Félegyházi Hírlap, 2000 (6. évfolyam, 1-50. szám)
2000-01-13 / 1. szám
2000. január 13. HARMADIK OLDAL ,VT.x - ff Emlék a hajdani kosárkötőknek Ha valaki Tiszaalpáron kilép a Polgármesteri Hivatal ajtaján, és elindul a földvár felé a parkon keresztül, talál egy épületet, amelyen tábla olvasható: Kosár és vesszőtermék kiállítás. Sajnos ritkán látogatják. Lehet, hogy kevesen tudják, milyen értéket képvisel a gyűjtemény. 1996. augusztus 20-án nyílt, Horti Sándor szervezte és gondozza. Édesapja (a fotón látható háttérben) Horti József a népművészet mestere, Tiszaalpár szülötte. A kiállított összes vesszőterméket tiszaalpári kosárkötők készítették, mintegy húszan adományoztak legszebb munkáikból. Legtöbbet a képen szereplő Palatínus László és Kiss Istvánná. A gyűjtemény szorgalmukat és ügyességüket reprezentálja. Azt is mondhatjuk, hogy emléket állít a hajdani kosárkötőknek, hiszen a faluban nemzedékről nemzedékre szállt ez a szép mesterség. A mostani művelői örökségül kapták tudásukat szüleiktől. Már őseink is, akik letelepedtek a Tisza mentén, kihasználták a folyó nyújtotta természeti kincseket. A nád, a gyékény, a sás, a fűzvessző sok ügyes kezű embernek adott nyersanyagot munkájához. A honfoglalók letelepedve már kénytelenek voltak a földet művelni, és a begyűjtés indokolttá tette a kosárkészítést. Minden vízjárta helyen a halászok voltak az első kosárkötők. A halászok a zsákmány szállításához haltartókat fontak és vízbe meríthető haltárolókat, mivel a hántolatlan fűzvessző rendkívül ellenálló. Akadt olyan halász, aki nagyon ügyes volt ebben a munkában, ezért felhagyott a halfogással, és ő készítette a többieknek is az eszközöket. Községünk jó természeti adottsága miatt a fűzvessző vadon termett. Már évszázadokkal ezelőtt híres volt a minősége, messze földről ide jártak érte a felhasználók. A falu életében nagy szerepet játszott a kosárkötés. Akinek nem volt földje, az kosarat készített. Az 1951-ben alakult Háziipari Szövetkezet kosárkötő taglétszáma 500 körül volt Tiszaalpáron. Művészi színvonalú termékeiket világszerte ismerték. A hasznosság mellett használati tárgyaikra jellemző a szépen íveltség és gömbölyű formák. Napjainkban folyamatosan fejlődik a vesszőfonás. A túlságosan műanyagosodott világunkban újból teret kapnak a természetes anyagok. A kiállításon megcsodálhatjuk a szép mintájú díszüvegeket, tálcákat, mózeskosarakat, gyermekjátékokat. A legegyszerűbb parasztkosártól a copfos fonású, korszerű bevásárló kosarakig. A kosárfonó maga készítette, készíti az eszközeit. Ezekből is láthatunk a bemutatón: a vesszőhúzót, hasítót, kosárfonó padot, amit “kaspad”-nak neveznek. Kisszék, szerszámos kosárka, szúró szerszámok. Nyomon követhetők a részműveletek a pókkészítés, fenékkötés a füllel való befejezésig. A látogatók között lehetnek esetleg a jövő kosárkötői, akik kedvet kapnak e szép hagyomány folytatásához. Tanfolyamon lehetőség van erre. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők! dr. Mészáros Józsefné Évadzáró a Honvédnál Évadzáró elnökségi ülést tartott a Kiskunfélegyházi Honvéd vezetősége december 20-án. A három szakosztály vezetője értékelte az éves munkát és az elért eredményeket. Az atlétikai szakosztály részéről Kovács Imre szakosztályvezető igen eredményesnek ítélte az 1999-es évet, hisz öt magyar bajnoki címet szereztek a fiatal atléták. A bajnoki címek mellett három második és négy harmadik helyezés is bizonyítja Kerék Csaba és Sthul József kiemelkedő munkáját. Az ökölvívó szakosztály részéről Ladányi Endre szakosztályvezető is eredményes évnek tartja 1999-et. Egy magyar bajnoki, három második és hét harmadik helyezés fémjelzi az ökölvívó szakosztály munkáját, amelynek sikerkovácsa Molnár László edző. A labdarúgó szakosztály vezetője, Vidéki István már nem tudott ilyen jó eredményekről beszámolni, hisz a felnőtt labdarúgó csapat a megyei II. osztályban az őszi fordulót a 12. helyen zárta. A felnőttekkel szemben az ifjúsági csapat - az elmúlt éveknek megfelelően- továbbra is jól szerepelt, mivel a bajnokság élmezőnyébe tartozik. Horváth József ezredes, az egyesület elnöke, jónak értékelte az egyesület szakosztályaiban végzett éves munkát. Ónodi László Engem Félegyháza tett sportolóvá Nemes Nagy Tibor január 3-án kezdte meg munkáját az újonnan létrehozott Megyei Testnevelési és Sportintézet élén. Első munkanapja végén az új szervezet feladatairól kérdeztük. - A január elsejével létrehozott sportintézet elsősorban abban különbözik elődjétől, a sporthivataltól, hogy az önkormányzaton kívül, önállóan végzi munkáját, nagy felelősséggel és akarással. Három nagy területet, a verseny-, a diák- és a tömegsportot kell gondoznunk. Ezen kívül a megyében működő sportszövetségekkel, a szabadidő- és diáksportot képviselő szervezetekkel kell szoros kapcsolatot tartanunk. Az intézet kiadásait a megyei önkormányzat fedezi. Hat fővel kezdjük meg a