A Csonkamagyarország, 1942. július-szeptember (10. évfolyam, 27-39. szám)
1942-07-05 / 27. szám
2 A kenyér minőségének újabb ellenőrzése Az élelmiszerek kötelező szabályozás által történt minőségének, belértékének és fogyaszthatóságának kérdése a háború alatt sokkal fontosabb, mint békeidőben. Különösen a kenyérnek, mint legfontosabb népélelmezési cikknek minősége annyira fontos, hogy a közellátási kormányzat ezentúl nemcsak a keverési arányt, a tápértékét, hanem a lehetőség határain belül az ízletességet, pontosabban a kenyér fogyaszthatósági mivoltát is ellenőrizteti. Az eddigi gyakorlat szerint a törvényes rendelkezések figyelembentartásával élelmiszerhamisításnak csak azon cselekedetek minősültek, amelyek az előírt összetételűtől eltérő élelmiszerek létrehozását célozták. A tejnél a tej zsírtartalmát, szárazanyagtartalmát, savfokát tették vizsgálat tárgyává, a húsnál baktériumtartalmát, fertőzöttségét figyelték. A vendéglátó üzemeknél az ételek elkészítésének milyenségét üzleti érdek általános szempontjából kezelték, lehetetlenség is lenne a sokezer üzem munkáját ellenőrizni. A közellátási kormányzat legújabb rendelkezésében, eltekintve az eddigi gyakorlattól, már a kenyér fogyaszthatóságát is ellenőrizteti. A keletien, roszszul sütött kenyeret előállító és forgalombahozó sütőüzemek ellen élelmiszerhamisítás miatt megindítja az eljárást, így természetesen szigorúbban ellenőrizteti a kötelezővé tett kenyércímke használatát is, hogy a kenyeret sütő pék személye mindig megállapítható legyen. A rendelkezés módot ad arra, hogy a hanyagul és lelkiismeretlenül dolgozó pék iparengedélye a legrövidebb idő alatt elvonható legyen. A szigorú ellenőrzés annál indokoltabb, mert az anyaggazdálkodás idejében nagyon fontos, hogy minél kevesebb élelmiszer vesszen kárba. A fogyaszthatatlan, élvezhetetlen kenyérkészítés improduktív anyagfelhasználás és korlátozott kenyérfogyasztás lévén, különösen a szegényebb néposztálytól való táplálékelvonás. A rendelkezés nagy megnyugvást fog kelteni a közönség körében. Különösen a nyári meleg időben fontos a kenyér minél gondosabb kidolgozása, mert romlandósága amúgy is fokozódott. A mai háborús időkben a közösség egyes tagjaira fokozottabb feladatok hárulnak, különösen áll ez a pékekre, akik a legfontosabb magyar élelmiszer, a kenyér gondos és takarékos előállításával a nehéz helyzet elviselését megkönyíthetik. Szociális és hazafias kötelessége mindenkinek, hogy gondosan őrködjön a rábízott érték felett, különösen akkor, ha mulasztása nagy tömegek annyira fontos kitartását és jobblétét veszélyezteti. A sütőiparosok is megnyugvással és örömmel üdvözlik ezt a rendelkezést, amely a magyar sütőipar jó hírnevét megvédi az esetleg beszivárgott, odanem való elemek káros ténykedésétől. Jókarban lévő használt borbélyüzlet berendezés eladó. Cím a kiadóban. A CSONKAMAGYARORSZÁG 1942 július 5 Apró históriák Deák Ferenc és a biblia 1873-at írtak. A képviselőház egyik ülésén egy baloldali képviselő át talált menni a jobboldalra. Deák Ferenc megfogta. — Kérdeznék tőled öcsém valamit, de nem teszem, mert megfelelhetnél rá a bibliából. — Csak kérdezze bátyám sarkalta a képviselő —, mert biz én nem tudom könyv nélkül a bibliát s igy könyen elmaradhat a felelet. — Hát azt kérdezném — mosolygott az öreg úr —, mit keres Saul a próféták között? S erre te azt felelhetnéd: elindultam keresni az atyám szamarait és ime megtaláltam őket. * * * A szórakozott tudós Ballagi Mór professzor korának legszórakozottabb embere volt Egyizben Török püspök meghívta őt, sok mással együtt hivatalos ebédre. Feladják a levest. Ballaginak sehogyan sem ízlik. Feszeng a széken, azután a vendégekhez fordulva, bűnbánó arccal megszólal: — Szives elnézésükért, esedezem uraim, de a feleségem éppen ma fogadott új szakácsnőt, azért ilyen rossz a leves. Az út végén a főherceg leszáll, s megköszöni gazdája szívességét, s mivel a derék ember megtetszett neki, megkérdi tőle: — Van-e barátom, valami kívánsága? — Van ám, kérem. — Mondja csak bátran, ne féljen semmit! — Hát, kérem utossan, ha elmegy Bécsbe, meg ne mondja sógorának, hogy mit kapott tőlem! OCAiO(XXXXXÍOÍ‘fOOOOOCKX><XfOCfOOOOOOOO * * * A falu példaadása Tisza István a múlt világháború idején ismételve lelkére kötötte közelebbi ismerőseinek: járjanak be egy-egy falut, menjenek be minden házba, hallgassák meg különösen a szegényebbeknek, a családi bajokkal küzdőknek panaszait. — Majd meglátjátok — mondotta — mire körutatok véget ér, szégyelni fogjátok, mi mindenféle miatt voltatok elégedetlenek, mikor a falusi ember igazi nagy