Félegyházi Közlöny, 2008 (17. évfolyam, 1-50. szám)

2008-01-11 / 1. szám

2. oldal Félegyházi Közlöny 2008. január 11. Nem lesz „privatizált egészségügy” és a kórházunk is megmarad Válasz a FIDESZ frakció nyílt levelére Nem hagytam annak idején Bokros Lajosnak, egy éve Molnár Lajosnak és most pedig Horváth Ágnes miniszter asszonynak sem, hogy kórházunkat tönkre­tegyék. Megjegyzem, kb. egy éve, a „kapacitás törvény” meg­szavazása előtt a mostaniakhoz hasonló, nem egyszer durva hangnemű felszólításokat kaptam, hogy azt ne szavazzam meg a „kórházunk érdekében”. A fölösleges és minden bizonnyal eredménytelen végletes konfron­táció helyett a kemény kiállást, tárgyalást és a lobbizást választottam: fennmaradt kórházunk, megmaradt 103 aktív ágyunk (40 rehabilitációs és 56 krónikus ágy mel­lett), az eltelt szűk esztendő alatt pedig mintegy 145 millió forint többlet­forrást sikerült Félegyházára hoz­ni, amiből a további átalakításokra, fejlesztésekre nyílt mód, valamint a finanszírozási nehézségek oldására is. Megjegyzem, hogy pár éve 3 alkalommal utasította el a FIDESZ-kormány és a FIDESZ többségű Parlament a Városi Kórház rekonstrukciós pályázatát. Most is a már nem egyszer bevált szellemben képvisel­tem városunk és a környező települések érdekeit egy szintén nem könnyű politikai helyzetben. Részlet a Parlament Egészségügyi Bizottságának üléséről meg­jelent újságcikkből: Népszabadság 2007. 12. 07. „A kormány képviseleté­ben Kincses Gyula politikai államtitkár azzal érvelt, hogy nem szeretnék a jelenlegi struktúrát megtartani, a pénztárak kezét megkötni azzal, hogy szerződési kényszert ír elő a törvény a kisebb területi kórházak­kal is. Garai István (MSZP) mint mondta: elismeri, hogy szükség van az egészségügyi ellátó szerkezet átalakítására, de a betegeknek és a tulajdonosoknak /önkormányzatoknak/ is vannak érdekei. S ha a kor­mányzat ezeket nem tudja figyelembe venni, akkor ő se figyel majd a szavazáson, és véletlenül eltéveszti majd a gombot. A vita e pontján Kökény Mihály, a bi­zottság elnöke félbeszakította az ülést, és tíz percre a szobájába kérette a frakció és a kormány képviselőjét is... Szünet és megbeszélések után kiderült, hogy fi­gyelembe vehetők a Garai dr.­ szempontjai, területi kórházzal is lehet majd szerződést kötni...A vita azzal zárult, hogy a módosító javaslat szövegébe bekerült egy utalás a kapacitástörvényre, ami előírja a területi kórházakkal való szerződést.” A megszavazott törvény garantálja az egységes, nem­zeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosítást (TB). (Egy biztosító, több pénztár.) 1. Részlet a törvényből: „A mögöttes állami felelős­ség elve alapján az állam biztosítja a pénztártagok ellátását, ha az Egészségbiztosítási Pénztár (EBP) mű­ködése a pénztártagok ellátását veszélyezteti.” 2. Az aktív járulékfizetők kötelezően és jövedelemará­nyosan fizetnek járulékot és nem attól függően, hogy mennyire betegek, milyen korúak, milyen egészségü­gyi kockázattal rendelkeznek. Akik eddig nem fizettek járulékot (pl. gyermekek, nyugdíjasok) ezután sem fizetnek. A járulékfizetés mértékét - mely 2008-ban nem emelkedik­­ és módját a Parlament határozza meg, és nem a pénztárak. Az egyes egészségügyi el­látásokért (pl. vakbélműtét) a TB által fizetendő ösz­­szegek országosan azonosak maradnak minden szol­gáltató, intézmény számára, azt kormányzati szinten határozzák meg, és nem a pénztárak. 3. A pénztárak semmilyen módon nem válogathatnak a betegek között, tehát nem lehet „mazsolázni”. 4. A pénztárak az induláskor, pályázati úton, mintegy 120 milliárd forintot tesznek majd bele az egészségü­gyi ellátórendszerbe. Nem lesz „karvaly-privatizáció” Mindezek alapján egyértelmű, hogy a sokat emlege­tett „privatizációról” szó sincs, mert a mostani tör­vény nem érinti a tulajdonviszonyokat (pl. a félegyházi kórház továbbra is önkormányzati tulajdonban marad, mint az összes többi, hasonló városi kórház). Az ország költségvetésében szereplő, a társadalom­­biztosítási gyógyító-megelőző ellátásokra szánt ösz­­szeget - mintegy 1150 milliárd forint - természetesen nem a pénztárak (melyeknek egyébként is 51%-ban a magyar állam lesz a többségi tulajdonosa) „nyúlják le”, hanem mint eddig is, most is az egyes ellátásokat végző egészségügyi szolgáltatók kapják meg teljesít­ményük alapján. A pénztárak csupán ellátás­szervező tevékenységet folytatnak, 3,5% működési költséggel. Tehát a TB költségvetését sem privatizálja senki. A magántulajdonban lévő szolgáltatók esetében