Félegyházi Hírlap, 1892 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1892-01-03 / 1. szám

K. évfolyam,­ solás utján kilép. A vál tagok 3 évre lasztatnak, mint eddig. A kilépőtagok inben újra is válaszhatók. Az utolsó je­­lés alapján a mostani rendes fizető tagok :ma 60 at tesz ki. — A közgyűlés tárgy­­■ozata ezzel kimerülvén, elnök 3­2 óra , az ülést berekeszti. IRODALOM. Képes Családi Lapok szépirodalmi és nezetterjesztő képes heti­lap. Szerkeszti :­­. Tolnai Lajos. Főmunkatárs : Dr. Váradi Etal. Felelős szerkesztő és kiadótulajdo­­s : Dr. Murányi Ármin. Előfizetési ára : „Hölgyek Lapja“ czim­ű divat-melléklettel a regény melléklettel együtt: Egész évre írt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 ’. A „Képes Családi Lapok“ czimü heti-, p­áj negyedbe lép. A magyar szépiroda­­mnak e hatalmas tényezőjét, a magyar nvölt családoknak e szellemi kincsét k­övetkező írók és írónők támogatják : Jókai Mór, Lauka Gusztáv, Rudnyánszky Gyula, Halmady Győző, Mikszáth Kálmán, Komó­­sy József, Temérdek (Jeszenszky Danó), r. Prém József, dr. Sziklay János, Inczédy László, Palágyi Lajos, Erödy Dániel, Dengi­ános, Tölgyesi Mihály, Vértessy Gyula, Séry Károly, dr. Murányi Ernő, Petri Mór, d r. Roditzky Jenő, Cser ha Palotay Ákos, td. : Beniczki Bajza Lenke, Büthner Lina, N­agyvárady Mira, Kuliffay-Benitzky Irma, Harmath Lujza, Hevessi­né Síkor Margit, V. Gaál Karolina, Karlovszky Ida, Mericzay­­Marossa Irma, Erzsiké, stb. stb. A „Képes Családi Lapok“ az összes szépirodalmi ké­ses heti­lapok között a legélénkebb, leg­változatosabb. Tartalma az irodalom min­den válfaját felöleli; képei a jelen esemé­nyeit s a leghíresebb festők műveit mu­tatják be. „Hölgyek Lapja“ című havonkint kétszer megjelenő divatmelléklete a legújabb divatképeket hozza s e mellett a magyar háziasszonynak valóságos szellemi titkára, a mennyiben a nevelés, az egészség, a gazdaság, kertészet, a háztartás s a konyha terén nincs olyan kérdés, a melyet ne tár­gyalna s nincs olyan titok, a melybe höl­gyeinket be ne avatná! Regény melléklete külön beköthető négy kötet érdekes regény­nyel ajándékozza meg évenkint az előfize­tőit. Zöld borítéka is tele van mulattató közleményekkel, humoros apróságokkal, sakk-, kép-, szám-, koczka- és ponttalányok­kal és szórejtvényekkel, melyeknek meg­fejtői értékes jutalmakat kapnak. Mutat­ványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal mindazoknak, a­kik ez iránt — legczélszerűbben levelezőlapon — hozzá fordulnak. A­ki az egész évre szóló hat­ártnyi előfizetési összeget 40 krajczár cso­magolási és postaszállítási díjjal együtt egy­szerre beküldi, annak 4 regényt, a­ki 3 írt előfizetési összeget 30 kr csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküld annak 2 regényt, és a­ki csak 1 frt 50 krnyi negyedévi előfizetési díjat 20 kr cso­magolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküld, annak a kiadóhivatal egy regényt küld ajánlva jutalmul. A ki 3 új előfizetőt gyűjt s az előfizetési összeget egyszerre beküldi, annak elismerésül egy díszes emlékkönyvet küld a kiadóhivatal. Megrendelhető postautalványon minden pos­tahivatalnál és minden könyvkereskedésben. Előfizetéseket (a hónak bármely napjától) elfogad a „Képes Családi Lapok“ kiadóhi­vatala Budapest, Nagykorona­ utcza 20 sz. Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk­ arra, hogy azt későbben semmiféle be­ta­karmányozás jóvá ne tehesse. Ugyanebből az okból őszszel mindig számot kell vet­nünk a készlet nagyságával és meg kell állapítanunk a takarmányadag összetételeit, mert csak így tudhatjuk meg, várjon kész­letünk elegendő-e az állatállomány jó eltar­tására ? Ha nem elegendő sok takarmányt szereztünk be, idejekorán, mikor még nin­csen igen nagy ára, vagy pedig az ősz elején adjunk túl a felesleges jószágon, mikor az árak még nem állnak oly alacso­nyan, mint a tél kezdetén. A homoki szőlők magatartása a fa­gyokkal szemben igen sok aggodalomra ad okot a homoki szőlőtelepítvényeseknek, mert a fagy a fiatal ültetvényeket nagyon köny­­nyen teljesen tönkreteheti. A homokokat, ha azok rossz minőségűek, kalászos vagy takarmánynövény termelésére nem használ­hatjuk, beerdősítve azonban kitűnő jöve­delmet biztosíthatunk magunknak. A futó­homokokat e szerint ne kényszerítsük arra, a­mire különben sem képesek, hanem rész­ben fásítsuk be azokat, még­pedig oly mó­don, hogy a szőlők és erdőrészletek az uralkodó szél irányára derékszög alatt fe­küdjenek. Ennek az eljárásnak kettős elő­nye van : először tűzifát és szőlőkarót szol­gáltat és másodszor a homok futását és a vessző kifagyását megakadályozza. Hogy a silány homoktalajnak az akáczfa felel meg legjobban, úgy növekedésének gyorsasága, valamint fájának jósága által, mindenki tudja. KÖZGAZDASÁG. Az állatok egyenletes takarmányozása elsőrendű kérdés az állattenyésztésnél. Ha figyelembe vesszük, hogy az állat minden takarmány­változtatásnál, habár az teljesen egyenértékű is a régi takarmánynyal, vesztt élősúlyban, illetőleg tejhozamban, akkor nem fogunk azon sem csodálkozni, hogy az egyszer elhanyagolt növendékállat soha­sem fog termelőképességének azon fokára emelkedni, melyre egyenletes jó tartás mel­lett eljutott volna. Egy koplaló időszak tel­jesen elegendő az állat fejlődése alkalmával Nyilatkozat: Alulírottak, mint a boldogult Fekete Erzsébet leányai kinyilatkoztatjuk, hogy édes anyánk temetési búcsúztatójában semmi névcsere s igy semmi hiba nem volt. Sőt a még rosszul feladott nevet is a kántor úr javította ki, s ennélfogva a temetésen szemrehányás nem volt, mint ahogy azt a „Félegyházi Hírlap“ közölte. Kijelentjük egyszersmindt, hogy az egész temetési szertartással, illetve búcsúz­tatóval nagyon meg voltunk elégedve. Kert Kún-Félegyházán, 1891 decz. 27. Fricska Mária f Előttünk : Fricska Terézia f Krébecz Gyula Fricska Magdolna f mint tanú és néviró. Móczár Imre mint tanú. A fenntirt nyilatkozat hiteléül : 1891. decz 27. Kiss Boldizsár plébános. *) E nyilatkozatnak szívesen adunk helyett, annyival is inkább, mert a közleményért annak be­küldőjét terheli a felelősség. Szerk. „Félegyházi Hírlap.“ A közönség köréből.4') A „Félegyházi Hírlap“ deczember 25 iki számában, a hírek közt „egy kis té­vedés“ czím alatt a valóságnak meg nem felelő jóakaratú (?) közlemény, jelent meg, mely miután személyemet érinti, kénytelen vagyok a tiszta valóságot a nagyérdemű közönség elé tárni, a valótlant pedig saját értékére redukálni. — A dolog így áll: Az említett szerdai napon 3 papos, zsíros búcsúztatós temetés nem Fricska Mária, hanem csakugyan Fekete Erzsébet­é volt. De bárkié lett volna is jegyezze meg a közlemény írója, hogy a halott nevét soha sem szoktuk Félegyházán a búcsúzóban kiénekelni, é­s így sem Fricska Máriát, sem Fekete Erzsébetet nem énekeltem. Valamint a bejelentettek neveit sem cse­­réltem fel soha a „búcsúztató versek össze­állításánál !