csapásokat milyen nyugodtan visel el. * József főherceg és a szűzdohány A nyolcvanas években József főherceg a Hortobágyon járt. Tüzesvérű négy paripa kocsija előtt, jóképű, módos alföldi gazda a kocsis helyén. Nagy becsület érte, ő foghatott be a magyar főhercegnek. Csak egy baja van, erős pipás, és hogyan állja ki a hosszú úton a koplalást? Nem is állotta, mikor már igen csiklandott a szája a pipa után, hátra fordult nagy alázattal a kegyes sziva úrhoz, és megköveti szépen, ahogy ilyen nagy embert illik, hogy engedje meg hogy gyújtson reá. Megengedték neki, már hogy miért ne engedték volna, hiszen olyan alázatos volt a kérése, mert olyan jóképű ember is volt. Mikor azután rágyújtott, még a lovak is vidámabban mentek. Hát még a gazdájok! Mintha esztendők óta nem szívta volna, olyan jóízűen eregette a bodorfüstöt. De nem is volt ám az valami közönséges dohány. Szagolgatta is a főherceg a rendkívül zamatos illatot, egyszerre csak megkérdi a gazdát: — Ugyan, édes barátom, miféle dohányt szí maga? A jóember körültekint, előttük senki, messze mögöttük a többi úr. De azért az óvatosság nem árt: tenyerét szája elé tartja, hogy lebbenő szél szavát el ne kapja, lassú, fojtott hangon odasúgta a főhercegnek: — Pszt! Szűz dohány! A főherceg, hasonló halkan: — Kínáljon meg bele! — Tessék! — s nagy titokba odanyújtja a főhercegnek a dohányzacskót. Most már aztán ketten eregették a zamatos szűzdohány füstjét. * * MENCZEL tánciskolája vasárnap, folyó hó 5-én össztáncot tart a Koronában Találtak egy pénztárcát, egy kendőt, több méter női ruhaanyagot, egy férfikabátot és nadrágot, egy kerékpárt, mely tárgyakat igazolt tulajdonosa a rendőrkapitányság 3. sz. helyiségében átveheti. Tájékoztató a július 1-én életbelépett forgalmiadó rendelkezésekről Az 1942 július 1-én életbelépett, az egységes forgalmiadózás jogszabályait megállapító 500/1942. P. M. sz rendelet a korábbi rendelkezésekkel szemben lényeges változásokat tartalmaz. Egyes foglalkozási ágakat adó alá von, egyeseket az adózás alól mentesít, továbbá az általánostól eltérő alacsonyabb adókulcsokat is állapít meg. Forgalmi adózás szempontjából új adóalanyok lesznek: a halgazdaságok, halastavak, a halászattal foglalkozók, ha a halászatot alkalmazóiakkal végzik, sajt és liptóitúró előállítók, ha az előállítást a háztartás keretét meghaladó módon eszközük, bírósági végrehajtók, becsüsök, kárbecslők, szakértők, hites könyvvizsgálók, fényképészek és fényképnagyítással, előhívással, kidolgozással foglalkozók, építési vállalkozók, kozmetikusok, féregirtó (ciánozó) vállalatok, sírgondozók, házgondnokok, baromfimetszők, miskárolók, órakönyvelők. A szikvíz és ásványvíz előállítók az eddigi 5 százalékos forgalmi adó helyett 10 százalékos adóváltságot tartoznak fizetni. Gyógyszerészek, temetkezési vállalkozók a teljes forgalmuk után 2 százalékos adókulccsal fizetik az általános forgalmi adót. A vendéglátó iparágak közül az eddigi 5 százalék helyett 3 százalékkal adóznak a kifőzdék, étkezdék, kocsmárosok és vendéglősök, 4 százalékkal adóznak a penziók, gyógyintézetek, üdülők, amennyiben ellátást is adnak, szállodák továbbra is 5 százalék általános forgalmi adót tartoznak fizetni. Fűszer, csemege és vegyeskereskedők közül csak az italméréssel rendelkezők maradnak adóalanyok, az italméréssel nem bírók mentesülnek az általános forgalmiadó fizetési kötelezettség alól. A szeszáruk utáni adóváltságot az előállítók helyett a szeszegyedárusági igazgatóság szedi és fizeti be, a sör is a gyártás helyén esik adóváltság és fényűzési forgalmiadó alá, ennek folytán mentesülnek az általános forgalmiadó fizetés alól: a szeszgyárak, szeszfőzdék, gyümölcspátinkafőzdék, rum-likőr gyárak, ecetgyárak, habor és gyümölcsecetet nem gyártanak, szeszárú nagykereskedők, sörkereskedők. Vállalatok teljes egészében való átruházása, jogosítványok, gyártási jogok eladása 2 százalékos általános forgalmi adó alá esik. A rendelet következtében az általános forgalmiadó fizetése alól mentesülő adózók, ha az eddigi adózást a bevételek figyelembevételével teljesítették, az 1942 június 30-án este üzletzáráskor fennálló adóköteles kintlevőségek után az ált. forg. adót továbbra is tartoznak megfizetni, ha azonban a forgalmiadóhivatal felhívására 15 napon belül a követelés teljes összegét bejelentik és az ez után járó 5 százalékos ált. forgalmi adót a bejelentéstől számított 30 nap alatt befizetik, a követelések végösszegéből behajthatatlanság címén 10 százalékot levonásba hozhatnak. A szükséges részletes felvilágosításokat az illetékes forgalmiadóhivatal készséggel megadja.