Félegyházi Közlöny, 1997 (6. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-03 / 1. szám

2. oldal Testületi hírek röviden Eddigi munkájának elis­meréseként további 5 esz­tendőre Kállainé Veréb Máriát nevezte ki a kép­viselőtestület a Petőfi Sán­dor Városi Könyvtár élére. A kinevezés mellett, elis­merésben részesítették a városatyák az intézmény vezetőjét és valamennyi dolgozóját, az alapfelada­tokon túlmutató közszolgá­lati tevékenységért, valamint a könyvtár fej­lesztésére irányuló törekvé­sükért. * * * Az 1997-98-as tanévtől a Miasszonyunkról elneve­zett Kalocsai Iskolanővérek működtetik tovább a Móra Ferenc Általános Iskolát. A városi önkormányzat továb­bi 5 esztendeig biztosítja a működési költség 40 %­­át. A diákok étkeztetésére vonatkozó feltételek nem változnak. * * * Rövid időn belül birtok­ba veheti a Vállalkozók Ipartestülete a Móra tér 9. szám alatti ingatlant, a va­lamikori Ipartestületi Szék­házat. A testület december 30-i hatállyal Ficsór József polgármestert bízta meg a tulajdonba adással kapcso­latos teendők elvégzésével. * * * 1997. évtől a Daru u. 1-es számú házban fog üze­melni a Bács-Kiskun Me­gyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kiskunfélegyhá­zi alközpontja és az Ag­rárinformációs Körzeti alközpont. Az iroda tény­leges elindítása a szerződés megkötésének időpontjától és a megyei szerv gyorsa­ságától függ. * * * 300 ezer forinttal támo­gatja a Városi Önkormány­zat az Ifjúsági Fúvószenekar és a Majo­rette csoport szicíliai ven­dégszereplését és a kiutazás költségeit. Az együttes feb­ruár 6-12 között lép fel Cattaniában a karneválon. * * * A jövő évben a tervezett 30 % helyett, mindössze 20 %-kal kerül többe a diákétkeztetés városunkban. A testület a 10 % lefara­gása mellett ellenőrzéseket tervez a mennyiség és a minőség megőrzése, javítá­sa érdekében. * * * Januártól 50 %-os adó­­kedvezményt kap kap min­den olyan kiskunfélegyházi vállalkozó, aki 50 millió forintot meghaladó (az összeg ÁFA nélkül érten­dő) beruházást hajt végre, és ezt az üzembehelyezést követő 3 évig nem idege­níti el. Az iparűzési adóra szóló kedvezmény 3 évre szól, s csak egy alkalom­mal vehető igénybe. § Paragrafus § „...Már csak két évem van a nyugdíjazásomig, többek között ezért is tartom fontosnak, hogy megőrizzem a munkahelyemet, ennek érdekében meg is teszek mindent. Most azonban olyan feladatot kaptam, amit úgy érzek nem tudok megoldani. A cégemnek több telephelye is van az országban, és most egy tőlünk kb. 200 km-re lévő telephelyre akarnak áthelyezni. Igaz a megbízás ideiglenes csak, de úgy érzem a távolság, az idegen cég, az idegen hely, meghaladja az erőmet, öregnek érzem magam az ilyen változtatásokhoz, de ellentmondani sem merek. Szeretném tudni, van-e valamilyen jogszabály, hogy elkerül­hessem ezt az egészet? B. János Tisztelt Uram! A munkaszerződésében kötelező jelleggel rendezni, szabályozni kellett a munkavégzés helyét, azaz azt, hogy.. Ön a­­munkahelye melyik telephelyén köteles a munkáját végezni. Ezért főszabály, a munkát azon a telephelyen kell végezni, amelyre a munkaszerződésbéli kötelezettséget vállalt. A munkáltatója azonban - különösen indokolt esetben - arra is kötelezheti, hogy az állandó munkahelyén kívül, átmenetileg, más munkahelyen végezzen munkát. Ez naptári évenként - eltérő megállapodás hiányában - a két hónapot nem haladhatja meg. Az ilyen, úgynevezett „kirendelés” azonban a dolgozó be­osztására, korára, egészségi állapotára, vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel reá nézve nem járhat. Az Ön esetében ezeket - a Munka Törvénykönyve 105. §. (1) bekez­désében foglaltakat­­ kell tüzetesen vizsgálni. Korával, esetleg egészségi állapotával, a kirendelés miatt az életvitele aránytalan elnehezülésével indokolhatónak látszik az a kérése, hogy a munkáltatója a kirendeléstől eltekintsen. Az előbbiektől eltérő a helyzet, ha a munkaszerződést változó munkahelyre kötötték, ez esetben a