképen írja körül a szabályrendelet. A pusztabirók, akiket a polgármester bíz meg és ment fel, a városnak tiszteletdíjas alkalmazottai lesznek, akik hivatali esküt is tesznek le. A pusztabiró feladata, hogy körzete lakosságának a panaszait jegyzőkönyvbe vegye, a jegyzőkönyveket a városi hatósághoz beszolgáltassa és ezekben az ügyekben eljárjon a városi közigazgatási hatóságnál azok elintézése végett. Kimondja a szabályrendelet, hogy a pusztabirót a városi hatóságok soronkívül kötelesek fogadni és az általa beterjesztett ügyeket ugyancsak soronkívül elintézni. A pusztabiró kötelessége az is, hogy a városi tisztviselőknek a tanyai központokba való MENCZSIL tánciskolája a KORONA szállodában Január 7-én, vasárnap éjfélig táncgyakorló zenek est kiszállásukkor segédkezzék és ugyancsak segítségére legyen a közigazgatási teendőket végző tanítóknak is a közigazgatási működésükben. Mindezen működéséért a pusztabíró a megállapítandó tiszteletdíjban részesül és hivatása körén belül a köztisztviselőket illető büntetőjogi védelem alatt áll. Özv. MÜNNICH SÁNDORNÉ úrasszony tulajdonát képező, a várostól 5 kilométerre, Csongrádi útban, közvetlen a Mü út mellett elfekvő 118 hold területű ingatlan 1940. évi október 1. napjától kezdődőleg, több részletben is, vagy egy tagban haszonbérbe kiadó. Bővebb értesítés Dr. Léderer Lajos - Dr. Lederer Kálmán ügyvédek irodájában nyerhető A CSONKAMAGYARORSZAG 1940 január 7 jflcod Szédülten nézek bele az éjbe, Az álom messze elkerül, Két szemednek sötétjében A lelkem halkan elmerül S mint zengő hárfa húrja megrezdül. Titkos hangot fog föl a szív, Hajnalokban a nap már ég S a márványarcod egyre hív. Várj, Ne légy türelmetlen fiam! CSABAI IRÉN A Kiskunfélegyháza és Vidéke IPARTESTÜLET 1939. évi forgalma Az Ipartestület elnöksége, felügyelőbizottsága és elöljárósága 1939. évi december hó 30-án ülést tartott, melyen az Ipartestület hivatala ismertette az 1939. év ügyforgalmát, valamint a zárszámadásokat. A jelentés szerint az elmúlt év folyamán 34 iparos kért és kapott, sikeres mestervizsga letétele után, iparigazolványt, iparjogáról pedig 30 iparűző mondott le. Ezek szerint az Ipartestület taglétszáma 848-ról 852 főre szaporodott. Az 1989. évben iparostanoncul szerződött 129 fiú és 50 leány, összesen 179. Sikerrel végzett segédvizsga útján munkakönyvet és segédlevelet kapott 101 fiú és 46 leány, összesen 147 iparossegéd. Az Ipartestület békéltető bizottsága dr. Varga József iparhatósági biztos h. elnöklésével 5 esetben tartott ülést, melyen 17 vitás ügyet tárgyalt le. Az Ipartestületi Szék Nagy Ferenc elnöklésével 4 esetben foglalkozott iparosok között támadt súrlódások megszüntetésével. A különböző ipari szakcsoportok 43 esetben tartottak értekezletet szakmai ügyeik előbbvitelére. Az Ipartestület iktatója szerint a hivatal által 1322 ügydarab intéztetett el. Az Ipartestület összes bevételei 12.606 pengő 45 fillért, kiadásai pedig 11.449 pengő 40 fillért tettek ki az 1939. évben. Pénztármaradvány ezek szerint 1939 december 31-én 1157 , 05 fillér. Az összes bevételekből 5240 pengő 15 fillér folyt be tagsági díjakból. A munkaképtelen öreg iparosokat, özvegyeket és árvákat segélyező „Bálint Károly Jótékonysági Alap“ összes bevétele 1436 P, kiadása pedig 936 P 16 fillér volt. A segélyalap pénztári maradványa 1939 december 31-én 500 pengő 55 fillér. Az Ipartestület székházépítési alapja 1939 december 31-én, a rendelkezésre álló anyagok értékének beszámításával, 5834 , 76 fillér. Ebből Kiskunfélegyháza megyei város adománya 50 ezer darab tégla, a m. kir. iparügyi minisztérium adománya 1000 