Félegyházi Hiradó, 1901 (7. évfolyam, 1-51. szám)
1901-01-06 / 1. szám
4 FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ. 1901. január 6. dapesten székelő „Magyar kereskedelmi részvénytársaságot“ megbízta azzal, hogy a sóvásárló kereskedők gyos és előnyös kiszolgálása'.'ól gondoskodjék valamint, hogy a ipa''só beszerzését is mindenképpen megkönnyítse. Az egész országban minden kereskedőnek sok baja volt eddig a sóvásárlással és azért kétségtelen, hogy általános örömmel kell üdvözölni a miniszternek ezt az igazángyakorlatias intézkedését. Képes levelező-lapok. A postai szabályok minden levélpostai küldemény fajnak, levelező-lapnak, keresztkötéses nyomtatványnak, árumintának stb. egyéb feltételek mellett, alaki k. 11 .heit is meghatározzák , de ezeket a triadok is különösen a képes levelező lapok barátjai, még mindig nem veszik ügyelembe pedig a szabályoknak meg nem flelő levelező lapokat a postahivatalok levelekként kezelik s amennyiben, mint levelek elégtelenül vannak bérmentesítve, pótdíjjá terhelik meg, s csak ennek lefizetése ellenében kézhetik azokat. A minderre nem ügyelő feladók tehát szabályellenes levelező lapjaikkal, nem ritkán bosszúságot okoznak öröm helyett a címzetteknek, vagy ha ezek a levelező lapot a reá róttpótdíj miatt nem fogadják el, akkor önmaguknak, mert a posta tőlük szedi be a kirótt póldját, ha pedig ismeretlenek, tehát ha a szabályellenes portos levelezőlapok vissza nem kézbesíthetők, úgy a posta és távirda igazgatóságok semmisítik meg azt. Mint hogy ilyen módon ezért tévesztett jelentékeny értékek semmisülnek meg a posta és távirda igazgatóság, megóvandó mindenről a nagyközönséget tájékozásul a következőket közli: 1. A levelező lapokra érvényes díjszabás szerint bérmentesítse, abban az esetben használhatók a magán levelező lapok, ha azok a posta által forgalomba bocsátott levelező-lapokkal alakra, nagyságra és a papír minőségére nézve megegygyeznek. 2. A magyar korona országainak posta forgalmában használt, levelező-lapoknak czimoldaluk homlokzatán szembeötlő betűkkel magyar nyelven „Levelező-lap“ felirattal ellátva kell lenniük. A magyar felírást követheti ugyan levelező lap kifejezésnek egy vagy több más nyelven fordítása is, de e más nyelvű jegyzések csak külön sorban és csak a magyar nyelvű „Levelező lap“ felírás alatt állhatnak, a sorrend, amelyben a más nyelvű jelzések egymást követhetik — nincs korlátozva. 3. A külföldre szóló nemzetközi forgalomban használt levelező lapokon a 2. pontban jelzett módon, a magyar felírás alatt fanczia nyelvű „CaRe-postate“ felírás használandó. A Lanczia leírás mellett a levelező lapnak megfelelő más nyelvű kifejezés is használható. A külfölddel való forgalomban azonban a postahivatalok akadálytalanul elfogadják az olyan magán levelező lapokat, amelyek csupán csak a franciáa nyelvű „Carte postale“ felírást viselik. Ebben az egy esetben, a magyar nyelvű L-Uns elmaradhat ugyan, de ily lelevelező lapokon a l'errásnak a franczián kívül, más nyelven sem szabad jelezve lenne. 4. A magyar ipar által gyártott válaszos levelező lapok ugyan ezen feltételek mellett használhatók. 5. Úgy a belföldi, mint a nemzetközi forgalomban tilos a magánipar által gyártott levelező lapokon a „M. ki posta“ feliratot és a magyar czimert vagy boronát alkalmazni. 6. Nem esnek kifogás alá az oly levelező lapok, amelyeken a 10.