munkáltató bármelyik te­lephelyén kötelezhető munkavégzésre, és ezt nem tagadhatja meg. Dr. Molnár Mihály egyéni ügyvéd Nemcsak ülünk és töprengünk! Bizakodva tervezünk! Évi beszámolóját tartotta a Szakmaközi Művelődési Ház igazgatónője Kertész Jánosné, az 1996-os év elvégzett mun­kájáról. (Ő 20 éve vezeti ezt az intézményt.) A ház ma is az otthonos­ságával csábítja az egyszerű embereket, és ha hozzátesszük azt a fogadtatást, amiben ré­szesülnek az állandóan idelá­togató klubok tagjai, kiválóan működik. A klubok száma 20, ezek közül van olyan, amelyik havonta, de van olyan is, ame­lyik hetenként tart foglalko­zást. Arra talán vállalkozni sem lehet, hogy milyen sokrétű azoknak az előadásoknak té­mája, amiket itt tartanak, or­vosi előadás, irodalmi délután stb... A Művelődési Ház ebben az évben 900 különböző ren­dezvényt tartott. Itt nincs se nyári, se téli szünet, ide min­denkor bejöhet bárki, ha va­lamilyen rendezvényt akar tartani. Most már elmondhatjuk, hogy hazajövünk, amikor a Művelődési Házba belépünk, ugyanis az önkormányzat a nyugdíjasoknak díjtalanul ren­delkezésére bocsátja a helyi­séget. A klubtagok pedig, amikor és amit tudnak segíte­nek, festés, karbantartás, tár­latokon teremőrség. Most talán a tervekről: 1997-ben .30 éve annak, hogy ez a ház, a Szakmaközi Művelődési Ház nevet viseli. Mondani sem kell, a legszebb az lenne, ha akkorra a ház a város tulajdonába kerülne és sajátjának tudná, érezné azt, és ennek jegyében ünnepelné az évfordulót. A 30 éves ju­bileum alkalmából egy kiállí­tást tervez az igazgatónő és kéri, hogy akinek valami régi idevonatkozó emléke, fényké­pe van, erre az időre bocsássa rendelkezésre. A másik terv pedig az, hogy tavasszal a kis virágos kertbe hozzanak egy-egy tulipánt, hagymát, dália gumót vagy maradandó zöld növényt, ami az összefogást jelképezné. Héjjas István FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY Eredményes ökölvívóink A kiskunfélegyházi Hon­véd SE ökölvívói 1996-ban kitűnő eredményeket értek el a serdülő, ifjúsági, junior és a felnőtt versenyeken és bajnokságokon. Ramocsa Sándor felnőtt OB I. Mizsei György felnőtt OB II. Nagy Tibor junior OB I. Endre Géza ifjúsági OB I. Szabó Aurél serdülő OB. II. Az egész évi kimagasló teljesítmény elismerése je­gyében, Ficsór József pol­gármester fogadást adott a legjobban szereplő sporto­lók és sportvezetők részére. A fogadáson az elismerő szavak mellé a Polgármes­teri Hivatal és a városi Ifjúsági és Sportbizottság pénzjutalmat is átadott a sportolók és edzőik részére. N.L. Adomány az időseknek A Kelet-Európai misszió téli ruhaneművel lepte meg a Damjanich utcai Móra Ferenc Idősek Klubjának tagjait. A szeretetcsomagot a december 23-án megren­dezett karácsonyi ünnepsé­gen osztották ki Természetesen más is volt a karácsonyfa alatt.­­ Lehetőségeinkhez mér­ten próbáltunk néhány kel­lemes órát szerezni klubtagjainknak, hiszen ilyenkor karácsony táján a legnehezebb megélni a ma­gányt. - nyilatkozta mun­katársunknak Pintér Lászlóné, az Egyesített Szo­ciális Intézmények vezető helyettese. - Az ajándékok kiosztását követően ünnepi ebéd várta a klubtagokat. A rendezvény baráti be­szélgetéssel fejeződött be. Gulyás Sándor Bensőséges kará­csonyi ünnepség Negyvennégy állami gon­dozott gyermek és harminc­négy nevelőszülő vett részt a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet hagyományos kará­csonyi ünnepségén. A szeretet tüzét Damásdi Dénes református lelkésznek sikerült felélesztenie egy ked­ves dallal. A nevelőszülők és a gyermekek együtt tanulták, énekelték a dalt, amely a sze­­retetről, Jézus eljöveteléről szólt. A lelkész ezt követően a Bibliából idézett. A kisebbek ismert karácsonyi énekekkel, mondókákkal szórakoztatták a jelenlévőket, míg a nagyok versekkel, prózával szerepel­tek. Természetesen mindenki kapott ajándékot is, melyet jó­lelkű szponzorok ajánlottak fel. Köszönhetően az intézet kol­lektívájának az idei rendezvény is remekül