Félegyházi Hírek, 1988 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1988-07-19 / 14. szám
FEIEGYHA2! HÍREK VfflSnff ______ I. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Ára: 5.— Ft ..i- HuH 1988. július 19. Mü A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSE Napirenden a népfront munkája A Kiskunfélegyházi Városi Pártbizottság július 8-án tartott ülésén jelentést tárgyalt meg a Hazafias Népfront Városi Bizottságának tevékenységéről, valamint meghallgatta Sztanojev András első titkár tájékoztatóját a pártértekezlet és a Központi Bizottság ülése utáni feladatokról. A pártbizottság tagjai írásban kapták meg a népfront jelentését, amely részletesen foglalkozott az 1985 óta végzett munkával. 1985-ben 63 fős városi népfrontbizottság, 8 lakókörzeti bizottság és 7 munkabizottság kezdte új összetételben munkáját. Mint ahogy Dobosné dr. Patyi Mária népfront titkár szóbeli kiegészítésében rámutatott, ezek a testületek aktív, eredményes munkát végeznek. A mozgalmi munkához 4 klub, illetve kör tevékenysége kapcsolódik, amelyek között megtalálhatjuk a régi, jó hagyományokkal működő Asszonyklubot éppúgy, mint a Kertbarátok körét. Fontos területe a népfront munkának a szocialista demokrácia erősítését szolgáló közjogi, a közélet lakossági fórumait működtető, a tanácstagok munkáját segítő tevékenység. A teljesség igénye nélkül néhány feladat teljesítéséről: Eredményesen működött a népfront a választások előkészítésében és lebonyolításában. 39 utcabizottság munkáját segíti, irányítja a városban. Olyan jelentős jogszabály-tervezetek megvitatásában vett részt, mint a földtörvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a családjogi törvény. Egyre jobban bekapcsolódik a helyi tanácsrendeletek véleményezésébe (pl. köztisztasági rendelet). Az elmúlt évek gyakorlata igazolta: rendkívül fontos, nélkülözhetetlen eszköze a nyílt várospolitikának a városkörzeti tanácskozások, lakossági fórumok rendszere. A népfrontmozgalom jelentős szerepet vállalt és vállal a jövőben is a gazdasági, településpolitikai munkában. A településfejlesztést segítő munka szervezése kiemelkedő jelentőségű területe a népfront és tanács együttműködésének. A népfrontbizottságok évenként megtárgyalják a településfejlesztési tervek végrehajtását. A környezetvédelem területén a népfront célul tűzte ki a lakosság egyetértésének megnyerését, a környezetbarát állampolgári magatartás továbbfejlesztését. Ennek konkrét megnyilvánulásai a tiszta udvar rendes ház akció, az évenkénti lomtalanítási akció stb. A fogyasztói érdekvédelem városunkban is a népfront keretében működik. A Fogyasztók városi Tanácsa 1983-ban alakult meg. Ez a testület sajnos nem tud termelési, piaci problémákon segíteni. A művelődéspolitikai munka sokszínűségéből kiemelést érdemel a politikai ismeretterjesztés, a közművelődési egyesület létrehozásában vállalt szerep, a honismereti mozgalom segítése. A jelentéshez és a szóbeli kiegészítéshez hatan szóltak hozzá. Valamennyi hozzászólás közös jellemzője volt, hogy a politikai intézményrendszer soron lévő fejlesztésének gondolatköréből kiindulva sürgették a népfront-munka megújulását. Nem szabad a szervezeti kereteknek a népfront mozgalmi jellegének rovására erősödni — mondták. A népfront mozgalomban dolgozó párttagok felkészültségét, informáltságát javítani kell. Szükségképpen nő a népfront szerepe a tanácsi feladatok társadalmi előkészítésében, megvitatásában. Nyitottnak kell lenni a jó javaslatokra, azokat meg kell valósítani. Legyen jelen a népfront-munkában a politikai munka szellemisége. Nagy segítséget adhat a népfront a kultúra anyagi feltételeinek visszaszorulása idején. Nem kell várni felsőbb határozatokra. Helyben