A Csonkamagyarország, 1940. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1940-07-07 / 27. szám

i állás összes kiadását az egyházközség viseli. Az előadói javaslathoz dr. Sahin Tóth Rafael szólt hozzá elsőnek, akinek indítványa az volt, hogy szerveztessék meg a hittanári állás minden feltételtől mentesen és a hátralék ettől függetlenül fizettessék ki haladéktalanul Ko­vács Ferenc részére. Végül az előadói indít­ványt akként fogadták el, hogy a tanári állást, minden feltételtől mentesen visszamenő ha­tállyal megszervezik és egyben megkísérlik a kultuszminiszternél a többi iskolákhoz ha­sonlóan a 61 százalékos fizetési hozzájárulás kieszközlését és egyben a hátralékos összeget Kovács Ferenc részére egy összegben kiutal­ják, melynek fele az idei pótköltségvetésben, másik felerésze pedig a jövő évi költségvetés keretében jut majd fedezethez. Ezzel az aktus­sal egy igen régen húzódó ügy nyert mind­két fél megelégedésére végleges befejezést. A földművelésügyi miniszter leirata sze­rint a hűtőház létesítéséhez szükséges 120 ezer pengős összegnek kölcsön keretében való felvételét kilátásba helyezte és azt 20 év alatt évi 15 százalékos annuitással kell majd a városnak visszafizetnie. A kölcsönnek a felvételét elvben elhatározta már a pénzügyi bizottság is és ilyértelmű javaslattal jött is már a közgyűlés elé, annyival is inkább, mert a hűtőház építését már régebben sür­gették az érdekeltek és így annak kivitelezé­sére most már mielőbb sor kerülhet. Dr. Matuz Károly a javaslattal szemben ellenezte a kölcsön felvételét, a város súlyos anyagi helyzetére való utalással és más módon kí­vánta megoldani a hűtőház kérdésének ügyét. Ezzel szemben dr. Sahin Tóth Rafael, Gö­­rinczy István és Fekete László képviselők, rámutatva a hűtőház megépítésének rendkívüli fontosságára, támogatták a bizottsági javas­latot, annyival is inkább, mert a kölcsön igen előnyös feltételek mellett kerül majd le­bonyolításra és így az különösebb kamat­megterhelést a városra nézve nem fog jelen­teni. A közgyűlés a bizottság javaslatát emelte határozatra és elvben hozzájárul a kölcsön felvételéhez. A kereskedelmi miniszter leirata szerint a Kossuth és Csongrádi utcák kövezete, illetve útteste elhanyagolt állapotban van és annak sürgős megjavítását kérte a forgalom érdeké­ben is. A közgyűlés a leiratra való utalással megkeresi a minisztert oly irányban, hogy a nemzetközi betonút átkelő szakaszának a mintájára ezt az útrészletet is készíttesse el közegeivel, mert a városnak ezen munkák elvégzésére pénze nincsen, de a közeljövőben még csak kilátása sincs, hogy erre valame­lyes fedezetet tudna teremteni, és ezért kérik a minisztert ezen munkának az állam költsé­gén való elvégeztetésére. Tudomásul vették a kisgyűlés döntését, mely szerint az annak idején nagy port fel­vert vigalmi adó és hirdetési díj elengedési ügyekben meghozott képviselőtestületi hatá­rozatok ellen Szalay Károly színigazgató fel­lebbezéseit elutasítva, a közgyűlési határo­zatokat jogerőre emelte. Ugyancsak elutasította a kisgyűlés Brandl Kornélné, Krausz Sándor és Deutsch Mór régi üzletbérlők fellebbezéseit az általuk kírt üzlethelyiségek bérbeadása tárgyában meg­hozott képviselőtestületi határozatok ellen, melyet ugyancsak egyhangúlag tudomásul vettek. Tudomásul vették a kisgyűlésnek a köz­ponti szeszfőzde