Félegyházi Hiradó, 1903 (9. évfolyam) 1-24. szám
1903-01-04 / 1. szám
karú munka viszi most kezében a haladás zászlaját s nekünk érdekünk, hogy ott legyünk a sorompóban. Ha figyelemmel kisérjük az események hullámzó váltakozását, mindenütt a nemzeti, a faji öntudat bontakozását látjuk. Az az öntudat, mely bibliává teszi a nemzet történetét, szentekké a nemzet nagyjait, tömörülésre buzdítja az egynyelvűeket, aczéllá edzi az akaratot, önzővé teszi a nemzeti munkában izmosul egyedeket a maga fajának megbecsülésében, de önzetlenné a jövendők boldogulásának érdekében, mint amilyen önzők ma a nemzetek hazaszeretetben, de önzetlenek a művelődés, a haladás előmozdításában. Városunk a magyarság alföldi szigetének életerős, fejlődő tagja. Ha országunk határai ilyen telepekkel volnának betöltve, úgy Magyarország hatalmi állásához semmi kétség sem férne. Itt nincsenek nemzetiségi küzdelmek s annyira el vagyunk zárva, hogy idáig elhalnak vérrokonaink messze jajkiáltásai. A mi városunknak, a hozzánk hasonló, fajmagyarságban erős városoknak kellene sugározni a magyar sovinizmus eszméjét, a magyar hazaszeretetet egész az önzésig. Magyar hazafiságban ne legyenek előbbvalóink. A mi vidékünk az ország szive. A magyar vérkeringés itt újul meg s ha a szív beteg, akkor beteg a test is. Legyünk a magyar szellemmel, öntudatos magyar munkálkodással épült erős várai a magyar nemzeti erőnek. És most, a magyarsovinizmus jelszavával nyissunk be az ezerkilenczszázharmadik esztendőbe. Arimén keze írásával igazolja rajta, hogy az egész okiratot elolvasta, vagy ha olvasni nem tud , az okirat tartalmát két tanú jelenlétében megmagyarázták neki. A részletfizetésre vásárolt árut a tervezet szerint a végrehajtó sem az eladó, sem a vevő tartozása miatt nem foglalhatja le. Ha az áru megromlik, akkor a vevő tartozása az értékcsökkenés arányában kisebbedik. Egyszóval : a törvénytervezet minden intézkedése a vásárlót védelmezi azzal szemben, akitől részletfizetésre vásárolt valamely árut. Vehet e mértéket a posztókereskedő ? A kereskedelmi miniszter az összes kereskedelmi és iparkamaráktól választ kért arra nézve, hogy a posztókereskedő a szabó munkákra való megrendeléseknél jogosult-e mértéket venni? Aligha szenved kétséget, hogy a mértékvétel már a szabó ipar körébe tartozik s ennélfogva mértéket venni csak jogosított szabó iparos lehet hivatva. De az eddigi szokás szerint ezt a posztókereskedők is gyakorolták. Most ebben az ügyben a beérkezett válaszok után fog dönteni a miniszter. Rendkívüli közgyűlés. Dr. Szerelemhegyi Károly polgármester a múlt év deczember 30-án d. e. 9 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze a képviselőtestület tagjait. A rendkívüli közgyűlés összehívására azért volt szükség, mert még a múlt évben tárgyalni kellett az 1903. évi városi költségvetésre vonatkozó törvényhatósági határozat előterjesztését. A törvényhatósági határozat előterjesztője Seress István adóügyi tanácsnok volt, ki a megye leiratát egész terjedelmében felolvasta a közgyűlés előtt. A közgyűlés az előterjesztést tudomásul vette. Amint az előterjesztésből kitűnt, a városi pótadó 79 fillért tesz ki minden korona állami adó után. A közgyűlésre nagyon kevesen jelentek meg. A közgyűlés egyéb tárgyainak elintézéséről híreink között számolunk be. A részletfizetés. Ezer meg ezer szegény embert érdekel az a törvénytervezet, melyet az igazságügyminiszter a részletfizetéssel való vásárlásról készített. Már kész ez a tervezet, most már szakemberekből szervezett bizottság elé is kerül. A tervezet szerint a részletüzletet a vevő bármikor perrel támadhatja meg, ha az árut oly árban vette, mely a készfizetés mellett forgalmi árát harmincz százalékkal meghaladja. Minden részletüzletről okiratot kell majd készíteni s az okirat csak akkor lesz érvényes, ha a vevő saját FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1903. január 4. A Vörös-Kereszt egylet estélye. Fényes estélyt rendezett a Vörös- Kereszt egyesület kiskunfélegyházi fiókja december 27-én. A már előre sikerültnek ígérkező estély alkalmával fényes közönség töltötte meg a Korona dísztermét, feszült várakozással s kedves reményekkel a következendő dolgokra. Várakozásában a közönség nem csalódott. Az egész estély oly kedvesen, oly művészi harmóniával folyt le, mely a legkövetelőbb ízlést is teljesen kielégíthette. Elsősorban dr. Bányai Mór helybeli ügyvéd vázolta röviden a Vörös-Kereszt egylet történetét s különösen szépen méltatta az egyesibeni humanisztikus czélu törekvéseit s értette az egyesület