kell tudni és kialakítani feladatainkat, összességében a beszámoló és a hozzászólások eredményes népfront-munkát tükröztek. További feladatnak jelölték meg, hogy a mozgalom minden eddiginél jobban az érdekek ütköztetésének nyilvános szervezeti kerete legyen. Többet kell tenni a közösségteremtés érdekében. Rendszeressé kell tenni a mozgalom és állampolgár kapcsolatát. Ormándi János MSZMP városi titkár összefoglalója után a jelentést és városi pártbizottság elfogadta. Tudomásul vette a testület Sztanojev András első titkár tájékoztatóját. Végül az ülés egyéb, a párt belső életére vonatkozó kérdésekben foglalt állást, illetve kapott tájékoztatást. I. J. Aratják a búzát a Lenin Tsz-ben Az enyhe tél és csapadékban bővelkedő tavasz után a kánikulai nyáreleji hőség bőséges búzatermést ígér az idén a gazdaságoknak. A tőállomány kellően sűrű, s mire a nagy meleg megérkezett, a szemek már kifejlődtek, így nem „szorultak meg”. Ugyanakkor kedvez ez az időjárás a betakarításnak és minimálisra csökkenti a szárítás költségeit. A Kiskunfélegyházi Lenin Tsz-ben július 5-én kezdték meg a búza betakarítását. Mint ahogy azt Palásti Béla növénytermesztési főágazatvezetőtől megtudtuk, ebben az esztendőben 1500 hektáron vetettek búzát és átlagban, hektáronként 4,5 tonnányi termésre számítanak. A munkákat hat, nagyteljesítményű, NSZK gyármányú Class Dominator rombájnnal végzik, ameyeket öt IFA tehergépkocsi ,s egy műhelykocsi szolgál. A főágazatvezető elmondta, hogy ha az idő továbbra is kedvez a munkáknak július végére befejezik az aratást. A megtermelt búza egyébként teljes egészében a gazdaságban marad. Részben a tagoknak adnak el belőle, részben pedig a tsz takarmánykeverő telepe dolgozza fel a beérkező termést. G. B. ----is Beszélgetés a kórházról Orvosok, betegek, műszerek Aközelmúltban felkerestük dr. Tóth Sándort, a városi kórház igazgató főorvosát,s megkértük, válaszoljon néhány kérdésünkre, amelyek a kórházra,az orvosokra, betegekre, műszerekre vonatkoznak. Igaz, legutóbbi számunkban szintén írtunk a kórházról, a busadiétáról. De úgy gondoljuk — az egészségből sohasem elég. — Befejeződött a kórház rekonstrukciója. Mindez a félegyházi egészségügyi munkakörülményekre, a gyógyászati hatásfokra nézve, milyen helyzeti előnyt biztosít? Először is szeretném megköszönni érdeklődését, mely úgy gondolom, hogy lakossági igényeken alapul. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet mérlegelni tudjuk, kicsit távolabbról kell indulnunk. A félegyházi kórház 1950-ben nyílt meg 60 belgyógyászati és 60 sebészeti ággyal. Anélkül, hogy bárminemű bővítés történt volna, a 60-as évek elejére ezen a területen 282 ágyat helyeztek el. Megszűntek gyakorlatilag a szociális helyiségek, igen szűk területen dolgozott a röntgen, a laboratórium. A város más pontján, a volt honvédségi lazaret épületében egy 20 ágyas osztály, a fülorr-gégészet is működni kezdett. A kórházban egy műtőben operált a sebész és a nőgyógyász, mely már önmagában is abszurdum. Zsúfoltak voltak a kórtermek, teljes mértékben elavult az infrastruktúra (fűtés, világítás, szennyvízelvezetés stb). A helyzet az 1970-es évek derekára már annyira rossz volt, hogy nemcsak a betegellátás, hanem a biztonságos munkavégzés feltételei is veszélyben forogtak. A kérdés úgy merült fel, hogy lesz-e rekonstrukció, illetve lesz-e kórház a városban. A kórház igazgatása a város párt- és állami vezetésének egyetértésével ekkor egy hosszútávú rekonstrukciós programot dolgozott ki, melynek célja a kórház megtartása, a biztonságos és korszerű betegellátás feltételeinek a kialakítása volt. Úgy gondolom, hogy az eltelt 10 év alatt — mert eddig tartott a rekonstrukció — ha nem