Félegyházi Hírlap, 1892 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1892-01-03 / 1. szám
K. évfolyam, solás utján kilép. A vál tagok 3 évre lasztatnak, mint eddig. A kilépőtagok inben újra is válaszhatók. Az utolsó jelés alapján a mostani rendes fizető tagok :ma 60 at tesz ki. — A közgyűlés tárgy■ozata ezzel kimerülvén, elnök 32 óra , az ülést berekeszti. IRODALOM. Képes Családi Lapok szépirodalmi és nezetterjesztő képes hetilap. Szerkeszti :. Tolnai Lajos. Főmunkatárs : Dr. Váradi Etal. Felelős szerkesztő és kiadótulajdos : Dr. Murányi Ármin. Előfizetési ára : „Hölgyek Lapja“ czimű divat-melléklettel a regény melléklettel együtt: Egész évre írt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 ’. A „Képes Családi Lapok“ czimü heti-, páj negyedbe lép. A magyar szépirodamnak e hatalmas tényezőjét, a magyar nvölt családoknak e szellemi kincsét következő írók és írónők támogatják : Jókai Mór, Lauka Gusztáv, Rudnyánszky Gyula, Halmady Győző, Mikszáth Kálmán, Komósy József, Temérdek (Jeszenszky Danó), r. Prém József, dr. Sziklay János, Inczédy László, Palágyi Lajos, Erödy Dániel, Dengiános, Tölgyesi Mihály, Vértessy Gyula, Séry Károly, dr. Murányi Ernő, Petri Mór, d r. Roditzky Jenő, Cser ha Palotay Ákos, td. : Beniczki Bajza Lenke, Büthner Lina, Nagyvárady Mira, Kuliffay-Benitzky Irma, Harmath Lujza, Hevessiné Síkor Margit, V. Gaál Karolina, Karlovszky Ida, MericzayMarossa Irma, Erzsiké, stb. stb. A „Képes Családi Lapok“ az összes szépirodalmi késes hetilapok között a legélénkebb, legváltozatosabb. Tartalma az irodalom minden válfaját felöleli; képei a jelen eseményeit s a leghíresebb festők műveit mutatják be. „Hölgyek Lapja“ című havonkint kétszer megjelenő divatmelléklete a legújabb divatképeket hozza s e mellett a magyar háziasszonynak valóságos szellemi titkára, a mennyiben a nevelés, az egészség, a gazdaság, kertészet, a háztartás s a konyha terén nincs olyan kérdés, a melyet ne tárgyalna s nincs olyan titok, a melybe hölgyeinket be ne avatná! Regény melléklete külön beköthető négy kötet érdekes regénynyel ajándékozza meg évenkint az előfizetőit. Zöld borítéka is tele van mulattató közleményekkel, humoros apróságokkal, sakk-, kép-, szám-, koczka- és ponttalányokkal és szórejtvényekkel, melyeknek megfejtői értékes jutalmakat kapnak. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal mindazoknak, akik ez iránt — legczélszerűbben levelezőlapon — hozzá fordulnak. Aki az egész évre szóló határtnyi előfizetési összeget 40 krajczár csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküldi, annak 4 regényt, aki 3 írt előfizetési összeget 30 kr csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküld annak 2 regényt, és aki csak 1 frt 50 krnyi negyedévi előfizetési díjat 20 kr csomagolási és postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküld, annak a kiadóhivatal egy regényt küld ajánlva jutalmul. A ki 3 új előfizetőt gyűjt s az előfizetési összeget egyszerre beküldi, annak elismerésül egy díszes emlékkönyvet küld a kiadóhivatal. Megrendelhető postautalványon minden postahivatalnál és minden könyvkereskedésben. Előfizetéseket (a hónak bármely napjától) elfogad a „Képes Családi Lapok“ kiadóhivatala Budapest, Nagykorona utcza 20 sz. Teljes számú példányokkal még mindig szolgálhatunk arra, hogy azt későbben semmiféle betakarmányozás jóvá ne tehesse. Ugyanebből az okból őszszel mindig számot kell vetnünk a készlet nagyságával és meg kell állapítanunk a takarmányadag összetételeit, mert csak így tudhatjuk meg, várjon készletünk elegendő-e az állatállomány jó