részére felveendő kölcsön­nek jóváhagyása tárgyában, valamint a szesz­főzde átadásával kapcsolatosan Freund Nándor volt bérlővel megkötött adás-vételi szerződés tárgyában meghozott döntéseit, mely szerint _ SZÉ­N_ csépléshez kapható KLEIN GÁBORNÉ-fiai, Attila 1. kisebb módosításokkal a közgyűlési határo­zatokat a kisgyűlés helybenhagyta. Az alispán felhívása folytán a Vármegyei Gazdasági Egyesületbe a város évi 30 %-s támogatással belép. Ugyancsak az alispán leirata folytán a Sokgyermekes Szegény Ma­gyar Anyák Országos Szent István Fiúottho­nának támogatására az 1940 évre 50 pengős segélyt szavaztak meg. Jóváhagyta a közgyűlés Lukács Jenő fakereskedő céggel kötött kisajátítási egyez­séget, nemkülönben a Félegyházi Mezőgazda­­sági Export Kft.-al a jéggyár bérletére vonat­kozólag megkötött bérleti szerződést is. Dudás József által használt bódé bér­letét a közgyűlés Varga Imre részére juttatta, Zsámboki Ilona bérpalotai üzlethelyiségét pedig Farkas János szűcs részére adta bérbe, a hátralévő időre. Tudomásul vették a polgármester be­jelentését, hogy a téglagyár 1940—41. évi szénszükségletét, versenytárgyalás megejtése nélkül megrendelte. A Kalmár Józsefné-féle közművelődési alapítvány terhére elhatározta a közgyűlés a városi közkönyvtár felállítását és megszer­vezését. Ezzel kapcsolatban a polgármester a legutóbbi közgyűlési határozatnak megfelelően tárgyalásokat folytatott a Móra Ferenc Tár­saság elnökségével. A tárgyalás eredménye­ként megállapodás létesült a Társaság és a város között oly tartalommal, hogy a Társa­ság vállalja a könyvtár felállításának és meg­szervezésének a munkáját, valamint annak vezetésében segédkezet nyújt a múzeumőrnek, ezzel szemben a város a most átalakítás alatt lévő Vármegyeházában a Társaság rendelke­zésére bocsát egy helyiséget, gondoskodik annak fűtéséről, világításáról s egy városi altiszti állást is szervez, aki azután úgy a könyvtár, mint a Társaság helyiségének tisz­togatását is végzi. A megállapodás még azt is tartalmazza, hogy a Móra Ferenc Társaság egész vagyonát, melynek értéke kb. 10.000 pengőt tesz ki (bútorok, képek stb. és 1000 kötetes könyvtár), átengedi a városi könyvtár részére tulajdonjoggal és ennek ellenértéke­ként a város, a Kalmárné-alap terhére 2000 pengőt térít meg a Társaságnak, így tehát ezzel egy sokat húzódó és már régen kultúr­­szükségletet jelentő probléma indult el a meg­valósulás felé. A bizottság javaslata alapján a közgyűlés elvileg tudomásul vette a meg­állapodás létrejöttét, azonban az ingóságok felértékelése végett előbb egy 5 tagú bizott­ság kiküldését határozta el, melynek tagjai­ul dr. Kremser Zoltán, Vedres Béla, dr. Tóth Kálmán, Tóth Béla képviselőket küldötte ki a polgármester elnöklete alatt, kinek jelentése után fog a legközelebbi közgyűlés az ügyben érdemleges döntést hozni. A polgármester előterjesztése alapján elhatározták egy nyilvános távbeszélőállomás felállítását Fülöpjakabon, mely azóta már meg is nyílt, továbbá egy telefonközpont építését Szentkúton. Ezek költségei fedezetére az al­ispán 6.000 P­ t már a város részére át is utalt. Ezzel a határozattal végre az elhanya­golt tanyák is összeköttetést kapnak a várossal, legalább is telefon útján Kiskorú Bense Ferenc és társai tartoz­tak a városnak az édesatyjuk részére juttatott telekvételár hátraléka címén 438 