Félegyháza és Vidéke, 1887. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)

1887-10-09 / 41. szám

I. évfolyam Félegyháza, 1887. október 9­4.1­ SZÁZGOL-az Egyes szám : 10 kr. Megjelenik minden vasárnap.FELEGYHÁZA ÉS VIDÉKE Politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap. Felelős szerkesztő: 20r. Fazekas IS Zásznán Egész évre Félévre . Negyedévre 4 frt. 2 frt. 1 frt. Szerkesztőség és kiadóhivatal, IV. tized, 1492-ik szám, hová a lap úgy szellemi, mint anyagi részét érintő minden közlemény küldendő. Hirdetések díjszabály szerint. Kaszárnya-ügyünk. Letelt a pályázati határidő, amely a városunkban építendő fiók-laktanya építési terveinek benyújtására képviselő­­testületünk által kitűzve volt. A pályázat nem maradt meddő. Három pályamű érkezett be, melyek mindegyike figye­lemreméltó munka s érdemes arra, hogy arra illetékes egyének által megvizsgál­­tassék. Megvizsgáltassék különösen abból a szempontból, váljon a benyújtott ter­vek, vagy az azok közül legmegfelelőbb mennyiben követték a pályázati feltétele­ket, s illetőleg a beszállásolási törvény utasításait, mely az ily laktanyák férő­helyeire vonatkozik, s ehez képest hogy a tervekkel kapcsolatosan benyújtott költ­ségvetések mennyiben tárgyilagosak, meny­nyiben tűrnek törlést s esetleg mennyi­ben kívánnak pótlást; mert egy ily nagy­szabású építkezésnél, mely anyagi erőin­ket annyira igénybe veszi, mindezen körülmények a leggondosabban számba veendők, nehogy úgy járjunk, mint az új vendéglő építésénél, hol a részletes költségvetést sohasem vizsgáltuk felül. Mielőtt a benyújtott tervek sorsá­hoz megjegyzéseinket elmondanók, kissé foglalkozzunk azzal a kérdéssel is, vájjon egyáltalán érdemes-e adott körülményeink között kölcsön­ pénzből kaszárnyát építeni, s mennyiben jogosult ebből kifolyólag azok álláspontja, kik a kaszárnya építé­sét perhorreskálják­.-----------------------------­Itt általános elvként kimondjuk, hogy amennyiben a kincstár által fize­tendő évi bér s a katona beszállásolási pótdíjak oly összeget képviselnek, hogy a felveendő kölcsön törlesztési részleteit megütik, nem szabad haboznunk egy pillanatig sem, hogy a kaszárnyát fel­építsük. Akkor az nekünk pénzünkbe nem kerül, akkor az tőlünk nem áldo­zat, hanem igenis pozitív haszon és pe­dig olyan, melyet a számos előnynél fogva, miket a honvédzászlóalj váro­sunkban maradása nyújt — eldobnunk nem szabad. Nézzük tehát elsősorban azt, hogy mi az a remélhető jövedelem, mit a kaszárnya felépítése folytán városunk készpénzben évente nyer. Itt első­sorban kell felemlítenünk, a kincstár által a laktanyáért fizetendő évi bért, mely a hivatalos s bizottságilag megállapított kimutatás szerint 2392 frt 63 krt te­szem Ez a positív évi bér, mit a kincs­tár az építendő laktanyáért fizet, termé­szetesen s ezt hangsúlyozzuk­­— az esetben, ha annak férő­helyei a törvény követelményeinek s illetőleg a bizottság megállapodásainak megfelelnek. Másod­sorban figyelembe kell vennünk a ka­tona beszállásolási pótdíj­akat, melyek minden legény után a kincstár és a vármegye által 6 krjával számíttatnak. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy e tekintetben a városi közpénztár hivatalos kimutatásait beszéltethetnénk, ám azt hisszük, hogy adataink melyeket a helybeli honvédzászlóalj hivatalos kimuta­tásaiból — öt évi átlagot véve fel — merítettünk, a valóságnak s ekként a köz­pénztár kimutatásainak is megfelelnek. Az újoncz-járvány öt évi átlaga sze­rint pótdíjként e czímen mintegy 907 frt megy a közpénztárba. A 43 főből álló állandó létszám évi pótdíja mintegy 941 frtnak felel meg. Az altiszti iskolá­sok öt évi átlag szerinti pótdíja circa 243 frtot tesz ki. Az őszi gyakorlatokra bevonuló tartalékosok átlag szerinti pót­díja 504 írtnak felel meg évente. E szá­mok