Félegyházi Közlöny, 2008 (17. évfolyam, 1-50. szám)
2008-01-11 / 1. szám
2. oldal Félegyházi Közlöny 2008. január 11. Nem lesz „privatizált egészségügy” és a kórházunk is megmarad Válasz a FIDESZ frakció nyílt levelére Nem hagytam annak idején Bokros Lajosnak, egy éve Molnár Lajosnak és most pedig Horváth Ágnes miniszter asszonynak sem, hogy kórházunkat tönkretegyék. Megjegyzem, kb. egy éve, a „kapacitás törvény” megszavazása előtt a mostaniakhoz hasonló, nem egyszer durva hangnemű felszólításokat kaptam, hogy azt ne szavazzam meg a „kórházunk érdekében”. A fölösleges és minden bizonnyal eredménytelen végletes konfrontáció helyett a kemény kiállást, tárgyalást és a lobbizást választottam: fennmaradt kórházunk, megmaradt 103 aktív ágyunk (40 rehabilitációs és 56 krónikus ágy mellett), az eltelt szűk esztendő alatt pedig mintegy 145 millió forint többletforrást sikerült Félegyházára hozni, amiből a további átalakításokra, fejlesztésekre nyílt mód, valamint a finanszírozási nehézségek oldására is. Megjegyzem, hogy pár éve 3 alkalommal utasította el a FIDESZ-kormány és a FIDESZ többségű Parlament a Városi Kórház rekonstrukciós pályázatát. Most is a már nem egyszer bevált szellemben képviseltem városunk és a környező települések érdekeit egy szintén nem könnyű politikai helyzetben. Részlet a Parlament Egészségügyi Bizottságának üléséről megjelent újságcikkből: Népszabadság 2007. 12. 07. „A kormány képviseletében Kincses Gyula politikai államtitkár azzal érvelt, hogy nem szeretnék a jelenlegi struktúrát megtartani, a pénztárak kezét megkötni azzal, hogy szerződési kényszert ír elő a törvény a kisebb területi kórházakkal is. Garai István (MSZP) mint mondta: elismeri, hogy szükség van az egészségügyi ellátó szerkezet átalakítására, de a betegeknek és a tulajdonosoknak /önkormányzatoknak/ is vannak érdekei. S ha a kormányzat ezeket nem tudja figyelembe venni, akkor ő se figyel majd a szavazáson, és véletlenül eltéveszti majd a gombot. A vita e pontján Kökény Mihály, a bizottság elnöke félbeszakította az ülést, és tíz percre a szobájába kérette a frakció és a kormány képviselőjét is... Szünet és megbeszélések után kiderült, hogy figyelembe vehetők a Garai dr. szempontjai, területi kórházzal is lehet majd szerződést kötni...A vita azzal zárult, hogy a módosító javaslat szövegébe bekerült egy utalás a kapacitástörvényre, ami előírja a területi kórházakkal való szerződést.” A megszavazott törvény garantálja az egységes, nemzeti kockázatközösségen alapuló, szolidaritás elvű, kötelező társadalombiztosítást (TB). (Egy biztosító, több pénztár.) 1. Részlet a törvényből: „A mögöttes állami felelősség elve alapján az állam biztosítja a pénztártagok ellátását, ha az Egészségbiztosítási Pénztár (EBP) működése a pénztártagok ellátását veszélyezteti.” 2. Az aktív járulékfizetők kötelezően és jövedelemarányosan fizetnek járulékot és nem attól függően, hogy mennyire betegek, milyen korúak, milyen egészségügyi kockázattal rendelkeznek. Akik eddig nem fizettek járulékot (pl. gyermekek, nyugdíjasok) ezután sem fizetnek. A járulékfizetés mértékét - mely 2008-ban nem emelkedik és módját a Parlament határozza meg, és nem a pénztárak. Az egyes egészségügyi ellátásokért (pl. vakbélműtét) a TB által fizetendő öszszegek országosan azonosak maradnak minden szolgáltató, intézmény számára, azt kormányzati szinten határozzák meg, és nem a pénztárak. 3. A pénztárak semmilyen módon nem válogathatnak a betegek között, tehát nem lehet „mazsolázni”. 4. A pénztárak az induláskor, pályázati úton, mintegy 120 milliárd forintot tesznek majd bele az egészségügyi ellátórendszerbe. Nem lesz „karvaly-privatizáció” Mindezek alapján egyértelmű, hogy a sokat emlegetett „privatizációról” szó sincs, mert a mostani törvény nem érinti a tulajdonviszonyokat (pl. a félegyházi kórház továbbra is önkormányzati tulajdonban marad, mint az összes többi, hasonló városi kórház). Az ország költségvetésében szereplő, a társadalombiztosítási gyógyító-megelőző ellátásokra szánt öszszeget - mintegy 1150 milliárd forint - természetesen nem a pénztárak (melyeknek egyébként is 51%-ban a magyar állam lesz a többségi tulajdonosa) „nyúlják le”, hanem mint eddig is, most is az egyes ellátásokat végző egészségügyi szolgáltatók kapják meg teljesítményük alapján. A pénztárak csupán ellátásszervező tevékenységet folytatnak, 3,5% működési költséggel. Tehát a TB költségvetését sem privatizálja senki. A magántulajdonban lévő