je­lenleg is az állam szabályozza a szolgáltatások jelle­gét, színvonalát és térítési díját. A gyógyszertárakban például a TB által támogatott gyógyszerek árát, mint ahogy a félegyházi kórházban a Művese Állomáson az igen magas színvonalú kezelésekért, vagy Kecskemé­ten a CT és MR vizsgálatokért a szolgáltatónak járó díjat (mindkettő ingyenes a betegek számára, és az is marad­, pedig itt is magáncégekről van szó.) A házior­vosok 90%-a „vállalkozó”, aminek semmi közvetlen ráhatása nincs a mindennapi betegellátáshoz. Egyébként FIDESZ-es önkormányzatok is léptek már számos településen a „funkcionális privatizáció” (szolgáltatások kiszervezése vállalkozóknak) irányába (pl. Körmend) ahol a szolgáltatásokat adták át magán­szolgáltatóknak. Minderről valamikor Orbán Viktor a következőket mondta: (1998. 12. 19., Esti Krónika) ...’’azt ter­vezzük, hogy idén befejezzük a háziorvosit (praxispri­vatizációt), utána megindítjuk a szakorvosit, majd a kórházakat is megpróbáljuk magánkézbe adni.” A megszavazott törvény nem sérti a jelenleg érvény­ben lévő jogosultságokat: 1. Minden ellátás, ami eddig a TB terhére a bete­gek számára térítésmentesen járt, ezután is így lesz, akár diagnosztikus, akár terápiás vonatkozásában (alapcsomag), melyet törvények, kormányrendeletek garantálnak (pl. egészségügyi törvény, egészségbiz­tosítási törvény), amit a pénztárak szintén nem változ­tathatnak meg. 2. Egy adott betegség gyógyításának szakmai szabályait sem a pénztár szabja meg, hanem a szakmai kollégiu­mok által kialakított orvos-szakmai irányelvek. (Nem a pénztár fogja megmondani, hogy kell pl. egy vakbél­műtétet elvégezni. Ilyen szakmai irányelvek, útmu­tatások jelenleg is érvényben vannak és maradnak is.­ Az elmúlt hetekben több száz módosító javaslattal tettük, tettem elfogadhatóvá az eredeti formájában számtalan okból számomra is elfogadhatatlan törvény­­javaslatot. Munkacsoportunk a későbbiekben is szoros figyelemmel fogja kísérni a különböző végrehajtási rendeleteket, hogy ez­által több forrás érkezhessen a magyar egészségügybe, felhasználása hatékonyabb le­gyen, a betegek érdekeit szolgálva. Emellett minden erőmmel azon leszek, mint eddig is, hogy a félegyházi kórház fennmaradjon, fejlődhessen tovább, úgy, mint az elmúlt pár évben, mindannyiunk szeme láttára és örömére. Garai István Levente dr. országgyűlési képviselő (MSZP) Nagycsaládosok karácsonya A többgyermekes családoknak ren­deztek fogadást a Városháza Díszter­mében. A város képviselő-testülete, vezetése, valamint a polgármesteri hi­vatal szociális és családvédelmi osztá­lya tizenhat évvel ezelőtt köszöntötte először a nagycsaládosokat. A hagyo­mánnyá nemesült ünnepélyes prog­ramra idén 3 millió 590 ezer forintot költött a város, hogy jókívánságokkal és apró ajándékokkal kedveskedjen a meghívottaknak, ezzel is szebbé, emlékezetesebbé téve számukra a karácsonyt. A december 17-én és 18- án délutánonként tartott műsoros ren­dezvényeken Ficsór József polgármes­ter mondott köszöntőt. • •Ünnepeltünk Jelentős szerepet vállalt idén is a karácsony méltó megünneplésében a Katolikus Ifjúsági Iroda. A városi szin­tű rendezvények sorából kiemelkedett az adventi szokások felelevenítése. Negyedik alkalommal került koszorú a városháza erkélyére, melynek gyer­tyáit helyi egyházak és a város kép­viselői, polgárai gyújtották meg az adventi vasárnapok előtti megelőző szombatokon az összefogás, a szere­tet jegyében. Karácsony első napján, a hagyományoknak megfelelően a Katolikus Ifjúsági Iroda munkatársai élő jászolt állítottak a Városháza előtti téren. A látványos élőkép nagyon sok érdeklődőt vonzott. Évzáró a polgárőröknél Évértékelő közgyűlését tartotta decem­berben a félegyházi polgárőrség. Az immáron tizenkettedik alkalommal meg­rendezett ünnepi közgyűlésen Marcényi Csaba elnök a félegyházi polgárőrség 2007. évben végzett munkájáról számolt be a résztvevőknek. Értékelő beszédében elmondta, szervezetük úgy mint mozga­lom, mint tömegbázis, és mint önkéntes szakmai szervezet, Kiskunfélegyháza város kül- és belterületén végez rendsze­res járőrszolgálatot, segítve ezzel a helyi rendőrség munkáját. A közbiztonság erősítése mellett a város önkormányza­ti rendezvényein is ellátnak őrző-védő, illetve ifjúságvédelmi és közlekedés­­rendészeti feladatokat. A polgárőrség elnöke jónak értékelte a szervezet éves munkáját és kiemelte, az eredményekhez a tagok helytállása mellett a kidolgozott cselekvési programjukban leírtak sikeres teljesítése is hozzájárult.

Next