Félegyházi Közlöny, 2001 (10. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-12 / 1. szám
2. oldal Újévi köszöntő Tisztelt Félegyházi Polgárok! Kedves Olvasók! Nagy tisztelettel köszöntöm Önöket Kiskunfélegyháza Város Képviselő-testülete, s a magam nevében a 2001-es esztendő elején. Külön öröm számomra, hogy egy év elteltével ismételten köszönthetem Önöket a Félegyházi Közlöny hasábjain keresztül. 2001. január 1. Az időfolyam, amelyben eddig éltünk, most különös pillanathoz érkezett, a harmadik évezred fordulójához. Mi, emberek, a történelemben élünk, és bennünk él egy emberöltőnyi időre a történelem. Minden nép, mely meg tudott maradni népek és civilizációk harcában, őrzi magában saját eredetét. Őrzi legjobb teljesítményeiben és legfájóbb kudarcaiban. Nekünk itt, ezen a helyen kezdődött el a múltunk, s kezdődik el a jövőnk is. „Historia est magistra vitae” - a történelem az élet tanítómestere. Nyelv, haza, nemzet - évezredek alkotása. Európai helyünket és hazai lakóhelyünket, nemzeti színeinket és jellemző vonásainkat, szokásainkat, gondolkodásunkat a 2000 év formálta meg. A magyarságban mindig is erős történelmi érzék és kifejezett érdeklődés élt a múltja és az öröksége iránt. Az ezredforduló alkalom arra is, hogy áttekintsük népünk múltjának főbb szakaszait, eredményeit, alkotásait: a politika, a társadalom és a művelődés korszakait, a népvándorlást, a megtelepedést és az államalapítást, a középkori magyar állam felvirágzását és hanyatlását a török hódoltság idején, a török és a Habsburg-hatalom elleni meg-megújuló harcokat, a társadalmi mozgalmakat, amelyek elvezettek a XIX. századi polgárosodáshoz és hazánk modernizálásához. Sokaknak sokat kellett ahhoz tennie, hogy az államalapító király tervei valóra váljanak. A kereszténység felvétele és az államalapítás az elindulás pillanata volt a magyarok számára. Tisztelt Olvasóid Ady Endre szavait idézem: „Század kialszik s új század jobban.” A kilencszázas évek most befejeződött halmaza az emberiséget illetően korábban alig elképzelhető változásokat hozott. Soha nem volt még olyan száz esztendő, amelyikben az ember annyit változtatott volna sorsán, amelyikben ilyen sokat gazdagodott volna az élete. Ez a 100 év maga mögött hagyott számos olyan változást is, amelyik az egyik ember, társadalmi csoport, ország, nemzet sorsát jobbra, a másikét rosszabbra fordította. Young gondolataival: „A történelem igazi, központi témája nem az, hogy mi történt, hanem az, hogy mit éreztek és gondoltak az emberek, amikor a dolgok megtörténtek.” Ha a XX. századról beszélünk, „villanások” jelennek meg előttünk: a „boldog békeidők” lendületes fejlődése, az első repülőgép, az első autó, helyi- és világháborúk eseményei, forradalmak képei, az át- meg átrajzolt térképekből fakadó feszültségek, az emberéletek millióinak pusztulását hozó ideológiák, a fasizmus és a kommunizmus kialakulásának és bukásának története. Százada volt a holocaustnak és az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának is. Sok mindentől féltünk, szenvedtünk mostanában. Dideregtünk az árvizek hírének hallatán, aggódva számoltuk, hányadik bevetésre indulnak a szomszéd ország fölé repülő bombázók, borzalmas képsorokat láthattunk a menekültekről. Néha apátiával, máskor leplezetlen dühvel figyeltük a politikai „kötélhúzásokat”, a parlamenti pártokból kihallatszó ígérgetéseket. Kerestük a hiteles hangot, a bizalomra méltó tekintetet. 2001. január 1. Talán, ha mi, valamennyien egyszer valóban komolyan vennénk, hogy lehet győzni a másik ember megsebzése nélkül is, hogy lehet önző szándék nélkül is ígérni, hogy lehet bízni az adott szóban, könnyebb lenne az életünk. De ehhez szükségünk van az öszszes bátorságunkra, a legerősebb türelmünkre, a legteljesebb őszinteségünkre, és szükségünk lesz végre a másik ember tiszteletére. A jövőt illetően közös a felelősségünk. A késői századokat aligha tudjuk befolyásolni, azt azonban igen, hogy mi lesz a város sorsa a következő évezred első évtizedeiben, századában. Ehhez a kiskunfélegyháziaknak hitre van szükségük, hitre saját magukban