munkát, székhelyünk pedig Kecskeméten lesz. - Amikor elvállalta a feladatot, mit fogalmazott meg magában, mely területekre összpontosítja erőit? - Minden területen van mit tenni. A versenysportban külön figyelmet kell szentelni az olimpiának. Megyénknek is feladata, hogy olimpikonokat adjon az országnak. Bízom abban, hogy az elkövetkező néhány hónapban elmondhatom azt is, hogy Bács-Kiskun képviselteti magát Sydneyben. A diáksport minden versenysport alapja, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni gondozására. Fontos, hogy a diákok megszeressék a sportot, méltó helyet kapjon életükben, hiszen belőlük lesznek később azok az élversenyzők, akik megyénket képviselik az országos és világversenyeken. Nagyon bízom abban, hogy Bács-Kiskun ismét elfoglalja előkelő helyét a megyék közti rangsorban. Gondolok itt a diákolimpiai bajnokokra éppúgy, mint a felnőtt nemzeti bajnokokra. A szabadidősport mindannyiunk ügye. Szerepe van az egészséges életmód kialakításában, a hasznos időtöltés feltételeinek megteremtésében. Kiskunfélegyházán már megpróbáltuk elindítani a kedvező folyamatokat néhány rendezvény megszervezésével. Ezt a kérdést megyei szinten is méltó helyére kell tenni annak érdekében, hogy az itt élők érezzék, hogy ez az intézet értük is van. - A félegyháziak nyilvánvalóan azt várják öntől, hogy szülővárosát kiemelt figyelemmel kísérje. - Én Kiskunfélegyházán nőttem fel, itt lettem, illetve vagyok sportoló. Kiskunfélegyházának előkelő helyet kell elfoglalnia a megyében a sport valamennyi területén. Sőt abban bízom, hogy a legjobbak között lesz. - Új hivatala mellet megtartja képviselőségét és bizottsági funkcióit is? - Igen. Az itt élők szavaztak nekem bizalmat. Úgy vélem, véletlenül sem szabad azon gondolkodnom, hogy cserbenhagyjam őket. Megbíztak bennem, és én szeretném ennek megfelelően teljesíteni feladataimat Tiszta forrásból Tiszaalpáron 1999. december 18-án 18 órakor került sor a Bársony Mihály Népdalkor évadzáró hangversenyére. A közönséget köszöntötte az együttes vezetője, Horti Sándor. Bemutatta a Népdalkor tagjait, ismertette az év eseményeit, sikereit. A népdaléneklő gyermekek nagy száma mutatja, hogy sikerült a fiatalok érdeklődését is felkelteni. Szeretnék, ha ez az év végi hangverseny hagyománnyá válna. Az est folytatásaként Barcsik Edit felolvasta a megemlékezést Kodály Zoltán népzenei munkásságáról. A körvezető konferálásával kezdetét vette az ének és hangszeres verseny. Előbb a gyerekek, majd a felnőttek adtak számot tudásukról. A község sok zenekedvelő lakója szerepelt. Az este kellemes, családias hangulatú volt. Kodály Zoltánt idézve: “Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig. Tegyük ezt tiszta forrásból, ez a népdal.” dr. Mészáros Józsefné Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kiskunfélegyházi intézetének tisztifőorvosa felhívja a lakosság figyelmét, hogy belvízzel elöntött területen, vagy annak közvetlen környezetében ásott kutak és kis mélységű fúrt kutak vizét ivóvízként, főzésre, mosogatásra és tisztálkodásra felhasználni tilos! A tilalom fokozottan érvényes szennyezett, esetleg fertőzött belvízzel elöntött területen és környezetében pl. szemétlerakó, dögkút, árnyékszék, temető esetén. Kútba esik a benzinkút ügye? Legyen, vagy ne legyen benzinkút a Nefelejcs utca és a Szentesi út kereszteződésében? Többek között ez volt a kérdés a legutóbbi gazdasági bizottsági ülésen. A tagok többsége megfogalmazta, hogy erre a szolgáltatásra szükség van. Állították, hogy a jelenlegi tulajdonos jól üzemelteti a kutat, szolgáltatása a városrész polgárait szolgálja. Éppen ezért el is adnák azt a területet, amelyet az üzemeltető kért ahhoz, hogy korszerűsítsen, illetve esztétikusabbá tegye a környezetet. A bizottsággal azonban ellentétesen gondolkodnak a szakemberek. A főépítész, illetve a műszaki osztály vezetője egyaránt úgy foglalt állást, hogy a telek értékesítése nem ajánlott, a rendezési terv, illetve egyéb szabályozások alapján a benzinkút fejlesztése, bővítése itt nem megoldható. Ennek tükrében elnapolta döntését a bizottság. Az idő ugyanakkor sürget, hiszen az üzemeltetőt törvény kötelezi bizonyos fejlesztések megvalósítására, amit értelemszerűen, csak a számára kedvező határozat alapján tesz meg. A bizottság ezért úgy döntött, január 24-én újra napirendre tűzi a kérdést. Az ülésre meghívják az érintett hivatalnokokat és az üzemeltetőt egyaránt, annak reményében, hogy végre döntés születhet. Étkezési gondja van? A “Jó Étvágyat” konyha megoldja. VÁLLALJUK: - lakodalmak, rendezvények lebonyolítását 300 főig. - frissensültek, hidegtálak készítését (igényét 48 órával előbb jelezze!), - ebéd házhoz szállítását. Menüi elvitelre is, amelyet ön választhat ki. Hidegtálak készítésére megrendelést felveszünk Kiskunfélegyházán a Kossuth u. 34. alatt a Kossuth Lajos Szakmunkásképző- és Szakközépiskola konyháján. Boldog új évet kíván.