A Csonkamagyarország, 1941. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1941-01-05 / 1. szám

2 elkerülhetetlen és a burgonya megfelelő mennyiséggel való bekeverése gyakor­latilag már eddig is érvényesült. A burgonya bekeverése mellett előrelát­hatóan mintegy 15 százalék kukorica­­liszt bekeverésére is sor fog kerülni a közeljövőben. A nehézségek ilyen áthi­dalásával a készletek a szükségletet fedezni fogják és a kenyér- és lisztje­gyek bevezetése elkerülhető lesz. A kukoricatermés becslése 296 millió métermázsa, ez a mennyiség azonban ne vezessen félre bennünket, mert an­nak jelentős része, több mint tíz szá­zaléka nem érett be és így ez a meny­­nyiség a takarmányellátás szempont­jából nem, vagy kevésbé jöhet figye­lembe. A rossz gabonatermésre való tekintettel a kivitel terén is megtörtén­tek a megfelelő megszorítások, mert Csernovic, Nagyvárad és Kolozs­vár kivételével az összes jelentékenyebb ipari központok Romániában maradtak. Ugyanez áll a közlekedésre is, mert a visszaadott területek forgalmi hálózata általában hiányosabb, mint a Romá­niának meghagyott részeké. llliiii[iiiiilllH|iiiiiiiiiilllHiiiiiiiinilllllliiiiiiHilllllll)iniiiiillUIIUiiiminilHlliiiiiniiilllllliniiiiiillH Hanauer váci püspök szózata Hanauer A. István váci püspök, pápai trónálló az év végén, a múlt gyakorlatát kö­vetve, hosszabb szózatot intézett egyházme­gyéje papságához és abban beszámolt a váci egyházmegye egész évi eseményeiről. Szomo­rúan állapítja m­eg szózata élén, hogy főpász­tori kormányzásának 21. évében, mely idő alatt ötször járta be az egyházmegyéjét, az Úr megállást parancsolt neki és gyakori be­tegségével a megpróbáltatások idejét mérte reá. Ezért kérésére az Apostoli Szentszék Kovács Vince őrkanonok személyében segéd­püspököt rendelt melléje, aki segítő munkáját szeptemberben történt felszentelése után nyom­ban meg is kezdte. A továbbiakban beszá­mol a főpásztor a bérmálásokról, amelyeket részben ő, részben betegsége miatt helyette P. Uzdóczy Zadravecz István OFM püspök, az év vége felé pedig az új segédpüspök végzett. Beszámol a tervezett egyházmegyei zsi­natnak, amely kormányzása alatt már a har­madik lett volna, az 1941. évre történt elha­lasztásáról, az egyházmegye határainak meg­változtatásáról, az elvégzett és folyamatban levő templom- és egyéb egyházi építkezésekről, új lelkészi állomások létesítéséről, szerzetes­­rendek újabb letelepüléséről a váci egyház­megyében, ahol ebben az évben a pálosok (Szentkúton), a premontrei apácák (Szegvá­ron) és a Szent Ferenc-rendi betegápolónő­vérek (Pécelen) nyitották meg zárdáikat. A papi lelkigyakorlatokról és a népművelődési mozgalmakról történő megemlékezés után a szemináriumról emlékezik meg a főpásztor, aki püspöki tevékenységét a papnevelés szint­jének emelésével kezdte és folytatja máig is a papság erőteljes támogatásával. Befejezésül kéri egyházmegyéje papságát, hogy mindab­ban, ami a szemináriumra életkérdést jeent, az utolsóig álljon főpásztora mellett. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Rádió I Gramofon írógép Kerékpár Varrógép Csillár legolcsóbban GELLER HENRIK-nál A CSONKAMAGYARORSZÁG 1941. január 5. Az új Románia területi és népességi Románia a legutóbbi területcsato­lással az 1940. év előttti 295.049 négy­zetkilométeres területéből 101.500 négy­zetkilométert vesztett. Ebből a területből a Szovjetunió 50.400, Magyarország 43.300 és Bulgária 7700 négyzetkilo­métert kapott. Románia mostani kiterjedése mégis jóval nagyobb, mint az első világhá­ború előtti terület, mert a régin kívül magában foglalja a Magyarországtól a trianoni békével neki juttatott erdélyi és keletmagyarországi részekből mind­azt, amit az 1940 augusztus 30-i bécsi döntés is meghagyott Romániának, kö­zel 60.000 négyzetkilométert, a trianoni békében Romániának átadott magyar terület (103.000 négyzetkilométer) 58,2 százalékát. Ezenkívül Bukovina déli része is megmaradt Romániának, körülbelül 2700 négyzetkilométer kiterjedésben. Az előző világháború előtti hely­zethez képest tehát még mindig mint­egy 63.000 négyzetkilométer Románia területnyeresége. Románia