pengővel, melyet nevezett kiskorúak lettek volna köte­lesek megfizetni. Az ingatlanon ház épült, melyre a FAKSz javára kölcsönt folyósítottak annak idején telekkönyvi bekebelezés mellett. Mivel a kölcsönt vissza nem fizették, a FAKSz az ingatlant elárvereztette. Mint megállapítást nyert, az árvaszék akkori ülnöke, dr. Tóth Ferenc mulasztása folytán a számvevőség nem vette követelésbe a kiskorúakkal szemben fenn­álló 438 pengős vételárhátralékot és így a város azt kimutatás híján a sorrendi tárgya­láson fel sem számíthatta és így annak soro­zásától el is esett. Dr. Tóth ezen hivatali kötelesség mulasztása miatt felelősségre már fegyelmileg nem volt vonható, mert időköz­ben nyugállományba helyezték, mivel pedig ellene polgári pert a város nem kívánt indí­tani, ezen anyagi kárának megtérítése céljá­ból, a közgyűlés a bizottságok javaslata alap­ján a fenti összeget törlésbe vette. Özv. Ábrahám Mórné és Cserfalvi Ku­­pecz Ferenc illetőségét nem állapították meg. Tóth János tűzoltó részére 8 hetes, Tóth Mihály altiszt részére pedig 11 hetes beteg­szabadságot engedélyeztek, orvosi bizonyít­ványok alapján. Szabó József bőrkereskedő üzlethelyisé­gét hasonló feltételek mellett a Bőriparosok Anyagbeszerző Szövetkezetének adták bérbe a hátralévő időre. A Kozmaport hirdető vállalat ajánlatát a városban felállítandó irányító és útjelző transparensek tárgyában elfogadták azzal, hogy a vállalat legalább 40 darab ilyen trans­parent köteles a forgalmasabb helyeken felál­lítani, költségek teljes egészében a vállalkozó céget terhelik. Az útjelzőket este villannyal világítják ki. Dr. Tóth Kálmán önálló indítványai közül az egyiket magáévá tette a közgyűlés egyhangúlag s ennek folytán a Szentkút vasút­állomás elnevezését a jövőben Pálos-Szent­­kutra változtatja át a pálosatyák letelepülésé­nek emlékével kapcsolatosan és ez irányban átír a kereskedelmi mini­szterhez, míg a péteri tó új elnevezésére vonatkozó indítványát el­vetették. Ezzel a közgyűlés délután 5 órakor végetért. Famlagok, sezlonok elsőrendű kivitelben ismét kaphatók SOOS bútorüzletében Jókai ucca 39.­­ Kossuth ucca 12. A CSONKAMAGYARORSZAG 1940. július 7 Beszámoló Csúnya, ősziesnek is beillő idő volt, amikor megérkeztünk Győr váro­sába, a dalosversenyre. Esett az apró­szemű eső, fújt a szél és mi éppúgy fáztunk, mint ősszel. Az álmatlanság­tól égett a szemünk, azt azonban rög­tön észrevettük, hogy Győr városa szebb, mint Félegyháza. Alig várakoztunk néhány percig, az egyik udvarias kis cserkész, F. Pista jelentkezett, mint idegenvezető és elvitt bennünket a szállásunkra. Este hangversenyt adtunk a Hősi emlékmű előtt, majd onnan a dalárda koszorúslányához, Somi Kovács Lídiá­hoz mentünk szerenádozni. Másnap, Péter-Pál napján — hála Isten kiderült az idő —, volt a dalos­verseny. A Polgári Daloskor nagyon szép eredményt ért el, mert a második cso­portban a 3. helyet érte el. A kitűnő szereplésért a Dalosszövetségtől ezüst plakettet, Győr városától pedig egy bronzérmet kapott az énekkar. Gőz- és kádfü­rdőbeosztás Nők részére: Pénteken egész nap zóna női fürdő. Vasárnap d. u. 12-től 6 óráig zóna női fürdő. Férfiak részére: Szombaton egész nap rendes férfi fürdő. Vasárnap reggel 7-től déli 12 óráig zóna fürdő. Kád- és iszapfürdő péntek reggel 8 órától hétfő este 6 óráig a közönség rendelkezésére áll.

Next