Félegyházi Hírek, 1988 (1. évfolyam, 1-25. szám)

1988-07-05 / 13. szám

KINCSÜNK A FÖLD, A VÍZ, A LEVEGŐ Környezetvédelem intő jelzés Nemzeti kincsünk a föld, a víz, a levegő, a természet világa, az emberi környe­zet, s mindennek csúcsa­ként az ember. A városi tanács végre­hajtó bizottságának öt év­vel ezelőtt, és ez év februá­ri ülésén a környezetvéde­lem központi témaként sze­repelt. Félegyháza közvet­len természeti környezeté­ben a Péteri-tó szikes vilá­ga féltett kincsünk, termé­szetvédelmi terület. Az ur­­banizált ember egészségét védik a város környékére telepített erdők, ligetek, a szemet gyönyörködtető par­kok, melyek áldozataikká válnak olykor durva kezek, vandál viselkedések kör­­nyezetromboló hatásának. A művelés alól kivont, a zántkertként kiosztott föl­dek termővé tételével — szerves- és műtrágya alkal­mazásával — a vizek nit­­rogénesedését és nitrátoso­­dását idézik elő. Romlik a talaj termőképessége, a növényzetbe felszívódott vegyszerek veszélyt hor­doznak. A termőtalaj értéke csök­ken a szikkasztott szenny­víz és az általa agresszi­­válódott talajvíz miatt. Városunkban naponta 8000 m3 ivóvíz termelődik és ugyanennyi szennyvíz, de a szennyvíztisztító telep 2200 m²­-es kapacitása elle­nére 4000 m3 vizet tisztít meg, nem kellő hatásfok­kal. A másik 4000 m3 szennyvíz a házilag készí­tett szikkasztókon keresz­tül távozik a föld mélyébe, ahol a kertek altalajában fejti ki növényzetre, épü­letre káros hatását. A szennyvíz altalajba kerülé­sével megemelkedik a talaj vízszintje, mely a földben elhelyezett közművek álla­gát rontja, ennek javítása költségként jelentkezik a köz számláján. Például a Békásban kora tavasszal az ásott kutak felső két tégla­sora látszott csak ki, de a város többi pontján sem különb a helyzet. A tanács tervei közt szerepel a tisz­títómű teljesítőképességé­nek 5000 m3-re való növe­lése, de megvalósítása a lakosság támogatása nélkül nehéz feladat. Az építkezés már elkezdődött, a pénz­ügyi lehetőségekhez képest jó ütemben halad a szenny­víztisztító telep bővítése. A gazdaságban és a ház­tartásokban keletkező fo­lyékony és szilárd halmazú hulladék eltávolítása a vá­rosból megoldott az új sze­méttelep Körösi útra való kihelyezésével és a Bugaci út mentén található folyé­kony állagú hulladékteme­tővel. Rétegvizeink mennyisége és minősége megfelelő, vá­rosunkban található ivóvíz a környéken a legjobb ízű, bár panasz merül fel a víz időnkénti rozsdás színe miatt. A földgázenergia térhó­dításával a kommunális fű­tésből származó légszeny­­nyeződés jelentősen csök­kent. A gépkocsik számá­nak növekedésével viszont fokozódott a benzingőzből származó levegőszennye­zettség, ez különösen a Kossuth utca és az E 5-ös út mentén csúcsosodik ki, naponta érzékelhető. A szakemberek szerint Fél­egyháza a legporszennye­­zettebb lakott hely. Városunk közvetlenül látható szennyezettségének jeleit naponta tapasztalhat­juk, az itt lakó emberek egy részében nem alakult még ki a kulturált, tiszta környezet iránti alapvető igény. Az idegenforgalmi szezon beindulásával van min szégyenkeznünk, le­süthetjük szemünket. A környezetvédelem köz­ügy, megoldása közös erő­feszítéseket igényel, már csak azért is, hogy az utá­nunk következő nemzedé­kek sora nehogy megbo­­csájthatatlan véteknek írja nevünk mellé, nem vigyáz­tunk szép kis városunkra, a környező természetre. Major Dóra Rigófütty és lángoló palacsinta Idegenforgalom Bugacon A Lenin Termelőszövet­kezet idegenforgalmi tevé­kenysége ebben az évben szinte csak Kiskunfélegy­háza és vonzáskörzetének területére korlátozódik. Bugacon a turizmus még a kezdetén van ugyan, de már eddig is jelentős for­galmat bonyolítottak le, az áprilisi nyitás óta. Jellemző a kezdeti forga­lomra, hogy április elejétől a hónap végéig 2500 szer­vezett turista kereste fel a Bugaci Csárdát és a pusz­tai látványosságokat. Ha értékelni akarják ezt az eredményt, akkor bizony meg kell állapítani, hogy mintegy 2000 fővel alatta marad a múlt évinek. Ez országosan is megállapít­ható a turizmusra, ahol a szállodavállalatok és egyéb vendéglátó egységek for­galma jelentősen csökken, melynek okát még nem tudjuk. Ennek ellenére a májusi forgalom javult, s jobbnak ígérkezik a június és a jú­lius is, az előrejelzések szerint. Ez jellemző a bugaci ta­nya