Félegyházi Hírlap, 1891 (9. évfolyam,1-52. szám)
1891-10-18 / 42. szám
IX. évfolyam. . SZÁM. Félegyháza, október 18. 1891. Félegyházi Hírlap. Előfizetési ár: Egész évre 5 frt, félévre 2. frt 50 kr., negyedévre 1 frt 25 kr. Hirdetések díjsz.aggály szerint. Felelős szerkesztő: Szerelemhegyi Károly. Megjelenik minden vasárnap. Kír.fióhivatal : Banczay József könyvkereskedésében. (Heinrich György-féle házban.) Főmunkatárs : Szűcs Gyula. A költségvetéshez. Múlt heti vezérczikkünkben megígértük, hogy a költségvetés egyes tételeivel is foglalkozni fogunk miután azonban még most sem vagyunk oly helyzetben, hogy annak egyes tételeit ismernek, azokkal specializer nem foglalkozhatunk, csupán csak annak egyes, a közönség közé kiszivárgott részleteire tehetünk némi megjegyzéseket. Hallomásunk szerint a városi tanács törölte a főszámvevő által bevételként jelzett 23000 frtot mint a régi leváltságkötvények után járó évi kamatot, s a várost terhelő adósságokat a kártalanításul nyert összegből kifizetni javasolja. Üdvözöljük a tanácsot ezen valóban kitűnő eszme felszínre hozataláért, miután ezen intézkedésével oly messze menő pénzügyi operációt indított, meg, a milyen még községi életünkben soha elő nem fordult, és amelynekáldásos következményét nem annyira mi, hanem Utódaink fogják érezni, amennyiben a város mindennemű adóságaitól megszabadulva, leendő bizonyos idő elteltével a városnak most elidegenítetni látszó törzs vagyona is megtérülni fog. Ezen megtérülés pedig a tanács azon intézkedésében találja megfejtését, hogy a költségvetésbe jövőre évenként bizonyos összeg 4000 frtot, kiadásként felvenni indítványoz ; ezen összegen ismét váltságkötvények lesznek vásárolandóa«, mind addig mig a most az adóság fizetésre élidegenitett" törzsvagyon ismét együtt nem lesz, illetve vissza nem szereztetik. A városi tanács ezen intézkedése a mennyiben törzsvagyon elidegenitése czéloztatik, meg lehet, hogy gazdálkodó közönségünk előtt vissza tetsző teend, —de ha meggondolják azt hogy ezen intézkedés által 30 év múlva — mi egy község életében annyi mint egy ember életében talán egy hó — a városnak adósága nem lesz nem csak, hanem most elidegenített törzs vagyona is visszatérni, az eszme bizonyos pártolásra fog találni. Számszerűleg véve is a dolgot közönségünk a kölcsönök után ez idő szerint, — jóllehet azok legnagyobb része törlesztéses kölcsön, — 5%-ot kamatként és 2%-ot törlesztésként fizet és első tekintetre bár kicsinynek látszik, de ha figyelembe vesszük, hogy csak egy 100.000 frtos kölcsönnél is a visszafizetett összeg 270.000 — 280.000 frtot tesz ki, mindjárt nem tűnik fel oly' csekélynek. Tekintettel arra, hogy a váltsági kötvények a városnak évenként 4 720/r°l" jövedelmeznek a tanács által a költségvetésbe felvett 4000 frt sem jár tehát az adófizető polgárság külön megterheltetésével, mert ezen 4000 frt kijön azon differenciából, amely a regáló kötvények jövedelme és a község által adósságok kamata és a törlesztési részlet közt van. Ily körülmények közt tehát nem tudjuk eléggé ajánlani, hogy a közgyűlés a tanács előterjesztését tegye magáévá, s ez értelemben intézkedjék. Magunk részéről pedig a tanácsnak ezen intézkedéséért a legnagyobb elismerésünket e téren is nyilvánítjuk. T Á R CZ A Csataképek. Részletek a ,„Szabadságharcz emlékeinek“ kiállításából. Sok jelenet mamut megörökítve nemcsak írásban, de képben is a dicső napokból. Megannyi emlék, melyeket a kegyelet hiven őriz. A nagy érdekű kiállitáson, mely a szabadságharc, emlékeit összegyűjtve, méltó zarándokhelye úgy a főváros hazafias népének, mint a fővárosban megforduló minden vidékinek, kiváló helyett foglalnak el a csataképek. Számos egykorú festmény, domborművű kép, metszet és rajz örökíti meg a szabadságharc, csata jeleneteit. Történelmi érdekű emléktárgyak ezek mind. Megelevenednek szemünk előtt a bevezető harczok, melyeket vérkeresztségben még nem részesült honvédeink vívtak a rácsokkal. 