pengő, az Ipartestület átutalása 800 pengő. A kimutatott összeg többi része kereskedők és iparosok adományaiból és kamatmentes kölcsöneiből áll. Tehetősebb iparosok által fel Tanyai levelek írja: SZIKESS FERENC Amit most elmondok, az karácsony előtt történt, amikor a tanító még katona volt. Szép és barátságos volt december hónap eleje. Olyan volt, mintha csak ősz köszöngetett volna a határban. Olyan sovány, csontos ősz, sok esővel, buta szelekkel és álmositó roppant unalommal. A nap csak nagynéha küldött mosolyt az égről s ez a napmosoly is olyan fáradt és beteg volt, hogy rögtön betakarózott vastag és engesztelhetetlen szürke esőfelhőkbe. De ez a sok szép és hősi póz, amit a nagy természet és a nap őfensége elpazarolt: nem hatotta meg a tanitó pulykafalkáját, mely összesen négy (írd és mondd négy!) állatból állt. Ezek közül kettő a tanitóéké, kettő pedig a lakóé, Ladányiéké volt. A pulykák meg is fértek szépen egymás mellett mind a négyen. Nem volt köztük semmiféle társadalmi különbség és a három nőstény sem állt egymáson bosszút azért, hogy kié legyen az elsőség. Csak álltak együgyan a lakóépület eresze alatt, minden szenvedélytől mentesen bámulták, hogy életük hű párja mint borzolja legyezőállására farktollait, majd elkékül, elzöldül, megsilul s makacsan és gőgösen hátraszegi a fejét s nagyokat pukkad roppant férfiasságában. Az állatok csak arra lettek figyelmesek, hogy az iskolaudvar megtelt velük egyidős pruttyogó pulykákkal. — Hát ez meg kié? — lepődik meg Ladányiné, amint kilépett a lakóház ajtaján. — Szent Isten! — csapja össze a kezét — Mennyi jószág! Tekintetes asszony, tekintetes asszony! — kiabál a tanítói lakás felé — Tessék csak jönni! — hívja az akkor éppen kintlévő tanítónét. — Ezek a mihaszna gyerekek már megint nyitvahagyták a kiskaput! — zsörtölődik a fiaira — Megálljatok te akasztófacifrázók! Csak kerüljetek a szemem elé! fenyegetőzik. — Eredj csak Pista fiam - mondja az ötéves, legkisebb fiának — oszt csukd be a kaput! Én meg majd szólok a tekintetes asszonynak, hogy mitévők legyünk ezzel a sok állattal. — S szapora léptekkel igyekszik a tanítói lakás felé. Mig Ladányiné bent elmondja a nagy újságot, addig a helyét nem lelő pulykahad átrepülte az iskolaudvar alacsony fakerítését és mire a két asszony kijött a szobából és kereste az állatokat, azok már Buzder Imre elsárgult rétjén nyargaltak. — ’Szén az előbb még itt voltak! — csodálkozik Ladányiné.— Ó, ó is csóválja fejét. — De adun mennek a! — s mutat a rohanó falka után. — A mieink nem mentek velük? — ijedt meg a tanítóné. — Dehogy mentek! mondja nagy büszkén Ladányiné. — Tecsik tudni, a pulyka olyan állat, hogy még össze nem szokik a többivel, addig hiába csukják őket egybe, az újak mindig külön ünek. Néha egy hétig se szokják meg egymást. Az egy helyre valósiak még mindig összetartanak. — Tényleg! Ahol vannak a mieink! — örül a tanítóné. — De ide hallgasson Ladányiné. A pulykákról jut eszembe, jó volna venni egy párat. Most még olcsó. Karácsonyra biztosan drága lesz, van ezen felül ajánlva az építés megkezdésének idejére 3000 pengő. Az Ipartestület nagytermének olyannyira szükséges felépítése tehát az 1940. évben biztosítva van. Tóth Béla elnök, Soós Imre jegyző. Gőz- és kádfürdőbeosztás Nők részére: Pénteken d. e. V.8 órától 12 óráig rendes fürdő. Pénteken d. u. 12-től 6 óráig zóna női fürdő. Vasárnap d. u. 12-től 6 óráig zóna női fürdő. Férfiak részére: Szombaton egész nap rendes férfi fürdő. Vasárnap reggel 7-től déli 12 óráig zóna fürdő. Kád- és iszapfürdő péntek reggel 8 órától hétfő este 6 óráig a közönség rendelkezésére áll