változhatnak némileg, egyik évben talán kevesebbet, de a másik évben töb­bet tesznek ki. Harmadsorban figyelembe veendő jó­másik helyre. Csak ily ablakrács maga egy nagy vagyon. Eme tanácsteremből egy kisebb szobán keresztül jut az utas a kápolnába. Ha a ve­zető annak nem mondaná, senki sem gondolná, hogy most a dögok imaházában van. Egy szűz Mária képet mutogatnak, amely mindig a szem­lélőre néz, a kápolna akármely sarkába álljon is az illető , le is guggoltunk, fel is állottunk a székekre , a képnek mindegy volt. Folyton a szemlélő szeme közé nézett. Innen ismét egy más hosszúkás terembe vonultunk, amely teremnek meg az volt a nevezetessége, hogy a tanács­tagok ide gyűlvén össze, a dogé nem azon a küszöbön keresztül jön be bele, mint más halandó, hanem egy külön szűk ajtócskán, amely a fallal színest van. E küszöböt fej­vesz­tés terhe alatt más át nem léphette. Nincs is nagyon még most se elkoptatva. A „dogé“ a latin „dux“ hadvezér szó­ból származik. A dogék noha nem voltak koronázott fejedelmek, ezeknek rangjában állot­tak s az első századokban maguk is vezették a hadsereget, később e vezérség fiaikra szállott. Amint Velencze szerencsecsillaga hanyatlani kezdett, a patric­iusi rendszert terrorismus vál­totta fel. Kiemelkedő pontjai: a tizek tanácsa és az ebből alakult államinquisitio. Eme tanács korlátlan hatalmánál fogva rémséges lett. Még maguk a dogok sem voltak biztonságban. A politikai vádlottak a legiszonyatosabb kínok között kivégeztettek, vagy élethossziglan be­­börtönöztettek, hogy mily börtönbe, majd el­mondjuk. Ezek előre bocsájtása után menjünk be a 10-ek tanácstermébe. A terem nem nagy, ablakai a börtönök kanálisára nyílnak. Az aj­tótól egy méterre volt elhelyezve a titkos fel­jelentéseknek szolgáló levélgyűjtő szekrény. Az ajtó egy mellékfolyosóra vezet, hol is a szekrény külön nyílását egy oroszlán fő ké­pezte, ennek a száján át jutottak be a följe­lentő titkos levelek. A szobában csak 10 szék van a falak mellett, illetve 7, 3 meg külön az inquisitoroknak. Ezeket az urakat hivatalos működésükben csak a „meggyőződés“ vezette. A törvény s annak összes paragraphusai ebből védelmet képez a kincstár által a népfel­kelői iroda és raktárhelyiségek után, me­lyek szintén az új kaszárnyában lennének elhelyezve, fizetendő évi bér, mely circa 400 írtnak felel meg. Ezek szerint a kaszárnya bruttó jö­vedelme 5195 frtot tenne ki, melyből ha az épület-fenntartási költségek czimén pár száz forintot levonunk, tiszta jövedelem ké­pen mintegy 5000 frtot nyerünk. Ezek a közvetlen jövedelmek. Nem szabad ezek mellett felednünk azokat az előnyöket, melyeket a honvédzászlóaljnak városunkban maradása nyújt. Ezekkel itt most hosszasan nem foglalkozunk s csak megemlítjük, hogy a városnak a kaszár­nya építése által három épülete szabadul­­ fel, melyeket tetszése szerint használhat, s megemlítjük, hogy a kincstár katonai zsold czímén a helybeli honvédzászlóalj részére évente 35000 frtot utalványoz, mely összeg, sőt bizonyára jóval több is, városunkban költetik el, s városunk mindennemű forgalmát emeli. Az előadottakból kifolyólag ha 5000 frt évi kamat és törlesztési részletnek megfelelő tőkéből a fiók­ laktanyát létesí­teni bírjuk, sőt ha azt néhány száz fo­rinttal meg is kell évente toldanunk, a kaszárnyát okvetlenül fel kell építenünk. Az a kérdés már most, vájjon a benyújtott tervek megfelelnek-e a tör­vény követelményeinek s illetőleg a bi­zottság megállapodásainak, s mily költ­­séggel ígérik a laktanya létesítését. Amint a terveket betekintettük, azon meggyőződésre jutottunk, hogy ko­moly megfontolás s bizottsági munkálat tárgyául egyedül a „Hon“ jeligéjű szol­gálhat. A „honvéd“ s a „takarékosság“ jeligéjű tervek aligha jöhetnek figye­lembe, mert az előbbi nem a mi viszo­nyainkhoz való s inkább