szolgáltatók esetében jelenleg is az állam szabályozza a szolgáltatások jellegét, színvonalát és térítési díját. A gyógyszertárakban például a TB által támogatott gyógyszerek árát, mint ahogy a félegyházi kórházban a Művese Állomáson az igen magas színvonalú kezelésekért, vagy Kecskeméten a CT és MR vizsgálatokért a szolgáltatónak járó díjat (mindkettő ingyenes a betegek számára, és az is marad, pedig itt is magáncégekről van szó.) A háziorvosok 90%-a „vállalkozó”, aminek semmi közvetlen ráhatása nincs a mindennapi betegellátáshoz. Egyébként FIDESZ-es önkormányzatok is léptek már számos településen a „funkcionális privatizáció” (szolgáltatások kiszervezése vállalkozóknak) irányába (pl. Körmend) ahol a szolgáltatásokat adták át magánszolgáltatóknak. Minderről valamikor Orbán Viktor a következőket mondta: (1998. 12. 19., Esti Krónika) ...’’azt tervezzük, hogy idén befejezzük a háziorvosit (praxisprivatizációt), utána megindítjuk a szakorvosit, majd a kórházakat is megpróbáljuk magánkézbe adni.” A megszavazott törvény nem sérti a jelenleg érvényben lévő jogosultságokat: 1. Minden ellátás, ami eddig a TB terhére a betegek számára térítésmentesen járt, ezután is így lesz, akár diagnosztikus, akár terápiás vonatkozásában (alapcsomag), melyet törvények, kormányrendeletek garantálnak (pl. egészségügyi törvény, egészségbiztosítási törvény), amit a pénztárak szintén nem változtathatnak meg. 2. Egy adott betegség gyógyításának szakmai szabályait sem a pénztár szabja meg, hanem a szakmai kollégiumok által kialakított orvos-szakmai irányelvek. (Nem a pénztár fogja megmondani, hogy kell pl. egy vakbélműtétet elvégezni. Ilyen szakmai irányelvek, útmutatások jelenleg is érvényben vannak és maradnak is. Az elmúlt hetekben több száz módosító javaslattal tettük, tettem elfogadhatóvá az eredeti formájában számtalan okból számomra is elfogadhatatlan törvényjavaslatot. Munkacsoportunk a későbbiekben is szoros figyelemmel fogja kísérni a különböző végrehajtási rendeleteket, hogy ezáltal több forrás érkezhessen a magyar egészségügybe, felhasználása hatékonyabb legyen, a betegek érdekeit szolgálva. Emellett minden erőmmel azon leszek, mint eddig is, hogy a félegyházi kórház fennmaradjon, fejlődhessen tovább, úgy, mint az elmúlt pár évben, mindannyiunk szeme láttára és örömére. Garai István Levente dr. országgyűlési képviselő (MSZP) Nagycsaládosok karácsonya A többgyermekes családoknak rendeztek fogadást a Városháza Dísztermében. A város képviselő-testülete, vezetése, valamint a polgármesteri hivatal szociális és családvédelmi osztálya tizenhat évvel ezelőtt köszöntötte először a nagycsaládosokat. A hagyománnyá nemesült ünnepélyes programra idén 3 millió 590 ezer forintot költött a város, hogy jókívánságokkal és apró ajándékokkal kedveskedjen a meghívottaknak, ezzel is szebbé, emlékezetesebbé téve számukra a karácsonyt. A december 17-én és 18- án délutánonként tartott műsoros rendezvényeken Ficsór József polgármester mondott köszöntőt. • •Ünnepeltünk Jelentős szerepet vállalt idén is a karácsony méltó megünneplésében a Katolikus Ifjúsági Iroda. A városi szintű rendezvények sorából kiemelkedett az adventi szokások felelevenítése. Negyedik alkalommal került koszorú a városháza erkélyére, melynek gyertyáit helyi egyházak és a város képviselői, polgárai gyújtották meg az adventi vasárnapok előtti megelőző szombatokon az összefogás, a szeretet jegyében. Karácsony első napján, a hagyományoknak megfelelően a Katolikus Ifjúsági Iroda munkatársai élő jászolt állítottak a Városháza előtti téren. A látványos élőkép nagyon sok érdeklődőt vonzott. Évzáró a polgárőröknél Évértékelő közgyűlését tartotta decemberben a félegyházi polgárőrség. Az immáron tizenkettedik alkalommal megrendezett ünnepi közgyűlésen Marcényi Csaba elnök a félegyházi polgárőrség 2007. évben végzett munkájáról számolt be a résztvevőknek. Értékelő beszédében elmondta, szervezetük úgy mint mozgalom, mint tömegbázis, és mint önkéntes szakmai szervezet, Kiskunfélegyháza város kül- és belterületén végez rendszeres járőrszolgálatot, segítve ezzel a helyi rendőrség munkáját. A közbiztonság erősítése mellett a város önkormányzati rendezvényein is ellátnak őrző-védő, illetve ifjúságvédelmi és közlekedésrendészeti feladatokat. A polgárőrség elnöke jónak értékelte a szervezet éves munkáját és kiemelte, az eredményekhez a tagok helytállása mellett a kidolgozott cselekvési programjukban leírtak sikeres teljesítése is hozzájárult.