Félegyháza és Vidéke, 1887. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1887-10-09 / 41. szám
I. évfolyam Félegyháza, 1887. október 94.1 SZÁZGOL-az Egyes szám : 10 kr. Megjelenik minden vasárnap.FELEGYHÁZA ÉS VIDÉKE Politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap. Felelős szerkesztő: 20r. Fazekas IS Zásznán Egész évre Félévre . Negyedévre 4 frt. 2 frt. 1 frt. Szerkesztőség és kiadóhivatal, IV. tized, 1492-ik szám, hová a lap úgy szellemi, mint anyagi részét érintő minden közlemény küldendő. Hirdetések díjszabály szerint. Kaszárnya-ügyünk. Letelt a pályázati határidő, amely a városunkban építendő fiók-laktanya építési terveinek benyújtására képviselőtestületünk által kitűzve volt. A pályázat nem maradt meddő. Három pályamű érkezett be, melyek mindegyike figyelemreméltó munka s érdemes arra, hogy arra illetékes egyének által megvizsgáltassék. Megvizsgáltassék különösen abból a szempontból, váljon a benyújtott tervek, vagy az azok közül legmegfelelőbb mennyiben követték a pályázati feltételeket, s illetőleg a beszállásolási törvény utasításait, mely az ily laktanyák férőhelyeire vonatkozik, s ehez képest hogy a tervekkel kapcsolatosan benyújtott költségvetések mennyiben tárgyilagosak, menynyiben tűrnek törlést s esetleg mennyiben kívánnak pótlást; mert egy ily nagyszabású építkezésnél, mely anyagi erőinket annyira igénybe veszi, mindezen körülmények a leggondosabban számba veendők, nehogy úgy járjunk, mint az új vendéglő építésénél, hol a részletes költségvetést sohasem vizsgáltuk felül. Mielőtt a benyújtott tervek sorsához megjegyzéseinket elmondanók, kissé foglalkozzunk azzal a kérdéssel is, vájjon egyáltalán érdemes-e adott körülményeink között kölcsön pénzből kaszárnyát építeni, s mennyiben jogosult ebből kifolyólag azok álláspontja, kik a kaszárnya építését perhorreskálják.-----------------------------Itt általános elvként kimondjuk, hogy amennyiben a kincstár által fizetendő évi bér s a katona beszállásolási pótdíjak oly összeget képviselnek, hogy a felveendő kölcsön törlesztési részleteit megütik, nem szabad haboznunk egy pillanatig sem, hogy a kaszárnyát felépítsük. Akkor az nekünk pénzünkbe nem kerül, akkor az tőlünk nem áldozat, hanem igenis pozitív haszon és pedig olyan, melyet a számos előnynél fogva, miket a honvédzászlóalj városunkban maradása nyújt — eldobnunk nem szabad. Nézzük tehát elsősorban azt, hogy mi az a remélhető jövedelem, mit a kaszárnya felépítése folytán városunk készpénzben évente nyer. Itt elsősorban kell felemlítenünk, a kincstár által a laktanyáért fizetendő évi bért, mely a hivatalos s bizottságilag megállapított kimutatás szerint 2392 frt 63 krt teszem Ez a positív évi bér, mit a kincstár az építendő laktanyáért fizet, természetesen s ezt hangsúlyozzuk— az esetben, ha annak férőhelyei a törvény követelményeinek s illetőleg a bizottság megállapodásainak megfelelnek. Másodsorban figyelembe kell vennünk a katona beszállásolási pótdíjakat, melyek minden legény után a kincstár és a vármegye által 6 krjával számíttatnak. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy e tekintetben a városi közpénztár hivatalos kimutatásait beszéltethetnénk, ám azt hisszük, hogy adataink melyeket a helybeli honvédzászlóalj hivatalos kimutatásaiból — öt évi átlagot véve fel — merítettünk, a valóságnak s ekként a közpénztár kimutatásainak is megfelelnek. Az újoncz-járvány öt évi átlaga szerint pótdíjként e czímen mintegy 907 frt megy a közpénztárba. A 43 főből álló állandó létszám évi pótdíja mintegy 941 frtnak felel meg. Az altiszti iskolások öt évi átlag szerinti pótdíja circa 243 frtot tesz ki. Az őszi gyakorlatokra bevonuló tartalékosok átlag szerinti pótdíja 504 írtnak felel meg évente. E számok változhatnak