1848. július 11 én kapták a szerbek az első leczkét Versecznél, hol vad futásban kerestek menedéket. E csataképhez sorakozik a rácz Knicenin tábornok és seregének egy domborművű, mint szinezett képe, melyek a romai sánczoknál állást foglalt pártütök táborát ábrázolják nagy hűséggel. Meg van örökílve az 1849. június 7-iki csata is a római sánczoknál, mely egyike volt a legvéresebbeknek. Az 1848. decz. 30 án vivott moóri csata több részletét ábrázolják kőnyomato s szines rajzok. A reánk végzetes kimenetelű csatát Perezd Mór tábornok 5620 ember és 24 ágyúval vívta Jellasich 16000 embere és 52 ágyúja ellen. Azonfelül az ellenség készületlenül lepte meg a magyar sereget. Moórnál is hősiesen harczoltak a mieink — „mondá a napokban a kiállításon Klapka tábornok — csakhogy kevesen voltak. Egész sorozata a képeknek tünteti fel Schlick osztrák tábornok téli hadjáratának részleteit. A verpeléti, tarczali stb. ütközetek sokszorosan meg vannak örökítve, persze német forrásból. Úgy látszik Schlick valódi reklám generális volt, ki nem késett az utóvilág számára külömböző harczi poziturákban hátrahagyni a rezmáját, mert az bizonyos, hogy az ő alakja hűen van mindenütt fényképezve. Az erdélyi oláhok kegyetlenkedését Szeremley rajza után a magyar emigránsok által kiadott s a zalatnai vérfürdőt ábrázoló képe tükrözi vissza. 1848. október 24-én mészároltak le a mórok 640 zalatnai menekülő lakost. Ez igen ritka kép, miután a német kormány minden példányt megsemmisített, melyet csak megkaparithatott. Bem erdélyi hadjárata sem maradt megöröketlenül. Győzelmes vonulása közben Kolozsvár felé megtámadtatván, a támadást visszaveri s e közben esik el Geramb osztrák alezredes, mely jelenet képben látható. Az 1849. márczius 2-án vívott győzelmes medgyesi ütközet, Nagyszeben ostroma és bevétele Bem által szép rajzolt. Megragadó szépségű s pompás kivitelű olajnyomat „Bem a piskii hídon.“ Itt vívták honvédeink a leghősiesebb kitársítással küzdelmüket 1849. febr. 1-én. Reggel 8 órakor kezdődött a csata, melyben I Puchner vezérlete alatt 11.000 osztrák katona 40 ágyúval harczolt Bem 7.700 ember és 28 ágyúja ellen. Délutáni 4 órakor már futásnak kezdtek eredni honvédeink, de Bem szava, ki megállásra bírja őket a Szügy felett elvezető hidnál s ki felkiált: „ha e lúd elveszett, Erdély is elveszett,s újra támadásra vezeti őket. És mire beállott az alkony a császáriak teljesen visszaverettek. Az 1849. február 5 én vivott branyiszkói ütközet a szabadságharcz egyik legfényesebb fegyverténye s gyönyörűen van vissza is adva. Görgei maga írja: „Branyiszkót megrohanni, akkor annyit tett, mint a bikát szarván ragadni.“ De seregére nézve a branyiszkói harczot a „lenni és nem lenni“ kérdésének tarta, mert mögötte is ellenség állt, előtte pedig Schlick egy megedzett és bátor hadsereg élén. A feladat hősiesen jön megoldva, Quyon ezredes. vezérlete alatt a turóczi és zolyomi zászlóaljak vakmerő elszántsággal verték ki állásaikból az ellenséget. Egykorú festmény ürüklíti e fényes harczi jelenetet. Nagy méretű, szép festmény, mely azon jelenetet ábrázolja, midőn a vörössapkások Szolnoknál halál megvetéssel rojhannak a gyilkos ágyútűzbe és szuronyrohammal foglalják el az osztrák ágyukat. A tápió-bicskei, kápolnai stb. csaták részletei szintén láthatók. Gyönyörű kép a szolnoki ütközet rajza, melyet Szeremley képe után a magyar emigránsok adtak ki. A Komárom vára körül vivott harczok s a vár ostroma is számos képben van bemutatva. Budavár ostromát és bevételét szintén számos képben látjuk. Nagyon sikerült nagy olajfestmény és nagy kőnyomatú hű kép ábrázolják Budavár bevételét. Henci osztrák tábornok megsebesülése is fel van tüntetve. Rajzban látható a győri csata is, melyben az ifjú császár is részt vett. Az orosz hadsereg felvonulását, táborozásukat is örökítik rajzok. Egész csoportkép adja vissza a világosi fegyverletétel szomorú jeleneteit. íme, mennyi sok megtekintésre méltó Közgyűlés. 