Félegyházi Hiradó, 1898 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-02 / 1. szám
1818. január 2. FAL EGYHÁZI HIRADÓ. Milyen lesz „Az uj Zrinyiász ? Sokan tudakozódtak olvasóink közül, hogy mi lesz az „Uj Zrinyiász“ : elbeszélés vagy politikai rajz? És hogy jut abba Zrínyi? Tréfás elbeszélés lesz-e, vagy valami szatíra. Ahelyett, hogy egyenkint felelnék, elmondom egyszerre mindenkinek, hogy az „Új Zrinyiász“ lesz az én vázlatban hátrahagyott művem. Mert minden sró után marad egy olyan munka, melyről az a vélemény, hogy ha egészen kidolgozza, szépen adhatott volna. De ezt az illető szó már nem hallja. Én ezzel ellentétben még életemben látni akarom az én vázlatban hátrahagyott munkámat és hallani akarom, amint mondják. — Kár, hogy nem dolgozza ki jobban. Pedig én úgy fogom kidolgozni, amennyire erőmtől telik, de a téma a különös, a téma ölel fel annyi anyagot, hogy okvetetlenül vázlatnak kell maradnia — vagyis azt a látszatot viseli. Hogy mikép jut modern politikai rajzba Zrínyi, épen ez az, ami egy kis magyarázatra szorul. Én a középkori szokásokat akarom szembeállítani a mai módom felfogással, mert az olvasónak így szembetűnőbb, hogy a világ mennyit változott, bár alapjában karakterek, bizonyos viszonyok közt mindig ugyanazok voltak. Petur bán ma is meg van, száz alakban, a Dósa Györgyök is itt lappanganak. Leírtam egyszer Olay Lajost, hogy ő az, aki fölkísérte Zách Felicziánt a királyi palotáig, aztán megbiztatta az udvaron: Csak eredj fel, Felix és üss közéjük. Ne félj semmit! Én nekem azonban egy kis dolgom van itt az Omodék komornájával, hát átszaladok. Bercsényi Miklós bizonyosan megvan, de most Justh Gyulának hívják és él Zrínyi Miklós, de meglehet, udvari konczipista és nem Szigetvár kapitánya. A karakterek maradnak, de más viszonyok közé keveredve, máskép festetnek. Mi lenne például ma II. Rákóczy Ferencz ? Föltéve hogy megvolna rettentő földbirtoka, mely az ország egy harmadrészét képezte. Ma nem csinálhatna forradalmat, de másként mutatná a virtust. Egyszerűen nem lehetne parlamentarizmus miatta, mert ő maga küldene, több mint száz képviselőt a gazdatisztjeiből és a fiskálisaiból, aztán amikor kedve támadna, oda üzenhetné Bánffynak. Én ezt, vagy azt a törvényjavaslatot nem szenvedhetem. Tessék levenni a napirendről: ilyen groteszk ideák és összehasonlítások vittek rá, hogy szigetvári Zrínyi Miklóst ma szerepeltessem. Nem bírtam ellentállni az ingernek. Nem kegyeletlenségből teszem Zrínyi iránt (félre ne értse az olvasó), ez csak a forma. Választhattam volna egy más történeti alakot is, de Zrínyi volt a legjobb, az ország egyik első leventéje, akinek viselt dolgait mindenki ismeri Magyarországon, még a kisgyerekek is. Azért tehát mindenekelőtt fel kellett őt támasztanom. És ez a legkönnyebb. Már a szentírás is megígéri, hogy Ítéletnapkor mindenki feltámad, nekem mindössze e dátumot kellett megváltoztatni. Az úr hivatja Gábor arkangyalt (aki ezzel a feltámasztási funkczióval már régóta megvan bízva) és rendeli neki: — Gábor, lemegy a trombitáddal és háromszor egymásután belefutsz ott lent. Ma lesz az ítéletnap. Gábor vidáman csapkodta meg a szárnyait. — Megyek, uram. — Jó figyelj. Az első trombitaszóra feltámadnak azok, akik a hazáért meghaltak. Ők az én kedvenczeim. — Igen, uram. — A második trombitaszóra feltámadnak az öngyilkosok, mert ezekben jó szív volt, Gábor. Sok