sikerült. Gulyás Sándor 1997. január 3. Még él a szeretet! Az United Way és a Móra Ferenc Művelődési Központ „Kiskarácsony, nagykarácsony” címmel 1996. december 20-án a művelődési ház színháztermében rendezett ünnepi műsort a félegyházán élő hátrányos helyzetű gyerekek számára. A gyerekek iskoláik javaslatai alapján kapták a meghívókat a látványos és hangulatos délutánra, amelyen volt bábelőadás, játék és meg­kóstolhatták az egyik fő szponzor a Palásti és Pólyák pékség helyszínén, frissen sütött finomságait az apró és nagyobbacska vendégek. A megyezetig érő hatalmas fenyőfa (szintén felajánlás) sejtelmes csillogásával különleges hangulatot varázsolt a feldí­szített terembe. Az esemény is mutatja, hogy hála Istennek nem halt még ki teljesen mai, egyre inkább elanyagiasodó világunkból a szeretet, a mások öröméért való önzetlen tenniakarás. Az United Way dicséretes és már hagyományosnak tekinthető kez­deményezésének a reprezentatív belsővel rendelkező művelődési ház biztosított helyet, s segített a lebonyolításban és nagyon sok szponzor járult hozzá ahhoz, hogy az ajándékcsomagok - amelyet a mintegy 250 gyerek az ünnepi műsor végén átvehetett - tartalma a karácsonyhoz méltóan gazdag lehetett. Köszönet ezért minden segítőnek! Csillogó gyermek szemek, önfeledt vidám tapsok és nevetések igazolták vissza, hogy nemcsak a rendezők, de a meghívottak is szépnek, örömtelinek, meleget adónak látták ezt a délutánt. Még sok ilyen és hasonló ren­dezvényre van, s lesz szükség, hiszen az összefogás és a szeretet sok mindent legyőzhet. Legyen ezen rendezvény szellemisége példát adó mindenki számára a 97-es évre! Nagy György Mit vár(sz) a 97-es évtől? A címben szereplő kérdést tettük fel a félegyházi polgá­roknak. Gonda Imre: Az idei év sem volt valami rózsás. Jó lenne, ha a helyzet 1997-ben legalább nem romlana tovább. Ami rajtunk múlik azon az ember természetesen igyekszik javítani, de ez csak egy része a dolgoknak. Sok minden má­soktól függ, s a szerencsének is gyakran nagy szerepe van az életünkben. Az embereknek természetesen vannak vágyaik, álmaik, de ez egy dolog. Más dolog a valóság, a realitás. A családomnak egészséget és minden jót kívánok 97-re, de ugyanezt kívánom a barátaim­nak, ismerőseimnek, s vala­mennyi félegyházinak. Schal Tibor: A 97-es évtől mint magánember azt várom, hogy legalább annyira sikeres legyen, mint a 96-os. Pedagó­gusként és­ sokkal többet vá­rok 97-től, mint az előző évektől. A nemzeti alaptanterv talán meg fogja teremteni az oktatásban dolgozók számára a megfelelő feltételeket. Leg­alábbis bízom benne. Labda­rúgó edzőként az eddigi munkámra szeretném feltenni a koronát azzal, hogy a KTK serdülő csapatával megnyerjük a megyei bajnokságot. Az őszi jó szereplésünk erre reális ala­pot ad. Sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok a KTK labdarúgó szakosztályának és a Serve and Volley Tenisz Klubnak. Tóth Zoltán: Jó lenne, ha a rokkantnyugdíjasok helyzete 97-ben inkább javulna, mint továbbromlana. Ezt a leszáza­lékoltak minden kategóriájára értem. A legfelsőbb törvény­hozói munka mellett helyi szinteken is nagyobb odafigye­lést érdemelne ez a réteg, hisz az átlagnál is nehezebbek az ő életkörülményeik. Szecskó Péter: Termé­szetesen próbálok optimistán közelíteni a kérdéshez. Javu­lást várok az új esztendőtől. Jó lenne, ha az anyagi, szel­lemi javak és lehetőségek el­osztása igazságosabb lenne. Hisz valahol mindennek ez az alapja. Ez egy olyan gondolat, ami régóta foglalkoztat és gon­dolom, nemcsak engem. A le­hetőség az "­ mindennek" az" alapja. Csak egy példát mond­jak: egy szegény sorsú család tehetséges gyereke nem tud továbbtanulni anyagiak hiá­nyában. Ez nemcsak az egyén számára veszteség, de a tár­sadalomnak is. Hiszen így a gazdagabb és esetleg gyengébb képességűek kerülnek az isko­lákba, majd a pozíciókba. Saj­nálatos módon újra érvényesülni látszik egy új ala­pú (pénz) kontraszelekció. Jó lenne, ha ez a tendencia