Félegyházi Közlöny, 2003 (12. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-10 / 1. szám

4. oldal Programajánló A Magyar Kultúra Napja alkalmából tart szerzői estet Gubcsi Lajos január 20-án 18 órai kezdettel a Petőfi Sándor Városi Könyv­tárban. A szerző “Jó kedvedben teremtettél” című könyvét mutatja be a nagyközönségnek. Gubcsi Lajos verseit az O. Szabó István szín­művész tolmácsolja. A szerzői estet, melyet a Móra Ferenc Közművelődési Egyesület szer­vezett, Endre Sándor országgyűlési képvise­lő nyitja meg. A Móra Ferenc Művelődési Központ “Ko­ronás esték” bérletsorozatának következő elő­adója Oszwald Marika és Csere László lesz. Az operett előadás e hónapban lesz. Érdeklőd­ni lehet: a 76/466-843-as telefonszámon. Pályázatfigyelő A városi könyvtár szolgáltató rovat ORSZÁGOS FOTÓKIÁLLÍTÁS Az 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola fotóki­állítást rendez Pécsett, az iskola aulájában a beküldött és a zsűri által kiválasztott képek fel­­használásával. A képek beérkezésének határideje: 2003. február 28. Részvételi feltételek: A pályázaton részt vehet minden rendszeres középfokú ok­tatásban részesülő nappali tagozatos tanuló, személyenként legfeljebb 8 db fekete-fehér vagy színes papírképpel. A sorozatok minden tagja külön képnek számít. A képek hosszab­bik oldala kizárólag 24 cm lehet. Az ettől eltérő méretű képek nem vesznek részt a pályázaton. A képeket az egységes elbírálás és bemutatás érdekében kasírozatlanul kell beküldeni. A sérülést kizáró gondossággal csomagolt ké­peket a következő címre kérjük küldeni: 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola “Fotópályá­zat”, 7601 Pécs, Pf. 269. DIÁKKUTATÁSOK DEÁK FERENC­RŐL A Nagykanizsai Piarista Ált. Iskola, Gimnázium és Diákotthon pályázatot hirdet Deák Ferenc - egykori nagykanizsai piarista diák - születésének 200. évfordulójára (Söjtör, 1803. október 17.). A pályázatokat két kate­góriában várják: I. ált. iskola 7-8. osztályos tanulói (3-5 gépelt oldal) a. középiskola 9-11. osztályos tanulói (6-10 gépelt oldal). A pálya­munkákat komoly kutatómunka előzze meg, és ne az iskolai tananyag kibővített tartalma képezze a dolgozatot. Szeretnék, ha a haza bölcseként emlegetett Deák Ferenc emberi, politikusi nagysága megjelennék a művekben. A pályázatokat neves történészekből álló zsűri fogja elbírálni. A pályázat jeligés, a dolgozato­kon csak a jeligét és a kategóriát kell feltüntet­ni, a pályázó adatait (név, lakcím, iskola, évfo­lyam) a jeligével ellátott zárt borítékban kell mellékelni. A dolgozatok beadási határideje (postabélyegző dátuma) 2003. május 31. A pályamunkákat az iskola címére kell eljuttatni: 8800 Nagykanizsa, Sugár út 11-13. Vereb Zsolt igazgató, MAGYAR KULTÚRA NAPJA Pályá­zat 1989-től január 22-e a magyar kultúra nap­ja. 180 évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be nemzeti imánk, a HIMNUSZ írását. E nap tiszteletére a Palóc Társaság már nyolcadik alkalommal hirdet pályázatot, amely­nek célja hagyományosan a magyarságtudat elmélyítése, a szülőföld iránti hűség erősítése, az anyanyelvi képességek fejlesztése és fiatal­jaink tehetségének kibontakoztatása. A pályá­zat 2003-ban két fő téma köré csoportosítható: I. Attila hun király születésének 1600. évfor­dulója II. A Rákóczi-szabadságharc 300. év­fordulója ül, így ápoljuk iskolánk névadójá­nak emlékét (beszámoló). Pályázati feltételek: a pályázaton az alapiskolák felső tagozatosai és a középiskolák diákjai vehetnek részt több dolgozattal is - a dolgozatok terjedelme alapis­kolásoknál legkevesebb 1, legtöbb 3 A/4-es oldal, középiskolásoknál legkevesebb 2, leg­több 5 A/4-es oldal - csak géppel írott pálya­munkákat fogadnak el - a dolgozatokat 3 pél­dányban kérik eljuttatni: Palóc Társaság 991 31 Vrbovka 53., Szlovákia. Beküldési határ­idő: 2003. február 10. A Petőfi Sándor Városi Könyvtárban a pályázatokról részletesen tájékozódhat a SANSZ és a Pályázatfigyelő 12-es számai­ban vagy az Interneten. Félegyházi Közlöny 2003. január 10. Rendkívüli