Félegyházi Hiradó, 1898 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1898-01-02 / 1. szám

1898. január 2. FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ.­­ Főszolgabíró, polgármester urak és a községi Elöljárók működésének eredmé­nyéről jelentést várok. Budapesten, 1897. decz. 19-én. Beniczky, alispán. Hivatalos közlemények. 4489. adó. 897. Az 1898-ik évre szóló 111-ik és IV-ik oszt kér. adó vallomási ivek kibocsájtottak. Felhivatnak mindazon adózók, kik ily vallo­­m­ási ivet kapnak, hogy azt ki­töltve adókönyvecskéjük felmu­tatása­­ mellett a városi adóhiva­talba 8 nap alatt annál is inkább adják be, mert ellen esetben vallomási ivük az összeírás alap­ján hivatalból fog kiállitatni. Félegyháza, 1897. decz. 31. Seres István adótanácsnok, 12710. sz. ki. 897. 1 hirdetmény. A tranverzális műutnak Fél­­egyházáról Majsa felé vezető 114­6—117­6 szakaszán a kocsi közlekedés csak azon feltétel mellett van megengedve, ha a jár­­művek vezetői a kavicsot szállító vonat közlekedése alkalmával a kocsiról leszállanak s a lovakat gyeplőn tartják, az ijedős lovakat pedig a nyári útra lehajtják, ott a vonat elhaladását bevárják és csak azután térnek vissza a leg­közelebbi feljárón át a műútra. Figyelmeztetik ennélfogva a közönség, hogy a kavics szálitó vonat közeledtével vagy a vo­nat fütty jelzése alkalmával a mű­útról a 250 méter távolságban készitett lejárókon a nyári útra hajtson le, s a legközelebbi föl­járóig ezen uton haladjon. A fel­es illetve lejárók magas póznák­kal (rudakkal) vannak jelezve s igy mindenki által könnyen ész­revehetők. A figyelmeztetést s ti­lalmat áthágok a bekövetkezhető veszélyeket s károsodásokat ma­guknak tulajdonitsák, a mennyi­ben a közönség ezen rendszabá­lyokat meg nem tartja, a forgalom a műúton betiltatik. Félegyháza, 1897. decz. 18. tír. Szerelemhegyi Károly 2—3 polgármester. Hirdetmény: 13094. sz. ki. 897.. Kun-Félegyháza városánál két 550 írttal javadalmazott számtiszti, két 450 írttal javadalmazott irnok­i és egy 000 frttal javadalmazott állatorvosi állás van ürese­désben. Felhivatnak azok, kik ezen állásokat elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen felszerelt s a város képviselőtestületéhez ezim­tett kérvényeiket 1898. évi január hó 21-ig a város iktató hivatalában nyújt­sák be. Kun-Félegyháza város tanácsának 1897. deczember 22-én tartott üléséből­ Dr. Szerelem­hegyi Károly 2—3 polgármester. Pályázati hirdetmémy. Hirdetmény. Kun-Félegyháza város taná­csának 12672­ 897. sz. végzése foly­tán a szolnok-félegyházi vasút kisajátítási térképek alulírott hiva­talában 80 napi köz­szemlére ki­téve vannak — felhivatnak az érdekeltek, hogy azokat f. év de­czember 27-étől 1898. január hó 27-éig megszemlélhetik, s erre vo­natkozó észrevételeiket és kifogá­saikat mondott idő alatt írásban említett hivatalban annál is in­kább nyújtsák be, mert ellen esetben a mondott határidőn túl a térképek helyességét igazolván, további ezirányu jogaiktól elesnek. Félegyháza, 1897. decz. 20. Mihálovits 2—5 gr. mérnök. TANÜGY. Gazdasági ismétlő iskola. Az államkor­­mány sokféle intézkedéssel gondoskodik a polgárok javairól, s ha sokszor a kitű­zött czélt az államkormány intézkedései el nem érik, annak nem ő az oka, ha­nem a végrehajtás lazasága és nem bá­­nomsága. Ugyan, hogy vegyen tudomást arról, hogy az vagy az az intézkedése nincs végrehajtva. Hisz az államkormány­­zás gépezete hány ,de hány kézből áll, s e gépezetben hány szór akad észrevehetet­len hanyag, talán az intézkedés intenczióit át sem ismerő, az intézkedésekkel mit sem törődő egyén...Csak nagy ritkán ve­hetik észre a kormányzat óriási nagysága miatt, hogy­ itt ug ott a gépezet egy-egy foga hiányosan működik. Ha van hanyag­ig, n­edetlen­ség' a közki..r..my-'-­t Vv, akkor a k­épnevelési oktatás terén ez a legnagyobbb mércet­ van meg. Ezen kis bevezető után rátérhetünk a gazdasági ismétlő iskolára vonatkozó mondókáinkra, abból az alkalomból, hogy a vallásügyi miniszter kiküldte hatóságunk­hoz a gazdasági ismétlő iskola tantervét és szervezésére vonatkozó rendeletét. A gazdasági ism. iskola már két éves keletű és...............nálunk még álmait aluszja valahol az éji homályban. Hozzánk ily féle rendeletek sohasem érkeznek jó­kor, mert nincs, a­ki az intézmény czél­­ját hivatásosan méltatná — hisz csak tanügyről van szó. Nincs a­ki kötelessé­gének ismerné az ügyet forszírozni, és nincs a­ki lelkesedni tudna, a mai vész­terhes szocziális kérdések