Félegyházi Hiradó, 1897 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1897-01-03 / 1. szám

­ '1807 január 3. FÉLEGIHÁZI HÍR­A­D­Ó. télen kitárni a kastély nagy kapuja s al­­lig fegy­­verben ront be egy vad török csapat. Rettegés és rémület száll­ja meg a gyászoló tömegét s az elhaló ének szaka­dozott akkordjai között mini­ förgeteg hang­zik a török vezér szava : beváltottam sza­vamat, leszámolni jöttem !­­ Megállj átkozott! Ezt a koporsót te készítetted anyáidnak! Vidd el ha van bátorságod­­ a keresztjét magaddal! Menj ki a temetőbe s mond a sírásónak, hogy az elrablott kincseket szórja be a sírba s temesd alá önmagadat! Meghátrál a bősz vezér, lesüti üveges szemeit; egy fényes könnyet morzsol szét tenyereivel, kardját a tömeg közé hajítja s midőn vágtat a messzeségbe, mint rémes viszhang hangzik az erdőn és mezőn: anyám! édes jó anyám! . . . A török­ haditanács halálra ítélte a hitszegő vezért s még az­nap meglakott rettentő bűneiért. Lovassy Nándor: Modern házasság. Irta: Horpávzky Jen«). A kisvárosi kávénénikék és pletykáz­­ni szerető aranyifjak már egészen lemondtak arról, hogy Goto Irma valamikor érdekes történetek hősnőjévé válik. Hogy is ne, hiszen négy év telt el azóta, négy hosszú év, hogy Irmát az öreg Ba­logh Dénes oltáshoz vezette és még eddig Irma házasságáról semmi érdekes adat sem került a botrányokra mindig ékes nyilván­osság elé. Pedig hát a szép asszonykát meghó­dítani megkísértette az egész aranyifj­úság, de bizony mindegyiknek kísérlete teljes kudarczot vallott. Egyhangúan comstatálták hát, hogy Géni Irma a szép Balog Dénesné is be­válik a pedánságig erkölcsös, de azért vagy épen azért unalmas kisvárosi asz­­szonyok közé. Irma pedig maga már egészen bele­törődött új helyzetébe. Hisz jól tudta azt, hogy mikor Ba­loggal az oltár elé lépett, leszámolt a múlttal, leszámolt a jövővel. Olyan apátika fele fogta el, a mely­ből csak néha-néha rázta őt fel a múlt­nak egy-egy előtörő kellemes emléke. Vissza-vissza emlékezett néha arra, a ki őt oly nagyon szerette s a kinek szivével ő oly csúnya játékot űzött, — György Laczira. Olyan megbánás félét érzett, de ha szivével számot, vetett, be kellett vallania, hogy tán Györky Laczit sem szerette és úgy gondolta, nem szeretett meg és nem is fog szeretni tudni soha. * * * Idegesen csapta le a könyvet a szép Irma és félhangosan elismételte az utolsó két sort: „Az élet szerelem nélkül olyan, mint a tavasz virág nélkül!“ Hát csakugyan így van ? Az ő élete — nem élet ? — Körül­nézett a kék pluch­e garnituru bondok­ban. Rágondolt a neki minden áldozatot hozó jó öreg férjére. Elábrándozott. Felidéződött emlékében a múlt, az édes múlt. A­mikor ott a lugasban kérdő tőle Györky Laczi: Irma szeret?! hát iga­zán szeret?! Igen ! ! Igen !! Áh, hogy ez már mind csak álom, édes álom! Hirtelen felrezdült, mintha azon a mély kedves csengő hangon mondani hallotta volna: Irma. Felnézett és maga­ előtt látta Györky Laezit. Azt hitte hogy csak látomány. De az mégegyszer megszólalt: Irma! Önfeledten szólt: Laczi! De összeszedve magát komolyan kér­dő , Györky úr, hogy kerül ön ide, ön az valóban­ helyet mutatott neki. Györky László, mert hisz ő volt az, lassan leereszkedett Irma hintaszéke mel­lett álló karszékbe. Hogy jön ön ide ? ismétlő Inna még­egyszer. Ha megengedi elmondom, az öntől távol