érzékeny, nemes szív volt közöttük. — Értem, uram. — Most aztán vigyázz Gábor. Ha még a föld nem népesül be nagyon, akkor harmadszor is belefutsz harsonádba, mely fölhasitja a sírokat. És ha a föld már tele volna, hadd el a harmadik trombitaszót. .Gábor arkangyal leszállott a parancscsal és hozzáfogott a munkájához. Trombitáját szép piros szájához emelte és fujjantott egyet. Egy láthatatlan kéz megfogta és egy hang mennydörgő: — Állj meg, hiba történt! Néhány ezer évvel eltévesztették a számítást. Hagyj abba mindent, a világ még tovább marad. Gábor leejte a trombitát ijedten, de már késő volt, a kürtbe lehelt első félhangra feltámadtak Zrínyi Miklós és társai és mintha az egész természetes lenne, vígan megindultak Dombóvár felé. Budának, így támad fel Zrínyi a gondviselés egy tévedéséből és így keveredik el bajnoki erényeivel és szokásaival a mi társadalmunkba. Ez a történet a praeludiuma. Nagyon furcsa lesz az, de csak a formájában. A magja lehetne vezérczikk is. Szóval a jelenlegi politikai és társadalmi viszonyokat, a képviselőházat, a modern institucziókat akarja rajzolni, hanem a Zrínyi Miklós egyéniségén keresztül. Zrínyi köztünk átélt viszontagságai és kalandjai lesz tehát „Az új Zrinyiász“ tartalma, melynek közlését az Országos Hírlap az új évvel kezdi meg. Szóval kész a mese, ki vannak komponálva a részletek és már csak olvasók kellenek hozzá. Mikszáth Kálmán: KÖZGAZDASÁG. Hogyan fokozzuk szőlőink termését. Nehezen barátkozik meg azzal az immár bebizonyított ténnyel a magyar gazda, hogy bármiféle növény csak ott adhat elegendő termést, ahol a talaj termőképessége fenntartatik vagy éppen öregbittetik. Ha van is tekintettel ez aranyszabályra, azt legfeljebb szántóföldjein alkalmazza, de már azután rétjét, szőlejét, komlósát trágyázásban egyáltalán nem, vagy csak igen ritkán részesíti, pedig immár számos oldalról bebizonyított tény, hogy a szőlő is csak az esetben adhat jövedelmet hajtó termést, ha intenzív trágyázásban részesül, ami természetes és tudva azt, hogy többnyire évtizedeken keresztül egy és ugyanazon talaj használtak szőlőtermelési czélokra, anélkül, hogy az a tápláló anyag, mely a szőlő által elvonatik, bármiként is visszapótoltatott volna, mert bizony különösen régebben vajmi kevesen gondoltak szőlőterületeik trágyázására. Igaz ugyan, hogy a szőlők trágyázása nagyon fárasztó és költéges munka, mert nem kis feladat az istálló trágyát a többnyire magasabb hegyeken fekvő szőlőkbe felhordani, ma azonban amikor a műtrágyák olcsó áron állanak rendelkezésünkre, amidőn ezen kis termésyi trágyák hatásosabb táplálékot nyújtanak az istálló trágyánál, ezen nehézség megszűnt, mert ezeknek a legmagasabb helyekre való felhordása sem igényel nagy munkaerőt. Ez ideig nem voltunk kellőleg tájékozva az iránt, hogy a szőlők minő műtrágyát igényelnek, s hogy minő eredmény várható valamely műtrágya alkalmazásától. Ma azonban az ország számos helyén végzett kísérletek kellő támpontot nyújtanak erre nézve is, balgaság volna azokat figyelembe nem venni, ezért határoztuk el ezen kísérleteket a magyar óvári növénytermelési kísérleti állomás közlései alapján tisztelt olvasóinkkal megismertetni. A magyaróvári növénytermelési kísérleti állomás a már 1895-ben megkezdett szőlőtrágyázási kísérleteket a múlt évben is folytatta, főleg homoki szőlőkben, miután az előző év tapasztalatai szerint a homoki szőlőkben várható