A Csonkamagyarország, 1941. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1941-01-05 / 1. szám
2 elkerülhetetlen és a burgonya megfelelő mennyiséggel való bekeverése gyakorlatilag már eddig is érvényesült. A burgonya bekeverése mellett előreláthatóan mintegy 15 százalék kukoricaliszt bekeverésére is sor fog kerülni a közeljövőben. A nehézségek ilyen áthidalásával a készletek a szükségletet fedezni fogják és a kenyér- és lisztjegyek bevezetése elkerülhető lesz. A kukoricatermés becslése 296 millió métermázsa, ez a mennyiség azonban ne vezessen félre bennünket, mert annak jelentős része, több mint tíz százaléka nem érett be és így ez a menynyiség a takarmányellátás szempontjából nem, vagy kevésbé jöhet figyelembe. A rossz gabonatermésre való tekintettel a kivitel terén is megtörténtek a megfelelő megszorítások, mert Csernovic, Nagyvárad és Kolozsvár kivételével az összes jelentékenyebb ipari központok Romániában maradtak. Ugyanez áll a közlekedésre is, mert a visszaadott területek forgalmi hálózata általában hiányosabb, mint a Romániának meghagyott részeké. llliiii[iiiiilllH|iiiiiiiiiilllHiiiiiiiinilllllliiiiiiHilllllll)iniiiiillUIIUiiiminilHlliiiiiniiilllllliniiiiiillH Hanauer váci püspök szózata Hanauer A. István váci püspök, pápai trónálló az év végén, a múlt gyakorlatát követve, hosszabb szózatot intézett egyházmegyéje papságához és abban beszámolt a váci egyházmegye egész évi eseményeiről. Szomorúan állapítja meg szózata élén, hogy főpásztori kormányzásának 21. évében, mely idő alatt ötször járta be az egyházmegyéjét, az Úr megállást parancsolt neki és gyakori betegségével a megpróbáltatások idejét mérte reá. Ezért kérésére az Apostoli Szentszék Kovács Vince őrkanonok személyében segédpüspököt rendelt melléje, aki segítő munkáját szeptemberben történt felszentelése után nyomban meg is kezdte. A továbbiakban beszámol a főpásztor a bérmálásokról, amelyeket részben ő, részben betegsége miatt helyette P. Uzdóczy Zadravecz István OFM püspök, az év vége felé pedig az új segédpüspök végzett. Beszámol a tervezett egyházmegyei zsinatnak, amely kormányzása alatt már a harmadik lett volna, az 1941. évre történt elhalasztásáról, az egyházmegye határainak megváltoztatásáról, az elvégzett és folyamatban levő templom- és egyéb egyházi építkezésekről, új lelkészi állomások létesítéséről, szerzetesrendek újabb letelepüléséről a váci egyházmegyében, ahol ebben az évben a pálosok (Szentkúton), a premontrei apácák (Szegváron) és a Szent Ferenc-rendi betegápolónővérek (Pécelen) nyitották meg zárdáikat. A papi lelkigyakorlatokról és a népművelődési mozgalmakról történő megemlékezés után a szemináriumról emlékezik meg a főpásztor, aki püspöki tevékenységét a papnevelés szintjének emelésével kezdte és folytatja máig is a papság erőteljes támogatásával. Befejezésül kéri egyházmegyéje papságát, hogy mindabban, ami a szemináriumra életkérdést jeent, az utolsóig álljon főpásztora mellett. HIRDESSEN LAPUNKBAN! Rádió I Gramofon írógép Kerékpár Varrógép Csillár legolcsóbban GELLER HENRIK-nál A CSONKAMAGYARORSZÁG 1941. január 5. Az új Románia területi és népességi Románia a legutóbbi területcsatolással az 1940. év előttti 295.049 négyzetkilométeres területéből 101.500 négyzetkilométert vesztett. Ebből a területből a Szovjetunió 50.400, Magyarország 43.300 és Bulgária 7700 négyzetkilométert kapott. Románia mostani kiterjedése mégis jóval nagyobb, mint az első világháború előtti terület, mert a régin kívül magában foglalja a Magyarországtól a trianoni békével neki juttatott erdélyi és keletmagyarországi részekből mindazt, amit az 1940 augusztus 30-i bécsi döntés is meghagyott Romániának, közel 60.000 négyzetkilométert, a trianoni békében Romániának átadott magyar terület (103.000 négyzetkilométer) 58,2 százalékát. Ezenkívül Bukovina déli része is megmaradt Romániának, körülbelül 2700 négyzetkilométer kiterjedésben. Az előző világháború előtti helyzethez képest tehát még mindig mintegy 63.000 négyzetkilométer Románia területnyeresége. Románia népessége az 1912. évi népszámláláskor