töltött négy év történetét, igen rö­vid történet az. Amint felgyógyultam, de c­sak a testi bajból, a másikból nem; feledni akartam, feledni próbáltam, de hiába feledni nem tudtam, nem tudok. Most, hogy ide nevezték ki, akaratom ellenére, elhatároztam, hogy nem kerülök útjába, hogy kikerülöm önt, és mégis látja első látogatásomat önnél teszem, a vágy­nak magát látni, elrentállni nem tudtam, nem tudok. — Ez az én történetem. De mondja, hát maga boldog-e? Ha az úgy fájó megtört szívvel ugyan de útjába nem áldok. Hogy boldog vagyok-e ? az, hogy boldog vagyok-e."- kattogva ismétlő irma e szavakat. Az. . . .! az. . . .! Nem!. . . nem!, bevallom önnek nem vagyok az, mert üres a szivem, bevallom, hogy önt sem szeret­tem, igen . . . igen, csak játszottam önnel. De most menjen, menjen innen, mert nem is akarok szeretni, nem is tudok, nem is fogom önt szeretni . . . nem, nem . . . . nem szegem meg eskümet! Gyorsan, lázasan monda e szavakat Irma, de végre nem tudta visszatartani könnyeit és kínosan felzokogott. György László leverten hallgatta és kalapját véve szomorúan monda: Isten önnel Irma! Már az ajtónál volt, mikor hallá a zokogástól alig halló hangot: Laczi! Irma! ! És a két szomjazó ajk összeforrott, * * * * A városkában furcsa hírek jártak. A fáma összeköttetésbe hoz a a szép és pedánságig erényesnek hiv­t.­ a Dé­­nesné nevét Dr. Györky­­Lászlóévá!. Az aranyiíjak összenőve... hát ki hitte volna? Íg­y? Mindenkin ,­duist a szállongó hírekről csak a legjobbáig érdekelt a férj, termé­szetesen nem. De végre akadt egy ákrozatrakész jó barát, aki elmondó, neki, hogy mit is be­szélnek. Balogh Dénes sokkal kényelmesebb ember volt, sem hogy elhitte volna. Mégis, hogy a világot elhallgattasa, elküldte Irmát 2 hónapra fürdőre üdülni. Ő pedig, hogy a világnak minden­­képen elég legyen téve, belekötött György Lacziba, minek eredménye lett 20 cm­éter hosszú és 2 cm­éter mély vágás a mellén. És a regény vége: Hymenhir. Mint értesültünk törvény­székünk szép reményekre jogosított tagja Dr. Györky László eljegyez­te Braunstädter Lázár bankigazgató és nagybirtokos, ked­ves és nagyművetiségű leányát Olgát. H­ivatalos közlemények. A u­eczember 13. közgyűlés jegyzőkönyve. Dr. Zámbó Géza polgármester elnök­lete tartott képviselőtestületi rendes köz­gyűlésen jelen volt 121 képviselő. 191. sz. Megnyittatván a­ közgyűlés, a jegyzőkönyv hitelesítésére bizottság ki­küldése köretett, V. Ezen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével a polgármester elnöklete alatt megbizatnak: dr. Fazekas Kálmán, Fuchs Ignácz, dr. Hoffer József és Kiss Boldizsár képviselőtestületi tagok. 192. sz. Dr. Fazekas Kálmán indít­ványt tesz, hogy a közgyűlés tárgysoro­zatának 14-ik pontja, a város szervezési szabályrendeletének tárgyalása, tekintettel az ügy fontosságára, tűzessék ki a folyó hó 20-án külön e czélból összehívandó köz­gyűlésre és a mai ülés tárgysorozatáról vetessék le. V. A közgyűlés a tett indítványt el­fogadja és h­atározatilag kimondja, hogy a város szervezési szabályrendeletének mó­dosítása a jelenlegi közgyűlés tárgysoro­zatáról levétetik s egy külön e czélból f. hó 20-án tartandó rendkívüli közgyűlésnek fogja tárgyát képezni. Utasittatik a polgár­­mester, hogy ezen határozat értelmében intézkedjék. 