némileg, egyik évben talán kevesebbet, de a másik évben többet tesznek ki. Harmadsorban figyelembe veendő jómásik helyre. Csak ily ablakrács maga egy nagy vagyon. Eme tanácsteremből egy kisebb szobán keresztül jut az utas a kápolnába. Ha a vezető annak nem mondaná, senki sem gondolná, hogy most a dögok imaházában van. Egy szűz Mária képet mutogatnak, amely mindig a szemlélőre néz, a kápolna akármely sarkába álljon is az illető , le is guggoltunk, fel is állottunk a székekre , a képnek mindegy volt. Folyton a szemlélő szeme közé nézett. Innen ismét egy más hosszúkás terembe vonultunk, amely teremnek meg az volt a nevezetessége, hogy a tanácstagok ide gyűlvén össze, a dogé nem azon a küszöbön keresztül jön be bele, mint más halandó, hanem egy külön szűk ajtócskán, amely a fallal színest van. E küszöböt fejvesztés terhe alatt más át nem léphette. Nincs is nagyon még most se elkoptatva. A „dogé“ a latin „dux“ hadvezér szóból származik. A dogék noha nem voltak koronázott fejedelmek, ezeknek rangjában állottak s az első századokban maguk is vezették a hadsereget, később e vezérség fiaikra szállott. Amint Velencze szerencsecsillaga hanyatlani kezdett, a patriciusi rendszert terrorismus váltotta fel. Kiemelkedő pontjai: a tizek tanácsa és az ebből alakult államinquisitio. Eme tanács korlátlan hatalmánál fogva rémséges lett. Még maguk a dogok sem voltak biztonságban. A politikai vádlottak a legiszonyatosabb kínok között kivégeztettek, vagy élethossziglan bebörtönöztettek, hogy mily börtönbe, majd elmondjuk. Ezek előre bocsájtása után menjünk be a 10-ek tanácstermébe. A terem nem nagy, ablakai a börtönök kanálisára nyílnak. Az ajtótól egy méterre volt elhelyezve a titkos feljelentéseknek szolgáló levélgyűjtő szekrény. Az ajtó egy mellékfolyosóra vezet, hol is a szekrény külön nyílását egy oroszlán fő képezte, ennek a száján át jutottak be a följelentő titkos levelek. A szobában csak 10 szék van a falak mellett, illetve 7, 3 meg külön az inquisitoroknak. Ezeket az urakat hivatalos működésükben csak a „meggyőződés“ vezette. A törvény s annak összes paragraphusai ebből védelmet képez a kincstár által a népfelkelői iroda és raktárhelyiségek után, melyek szintén az új kaszárnyában lennének elhelyezve, fizetendő évi bér, mely circa 400 írtnak felel meg. Ezek szerint a kaszárnya bruttó jövedelme 5195 frtot tenne ki, melyből ha az épület-fenntartási költségek czimén pár száz forintot levonunk, tiszta jövedelem képen mintegy 5000 frtot nyerünk. Ezek a közvetlen jövedelmek. Nem szabad ezek mellett felednünk azokat az előnyöket, melyeket a honvédzászlóaljnak városunkban maradása nyújt. Ezekkel itt most hosszasan nem foglalkozunk s csak megemlítjük, hogy a városnak a kaszárnya építése által három épülete szabadul fel, melyeket tetszése szerint használhat, s megemlítjük, hogy a kincstár katonai zsold czímén a helybeli honvédzászlóalj részére évente 35000 frtot utalványoz, mely összeg, sőt bizonyára jóval több is, városunkban költetik el, s városunk mindennemű forgalmát emeli. Az előadottakból kifolyólag ha 5000 frt évi kamat és törlesztési részletnek megfelelő tőkéből a fiók laktanyát létesíteni bírjuk, sőt ha azt néhány száz forinttal meg is kell évente toldanunk, a kaszárnyát okvetlenül fel kell építenünk. Az a kérdés már most, vájjon a benyújtott tervek megfelelnek-e a törvény követelményeinek s illetőleg a bizottság megállapodásainak, s mily költséggel ígérik a laktanya létesítését. Amint a terveket betekintettük, azon meggyőződésre jutottunk, hogy komoly megfontolás s bizottsági munkálat tárgyául egyedül a „Hon“ jeligéjű szolgálhat. A „honvéd“ s a „takarékosság“ jeligéjű tervek aligha jöhetnek figyelembe, mert az előbbi nem a mi viszonyainkhoz való s inkább lovassági