lovassági lakta­nyát mintáz, az utóbbi pedig túlságosan s az egy szóból állott. El lehet képzelni, hogy mit cselekedtek. A tizek tanácsából több szobán s folyo­són keresztül a legnagyobb terembe jutunk. Hogy nagyot ne állítsunk, ez van akkora mint a mi gyalogpiaczunk. Hogyisne, mikor 5 — 6 csicserón­ 30—40 embert vezetgetve, bátran ordítozhat benne, mégse zavarják egymást. Álljunk meg a terem végén levő nagy kép előtt. Ez az óriási kép, megléptem a hosszát, hát kitett 21 lépést, a magassága meg olyan hat öl lehet, ahogy az ó-templom faláról tájé­kozhatom, mert az­­ élv„az utolsó íté­letet“ ábrázolja. A kép felső részén van az Ítélő biró fellegek között, szárnyas angyalaival körülvéve. Jobbján az igazak, ezek mellett, a közép részen a purgatóriumi lelkek, végül balra az elátkozottak a sátánokkal egyetemben. Megható egy kép. Művészének második leg­nagyszerűbb alkotása. Valamelyik Tiziano Vecellio, vagy Tin­toretto csinálhatta, mert a Nro. 6-nak mindig ezek jártak a nyelvén. Végül még azt is ki­beszélte a csempe szájával, hogy a művész feleségét három helyre is oda festette. Látjuk legelőször az angyalok táborában mint főar­­kangyalt, — persze menyasszony korabeli kép — továbbá a purgatóriumban, végre mint a sátány főczinkosa ott vigyorog véghetetlen kaján kinézéssel az elátkozottak között. De­­nique az asszony a jók közé nem juthatott. Emez óriási terem tele van aggatva képekkel. A plafondja meg az első terem módjára a képzeletet meghaladó fénynyel s díszszel van kiékesítve. Még most is bámulatos, hát még új korában. Nevezetes még az a négy drb nagy földgömb, amely a terem négy részén van felállítva. Át­mérője egyiknek-egyiknek 2 méter. Egyen még Amerika nincsen rajta, ennek helyét a tenger foglalja el, amelyre olyan zöld bokor formák vannak rajzolva. A földgömbök meglehetős kopottak, a sűrű használat igen meglátszik rajta. Ez a nagy terem képezi a palota tenger felőli egész homlokzatát. Innen az átmenet a másik terembe egy óriási ajtón át történik. Ez ismét a palotának a mostani királyi palotája olyannyira takarékos, hogy abban a megkívánt férő­helyek egy jó része fel­véve nincsen. A „Hon“ jeligéjű terv az építés költségeit 125.400 frtra teszi, ám ha ez összegből a barakkok építéséért számított 42.000 frtot kellően redukáljuk s ha a parkírozásért számított, csaknem 9000 frtot is kellően helyesbítjük, hiszszük, hogy a terv alapján a kaszárnya 100.000 frtból létesíthető lesz. E redukcziók megtételére s a tervnek az Oblatek-féle tervvel s illetőleg a bizott­ság megállapodásaival leendő egybehason­­lítására úgy a benyújtott s fölötte részle­tes költségvetés tételenkint leendő átvizs­gálására s ezekhez képest készítendő je­lentéstételre felettébb kívánatos s mond­hatjuk az egyedüli mód, ha a képviselő­­testület lehetőleg szakértő tagjaiból egy bizottságot biz meg. Szerény véleményünk szerint ez lesz a képviselőtestület által ez ügyben legkö­zelebb teendő lépés. Fiume—­Velencze —Trieszt. Abbázia. Elindulás a Kattaro gőzhajón. Egy nap a tengeren. Fogadtatás Velenczében. Velencze. Éjjeli kivilágítás mellett fölszállás a hajóra. Egy éjjel a hajón. Trieszt. Myramare. Kucséber ország. Adelsberg barlangostul. Beérkezés Magyarországba. Balaton- Füred. Budapest. (Folytatás.) "V e 1 e n. c sz e.*) Valódi olaszos főúri villásreggelink el­költése után — ami itt pont déli 12 órakor esik meg — egyenesen a Márk-térre vonul­tunk. A Nr. 6. már ott várt. Olaszos német­séggel kalauzolt a „Doge palotába.