és a jövőben. Tisztelt Félegyházi Polgárok! A város életében jelentős év volt 2000. Fokozottabb figyelmet kellett fordítani a gazdálkodásra, hogy teljesíteni tudjuk a vállalt kötelezettségeinket és meg tudjuk őrizni a város működőképességét. Az elmúlt évben is megfelelő szinten tudtuk működtetni az intézményrendszerünket, az ellátás és a szolgáltatás színvonala nem csökkent, sőt több területen emelkedés tapasztalható. De ugyanakkor az elmúlt évben nehéz döntéseket is kellett hozni, (átszervezés, összevonás, stb.) - a különböző pénzügyi, gazdasági, szakmai és egyéb tényezők hatására - hogy a továbbiakban is biztonsággal tudjuk működtetni az intézményeinket. Jelentős beruházásokat és felújításokat tudtunk elvégezni, egyrészt az infrastrukturális területen (belterületi útépítések, kerékpárút, gázellátás, csapadékvíz csatornázás, stb.), másrészt az intézményeink területén (Dózsa Óvoda, Móra Gimnázium, Okmány Iroda, stb.). Határozott lépéseket tettünk a kistérségi és regionális (SHAPARD, szilárd hulladéklerakó és hasznosító, innovációs térség, környezetvédelmi, Európai Uniós) programok előkészítésében és elindításában. 2000-ben emlékeztünk a kereszténység 2000., a magyar államiság 1000. évfordulójára. A Millennium évében különleges hangsúlyt kapott a helyi értékek, hagyományok ápolása, bemutatása. Több színvonalas rendezvényt szerveztünk a helyi kultúrkincseink megóvására, tiszteletére. Május 21-én, a Városalapítók napján, mely a város millenniumi napja is volt, átvehettük a millenniumi zászlót. Köszönet illeti azokat, akik korosztálytól függetlenül részt vettek a rendezvények szervezésében, lebonyolításában. A 2000-es esztendőben is fontosnak tartottuk a civil szervezetek, egyesületek támogatását, melyek munkájukkal hozzájárultak a város arculatának színesítéséhez. Ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet a város valamennyi polgárának, szervezetének és gazdálkodó egységének, a város képviselő-testületének, köztisztviselőinek és közalkalmazottainak, hogy tevékenységükkel és támogatásukkal 2000-ben is segítették munkánkat, s ezzel is hozzájárultak Kiskunfélegyháza város további fejlődéséhez. A 2001-es esztendőre is vannak terveink, elképzeléseink, és természetesen megoldásra váró nehéz és összetett feladataink. Ezen tervek és feladatok megoldásához az új esztendőben is tisztelettel kérem Félegyháza valamennyi polgárának segítőkész támogatását, és számítok az önök türelmére és megértésére, annak érdekében, hogy városunk tovább tudjon fejlődni. Teszem ezt azért is, mert továbbra is bízom az itt élő félegyházi emberek munkájában, szorgalmában, alkotó akaratában és a közösségek erejében. Tisztelt Félegyházi Polgárok! Kívánom, hogy a félegyházi fiatalok megtalálják elképzeléseiket és boldogulásukat Kiskunfélegyházán, és otthonuknak érezzék ezt a várost. Kívánom, hogy az itt élő idős emberek biztonságban, békességben, nyugodt körülmények között, megbecsülve éljenek. Kívánom, hogy a munkát keresők, a rászorulók megfelelő megélhetéshez, munkához jussanak. Kívánom, hogy ebben a városban az egyének, a közösségek és a családok boldoguljanak, terveik és elképzeléseik megvalósuljanak. Kívánom, hogy gazdag kulturális, történelmi hagyományainkat megőrizve tovább tudjuk adni utódainknak, és mi is olyan értékeket teremtsünk, melyre büszkék lehetünk. Kívánom, hogy a városban élő félegyházi polgárok jól érezzék magukat, és boldogan éljenek. Kívánom, hogy legyen béke, gazdagság, legyünk mi még különbek, mint elődeink voltak. Az új esztendő nem csupán új oldal a kalendáriumban, hanem új feladatok, új kapcsolatok, új remények, új próbák rejtélye. Ezen gondolatok után a 2001-es esztendő első napjaiban kívánok Önöknek lélekben derűs, sikerekben és eredményekben gazdag, és hittel teli boldog új esztendőt, és ehhez valamennyiüknek nagyon sok erőt és egészséget. Bízom abban, hogy Kiskunfélegyháza minden családjánál teljesül az idén Arany János népszerű versének strófája: „Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben! ” Ficsór József polgármester Félegyházi Közlöny 2000. január 12.