1891. évi október 11. A mnegy heti közgyűlésre jókora számban gyülekeztek a városatyák, mi arra enged következtetni, hogy a dolog idő a a gazdálkodás terén múlófélben van, de másrészről az is okozója volt, hogy választás is volt a napirendre kitűzve, no meg a mi fő: a bornak 50, a pálinkának pedig 10 liternyi mennyiségben engedélyezendő elárusíthatása iránti kérelem fölötti határozat. Az intelligencia gyéren volt képviselve, s talán a miatt tartottak a viták huzamosabb ideig. A képviselők meglehetős ingerültek s haragosak voltak, különösen akkor, midőn a polgári leányiskolára 300 főt egy (!) szavazattöbbséggel megszavaztatott. Nem akartak belenyugodni a város atyái sehogysem, úgy hogy még az utolsó előtti tárgynál is újólag felszólaltak egyesek, kérdést intézvén a polgármesterhez, valóban megadatott-e a segély vagy sem ? mert a határozat kijelentést — úgymond — nem hallották ! Volt kis affér is Szabó János képviselő s a polgármester között egy kis félreértés miatt. Minek következménye az lett, hogy Szabó János a közgyűlési teremből eltávozott, Özv. Kalmár Józsefné nagylelkű alapítványát lelkesedéssel s hálás köszönet kijelentésével fogadta a közgyűlés. Valóban nem is találni szavakat, melyekkel a nemesen gondolkozó, nagylelkű, jótevő úrnőnek lelkes adományait megtudnánk köszönni- Évek múltával leszen majd csak szembetűnő: mennyi terhet vesz le a város feledhetlen s örökhálára kötelező jótevője a városról, s mennyi jót tesz a népnevei és előmozdítása érdekében. Boldognak s szerencsésnek érezheti magát azon város, melynek olyan jótevői vannak, mint Kalmár Józsefné úrnő. Áldott lesz az ő emléke, mig Félegyháza fenáll s áldani fogják jóttevőjük nemes lelkét majdan azok, kik az ő jóvoltából nyerik neveltetésüket, kiképeztetésüket. Részünkről is azt kívánjuk, hogy városa jóvoltáért hőn dobogó szivét s tartsa meg az egek ura a legvégső korig, hogy áldás által kisért jótéteményeinek s eredményeit s az ezrek háláit minél tovább tapasztalhassa. Nagy türelmetlenséget s ingerültséget okozott az előadó tanácsnok s polgármester abbeli kijelentése, hogy a bort 50, a pálinkát pedig 10 liternyi mennyiségben — a korcsmárosok kivételével — elárusítani illetőleg megvenni nem lehet. Többen azt tartották, hogy hátha a minister Félegyházára való tekintettel eltér a törvénytől (!!). Végre is bele kellett nyugodni mindenkinek, hogy a törvény törvény. Az ötödik futott kútra felajánlott 400 frt körüli összeget is alig fogadta el a közgyűlés. Azt mondván, elég lesz a már megrendelt 4 kút. Csak midőn a kutak felállításának szüksége kézzelfoghatólag beigazoltatott valamint az is, hogy az ajánlat elvagy el nem fogadása esetén is rövidesen több kutat kell még furatni s igy a felajánlott összeg nagyon is előnyös s fele részben mégis fedezi az előállítási költséget, nyugodott meg a képviselő testület teljessége s fogadta el a tett ajánlatot azon kötelezettséggel, hogy a Illik tizedben a zálogház előtti téren szintén furat egy kutat. A közgyűlés lefolyása egyébként a következően folyt le. Napirend előtt dr. Sár Ferencz szólt a múlt közgyűlésen dr. Czobos Károly által a közegészségügyi viszonyok ellen felhozottakra, miután akkor elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen, ezúttal kénytelen az előadott panaszokkal foglalkozni; részletesen bizonyítja, hogy a városi orvosok ellen emelt vádak alaptalanok, miért is azokat egyenként és összesen visszautasítja. A közgyűlés dr. Sár Ferencz védekezését tudomásul veszi. Id. Bakos Imre a kúttégla égetése iránt intéz kérdést az elnöklő polgármesterhez. A polgármester kijelenti, hogy tudomása van, miként a város által égetett téglák közt csekély számú első minőségű tégla van az alkalmas föld fogyta miatt. Már utasította a gazdatanácsnokot, hogy tegyen jelentést a tanácsnak a téglaégetés költségeiről, amely jelentés a költségvetés tárgyalása alkalmával fog a közgyűlés elé terjesztetni a további határozat végett. A polgármester válaszát úgy a felszólaló mint közgyűlés tudomásul vette. Tóth Imre indítványozza, hogy a közmunka napszám — tekintettel a tanyai lakosságra háruló nehézségekre — a hoz- * 1