írás hozzá írással vagy mechanikai módon a fenti határozatoknak megfelelően helyesbítetett, vagy a melyeknek előoldalán a meg nem engedett felírások tollvonással töröltettek vagy más alkalmas módon eltávolíttattak. Budapest, 1900 deczember 29-én. Pál Imre s. k. post. tanácsos. Könyvismertetés. Pulykatenyésztés. Irta : Hreblay Emil, állattenyésztési m. kir. felügyelő. Megrendelhető a pénz előleges beküldése mellett a szerzőnél Gödöllőn. Ara bérmentve 2 korona. Hreblay ezen újabb munkája ismét tanujele annak, hogy a hazai baromfitenyésztés iránti érdeklődés rohamosan fokozódik s a gazdaközönség végre belátta azt, hogy baromfitenyésztéssel csakugyan érdemes foglalkozni. E gazdasági munka valóban időszerű. A kormány a bromfitemésztésre annyi gondot fordít, hogy a gazdaközönségnek nélkülözhetően oly kézikönyv, melyből mindazt megtudhatja a mi jövedelmének nagyobbítását idézheti elő. A külföldön értékesített baromfi termékekért, a múlt évben 60 millió koronát vettünk be, mely összeg legnagyobbrészt a kisgazda zsebébe folyt ; ez összeg azonban pár év alatt megkétszerezhető, ha a baromfitenyésztést okszerűen fogjuk, mi a tenyésztést helyes alapokra fektetve az értékesítési viszonyokat is megismerjük. Hreblay munkája részletesen dj képben magyarázza mindazt, amit minden tenyésztőnek tudni kell. Bőven foglalkozik a betegségekkel és azok gyógykezelésével is, azonkívül a köztenyésztésre ajánlott fajtákat is ismerteti. E munkát minden baromfi kedvelőnek melegen ajánljuk. Könyvismertetés Legjobb naptára „Homok-Naptár''*. Grasseili Miklós m. kir. földmves iskolai igazgató szakavatott tollából a folyó év végén egy kitűnő gazdasági naptár került napvilágra, amelyre elmondhatjuk, hogy az minden gazdának, de főleg olyannak, ki homokon gazdálkodik, majdnem nélkülözhetted. A naptár nagyrészét Grasseili Miklós földmíves iskolai igazgató írta és ezeken kívül a szerkesztésben Kecskemét városának majdnem minden kiválóbb írója részt vett. Eme igen ügyesen szerkesztett naptár foglalkozik : a mezőgazdaság alapvető mozzanataival — így : a homokföld trágyázása, a föld mivelése vetés, hengerezés, vetések ápolása, a homok kapásnövényei, a vetőmag termelés és beszerzéséről, továbbá a holdanként vetőmag szükségletről. Az állattenyésztés köréből : a szarvasmarha, ló, sertés és baromfitenyésztés főbb vonásairól. Az állatok adásvevése körül előforduló peres esetekről. A szőlő és gyömölcs termelés köréből : a szőlő téli munkájáról, annak trágyázásáról, a must és bor összetételéről, új hordókv előkészítéséről, a kénmáj alkalmazásáról, a homokon termelhető legjobb gyümölcslétekről és azok ültetési módjáról. Különfélék rovata alatt találjukA „Homokláz“ közleményt : Horváth Ádám képviselőtől : „Emlékezzünk régiekről“ ; Koda Elek polgármestertől ; „Hires város az Alföldön“ — Népdal . Irta: Bogyó Pál apátplebános ; Homokszemek ; Csodadolgok czimű kiváló és igen sikerült közleményeket. A szakrész szerkesztésében közreműködtek : Grasseili Norbert dok. bev. hivatalunk főnöke , Ernst Vilmos, Maurer János, dr. Balázs István, Mayerfi Zoltán és Nádas János földmíves iskolai kertész. Lapunk szerkesztőségében még 12 példány kapható. Akik tehát ezt be akarják, szerezni, azok forduljanak közvetlenül lapunk felelős szerkesztőjéhez, aki az érdeklődőknek még sok péndényt hajlandó beszerezni. E kitűnő naptár megszerzését minden gazdának a legmelegebben ajánlhatjuk ! Ára darabonként 80 fillér. Lentermelési és értékesítési szövetkezet. Pozsonyból jelentik a Budapesti Levelezőnek . A Pozsonymegyei Gazdasági Egylet legközelebb tárgyalja a lentermelési és értékesítési szövetkezet felállítása módozatait. Ugyanis vállalkozó akadt, aki lentiloló gyárat óhajt felállítani. A lentermelésre vállalkozó a gazdák és birtokosoknak vető lenmagot osztana ki, melyet az illetők legelső termésükből fizetnének