koncert a Kossuth szakiskolában Nagy érdeklődés kísérte az idén a Kis­kunfélegyházi Koncert Fúvószenekar hagyományos karácsonyi hangver­senyét. A koncert rendkívüli voltát az adta, hogy ez alkalommal mutatták be Balázs Árpád Félegyházának és a ze­nekarnak ajánlott 9 művéből álló CD- lemezét. A műsor első felében Gulyás László: Széki muzsika c. művét adták elő a Művészeti Iskola néptáncosai. A zene­kart Jankovszki Ferenc vezényelte. Művészeti vezető, koreográfus Kasza Ákos volt, a klarinétszólót Süveges Sándor zenetanár játszotta. Új zenemű­ként ismerhettük meg Farkas Antal Üveges táncát, melyet Sajti Erzsébet vezényelt. A zeneműben Bácsbokod környéki dalok csendültek fel kitűnő hangszerelésben. Farkas Antal művei­nek sokféleségét a szülőhely, Herceg­­szántó többnemzetiségű kultúrájának köszönhetjük. Ezután Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerző, Érdemes mű­vész a CD-n is szereplő művei követ­keztek. Előtte azonban bejelentették, hogy Balázs Árpádot december 20-án a Magyar Tudományos Akadémia alel­­nöke, a legnagyobb művészeket megil­lető és a halhatatlanok közé soroló “Ma­gyar Örökség Díjjal” jutalmazta. Először a Móra Ferenc általános is­kolának szánt “A rigó éneke” című kó­rusművét adta elő a Móra Ferenc Gim­názium gyermekkara, majd 2002-ben Balázs Árpád által fúvósötössel kiegé­szített és átdolgozott, igen értékes, új harmónia változatokkal újjávarázsolt művét mutatták be Kapus Béla karnagy vezényletével. A fúvósötösben Csikós Emese, Sajti Erzsébet, Süveges Sándor, Muladi József és Török Annamária sze­repelt. A hazai irodalomban elsőként született cimbalomra és koncertfúvós zenekarra zenemű, melyet Balázs Ár­pád egy tételben komponált Rapszódia címmel. A cimbalomszólót a szlovákiai Besztercebányán élő és dolgozó Herencsár Viktória, a Művészeti Aka­démia docense, a Cimbalom Világszö­vetség elnöke játszotta. Ezután óriási lelkesedés fogadta Balázs Árpád Petőfi Sándor Szülőföldemen c. versét vegyes­karra és koncert fúvószenekarra, me­lyet az Ifjúsági Vegyeskar, a Zeneba­rátok Kórusa és a Koncert Fúvószene­kar adott elő. A zeneművet Balázs Ár­pád a Kiskunfélegyházi Petőfi Emlék­­bizottság felkérésére írta 1997-ben, és még ez év Szilveszter napján mutatták be a Városháza dísztermében. Talán a koncert legnagyobb hatású Balázs-mű ősbemutatója következett Kunsági be­tyárdalok címmel, melyet népdal kantá­taként írt még 1974-ben a Magyar Álla­mi Népi Együttes rendelésére. A zene­mű érdekessége, hogy a műben szerep­lő népdalokat Félegyháza tanyavilágá­ban és Bugac környékén gyűjtötte a szerző, s az eredeti művet Rábai Miklós koreografálta együttese számára. Az eredetileg népi­ zenekarra írt zeneművet Kiskunfélegyháza számára a szerző újra komponálta koncert fúvószenekarra, de jelzésszerűen egy vonósötös és a cim­balom megmaradt. Az énekkarra-zene­­karra írt műben így a kiskunsági nép­dalok hazataláltak - mondta a szerző. A nagyszerű műben a Művészeti Iskola vonósai közül Závogyiné Varga Ildikó, Hegyesi Judit, Lantos Sándor, Kiss Nikolett és Vidéki Anett szerepelt, a cim­balomszólót Herencsár Viktória játszot­ta. A művészeti élményhez a Zeneba­rátok Kórusa is hozzájárult. A mű első részében tenor és baritonszólót is hal­lottunk, melyet Bátki-Fazekas Zoltán a Szegedi Nemzeti Színház operaéneke­se énekelt. A koncert második felében bemutatkozott az utánpótlást biztosító Ifjúsági Fúvószenekar Kis-Fekete Vil­mos vezetésével, akik két művet mutat­tak be igen szép sikerrel. A továbbiak­ban Jankovszki Ferenc vezényletével Malcolm, Johan de Meij, Jan van der Roost egy-egy művét mutatták be, majd az ünnepi koncert befejező karácsonyi dalait a zenekar és a szereplő énekkarok közösen adták elő. A végére kívánko­zik az a bejelentés, ami a Jankovszki Ferenc által vezetett Kiskunfélegyházi Koncert Fúvószenekart eddigi legna­gyobb megtiszteltetésként érte, hogy 2003-ban Svédországba kaptak meghí­vást a világ legjobb 15 koncert fúvós­zenekarának közös koncertjére. Némedi László Karácsonyi, Adventi hangversenyek