népessége az 1912. évi népszámláláskor még csak 7.100.000 volt, de nagy területnyeresége 1920 végéig 16 millió fölé emelte lélekszá­­mát, mely 1930-ban már a 18 milliót is túllépte és 1940-ben a román ada­tok szerint meghaladta a 20 milliót. Románia 1940-ben összesen csak­nem 7 millió lakost adott át, vagyis összes megduzzadt népességének majd­nem 35 százalékát. Ebből a Szovjet­­úniónak átengedett területeken él majd­nem 4 millió lélek, hazánkhoz vissza­került több, mint 2.600.000, Bulgáriához pedig mintegy 430.000. A mai románia népességéből a román hivatalos statisztika mintegy 86 száza­lékot mutat ki román anyanyelvűnek, de csak 83 százalékot román nemzeti­ségűnek. Azonban ténylegesen aligha haladja meg a románok aránya a 80 százalékot, így minden négy románra egy nem román esik. A magyarok arányát 4,7 százalék­ban mutatják ki, pedig az még a tömeges kiüldözések után is jóval meg­haladja az 5 százalékot, míg a néme­tekét a délbukovinai és dobrudzsai németek hazatelepítése a 4 százalék alá szorítja. A zsidók aránya csak mint­ig 2,8 százalékra becsülhető. Az ukrán, orosz és bolgár kisebbségekből csupán mutatóban maradt egy kevés Románia a határai között. Még kevésbbé pontosak adataink a mai Románia népességének foglal­kozás szerinti megoszlására nézve. Az ipar aránylag keveset vesztett, a Békességünk Békességünk benned Jézus Világ Ura királya Lelkeinknek fénye napja Örök tüzű sugára. Kegyelmeid tanítgatnak Es ne vesszünk idelenn Fogjuk kezed, járjuk utad Békesség vagy Istenem. Te őrizzél szemeiddel Áldást árasztasz reánk, Szeretsz örök szeretettel Áldott légy a szent Atyánk. CSERÉNYI IRÉN |iiiiiiiiiiii||iiiiiHiiiiiii|||||ii!iiiiiiii!|||iiiiiiiiiii||piiiiivi­||||iiiii|i iiii||iiiiiiii!iiiii||||iiiiiiiiiiiii Munkaalkalmat vagy kölcsönt kérhetnek a fegyvergyakorlatra bevonult munkások és kisiparosok A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy azok a mezőgazdasági vagy ipari munkások és kisiparosok, akik rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonu­lásuk miatt részben, vagy egészben elvesz­tették családjuk téli megélhetését biztosító, időszakhoz kötött kereseti lehetőségeiket, kér­hetik keresetük kiegészítését, illetve pótlását ha katonai szolgálatuk alatt családtagjaik csa­ládi segélyt kaptak és 1940 december 15-ig önhibájukon kívül nem jutottak olyan mun­kához, amely az említett okból elmaradt kere­setüket pótolná. A keresetkiegészítés, illetve pótlás a rendelet értelmében munkalkalmak, vagy kamatmentes kölcsön nyújtásából, idő­leges munkaképtelenség esetén pedig segély juttatásából állhat. A munkaalkalmak nyújtá­sának időleges akadálya esetében — a leg­szükségesebb mértékre korlátozva előleg nyúj­tásának is lehet helye. A munkabért egysé­gesen a helyi napszámnak megfelelően kell megállapítani. Kamatmentes kölcsönt a fél kérelmére olyan esetben lehet folyósítani, ha azzal az érdekelt fél jobban biztosíthatja lét­­fenntartását, mintha munkaalkalmat nyútjanak neki. A kamatmentes kölcsön és az időleges munkaképtelenség esetén nyújtott segély leg­feljebb kéthavi napszámbér lehet. Az igény­­jogosultak részére téli beszerzéseik megköny­­nyítése céljából munkabér- vagy kölcsönelőleg címén harminc pengőt lehet folyósítani s ez az összeg több mint két családtag esetében családtagonként tíz pengővel emelhető. Az igényjogosultság megállapításáról elnökből és két tagból álló bizottság határoz. Holdankint 6 pengővel több adót fizet a kisbirtok mint a nagybirtok Magyarországon sokat beszélnek a nagy­birtok hasznáról. A Duna-Tiszaközi Mezőgaz­dasági Kamara nemrégiben mindennek épen az ellenkezőjét állapította meg. Ugyanis ki­mutatta, hogy a nagybirtok egy holdjára 10 pengő 74 fillér adóteher esett, a kisbirtok pedig 16 pengő 74 fillér adót fizetett holdan­kint. Könnyen ki lehet ebből számítani, hogy a kisbirtok egy hold után pontosan 6 pengő adóval fizetett többet a nagybirtoknál. Ebből pedig az következik, hogy a nemzeti haszon szempontjából a kisbirtok hat pengővel többet ér a nagybirtoknál. A földadó is aránytalan. Mert a nagy­birtok földadója holdankint 2 pengő 66 fillér.

Next