“ Az ud­vara tágas. Az épület teljes négyszögletű. Rá­léptünk a feljáró­ lépcsőre, amelynek oldalai csupa mozaik alakok. Megkezdődött a szörnyű­­ködés. A széles oszlopos folyosó három oldal­ról veszi körül az első emeletet. Legelőször beléptünk egy igen nagy tanácsterembe. A terem parketth­ozva van. A felhajtható ülésű karosszékek a falak mellé vannak 2 lépcsőnyi magasságú emelvényre elhelyezve. A terem végén van a nagy, széles emelvény, amelyen 50 — 60 ember kényelmesen elfér. Ez eddig igen egyszerű dolog, hanem a képek, amelyek a falakat fedik ! Mindmegannyi remekművek. A mennyezet pedig megfoghatatlan fénynyel, a művészet eddig soha nem látott, csodás al­­kotású domború díszítményeivel, festményeivel képrámákhoz hasonló félméter vastag dombo­rulatokkal van ellátva. És ez mind vert arany­nyal ékitve. Úti költségnek azt hiszem, elég volna pár arasznyi díszt lepiszkálni. És ilyen óriási értéket képviselő díszítésekkel vannak az összes falak telepazarolva. Egyes czellák ablak keresztvasai oly formán aranyozvak, mint ahogy nálunk szurkol a kovács a meleg vason. Egyik helyre több jutott az aranyból mint a 15. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges üzleti távirda-vezetéknek a pálya indóházán és esetleg őrházain al­kalmazandó utolsó elszigetelőig, valamint a forgatható védjelző készülékekig való kiépí­tését, a részletekre nézve az engedélyessel a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium jóváhagyása mellett megállapítandó egyez­mény alapján, az illető kerületi kir. távirda­­igazgatóság hajtatja végre, néző fél oldalrészét foglalja el. Temérdek képei közül kiemelendő azon óriási alkotás, amely a dogéknak a tengerrel való eljegyzé­sét ábrázolja. Továbbá egy evezős hajókkal történt tengeri ütközet. Ezen teremből nyílik ajtó azon erkélyre, ahonnan a „dogékat“ megvá­lasztatásuk alkalmával a népnek kikiáltották. Keresztül mentünk a könyvtáron is, hogy hány kötetet foglal magában, ki lehetne irni valami lexiconból, azonban én nem tudom. — Tömérdek sok. Vezetőnk nagy bölcsen legutoljára hagyta a börtönödet. Jól is tette. A folyosóról bejut az ember egy sötétes szobácskába, ahol már 8—10 szál rúdfáklya áll, amelyben olajban úszó bél ég füstölögve. Ezen primitív szerszámok közül föl­vesz egyet a vezető s kínálja, hogy még vagy 3-at hozzunk magunkkal. Senki se akarta magát beolajozni, azonban kik a vezetőtől hátrább estek, mégis csak reá szorultak a vi­lágosságra. A lépcsőkön csak egyenkint lehetett lefelé haladni. Amint lefelé az első emeletre értünk, látjuk sorba a kőc­ellákat egy kis négyszögü lyuk ajtajával s egy búbos kemencze füstös lyukához hasonló másik lyukkal. A belső bútorzat egy négyszegletes malomkő lap, rajta fejvánkosnak egy száz oldalú s élű nagy da­rab terméskővel. Rettenetes Isten­ itt élő embernek lenni. Az oldalak a zuhogó tenger­viztől nyirkosak. A levegőt meg valami fojtó gáznem helyette­sei. Pokoli sötétség. A gyengébb idegzetüek s a rosz gázakat nem szivlelők visszafordultak. Egyforma különben mind megannyi. Mi azon­ban menjünk le a 2. sőt még a 3. emeletre is. A legvégső czella tágasabb. Itt van a hóhér műhelye. A tölgyfa tőke a közepén van, úgy látszik, sokat használták. Azt hiszem azért van eme műhely a legutolsó czellába téve, hogy a Kálváriát az elítélttel megjáras­sák. Innen felmenet a legfelső már levegővel s némi derengő világossággal biró folyosó kétfelé vezet, egyik kifelé, másik fölfelé a „Ponte dei Sospiri“-ra a „Sóhajok hídjára“. Ez nem is hid, hanem zárt függő bolthajtásos folyosó, amelyen keresztül lehet menni a ka- * Velenczei képek láthatók a Kaszinó, Népkör, Gazdakör s Függetlenségi körben. A­ Félegyházától Csongrádig veze­tendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútra vonatkozó engedélyokmány. A Félegyházától Csongrádig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasutat a m­. k. mi­­niszterium, az 1880 : XXXI. t.-cz. i-ső §-a alapján, és Ő császári és Apostoli királyi Felségének Ujvárott 1887. évi szeptember hó - án kelt legfelső elhatározása folytán, a következő feltételek alatt engedélyezi . . (Folytatás.)

Next