eltartására ? Ha nem elegendő sok takarmányt szereztünk be, idejekorán, mikor még nincsen igen nagy ára, vagy pedig az ősz elején adjunk túl a felesleges jószágon, mikor az árak még nem állnak oly alacsonyan, mint a tél kezdetén. A homoki szőlők magatartása a fagyokkal szemben igen sok aggodalomra ad okot a homoki szőlőtelepítvényeseknek, mert a fagy a fiatal ültetvényeket nagyon könynyen teljesen tönkreteheti. A homokokat, ha azok rossz minőségűek, kalászos vagy takarmánynövény termelésére nem használhatjuk, beerdősítve azonban kitűnő jövedelmet biztosíthatunk magunknak. A futóhomokokat e szerint ne kényszerítsük arra, amire különben sem képesek, hanem részben fásítsuk be azokat, mégpedig oly módon, hogy a szőlők és erdőrészletek az uralkodó szél irányára derékszög alatt feküdjenek. Ennek az eljárásnak kettős előnye van : először tűzifát és szőlőkarót szolgáltat és másodszor a homok futását és a vessző kifagyását megakadályozza. Hogy a silány homoktalajnak az akáczfa felel meg legjobban, úgy növekedésének gyorsasága, valamint fájának jósága által, mindenki tudja. KÖZGAZDASÁG. Az állatok egyenletes takarmányozása elsőrendű kérdés az állattenyésztésnél. Ha figyelembe vesszük, hogy az állat minden takarmányváltoztatásnál, habár az teljesen egyenértékű is a régi takarmánynyal, vesztt élősúlyban, illetőleg tejhozamban, akkor nem fogunk azon sem csodálkozni, hogy az egyszer elhanyagolt növendékállat sohasem fog termelőképességének azon fokára emelkedni, melyre egyenletes jó tartás mellett eljutott volna. Egy koplaló időszak teljesen elegendő az állat fejlődése alkalmával Nyilatkozat: Alulírottak, mint a boldogult Fekete Erzsébet leányai kinyilatkoztatjuk, hogy édes anyánk temetési búcsúztatójában semmi névcsere s igy semmi hiba nem volt. Sőt a még rosszul feladott nevet is a kántor úr javította ki, s ennélfogva a temetésen szemrehányás nem volt, mint ahogy azt a „Félegyházi Hírlap“ közölte. Kijelentjük egyszersmindt, hogy az egész temetési szertartással, illetve búcsúztatóval nagyon meg voltunk elégedve. Kert Kún-Félegyházán, 1891 decz. 27. Fricska Mária f Előttünk : Fricska Terézia f Krébecz Gyula Fricska Magdolna f mint tanú és néviró. Móczár Imre mint tanú. A fenntirt nyilatkozat hiteléül : 1891. decz 27. Kiss Boldizsár plébános. *) E nyilatkozatnak szívesen adunk helyett, annyival is inkább, mert a közleményért annak beküldőjét terheli a felelősség. Szerk. „Félegyházi Hírlap.“ A közönség köréből.4') A „Félegyházi Hírlap“ deczember 25 iki számában, a hírek közt „egy kis tévedés“ czím alatt a valóságnak meg nem felelő jóakaratú (?) közlemény, jelent meg, mely miután személyemet érinti, kénytelen vagyok a tiszta valóságot a nagyérdemű közönség elé tárni, a valótlant pedig saját értékére redukálni. — A dolog így áll: Az említett szerdai napon 3 papos, zsíros búcsúztatós temetés nem Fricska Mária, hanem csakugyan Fekete Erzsébeté volt. De bárkié lett volna is jegyezze meg a közlemény írója, hogy a halott nevét soha sem szoktuk Félegyházán a búcsúzóban kiénekelni, és így sem Fricska Máriát, sem Fekete Erzsébetet nem énekeltem. Valamint a bejelentettek neveit sem cseréltem fel soha a „búcsúztató versek összeállításánál !