laktanyát mintáz, az utóbbi pedig túlságosan s az egy szóból állott. El lehet képzelni, hogy mit cselekedtek. A tizek tanácsából több szobán s folyosón keresztül a legnagyobb terembe jutunk. Hogy nagyot ne állítsunk, ez van akkora mint a mi gyalogpiaczunk. Hogyisne, mikor 5 — 6 csicserón 30—40 embert vezetgetve, bátran ordítozhat benne, mégse zavarják egymást. Álljunk meg a terem végén levő nagy kép előtt. Ez az óriási kép, megléptem a hosszát, hát kitett 21 lépést, a magassága meg olyan hat öl lehet, ahogy az ó-templom faláról tájékozhatom, mert az élv„az utolsó ítéletet“ ábrázolja. A kép felső részén van az Ítélő biró fellegek között, szárnyas angyalaival körülvéve. Jobbján az igazak, ezek mellett, a közép részen a purgatóriumi lelkek, végül balra az elátkozottak a sátánokkal egyetemben. Megható egy kép. Művészének második legnagyszerűbb alkotása. Valamelyik Tiziano Vecellio, vagy Tintoretto csinálhatta, mert a Nro. 6-nak mindig ezek jártak a nyelvén. Végül még azt is kibeszélte a csempe szájával, hogy a művész feleségét három helyre is oda festette. Látjuk legelőször az angyalok táborában mint főarkangyalt, — persze menyasszony korabeli kép — továbbá a purgatóriumban, végre mint a sátány főczinkosa ott vigyorog véghetetlen kaján kinézéssel az elátkozottak között. Denique az asszony a jók közé nem juthatott. Emez óriási terem tele van aggatva képekkel. A plafondja meg az első terem módjára a képzeletet meghaladó fénynyel s díszszel van kiékesítve. Még most is bámulatos, hát még új korában. Nevezetes még az a négy drb nagy földgömb, amely a terem négy részén van felállítva. Átmérője egyiknek-egyiknek 2 méter. Egyen még Amerika nincsen rajta, ennek helyét a tenger foglalja el, amelyre olyan zöld bokor formák vannak rajzolva. A földgömbök meglehetős kopottak, a sűrű használat igen meglátszik rajta. Ez a nagy terem képezi a palota tenger felőli egész homlokzatát. Innen az átmenet a másik terembe egy óriási ajtón át történik. Ez ismét a palotának a mostani királyi palotája olyannyira takarékos, hogy abban a megkívánt férőhelyek egy jó része felvéve nincsen. A „Hon“ jeligéjű terv az építés költségeit 125.400 frtra teszi, ám ha ez összegből a barakkok építéséért számított 42.000 frtot kellően redukáljuk s ha a parkírozásért számított, csaknem 9000 frtot is kellően helyesbítjük, hiszszük, hogy a terv alapján a kaszárnya 100.000 frtból létesíthető lesz. E redukcziók megtételére s a tervnek az Oblatek-féle tervvel s illetőleg a bizottság megállapodásaival leendő egybehasonlítására úgy a benyújtott s fölötte részletes költségvetés tételenkint leendő átvizsgálására s ezekhez képest készítendő jelentéstételre felettébb kívánatos s mondhatjuk az egyedüli mód, ha a képviselőtestület lehetőleg szakértő tagjaiból egy bizottságot biz meg. Szerény véleményünk szerint ez lesz a képviselőtestület által ez ügyben legközelebb teendő lépés. Fiume—Velencze —Trieszt. Abbázia. Elindulás a Kattaro gőzhajón. Egy nap a tengeren. Fogadtatás Velenczében. Velencze. Éjjeli kivilágítás mellett fölszállás a hajóra. Egy éjjel a hajón. Trieszt. Myramare. Kucséber ország. Adelsberg barlangostul. Beérkezés Magyarországba. Balaton- Füred. Budapest. (Folytatás.) "V e 1 e n. c sz e.*) Valódi olaszos főúri villásreggelink elköltése után — ami itt pont déli 12 órakor esik meg — egyenesen a Márk-térre vonultunk. A Nr. 6. már ott várt. Olaszos németséggel kalauzolt a „Doge palotába.