még csak 7.100.000 volt, de nagy területnyeresége 1920 végéig 16 millió fölé emelte lélekszámát, mely 1930-ban már a 18 milliót is túllépte és 1940-ben a román adatok szerint meghaladta a 20 milliót. Románia 1940-ben összesen csaknem 7 millió lakost adott át, vagyis összes megduzzadt népességének majdnem 35 százalékát. Ebből a Szovjetúniónak átengedett területeken él majdnem 4 millió lélek, hazánkhoz visszakerült több, mint 2.600.000, Bulgáriához pedig mintegy 430.000. A mai románia népességéből a román hivatalos statisztika mintegy 86 százalékot mutat ki román anyanyelvűnek, de csak 83 százalékot román nemzetiségűnek. Azonban ténylegesen aligha haladja meg a románok aránya a 80 százalékot, így minden négy románra egy nem román esik. A magyarok arányát 4,7 százalékban mutatják ki, pedig az még a tömeges kiüldözések után is jóval meghaladja az 5 százalékot, míg a németekét a délbukovinai és dobrudzsai németek hazatelepítése a 4 százalék alá szorítja. A zsidók aránya csak mintig 2,8 százalékra becsülhető. Az ukrán, orosz és bolgár kisebbségekből csupán mutatóban maradt egy kevés Románia a határai között. Még kevésbbé pontosak adataink a mai Románia népességének foglalkozás szerinti megoszlására nézve. Az ipar aránylag keveset vesztett, a Békességünk Békességünk benned Jézus Világ Ura királya Lelkeinknek fénye napja Örök tüzű sugára. Kegyelmeid tanítgatnak Es ne vesszünk idelenn Fogjuk kezed, járjuk utad Békesség vagy Istenem. Te őrizzél szemeiddel Áldást árasztasz reánk, Szeretsz örök szeretettel Áldott légy a szent Atyánk. CSERÉNYI IRÉN |iiiiiiiiiiii||iiiiiHiiiiiii|||||ii!iiiiiiii!|||iiiiiiiiiii||piiiiivi||||iiiii|i iiii||iiiiiiii!iiiii||||iiiiiiiiiiiii Munkaalkalmat vagy kölcsönt kérhetnek a fegyvergyakorlatra bevonult munkások és kisiparosok A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely kimondja, hogy azok a mezőgazdasági vagy ipari munkások és kisiparosok, akik rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonulásuk miatt részben, vagy egészben elvesztették családjuk téli megélhetését biztosító, időszakhoz kötött kereseti lehetőségeiket, kérhetik keresetük kiegészítését, illetve pótlását ha katonai szolgálatuk alatt családtagjaik családi segélyt kaptak és 1940 december 15-ig önhibájukon kívül nem jutottak olyan munkához, amely az említett okból elmaradt keresetüket pótolná. A keresetkiegészítés, illetve pótlás a rendelet értelmében munkalkalmak, vagy kamatmentes kölcsön nyújtásából, időleges munkaképtelenség esetén pedig segély juttatásából állhat. A munkaalkalmak nyújtásának időleges akadálya esetében — a legszükségesebb mértékre korlátozva előleg nyújtásának is lehet helye. A munkabért egységesen a helyi napszámnak megfelelően kell megállapítani. Kamatmentes kölcsönt a fél kérelmére olyan esetben lehet folyósítani, ha azzal az érdekelt fél jobban biztosíthatja létfenntartását, mintha munkaalkalmat nyútjanak neki. A kamatmentes kölcsön és az időleges munkaképtelenség esetén nyújtott segély legfeljebb kéthavi napszámbér lehet. Az igényjogosultak részére téli beszerzéseik megkönynyítése céljából munkabér- vagy kölcsönelőleg címén harminc pengőt lehet folyósítani s ez az összeg több mint két családtag esetében családtagonként tíz pengővel emelhető. Az igényjogosultság megállapításáról elnökből és két tagból álló bizottság határoz. Holdankint 6 pengővel több adót fizet a kisbirtok mint a nagybirtok Magyarországon sokat beszélnek a nagybirtok hasznáról. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara nemrégiben mindennek épen az ellenkezőjét állapította meg. Ugyanis kimutatta, hogy a nagybirtok egy holdjára 10 pengő 74 fillér adóteher esett, a kisbirtok pedig 16 pengő 74 fillér adót fizetett holdankint. Könnyen ki lehet ebből számítani, hogy a kisbirtok egy hold után pontosan 6 pengő adóval fizetett többet a nagybirtoknál. Ebből pedig az következik, hogy a nemzeti haszon szempontjából a kisbirtok hat pengővel többet ér a nagybirtoknál. A földadó is aránytalan. Mert a nagybirtok földadója holdankint 2 pengő 66 fillér.