“ Ennélfogva „asszonyi harcz és a főnök urat sértegető szemrehányás“ sem történt, mint azt a tendentiosus és kétes jóakaratú közlemény írója közölni szíves volt. A valóságnak megfelelő tény tehát az hogy én minden hiba nélkül énekeltem el a halottas háznál a 18 vers búcsúztatót boldogult Fekete Erzsébet tetemei felett, ki azonban legkevésbé sem volt „nagyon szegény asszony“ sőt a család a jobb módúak sorából való és szívesen megfizette „a zsíros búcsúztatót,“mely körülményt a közleményt író nagyobb vigasztalására vagyok szíves megemlíteni. Ez hát a tiszta valóság, bizonyítják ezt legjobban az elhúnyt leányai a mellékelt nyilatkozattal, valamint a temetésen megjelent közönség és a ténykedő főtisztelendő papság is. A többit a nagyérdemű közönség ítéletére bízom. Végül gratulálok a közlemény írójának e nemes közléséért, különösen az egyházi ügyekben tanúsított ernyedetlen és hű buzgólkodásáért, kívánva neki még nagyobb sikert a jövőben. Kún-Félegyházán, 1891. deczember 26. Csima István, uj-templomi kántor. Egyveleg. A tekejáték történetéhez. Ősrégi játék a tekejáték. A régi görögök már 1000 évvel Kr. e. ismerték, de a tekék akkor kőböl készültek és csiszolásuk hosszú és fáradságos munkába került. Az ősgermánok szívesen hajtották a tekét (Kegel), de csak nagy ünnepségek és lakomák alkalmával, melyeket Volán isten tiszteletére rendeztek, a mikor a német „mennykönyvesnek“ egy lovat is áldoztak. Már akkor is kilenc babát állítottak, melyeket azonban nem gurítás, hanem dobás által döntöttek fel. Nem volt szerencsejáték, hanem a/, erők mérkőzése és versenye és az volt az ünnepély hőse, ki legtöbb babát döntött föl a legtávolabb eső helytől. A középkorban a tekejáték nagyobb lendületet kapott és nem akadt nyilvános mulatság, vagy búcsú, hol ne állítottak volna föl hordozható tekepályákat. A gurítás csak az időben jött divatba. Frankfurtban ugyanis 1443-ban tekeversenyt hirdettek, melyben három ezüstdíjat tűztek ki nyereménykép. Ez idő óta Frankfurtban állandó tekepályák voltak és oly szerencsejátékká fajult a kezdetben ártatlan mulatság, hogy a városi hatóság végre 1463-ban megtiltotta a játékot. Később ismét megengedte, de csak oly feltétel alatt, hogy a betét nem lépheti túl az egy fillért, csaknem kizárólagosan németek által gyakorolt játékot legelőbb Németalföld, később Angolország utánozta, csakhogy a babákat nem golyókkal, hanem botok hajításával döntötték föl. Francziaországban csak XIV. Lajos idejében kezdettek tekézni és mivel hogy már akkor is divat volt utánozni a francziákat, azért csakhamar az egész világon elterjedt, olyannyira, hogy ma már nálunk, ha van elég ereje és szerencséje valakinek, házat is szerezhet vele. Egy kis gastronómia. A fekete kávé — mondák már apáink — legyen forró, mint a pokol, fekete mint a fájdalom, édes, mint a szerelem. A bornak — a népies közmondás szerint — négyféle valláson kell lennie: lutheránusnak, se melegnek, se hidegnek, réginek, mint a katholikus vallás; tisztának mint a református és kereszteletlennek, mint a zsidó vallás. A hal — mondják a németek — három lében szeret úszni; előbb vízben, aztán zsírban, végül borban. A latin kör.Tmondás szerint a hal különben nem szeret harmadszor vízbe kerülni: elég neki, ha az egyikből kifogták, a másikban pedig megmosdatták. — A túrós galuskáról meg azt mondja a népies tréfa, ha az asztalra kerül, minden ágostai hitvallású hazafi elmosolyodik. Szerelem. Azt mondják, a szerelemnek nincs határa. Emberfölötti dolgokra képes. Ez a végső határ. De hol az első? Hol kezdődik a szerelem? Mikor az, aki eddig megelégedett szűkebb családja szeretetével és boldog volt, érzi, hogy e kör, bármily kedves is előtte, már nem elégíti teljesen. Midőn az, aki előbb hajnaltól napestig képes volt elvont foglalkozásban tölteni idejét, vagy ellenkezőleg, víg társaságban érzi, hogy unja mind e dolgokat és azt hiszi, hogy egy különben családján s eddigi körén egészen kívül álló lény képes volna