“ Az udvara tágas. Az épület teljes négyszögletű. Ráléptünk a feljáró lépcsőre, amelynek oldalai csupa mozaik alakok. Megkezdődött a szörnyűködés. A széles oszlopos folyosó három oldalról veszi körül az első emeletet. Legelőször beléptünk egy igen nagy tanácsterembe. A terem parketthozva van. A felhajtható ülésű karosszékek a falak mellé vannak 2 lépcsőnyi magasságú emelvényre elhelyezve. A terem végén van a nagy, széles emelvény, amelyen 50 — 60 ember kényelmesen elfér. Ez eddig igen egyszerű dolog, hanem a képek, amelyek a falakat fedik ! Mindmegannyi remekművek. A mennyezet pedig megfoghatatlan fénynyel, a művészet eddig soha nem látott, csodás alkotású domború díszítményeivel, festményeivel képrámákhoz hasonló félméter vastag domborulatokkal van ellátva. És ez mind vert aranynyal ékitve. Úti költségnek azt hiszem, elég volna pár arasznyi díszt lepiszkálni. És ilyen óriási értéket képviselő díszítésekkel vannak az összes falak telepazarolva. Egyes czellák ablak keresztvasai oly formán aranyozvak, mint ahogy nálunk szurkol a kovács a meleg vason. Egyik helyre több jutott az aranyból mint a 15. §. Az engedélyezett vaspályavonal mentén szükséges üzleti távirda-vezetéknek a pálya indóházán és esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszigetelőig, valamint a forgatható védjelző készülékekig való kiépítését, a részletekre nézve az engedélyessel a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium jóváhagyása mellett megállapítandó egyezmény alapján, az illető kerületi kir. távirdaigazgatóság hajtatja végre, néző fél oldalrészét foglalja el. Temérdek képei közül kiemelendő azon óriási alkotás, amely a dogéknak a tengerrel való eljegyzését ábrázolja. Továbbá egy evezős hajókkal történt tengeri ütközet. Ezen teremből nyílik ajtó azon erkélyre, ahonnan a „dogékat“ megválasztatásuk alkalmával a népnek kikiáltották. Keresztül mentünk a könyvtáron is, hogy hány kötetet foglal magában, ki lehetne irni valami lexiconból, azonban én nem tudom. — Tömérdek sok. Vezetőnk nagy bölcsen legutoljára hagyta a börtönödet. Jól is tette. A folyosóról bejut az ember egy sötétes szobácskába, ahol már 8—10 szál rúdfáklya áll, amelyben olajban úszó bél ég füstölögve. Ezen primitív szerszámok közül fölvesz egyet a vezető s kínálja, hogy még vagy 3-at hozzunk magunkkal. Senki se akarta magát beolajozni, azonban kik a vezetőtől hátrább estek, mégis csak reá szorultak a világosságra. A lépcsőkön csak egyenkint lehetett lefelé haladni. Amint lefelé az első emeletre értünk, látjuk sorba a kőcellákat egy kis négyszögü lyuk ajtajával s egy búbos kemencze füstös lyukához hasonló másik lyukkal. A belső bútorzat egy négyszegletes malomkő lap, rajta fejvánkosnak egy száz oldalú s élű nagy darab terméskővel. Rettenetes Isten itt élő embernek lenni. Az oldalak a zuhogó tengerviztől nyirkosak. A levegőt meg valami fojtó gáznem helyettesei. Pokoli sötétség. A gyengébb idegzetüek s a rosz gázakat nem szivlelők visszafordultak. Egyforma különben mind megannyi. Mi azonban menjünk le a 2. sőt még a 3. emeletre is. A legvégső czella tágasabb. Itt van a hóhér műhelye. A tölgyfa tőke a közepén van, úgy látszik, sokat használták. Azt hiszem azért van eme műhely a legutolsó czellába téve, hogy a Kálváriát az elítélttel megjárassák. Innen felmenet a legfelső már levegővel s némi derengő világossággal biró folyosó kétfelé vezet, egyik kifelé, másik fölfelé a „Ponte dei Sospiri“-ra a „Sóhajok hídjára“. Ez nem is hid, hanem zárt függő bolthajtásos folyosó, amelyen keresztül lehet menni a ka- * Velenczei képek láthatók a Kaszinó, Népkör, Gazdakör s Függetlenségi körben. A Félegyházától Csongrádig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútra vonatkozó engedélyokmány. A Félegyházától Csongrádig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasutat a m. k. miniszterium, az 1880 : XXXI. t.-cz. i-ső §-a alapján, és Ő császári és Apostoli királyi Felségének Ujvárott 1887. évi szeptember hó - án kelt legfelső elhatározása folytán, a következő feltételek alatt engedélyezi . . (Folytatás.)