Már hagyomány, hogy néhány is­kola jelenlegi és volt diákjai az Ad­vent és a Karácsony alkalmából mű­soros estet, hangversenyt adnak va­lamelyik templomban. A Szent Ist­ván templomban a Batthyány Lajos Általános Iskola és a Móra Ferenc Gimnázium Ének Clubja az Ótemp­lomban, a Platán II. Iskola tanulói és a József Attila Alt. Iskola kórusa lépett fel. A József Attila Ált. Iskola kórusát ezúttal a pedagógusok Campanella együttese egészítette ki, mely együt­tes új színfoltot jelent a város zenei életében, rendkívül kultúrált énekével. A kis létszámú vegyeskar a városban tanító ének és zenetanárokból áll s a művészi tevékenység mellett, kitűnő alkalom az önképzésre, az önkifeje­zésre az együttesben végzett munka. Ezúttal az iskola énekkara és a Campanella együttes külön-külön és közösen is énekelte az alkalomhoz illő kórusműveket, melyet a templomot megtöltő közönség vastapssal jutalma­zott. A József Attila Általános Iskola kórusát Somogyi Sándorné vezényel­te. A kórusművek egy részét Muladi József zenetanár kísérte zongorán. Némedi László Dupla ov avagy az agymosás folytatódik Azt hiszem rájöttem, hogy miért szüntették meg a TV előfizetési díjat. Az ország­­gyűlési választási sikerért. - mondhatják a mai ellenzékiek. Hogy ingyen juthassa­nak szórakozási lehetőségként, hírforrásként jobbára csak a tévét igénybe venni tudó szegényebb rétegek az adáshoz. - mondhatják a mai kormánypártiak. Egy frászt! Illetékesek valószínűleg már akkor tudni vélték, hogy jönnek a tévé­műsorokba a valóság­show-k. Hogy mi köze ennek az előfizetési díj eltörléséhez? Gondolom, hogy illetékesek úgy vélték: ha a nép pocsolya silány műsorokat kap a pénzéért, akkor joggal tiltakozhat, ha viszont nem fizet érte, nincs miért dumálni. Ez az okoskodás csak részben helytálló, hiszen az éterbe sugárzott, bárki által fogható, nézhető, jó ízlést sértő, erkölcsromboló produktum ellen, annak “közkincsé” téte­lével szemben meggyőződésem, hogy van helye a tiltakozásnak. Mondhatják a műsorok kitalálói (átvevői), a kollektív kukkolást pártoló és árgus szemekkel figyelő, s tágra nyitott fülekkel hallgató tévénézők, hogy nem kötelező nézni ezeket az adásokat. Ez igaz. Viszont az is igaz, hogy a személyiség kialakulás korszakában lévő gyerekeket se igen lehet letiltani a képernyők elől. Nem tudom, ki hogy van vele, de nem biztos, hogy a fiatalok szexuális nevelésé­nek a “valóság” show-k lennének a legjobb módszerei. Nem biztos, hogy a hetero-, és homoszexualitás különböző módozatait, pozícióit e műsoroknak kel­lene bemutatni serdülő vagy még csak serdülőkorban sem lévő ifjúságunknak, olykor már a kora délutáni műsoridőben. Legyenek bár az aktusok takaró alattiak vagy a maguk pucér alsója meztelen valóságában, színes vagy fekete-fehér kép­ernyőjű adással közvetítve. Továbbá az sem biztos, hogy eme “felvilágosító” munkát néhány tucat középszerű, önjelölt vagy kétes elvek alapján kiválogatott feltűnési viszketegségben szenvedő prüntyikének és bájgúnárnak kellene elvé­geznie. Hiába no, változik a világ, bár nem biztos, hogy előnyére. De sebaj, a magyar tévénézők edzettek. Túléltünk mi már sok mindent: a szovjet hősi filmek áradatát - melyekben Szergej Szergejevics másfél órán keresztül csak lőtt és egyszer sem töltött újra, miközben egymaga halomra lőtt egy egész ellenséges hadosztályt - szaurát, Dallast, vértől csöpögő, hullahegyekkel, brutális erőszak­kal, s szörnyszülöttekkel teli filmnek mondott mocskot, stb. Akkor mit nekünk egy kis vegyes-páros WC-zés, cukorba és csokiba öntött fenekek, s nemi szer­vek, amit aztán elfogyasztanak, stb. Egye, s nézze, aki megrekedt ezen a szinten. Nézzék ezt a dupla 00 show-t. Csak félő, - látva a korízlést - hogy előbb-utóbb kötelezővé teszik a mŰSARAK nézését. Csak azt nem értem, hol vannak azok a magasztos elveket valló szervezetek, közösségek, akik az erkölcs nevében más­kor bőszen tiltakoznak? A valóság­show-k első sorozatánál azt gondoltam sikerült elérni a legalacso­nyabb szintet. -Tévedtem! -engye-

Next