közepette, né­pünk között a tudás és okszerűség terjesz­téséért. Minden iskola ügyünk pang, lé­zeng magától, mint a Toldi Miklós lova. Tekintve helyi viszonyainkat a gaz­dasági ismétlő iskolának nagy hivatása van, földműveléssel foglalkozó népünknek a szakszerű gazdálkodás iránti érzék és értelem­ fejlesztése körül. Félegyházán nem hozhatunk elég áldozatot sohasem arra, hogy minden tanyai iskolában leg­yen egy gazda­sági ismétlő iskola szervezve. Félünk, hogy a miniszter leküldött rendelete az akta papírhalmazt fogja csak növelni. Hanem mi fogadást teszünk, hogy a gazdasági ismétlő iskolák ügyét elülni nem hagyjuk, és lépten nyomon sarkában leszünk az ügynek, ha kell írunk, ha kell appellálunk, ha kell feljelentünk, egyszó­val mindent elkövetünk, hogy a gazdakö­­zönség érdeke e téren ki legyen elégítve, s hogy az eszme minél hamarabb testet öltsön. A gazdasági ismétlő iskola felállí­tására leginkább csak jó akarat kell. Mi tudjuk, hogy a közoktatásügyi miniszter szívesen jön a város anyagi se­gélyezésére csak olyan legyen, a ki kérő markát kinyújtja felé. A miniszter 16 ezer frtot vett fel a 1898. év költségvetésében a gazd. ism. is­kolai tanítók fizetésére. Irodalom és művészet. „Ború és Derű" czimen Honját Sándor fővárosi tanító, lapunk szellemes tárcza­­irója egy 157 lapra terjedt kötetet adott ki, mely 18 kisebb elbeszélést tartalmaz. Az elbeszélések fele a „borús“, fele pedig a „derült“ világból valók. Kir­milyent szeret választhat közülük, hogy pihenő óráiban szórakozhasssék. Hogy a „Ború és I­éra“ hivatott író tollából ered mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Horváth Sándor, most közre bocsátott szépirodalmi munká­jával a harmadik kötetet teszi le egy év alatt asztalára. Ebből a realitásból min­denki legjobban megítélheti Horvát Sán­dor irodalmi működését, mert ma pénzt csak irodalmi becseset biró műveket szokás kiadni. A „Ború és Derű“ fűzve 1 frt 50 kr. diszkötésben 3 frt. Lapunk előfizetői a fűzött kiadást 1­, a diszkiadást 2 frtért rendelhetik meg. A megrendeléseket kész­séggel fogadja és közvetíti Feuer Illés könyvkereskedő. Mit olvasson télen a gazda? A hosszú téli esték nagyon alkalmasak arra, hogy a gazda első­sorban gazdasági ismereteit gyarapítsa, mert mennél inkább teszi ezt, annál könnyebben megküzdhet az élet ne­hézségeivel, annál jobb eredményeket ér­het el a gazdálkodás terén. A kisgazda igényeinek azonban nem minden szaklap vagy könyv felel meg egyaránt s nagyon is meg kell választania olvasmányait, mert neki csak a gyakorlati irányú, könnyen érthető olyan olvasmányra van szüksége, a­mely a legújabb vívmányokat felölelje. Ilyen gazdasági — havonként megjelenő —­­szaklapnak ismerjük a „Magyar Gaz­dát“, a­mely Kassán, Kovács Béla gazda- s­­ági tanintézeti igazgató szerkesztő..­óbe­ i­s jelenik meg. Ennek a lapnak előttünk fekvő legutóbbi száma, számos illusztrá­­czióval s gyakorlati irányú érdekes gazda­sági közleményekkel van ellátva, amelyek oly érdekesek, oly tanulságosak, hogy a kisgazda igényeit minden tekintetben ki­elégítik. A „Magyar Gazda“ legutóbbi száma a következő gyakorlati czikkeket közli: Termés kilátásaink a jövő tévre. Olcsó és ezélszerű jégverem. A sertés vész a sertés kolera- A talaj meszezéséről. Ön­szopás a teheneknél. A gyümölcsfák trá­gyázása hamuval. A lókupecz. A gyűrűs pókok hernyója, mint a veszedelmes el­lensége. A fejős tehén téli takarmányozása. A gyökérféle zöldségek téli vetéséről. A gyümölcsfák téli metszéséről. Egyszerű mód malfiozok agyonnyomásának meggát­­lásáról. Mit tegyünk fagykárt szenvedett fáink orvoslása czéljából ? A sertések hiz­lalása. A kassai hercmagtisztító raktár. Apró közlemények. Valóban nem isme­­rünk gazdasági szaklapot, mely a kisgazda részére ügyesebben, jobban volna szer­kesztve, mint a „Magyar Gazda,“ melynek előfizetési ára is csak 2 frt egész évre. Kiadóhivatala Kassán van, Vitéz A., könyvkereskedésében, a hármat kívánatra mutatványszámot szívesen küldenek. INI R­E K. Újév. Kronos mester­­munkája újra megindult, uj év, uj szám alatt, de a régi alakban. 1898. évet kezdjük a mai napon, a melyen ezer és ezer polgártársunk mond egymásnak „boldog újévet“. Mi is boldog újévet kívánunk kedves olvasóinknak. Vizkereszt ünnepe. Jövő csütörtökön ünnepli városunk r. kath. közönsége Viz­kereszt ünnepét annak emlékére, hogy a 3 szent király Gáspár, Menyhért és Bol­dizsár keleti bölcs király felkereste Beth­­lehemben a kisded ,Jézust, ezen az emlő-

Next