is minden vonatkozásban, célunkat sikerült elérni. — A betegelhelyezés és -ellátás szempontjából javultak-e a körülmények? — Feltétlenül. Aki ismerte a korábbi viszonyokat, bizonyíthatja. A korábbi 8—12 ágyas kórtermek helyett 2—6 ágyas kórtermeket alakítottunk ki, melyben telefonos nővérhívórendszer, kényelmes és célszerű bútorok kerültek elhelyezésre. Nőtt a kiszolgáló helyiségeink száma is. Csak példaként említem meg, hogy egy betegágyra jelenleg 6 négyzetméter alapfelület jut, korábban ez a 3 négyzetmétert sem érte el. Betegélelmezésünk az új konyha megépítésével javult. Sajnálatos, hogy az egyedi tálalás rendszerét (tehát, hogy minden beteg a konyháról névre szólóan kapja meg a diétáját) pénz hiányában nem sikerült megvalósítani. Az energiaellátásunk is biztonságos, áramkimaradás esetén saját erőforrással is pótolhatjuk a hiányt. Visszatérve az első kérdésre, itt szeretném megemlíteni, hogy a felújítás kapcsán olyan műszerek és eszközök kerültek kórházunkba, melyekre korábban helyben gondolni sem mertek. (Ultrahang-diagnosztika, sebészeti röntgenkészülék, a központi sterilizáló berendezései stb..) Jelenleg négy műtőben és két kisműtőben dolgozhatnak orvosaink, kivételesen jó körülmények között. Betelepítettük a fül-orr-gégészeti osztályt a kórházi főépületbe, kialakítottunk — országos figyelmet felkeltve — egy művese állomást. Humánus körülmények között működik a prosectura, megfelelő elhelyezést kapott intézeti gyógyszerraktárunk. — Mi jellemzi a gyógyító munkát az osztályok keretein belül? A félegyházi kórház egy túlhaladott minősítés szerint „alapszakmás”. Ez azt jelenti, hogy csupán 4 alapszakma működésére kapott valamikor engedélyt. (Belgyógyászat, sebészet, szülészet, gyermekgyógyászat.) A helyzet úgy hozta, hogy ehhez még egy fertőző osztályt és egy fül-orr-gégészeti osztályt szerveztek az 50-es években. A dolgok természetéből adódik, hogy az osztályokon olyan szintű gyógyító munkának kell (vagy kellene) folyni, amely alkalmas a város és a környék leggyakoribb megbetegedéseinek gyógyítására, kezelésére. Közismert tény, hogy a szakmai munka színvonala elsősorban az osztályvezető főorvosok képzettségétől és elvárásaitól függ. Az eltelt 10 év alatt a főorvosi kar összetételében is alapvető változások történtek. Új profilok alakultak ki a belgyógyászaton, pl. endoscopia, intenzív terápia, művese részleg, a röntgenben az ultrahang-diagnosztika, nőgyógyászaton az önálló újszülött-ellátás, sebészeti osztályon szélesedett a műtéti spektrum. Mindezek ellenére a gyógyító munkát két vonatkozásban lehet minősíteni. Az egyik a szakmai vélemény, mely szerint kórházunk több osztályának szakmai tevékenysége meghaladja a megyei és országos átlagot. A másik, a lakossági vélemény, mely homlokegyenest eltérő is lehet. A kórház szakmai vezetésének fő célja a lakosság bizalmának és elismerésének megnyerése. — Milyen tudományos munka folyik az osztályokon és mik a felmutatható eredmények? A magyar egészségügy hierarchiájában a tudományos kutató munka elsősorban a klinikák és az országos intézetek feladata. A városi kórházak a gyógyításban és az orvosképzésben vesznek részt. A Kiskunfélegyházi Városi Tanács Kórház 1980 óta a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem oktató kórháza. Ez azt jelenti, hogy éves viszonylatban mintegy 20—30 orvostanhallgató gyakorlati oktatását végzik orvosaink. Ezen túlmenően az osztályvezető főorvosok az orvoskollégák képzésében is szerepet vállalnak. A kórház könyvtárában fellelhető minden hazai és a legfontosabb külföldi szakfolyóirat. (Mintegy 25 féle.) Emellett a legtöbb orvosunk járatja a hazai szakfolyóiratokat és megvásárolja a hazai szak(Folytatás a 2. oldalon.)