és faházak forgalmára is, ahol a kezdeti nehézsé­gek után a nyárra már minden hely foglalt. Nagyon sok az egyéni visszatérő nyugati vendég, akik a tanyákat már előre lefoglalták. Szállást régi, szépen fel­újított parasztházakban le­het rendelni, de a csárda mellett lévő négy faházban 32 főre van szállás. Itt 2—3 ágyas szobákat lehet bérel­ni, napi 690 forintért. A tanyaházakban beren­dezett lakások 4—6 főre vannak tervezve, ahol fő­zési lehetőség, hideg-me­legvíz, hűtőszekrény, is­tálló, garázs, műanyagborí­tással ellátott teniszpálya, lovaglási lehetőség áll a (Folytatás a 2. oldalon.) Méneshajtás Csikósok bemutatója V. A kezdeti eredmények biztatóak Gondolatok a busadiétáról Az utóbbi­­hónapokban a sajtó, a televízió és a rádió sokat foglalkozott a Kiskunfélegyházi Városi Kórházban elsőként­­alkalmazott, úgynevezett busadiétáról, amely­nek kapcsán a korai érelmeszesedés megelőzésének le­hetősége merült fel. Megkerestem dr. Joó Imrét, a kórház tudományos főmunkatársát, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a vizsgálatok jelenlegi állásáról és az eddigi eredmények­ről. — Mi adta az ötletet a busadiéta bevezetésére? — Maga az ötlet abból a felismerésből indult ki, hogy bizonyos tengeri ha­lak rendszeres fogyasztása csökkenti a szív- és érrend­szeri megbetegedések gya­koriságát. Néhány fejlett országban már alkalmaz­zák a tengeri halakból ki­vont és dúsított hatóanya­got. Hazánkban mindeddig ilyen széles körben hozzá­férhető hatóanyagforrás nem volt ismeretes. Az MTA Szegedi Biológiai Központ Biokémiai Intéze­te és a Szarvasi Halte­nyésztési Kutatóintézet hosszú évek óta kutatja a halak zsíranyagcseréjét. Felismerésük az, hogy mind a fehér, mind a pöttyös busa jelentős mennyiség­ben tartalmazza az előbb említett hatóanyagot. A többi hazai édesvízi halak­ban, így a pontyban is, en­nek mennyisége kb. tízszer kisebb. Ezen felismerést azonnal klinikai kipróbálás követte. — Milyenek az eredmé­nyek? — A probléma nagyon széles körű kutatást igé­nyel. Nemcsak alapos kli­nikai kipróbálás szükséges, hanem beható halbiológiai, haltenyésztési, élelmiszer­technológiai kutatások is. Ez a sokoldalú csapatmun­ka az első szakaszánál tart. Az eddigi eredményeink azt mutatják, hogy a ma­gas vérzsírszinttel rendel­kező betegek, valamint az egészséges emberek 80 szá­zalékának vérzsírösszetétele előnyös irányba változik, két-három hetes napi na­gyobb mennyiségű (kb. 40 dkg) busa elfogyasztása után. Be kell állítanunk a „gyors” és „lassú” hatású kúra pontos körülményeit. Ez azt jelenti, mekkora az a busa mennyiség, amit pl. két héten át naponta el kell fogyasztani ahhoz, hogy lényegesen csökken­jen a vérzsírszint, valamint vérrög képződés valószínű­sége. Nagyon fontos meg­vizsgálni azt is, hogy mi az a busa mennyiség, amely­nek rendszeres hetenkénti elfogyasztása hosszú hóna­pokon át a fenti úgyneve­zett „rizikótényező” csök­kenését eredményezi. — Kik alkalmasak első­sorban erre a diétára? — A busa, mint hal, eleve egészségesebb mint a sertéshús. Külön kell vizs­gálni a magas vérzsír­szinttel rendelkező egyéne­ket, a szív- és érrendszeri betegeket, ezek leszárma­zottjait és a cukorbetege­ket. Azonban az egészsé­ges, panaszmentes emberek részére is ajánlatos a gya­koribb halfogyasztás. — Várható-e, hogy a bu­sában található hatóanyag esetleg gyógyszer formában is forgalomba kerül? — Néhány országban a hatóanyag már dúsított formában, kapszulában kapható és az alkalmazása széles körben elterjedt. Már szabadalmaztattuk a busából történő hatóanyag kinyerését, gyártó is van, remélhetőleg egy-két éven belül a kereskedelmi for­galomban kapható lesz.­­ A sajtóban napvilágot látott cikkek­­nyomán, a busa hiánycikk lett, de ho­gyan fogadta l a tudományos szakma eredményeiket? — Felismerésünket nagy érdeklődés kísérte, tudomá­sunk szerint több klinikán és kórházban vizsgálják, alkalmazzák az új lehető­séget. A sajtó, a rádió és a televízió híradásai a lakos­ság egy részében esetleg túlzott reményeket, „csoda­várást” táplált, azonban a busa nem csodaszer. A szív- és érrendszeri meg­betegedések kialakulása több tényezőre vezethető vissza. A busa ezek közül talán a legfontosabbakra fejti ki előnyös hatását, a megelőzés és a gyógyítás területén komoly szerepe (Folytatás­­a 2. oldalon.)

Next