vezetőit. Most következett a nálunk még ismeretlen s annál fogva várva várt „Eleven Újság“ előadása. Csakugyan „eleven“ volt, mert oly elevenséggel, oly jó kedvvel lett előadva, mintha csak valami pajkos tündérszellemek váltották volna föl egymást a publikum gyönyörködtetésére. A férfiszereplők is tökéletesen megállták helyüket, de a hölgyszereplők messze túlszárnyalták őket, s ezt nem a köteles udvariasság mondatja ezúttal velünk, hanem a legridegebb kritika is. Mindjárt az első szereplő Bauer Szerénke meglepte a hallgató közönséget bátor föllépésével, amint messzecsengő hangon a hallgatóságnak nemcsak a fülébe, hanem szívébe is belehangoztatta : „Eleven újság, tessék, tessék, előfizetni kötelesség. Kneffel Rózsika volt a dal Igazán mintha a dalköltészet múzsája állt volna előttünk virágkoszorukkal ékeskedve, a mint szép dalát kedves, behízelgő hangján elcsicseregte. — Kedves alak volt Léderes Ilonka, hosszas monológját ügyesen adta elő. — Frank Margit, „tanügyi előadó“ egy hivatásos paedagoga modorával adta elő szerepét, miben segítségére voltak Steiner Terike és Rosner Janka. Az irodalom és művészetet méltóképen képviselte Lázár Etelka, ki nagy hatást ért el az ő saját külön művészeti reklámjával. Nagy hatással adta elő Rónay Malvinka a sport czímű rovatot. Következett ezután a hírek rovata, melyhez a rovatvezető Schweitzer Annuska mondott prológot, majd kivonultak egyenkint az egyes hírek képviselői s gyorsan pergő nyelvecskéikkel mondották egymásután a napi híreket, végül Boross Gyula az „Andrások“ méltó képviselője mondta el rendőri híreit. A szerkesztői üzenetekben Kádár Irénke ugyancsak rápirított az agglegényekre. Úgy kell nekik, miért nem házasodnak. Kedves jelenség volt az apróhirdetések című rovat előadása. Négy kislány: Somosi Gizike, Füredi Rezsin, Schweiger Erzsike és Grünberger Gizike egymást fölváltva mondották el sikkesen, ügyesen apróhirdetéseiket, melyeknek legnagyobb része helyi vonatkozású volt. Mindenesetre helyesebb lett volna s nagyobb hatást lehetett volna elérni, ha a többi hosszabb czikkek is helyi vonatkozásuak lettek volna. Az előadás végén az összes szereplők ügyesen csoportosítva együttesen mutatták be magukat a közönség előtt gyönyörű képet alkotva a görög tűz színes világításánál. Ezután tánczra penderült a fiatalság és kitartó kedvvel jártak reggelig. A Korona díszterme alig látott még egyszer egyszer annyi tánczolópárt, mint a Vöröskereszt estélyén. Az első négyest körülbelül 100 pár tánczolta. Előfizetési felhívás. A múlt számunkkal egy éve annak, hogy a „Félegyházi Híradó“ szerkesztését és tulajdonjogát átvettem. Hangzatos ígéretek nélkül fogtam a lap további kiadásába és szerkesztésébe. Állandóan törekvésem az volt, hogy a lapot úgy szellemi, mint techikai tekintetben oda emeljem, hol egy jól szerkesztett vidéki lapnak a fokozódó igényekkel szemben lennie kell. Hogy elértem-e a magam elé tűzött nemes czélt, azt egy évi működésem után a nagyközönség ma már megítélheti. Azt hiszem további programmot nem kell adnom. Amilyen volt lapom a múltban, olyan lesz a jövőben is. Ha a nagy társadalom szíves támogatásában részesít, az csak arra fog ösztönözni, hogy a „Félegyházi Híradót“ még tökéletesítsem, még jobban fejleszszem. A város heti életének hit tükre kikivántam lenni,s azt hiszem, hogy a történteket mindig a legnagyobb tárgyilagossággal adtam tudtára a nagyközönségnek. Nem kíméltem semmi fáradságot, semmi anyagi áldozatokat. Ha a körülmények s a hét mozgalmasabb eseményei úgy kívánták, melléklettel bővítettem meg a lap rendes nagyságát, csak hogy kimerítő krónikás lehessek. Lapom eddigi munkatársai, kik a fejlesztés nehéz első évében önzetlen szíves támogatóim voltak, továbbra is oldalam mellett maradnak. A közönségtől megkedvelt „Heti krónikát“ továbbá is minden héten elmondja csengő-bongó rímeivel, a humor és jó kedély derűjével Hegedős Arimán deák is ígéretet tett, hogy „Rajzolatait“ folytatni fogja. Többi munkatársaim kitartó csoportja pedig továbbra is buzgólkodni fog, hogy a lap szellemét továbbra is azon magas színvonalon tartsa, amelyre évek hosszú küzdelme alatt felemelkedett. A „Félegyházi Híradó" előfizetési ára : egész évre .... 8 korona fél évre....................4 „ negyed évre ... 2 „ Eddigi megismert működésem alapján kérem továbbra is a nagyközönség szíves támogatását, eddigi megtisztelő bizalmukért pedig hálás köszönetet mondva maradok Kiskunfélegyháza, 1902. decz. 23. hazafias üdvözlettel Vesszösi József a „Félegyházi Hiradó“ felelős szerkesztője s laptulajdonosa.