a szivében érzett űrt betölteni: ott kezdődik a szerelem. Hol végződik ? Sehol. Aki híven szeret , a hideg sirkanton keresztül is átárasztja szive melegét. Egyik szerelemnek halál, másnak más a vége. Ezer útja van, ezer kijáróval, . . . Ki találhatja el, melyik a legjobb? * A szív törvénye, jelszava, alfája és ómegája : Szeress ! Ne törődjél az ésszel, ne hallgass agályaira, ne nézz a múltba ne tekints a jövőbe , csak szeress. Az ész törvénye : gondolkozzál. Hatolj a szív mélyéig (ha tudsz !) ; kérdezd attól, aki szerelmére hivatkozik, milyen alapon állítja, hogy szeret ; kérdezd meg tőle , hogy ha szépségedet, földi javaidat elveszíted, ha elszáll felőled az élet ifjúsága, örömes gondok, betegség, nyomor, kínlódás lesznek osztályosaid , szeretni fog-e akkor is ? . . . S ha azt mondja, hogy igaz és ha hihetsz szavainak , higgj vallomásának is. Bölcsen van , szép dolog. De vájjon hányan hallgatnak az észre ? S vájjon köttetnék-e annyi házasság, ha csak ő rá halgatnának ? Hallgatni kell mind a kettőre. Nézni kell a múltat is, a jövőben pedig bízni. Hinni kell az igaz szónak , ész és szív együtt csak elvezetnek majd a boldogság országába. * Mikor örömmel telik meg a szívünk , azt szeretnék, bár velünk örülne az is, kinek egy derűs pillanatáért, röpke mosolyáért 1-s a szám évekig zúgolódás nélkül szívesen fáradnánk- Ha dicsőség és, siker vesz körül , csak annak örvendünk, hogy ennek sugarai eljutnak ahoz is, aki e felcsillanó fényben talán jobban észrevesz . . . És ha bánat az, gondok gyötörnek, magukba zárjuk szomorú titkunkat a kedves előtt. Ne lássa árnyát sem a ránk nehezedő bajnak ne is sejtse, hogy még az ő útjára hintjük a rózsát, ezerszer tépi meg ujjainkat a szúró tövis. Vasúti menetrend. Félegyházáról indul Budapestre, Félegyházáról indul Csongrádra. Személyvonat reggel . Omnibuszvonat reggel Gyorsvonat délben , Személyvonat dalosán Személyvonat délelőtt Gyorsvonat délután Omnibuszvonat délután Személyvonat éjjel gyorsvonat éjjel . Személyvonat éjjel Omnibuszvonat reggel Gyorsvonat délelőtt Személyvonat délután Vegyesvonat délben Vegyesvonat délután . 3 óra 25 jerczkor . 7 óra 55 perczkor . 11 óra 47 perczkor . 5 óra 02 perczkor . 1 óra 40 perczkor . 6 óra — perczkor ; 10 óra 47 perczkor . 3 óra 15 perczkor 12 óra 05 perczkor 5 óra 10 perczkor Csongrádról indul Félegyházára.. Vegyesvonat délelőtt . . .10 óra — perczkor Vegyesvonat délután . . .2 óra 10 perczkor Félegyházáról indul. Omnibuszvonat reggel . . 8 óra 55 perczkor Omnibuszvonat Budapesről d. u. 3 óra 20 perczkor Félegyházára érkezik. Omnibuszvonat este . . 8 óra 11 perczkor. Omnibuszvonat budapestről reggel 8 óra 50 perczkor. Budapestről indul Félegyházára: Személyvonat reggel . Oumibuszvonat délben Gyorsvonat délután Személyvonat este . Gyorsvonat éjjel 7 óra 45 perczkor 12 óra — perczkor 1 óra 25 perczkor 7 óra — perczkor 9 óra 20 perczkor Félegyházáról indul Szegedre . 11 óra 47 perczko 3 óra 46 perezko 4 óra 63 perezko 1L óra 14 perezko -.11 óra 59 perezko Szegedről indul FélegyházBáru.: NYÍLTTÉRI NYÍLTTÉRI) „Ügyvédi iroda megnyitása.“ Van szerencsém értesíteni a t. közönséget, miszerint „Ügyvédi iroda megnyitása.“ Van szerencsém értesíteni a t. közönséget, miszerint ügyvédi looáimat Kun-Félegyházán megnyitottam Tisztelettel Dr. Léderer Lajos, köz- és váltó-ügyvéd. *) E rovatban közhittekér a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Szerk. HIRDETÉSEK. Zongora órákat adok. Zongora tanítás czéljából, tehát szives figyelembe ajánlom magamat a nagyon tisztelt szülőknél. Ulrich Antal, oklev. s. kántor.