vissza. Kötelezi magát a lemért lenszalma átvételére és feldolgozására. Tíz év múlva a vállalkozó gyára a termelőké lenne, mert azt a lenbe váltási, árak bizonyos csekély százalékával a termelőszövetkezet váltaná magához. Darányi földmivelésügyi miniszter melegen érdeklődik a gazdasági egylet akcziója iránt és az az óhajtása, hogy a kistermelők is bevonassanak . Mindenki figyelmébe. Köhögés, rekedtség ellen legsikeresebben használható a Réthy-féle pemetefű czukorka, mely öszszetételénél fogva bármely hurutos bántalmat pár nap alatt megszüntet és a mellett a gyorat sem rontja. Kapható mindnütt 60 fillérért. A készítő Réthy Béla gyógyszerész B. Csabán a dobozt, 3 koronáért bérmentve küld. Ajánlatos, hogy N.J. olvasóink ne téveszék össze ezen orvosilag is esmert czukorkákat más forgalomba hozott czukorfélékkel. A selymeczbányai erdészeti kísérleti állomás. Erdészek és erdőbirtokosok régi óhajtása valósult be azzal, hogy Darányi földmivelésügyi miniszter felállította az erdészeti kísérleti állomást. Az intézmény egy központi és négy külső kísérleti állomásból áll s ezélja az erdőgazdaság körében felmerülő gyakorlati és elméleti kérdéseknek, kísérletek s tudományos kutatások alapján való megoldása. Az állomásvezetésével Vadas Jenő erdőtanácsost bízták meg, kit a miniszter előbb Ausztria, Németország és Svájcz erdészeti ügyének tanulmányozására küldött ki ; adjunktusa az állomásnak Tussin János tett, aki a züriczki kisérleti állomáson töltött hosszabb tanulmányi időt. Külső kisérleti állomások Királyhalmán, Vadászerdőn, Liptó-Ujvárt és Görgény- Szant-Imrén vannak. Az állomás foglalkozik külföldi faueratik telepítési kísérletével, árvédelmi füzesek létesítésével, a bükkfatalpfák gyors romlására okainak kiderítésével a fafajok tenyészeti határának megállapításával, az összes faanatómia pathologiai és élettani kérdéseivel — működésének iránya az erdészet — természettudományi kísérletek és kutatásoknál leginkább gyakorlati lesz. Lenmag a kisgazdáknak. Darányi földmivelésügyi miniszter megbízta Füredy Lajos kassai gazdasági szaktanárt, hogy Oroszországban négy vagyon rigai lenmagot vásároljon. A vetőmag beszereztetvén, a kisgazdák 100 kilogrammot 15 korona áron, nagyobb birtokosok 20 korona áron kaphatnak belőle Ingyenesen-vetőmagot ez évben nem osztanak ki, de méltányosságot érdemlő esetben a legkedvezőbb fizetési módozatokat állapítják meg a kistermelőknek. A rutén akció kiterjesztése. Mint már jelentettük, Darányi földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy a hegyvidéki rutén nép felsegélyezésére Bereg vármegye szolyvai járásában három év előtt , megindított állami tevékenységét Bereg vármegye egyéb hegyvidékére is kiterjeszti és e czelból Hagara Viktor főispán elnöklete alatt bizottságot küldött ki, amelynek tagjai Jobszky Gyula Bereg vármegye főispánja, Nedeczey János és Balla Ödön országgyűlési képviselők, Deskó János főesperes, püspöki biztos, Ceiner Nándor közigazgatási előadó, Balajtky Mór főszolgabíró. A bizottság tagjai az ottani nép viszonyait apróra ismerik, valamenynyiök lelkes tevékenységet folytatott akkor is, mikor Ínség ütötte fel a fejét, most is, hogy a gazdasági megerősítés munkája folyik. Országos búzakiállítás. Az OMGÉ növénytermelési szakosztálya nagy fontosságú kérdést vett fel a folyó hó 19-én tartandó ülésen s igyekszik azt meg is valósítani. Ez az országos búzakiállítás kérdése, amely jóformán minden évben foglalkoztatta, a gazdaközönséget, de megvalósulásához ezideig nem jutott. A kiállítás czélja, hogy a termelőket a hazai búza nemjóltésére buzdítsák, másrészt pe-