“ Ennélfogva „asszonyi harcz és a főnök urat sértegető szemrehányás“ sem történt, mint azt a tendentiosus és kétes jóakaratú közlemény írója közölni szíves volt. A valóságnak megfelelő tény tehát az hogy én minden hiba nélkül énekeltem el a halottas háznál a 18 vers búcsúztatót boldogult Fekete Erzsébet tetemei felett, ki azonban legkevésbé sem volt „nagyon szegény asszony“ sőt a család a jobb mó­dúak sorából való és szívesen megfizette „a zsíros búcsúztatót,“­mely körülményt a közleményt író nagyobb vigasztalására va­gyok szíves megemlíteni. Ez hát a tiszta valóság, bizonyítják ezt legjobban az elhúnyt leányai a mellé­kelt nyilatkozattal, valamint a temetésen megjelent közönség és a ténykedő főtisz­telendő papság is. A többit a nagyérdemű közönség ítéletére bízom. Végül gratulálok a közlemény írójá­nak e nemes közléséért, különösen az egy­házi ügyekben tanúsított ernyedetlen és hű buzgólkodásáért, kívánva neki még nagyobb sikert a jövőben. Kún-Félegyházán, 1891. deczember 26. Csima István, uj-templomi kántor. Egyveleg. A tekejáték történetéhez. Ősrégi játék a te­ke­játék. A régi görögök már 1000 évvel Kr. e. ismerték, de a tekék akkor kőböl készültek és csiszolásuk hosszú és fáradságos munkába került. Az ősgermánok szívesen hajtották a tekét (Kegel), de csak nagy ünnepségek és lakomák alkalmával, melyeket Volán isten tiszteletére rendez­tek, a mikor a német „mennykönyvesnek“ egy lovat is áldoztak. Már akkor is kilenc babát állítottak, melyeket azonban nem gurítás, hanem dobás által döntöttek fel. Nem volt szerencsejáték, hanem a­/, erők mérkőzése és versenye és az volt az ünne­pély hőse, ki legtöbb babát döntött föl a legtávolabb eső helytől. A középkorban a tekejáték nagyobb lendületet kapott és nem akadt nyilvános mulatság, vagy búcsú, hol ne állítottak volna föl hordozható tekepá­lyákat. A gurítás csak az időben jött di­vatba. Frankfurtban ugyanis 1443-ban teke­­versenyt hirdettek, melyben három ezüst­díjat tűztek ki nyereménykép. Ez idő óta Frankfurtban állandó tekepályák voltak és oly szerencsejátékká fajult a kezdetben ártatlan mulatság, hogy a városi hatóság végre 1463-ban megtiltotta a játékot. Ké­sőbb ismét megengedte, de csak oly felté­tel alatt, hogy a betét nem lépheti túl az egy fillért, csaknem kizárólagosan németek által gyakorolt játékot legelőbb Németal­föld, később Angolország utánozta, csak­hogy a babákat nem golyókkal, hanem bo­tok hajításával döntötték föl. Fran­cziaor­­szágban csak XIV. Lajos idejében kezdet­tek tekézni és mivel hogy már akkor is divat volt utánozni a francziákat, azért csakhamar az egész világon elterjedt, oly­annyira, hogy ma már nálunk, ha van elég ereje és szerencséje valakinek, házat is szerezhet vele. Egy kis gastronómia. A fekete kávé — mondák már apáink — legyen forró, mint a pokol, fekete mint a fájdalom, édes, mint a szerelem. A bornak — a népies közmondás szerint — négyféle valláson kell lennie: lutheránusnak, se melegnek, se hidegnek­, réginek, mint a katholikus vallás; tisztának mint a református és ke­­reszteletlennek, mint a zsidó vallás. A hal — mondják a németek — három lében szeret úszni; előbb vízben, aztán zsírban, végül borban. A latin kör.Tmondás szerint a hal különben nem szeret harmadszor vízbe kerülni: elég neki, ha az egyikből kifog­ták, a másikban pedig megmosdatták. — A túrós galuskáról meg azt mondja a népies tréfa, ha az asztalra kerül, minden ágostai hitvallású hazafi elmosolyodik. Szerelem. Azt mondják, a szerelemnek nincs ha­tára. Emberfölötti dolgokra képes. Ez a végső határ. De hol az első? Hol kezdődik a szerelem? Mikor az, aki eddig megelégedett szű­­kebb családja szeretetével és boldog volt, érzi, hogy e kör, bármily kedves is előtte, már nem elégíti teljesen. Midőn az, aki előbb hajnaltól napestig képes volt elvont foglalkozásban tölteni idejét, vagy ellenke­zőleg, víg társaságban érzi, hogy unja mind e dolgokat és azt hiszi, hogy egy különben családján s eddigi körén egészen kívül álló lény képes volna a