jövőre változna. Jó lenne, ha az or­szág nem elsősorban a külső elvárásoknak, hanem a belső­­eknek (az emberek igényei, szükségletei) szeretne megfe­lelni az új esztendőben. Egész­ségtelenül eltorzult sokak értékrendje az anyagiak irá­nyában. Ez egyáltalán nem ve­zet jóra. Én nagyon remélem azt a következő esztendőtől, hogy az emberi kapcsolatok megváltoznak. Nemcsak az anyagiak dominálnak majd, a befelé fordulás az elidegenedés enyhül. Úgy kellene tudnunk minél jobban élni tágabb és szűkebb környezetünkben, hogy másokat is élni hagyjunk. Fricska Ákos: Nálunk a családban ez évben volt egész­ségügyi probléma. Ilyenkor jön az ember rá, hogy az a legfontosabb, hogy az egész­ség rendben legyen. Ezt sze­retném elsősorban kívánni családunknak. A szakmámban is szeretnék némi fejlődést el­érni és kívánom, hogy ezután is járjanak a vendégek az üz­letünkbe. Nagyon szeretem a sportot, a focit, a dartsot és sok egyebet. Nem kívánok én az egyes sportágakban a csúcs­ra jutni, de mindegyikből sze­retném fejleszteni magamat, a lehető legjobbat kihozni abból, ami bennem van. Az ember év végén általában fogadkozik, hogy így meg úgy lesz a következő évben. Én nem tű­zök ki irreális célokat, de re­mélem elképzeléseim valóra is válnak. 96-ban tulajdonképpen úgy alakult az életem, ahogy 95-ben elterveztem. Valahogy így szeretném zárni a 97-es évet is. Nagy György A „Csányi út” múltja, jelene és jövője II. Karácsony előtt 13. havi bért fizettek! A gyár nyugdíjas klubjának 25 éves jubileuma, de az év vége is adta az aktualitást, hogy a TGM vezetőjét a 96-os év eredményeiről és a 97-es év elképzeléseiről kérdezzük. Tőle tudjuk az alábbiakat: A gyár teljesítette a 96-os célki­tűzéseit, s ezzel a tulajdonosok is elégedettek. Az árbevétel 1 milliárd körül alakul, ami kb. 25%-al több, mint az előző évi. Bár szerény mértékben, de az eredményterv is fejlődést mutat, amit 354 fős kollektíva produkált. Mindezt megfeszí­tett erővel és sok túlmunkával tudták elérni. 1996. január 1- jével emeltek 15% alapbért, október 1-jével további 5% alapbért. A gyár teljes munka­idős összfoglalkoztatottjai egy főre eső átlagjövedelme 1996- ban 51480/hó, ez a szám a fizikai munkások esetében 46600 Ft/hó. Ez persze nem alapbér, hanem jövedelem, melyben benne vannak a túl­munkák és mindenféle pótlék is. (Viszonyítás végett meg­jegyzendő: az országos ipari átlag, 48578 Ft/hó; a megyei ipari átlag 38614 Ft/hó.) Az elért eredmény tette lehetővé, hogy a gyár valamennyi dol­gozójának, a tervezett 2 hét helyett 1 havi alapbért (13. havi) fizessen ki karácsony előtt. Bőven volt munka: egyes ügyfeleik növelték megrende­léseiket, de új partnereik is vannak. Az árbevétel 40%-a export (elsősorban német, hol­land és osztrák cégek) 60%-a belföldi forgalomból szárma­zik. A beruházások területén sajnos jelentős forráshiánnyal küszködik a gyár, ezért csak a legszükségesebbeket tudták 96-ban megvalósítani. Beruhá­zásra tulajdonképpen csak a keletkező amortizációt tudták fordítani. Köztudott, hogy eb­ből még a szinttartó beruhá­zásokat sem lehet finanszírozni. A TGM-ben de­cember 21-én volt az utolsó 96-os munkanap, s a 97-et január 2-án kezdték. „Nagyon kell ez a pihenő! Szüksége van rá a dolgozóinkak” - mondta az igazgató. Bíznak a jövőben! Bár a körülmények egyre nehezednek. A piaci munkájuk folyama­tos, kapcsolataik bővülnek. Ennek ellenére jövőre az ide­inél is jóval nagyobb erőfe­szítés kell, hogy megfeleljenek az elvárásnak, hisz a külső feltételek szigorodnak. A nö­vekedéshez kapacitást még tudnának növelni (munkások felvétele, szervezés javítása), de a termelés pénzügyi finan­szírozása roppant nehéz. Mindezek ellenére bíznak ma­gukban, bíznak a jövőben. A privatizálás óta eltelt 3 év nö­vekedése is megalapozza bi­zalmunkat. A tervezés a december és a január feladata, ezért konkrétumokat még nem tudnak mondani 97-re sem a tervezett árbevétel, sem a dol­gozók bérezésének vonatkozá­sában. Nagy György

Next