legbiztosabban siker a műtrágyák alkalmazásától. A kísérleti trágyául három párhuzamos parezella szolgált: 1. trágyázatlan, 2. foszforsav és kálium, 8. foszforsav, kálium és nitrogénnel trágyázott. És pedig a 2-es tábla kapott 200 kg. szuperfoszfátot, 100 kg. kénsavas kálit, illetőleg egy része 250 kg. 38'Vo-os kálit vagy 450 kgr. kainitot; a 3-as parczella a fentieken kivete01 kg chilisalétromot. A kísérlet megejtetvén 19 helyről érkezett be használható jelentés, amelyekből az tűnik ki, hogy a mindhárom anyaggal megtrágyázott parczellákon a kísérlet igen kedvező eredményt szolgáltatott. És pedig a szuperfoszfát és kálival trágyázott parczellákon 10 kísérlet közül 8 ban a terméstöbblet 50—250 kg. szőlő; a chilisalétrommal is trágyázott parczelákon 12 kísérlet közül 8 helyen volt a terméstöbblet 200 kgon felül s ezek közül 3 esetben 500 kgmon is felül, amiből teljes határozottsággal kitűnik, hogy a homoki szőlőinkben csak úgy érhetünk el sikert, ha mind a három tápanyaggal trágyázunk, miután azok mind a háromban szűkölködnek. A trágyázás jövedelmezőségének kiszámításánál a vízben oldható foszfoszsav kilóját 23 krral, a chilisalétrom és kénsavas kálium métermázsáját 12 írttal számítva, a holdankénti költség, a vasútról való elfuvarozzással együtt 34 írtra tehető. Feltéve már most hogy a fürttermés többlet meghaladja a 300 kgmot, a trágyázás még az esetben is jelentékeny jövedelmet szolgáltatott, ha a fürt métermázsája csak 20 frttal értékesíthető, mihez járul még a trágyázás utóhatása, ami különösen szőlőknél szintén jelentékenyebb lehet, s így joggal mondható el, hogy a műtrágyafélék okszerű alkalmazásával módunkban van homoki szőlőink jövedelmezőségét igen tetemesen fokozni. Kötött talajon is tettek kísérleteket igen kedvező eredménnyel úgy szuperfoszfát és kálival mint fej trágyául chilisalétrommal is, de a kísérletek nem történtek elég nagy számban. Akár homoki akár kötött talajon, ha nem őszszel, de mindenesetre koratavaszszal hintendő el úgy a szuperfoszfát mint a káli. Különfélék. Szőlészeti tanfolyam a fővárosban. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének központja a földmivelési miniszter anyagi s erkölcsi támogatása mellett 1898. évi január 10—29-ig tartó időközben a Köztelek (Üllői ut 25. sz.) nagytermében háromhetes szőlészeti és borászati tanfolyamot rendez. A tanfolyamon bárki részt vehet, ha felvétel czéljából idején jelentkezik. Akik a gazdasági egyesületnek tagjai, azok 5 frtnyi díjat fizetnek. A tanfolyamban résztvenni szándékozók személyesen vagy levél útján január 0-ig az Országos gazdasági Egyesület titkári hivatalnál jelentkezhetnek. A legjobb és legolcsóbb sorsjegy az erdélyi ev. ref. egyházkerület által Kolozsvárit felállítandó szeretetház javára Tisza Kálmán, báró Bánffy Dezső, gróf Tisza Lajos, báró Vay Béla, gróf Degenfeld József urak valamint az öt ev. ref. egyházkerület püspökei védnöksége alatt rendezett sorsjáték sorsjegye, következő nyereményekkel : 4 főnyeremény 57000 korona értékben, összesen 4000 nyeremény 160000 korona értékben. A legkisebb nyeremény értéke mind a két húzásnál 10 korona. Mind a két húzásra érvényes sorsjegyek darabonként 2 koronáért kaphatók Feuer Illés könyvkereskedésében. Magyar arczkép-bélyegek. Harmincz, különféle színben, gyönyörűen kiállított arczképecske áll előttünk; történelmünk, irodalmunk és művészetünk legkiemelkedőbb .