szivében érzett űrt be­tölteni: ott kezdődik a szerelem. Hol végződik ? Sehol. A­ki híven sze­ret , a hideg sirkanton keresztül is átárasztja szive melegét. Egyik szerelemnek halál, másnak más a vége. Ezer útja van, ezer kijáróval, . . . Ki találhatja el, melyik a legjobb? * A szív törvénye, jelszava, alfája és ómegája : Szeress ! Ne törődjél az ésszel, ne hallgass agályaira, ne nézz a múltba ne tekints a jövőbe , csak szeress. Az ész törvénye : gondolkozzál. Ha­tolj a szív mélyéig (ha tudsz !) ; kérdezd attól, aki szerelmére hivatkozik, milyen alapon állítja, hogy szeret ; kérdezd meg tőle , hogy ha szépségedet, földi javaidat elveszíted, ha elszáll felőled az élet ifjúsága, öröme­s gondok, betegség, nyomor, kínló­dás lesznek osztályosaid , szeretni fog-e ak­kor is ? . . . S ha azt mondja, hogy igaz és ha hi­hetsz szavainak , higgj vallomásának is. Bölcsen van , szép dolog. De vájjon hányan hallgatnak az észre ? S vájjon köt­tetnék-e annyi házasság, ha csak ő rá hal­­gatnának ? Hallgatni kell mind a kettőre. Nézni kell a múltat is, a jövőben pedig bízni. Hinni kell az igaz szónak , ész és szív együtt csak elvezetnek majd a boldog­ság országába. * Mikor örömmel telik meg a szívünk , azt szeretnék, bár velünk örülne az is, ki­nek egy derűs pillanatáért, röpke mosolyáért 1-s a szám évekig zúgolódás nélkül szívesen fáradnánk- Ha dicsőség és, siker vesz körül , csak an­nak örvendünk, hogy ennek sugarai eljut­nak ahoz is, aki e felcsillanó fényben ta­lán jobban észrevesz . . . És ha bánat az, gondok gyötörnek, ma­gukba zárjuk szomorú titkunkat a kedves előtt. Ne lássa árnyát sem a ránk neheze­dő bajnak ne is sejtse, hogy még az ő út­jára hintjük a rózsát, ezerszer tépi meg ujjainkat a szúró tövis. Vasúti menetrend. Félegyházáról indul Budapestre, Félegyházáról indul Csongrádra. Személyvonat reggel . Omnibuszvonat reggel Gyorsvonat délben , Személyvonat dalosán Személyvonat délelőtt Gyorsvonat délután Omnibuszvonat délután Személyvonat éjjel gyorsvonat éjjel . Személyvonat éjjel Omnibuszvonat reggel Gyorsvonat délelőtt Személyvonat délután Vegyesvonat délben Vegyesvonat délután . 3 óra 25 jerczkor . 7 óra 55 perczkor . 11 óra 47 perczkor . 5 óra 02 perczkor . 1 óra 40 perczkor . 6 óra — perczkor ; 10 óra 47 perczkor . 3 óra 15 perczkor 12 óra 05 perczkor 5 óra 10 perczkor Csongrádról indul Félegyh­ázár­a.. Vegyesvonat délelőtt . . .10 óra — perczkor Vegyesvonat délután . . .2 óra 10 perczkor Féleg­y­házáról­­ indul. Omnibuszvonat reggel . . 8 óra 55 perczkor O­mnibuszvonat Budapesről d. u. 3 óra 20 perczkor Félegyházára­ érkezik. Omnibuszvonat este . . 8 óra 11 perczkor. Omnibuszvonat budapestről reggel 8 óra 50 perczkor. Budapestről indul Félegyh­ázára: Személyvonat reggel . Oumibuszvonat délben Gyorsvonat délután Személyvonat este . Gyorsvonat éjjel 7 óra 45 perczkor 12 óra — perczkor 1 óra 25 perczkor 7 óra — perczkor 9 óra 20 perczkor Félegyházáról indul Szegedre­ . 11 óra 47 perczko 3 óra 46 perezko 4 óra 63 perezko 1L óra 14 perezko -.11 óra 59 perezko Szegedről indul Féleg­yh­ázBáru.: NYÍLTTÉRI­ NYÍLTTÉRI) „Ügyvédi iroda megnyitása.“ Van szerencsém értesí­teni a t. közönséget, mi­szerint „Ügyvédi iroda megnyitása.“ Van szerencsém értesí­teni a t. közönséget, mi­szerint ügyvédi looáimat Kun-Félegyházán meg­nyitottam Tisztelettel Dr. Léderer Lajos, köz- és váltó-ügyvéd. *) E rovatban közh­ittekér a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Szerk. HIRDETÉSEK. Zongora órákat adok. Zongora taní­tás czéljából, tehát szives figyelembe ajánlom maga­mat a nagyon tisztelt szü­lőknél. Ulrich Antal, oklev. s. kántor.

Next