193. sz. Nagy András v. képviselő, hivatkozással a sertésvész megszűntére, — hivatkozással arra, hogy zsírszükségletét mindenki ilyenkor szokta beszerezni, —­­­ hivatkozással a közelgő karácsonyi és uj- i évi ünnepekre , indítványozza, hogy a hí­­­­zott sertéseknek a sertésvész miatt betil­tott piaczi adásvétele engedtessék meg. Elnöklő polgármester a tett indít­ványra megjegyzi, hogy a hízott sertések­nek piaczi és vásári áruba bocsátása fel­sőbb hatóságilag van betiltva, s így e felett a képviselőtestület nem illetékes. Különben is hízott sertést vásárolni­ szabad, csak a vásárra vagy a piaczra hajtás van betiltva.­­". A közgyűlés a polgármester vála­szát tudomásul veszi s megbízza őt, hogy a mennyiben a sertésvész megszűnt, a zár feloldása iránt a vármegye alispánjához intézzen felterjesztést. Miről a polgármester jkvi kivonaton értesítendő. 19­1. sz. Olvastatott a m­. kir. keres­kedelmi miniszter urnak a félegyháza—­­m­ujsai vasútra megszavazott s törzsrész­vényekben jegyzett 60 ezer forint hozzá­járulásra nézve; továbbá a félegyháza— szolnoki vasút czéljaira ugyancsak törzs­­rés-'-zvények ellenében megszavaz­­t oszfrézár forint segélyre nézve a vármegye közön­ségéhez intézett s ide másolatban meg­küldött leirata. E leiratban a miniszter úr a vonatkozó határozatokat a belü­gy- és a pénzügyminiszter urakkal egyetértő s­eg­ély kikötéssel hagyja jóvá, hogy a megszava­zott hozzájárulások beszerzése czéljából kötendő kulcsán ügyletek kormány­hatósági jóváhagyás alá lesznek terjesztenünk. V. A közgyűlés a leiratot tudomásul veszi. 195. sz. Olvastatott a vármegye kir. tanfelügyelőjének értesítése, hogy a vallás­os közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a város közönségének azt a kérelmét, hogy az ezredév alkalmából itt állam költségen négy tanyai iskola, szervezhessék és tartas­sák fenn, telj­esith­e­tőnek nem találta. .. Tudomásul vétetik. 196. sz. Bemutattatott a vármegye biz. közgyűlésének f. évi 1378. sz. alatt­­hozott határozata, melyben Tóth Károly rendőrkapitánynak a képviselőtestület 105/ 896. sz. határozata ellen benyújtott f­eleb­­­bezését elutasítja és a szóban levő közgy. határozatot jóváhagyja. V. Tudomásul vétetik s egyik példá­nya Tóth Károly rendőrkapitánynak ezen­­könyvi kivonat kapcsán kézbe,sittetni ren­deltetik. 197. sz. Olvastatott a vármegye biz. közgyűlésének 1121. sz. alatt hozott hatá­rozata, melyben a város közönségének egy közkórház létesítése iránti törekvését el­ismeréssel fogadja, de alap hiányában azt anyagilag nem támogathatja. F. Tudomásul vétetik. 198. sz. Olvastatott a törvényhatóság biz. közgyűlésének 1350. sz. alatt hozott határozata, melyben a képviselőtestület 128­­­89. sz. alatti határozatát, melylyel Zámbó Dezső főgymn. hittanár állásában véglege­­sittetett s rendes tanári javadalmazásban részesittetett, a közbevetett felebbezés el­­utasitásával j­óváhagyj­a. V. Tudomásul vétetik s egyik példá­nya Varga P. Istvánnak, társaival leendő közlés végett, ezen­­ könyvi kivonat kap­csán kézbesittetik. 199. sz. A v. tanács jelenti, hogy a 62/896 kgy. sz. határozatban nyert meg­­bizásnak meg nem felelhetett, mert az állami mének részére alkalmas istállóhelyi­séget a város belterületén bérletbe nem kapott. Véleményezi, hogy a szegényház előtti téren építtessen a város egy meg­felelő helyiséget, melynek rajzát és költ­ségvetését is bemutatja. *

Next