Félegyházi Hírlap, 1893 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-01 / 1. szám

XI évfolyamo s napilapot, de még egy nagyon szilz körben mozgó hetilapot is nélkülözői, addig a bekövetkezett alkotmányos aera s az ezzel felújult sajtószabadság oly impulzust adjon a hirlapirodalomnak, hogy egy negyedszázad alatt majdnem félezer politikai, társadalmi s szépirodalmi, mpi én hetilap álljon az egyes vidékek érdekeinek támogatása mellett a magyarság, a magyar államon/,rue szolgálatában, zengzetes anyai nyelvünkön hirdetve s terjesztve a közművelődést még a legrejtettebb, még a legfélreesőbb vidékek zugaiban is. Mit bizonyít e valóban elérhetlennek vélt nagyszerű eredmény ? Bizonyára elsősorban is azt, hogy a magyar nyelv, a magyar állameszme folytonosan hódít s mind-mind nagyobb és nagyobb tért igyekszik elfoglalni minden irányban. Ennek a vidéki hazafias hitlapirodalomnak tulajdoníthatjuk, mégpedig nem cskély mértékben, hogy a legutóbb megjtett népszámlálás több mint nyolcz miliómagyart mutathatott fel. Azt hiszem, mit sem vonunk le érdemeinkből azzal az állítással, hogy e téren Amerika rohamosan fejlődő államai után indultunk. Amerikában ugyanis nemcsak minden város, de minden népesebb gyarmat és telepek is meg van a saját közlönye. Nagy azonban a különbség a mi s az uj világ vidéki hírlapirodalmának létjogosultsága között mert mig ott a sajtónak e bámulatos elterjedtségét közgazdasági szempontok teszik mintegy szükségszerűvé, addig nálunk sokkal magasabb indokokból kell származtatnunk e páratlan fellendülést, abból tudniillik, hogy Magyarországban, e legkülönfélébb nemzetiségektől megtarkított hazában, még a legtősgyökeresebb magyar helyén is, a magyarság közepette megjelenő szerény vidéki hetilapocska is, többé kevésbé nemzeti missiót teljesít. Hogy pedig ezen hivatását a fővárosi sajtó is készséggel ismeri el, azt hiszem teljesen fölösleges bizonyítani. Nap nem múlik el, hogy a vidéki sajtó kitartó működéséért a napilapok a dicséret s mondhatni a hála adóját is leróni ne igyekeznének. S ezzel csak kötelességet teljesítenek, mert ha az eredményeket mérlegeljük, lehetetlen arra a tapasztalatra nem jutnunk, hogy a vidéki hírlapirodalom igazán számottevő, tekintélyes kiegészítő részét képezi ama TM jeius^etones -i mindan műveit államban szokták a sajtót tisztelni. S jogosan, mivel mint a közérzület, a közvélemény tolmácsa, mint napjainak eseményeinek hű krónikása, — csakugyan a nagyhatalmasságok egyike. Ezt tudva keresik föl zsurnalistikával foglalkozó országosképviselőink is előszeretetei a vidéki sajtó hasábjai , — sőt nem egy közülök vidéki lapok szerkesztőiként is szerepel, — meglévén győződve, hogy eszméik gyakorlati eredményt csakis akkor mutathatnak fel, ha azokat nemcsak a törvényhozás teremben hangozitatják hímem nagy közönség között különösen elterjed vidéki birlapok utján is terjeszteni, megvitatni s ajánlani igyekezik, vagy is ha azok a szélrózsa minden irányában elvettetnek. Országos érdekű s a társadalom re generánsít czélzó terveik csak úgy válhatnk általánosan ismertekké, ha azokat a őrság közlakosságának minden rétegére közlik. S err a legjobb, leghivatottabb, leghálásabb talaj a vidéki sajtó. E mindenki által elismert szempontba kiindulva vettük kezünkbe a jelen alkatotmmal a tollat, hogy a helybeli s vidéki értelmiségünket, nagyobb mérvű szellemi támogatásra szólítsuk fel* Vannak vidékek, hol a helyi sajtót aintelligentia teljes szellemi erejével támogat* sem merülhet fel oly társadalmi tag m'yari ne hallatná nyomatékos szavát. Vanak ismét vidékek, hol csak úgy néha bó’ veszi fel a tollat az intelligentia egy, taga, ezt is talán csak oly alkalmakkor midőn nagyon közelről van érdekelve , vannak végül oly vidékek is, hol az intelligentiv egész közönyeg szemlélője azok nemes irányú törekvésének, amiket a illető helyi lap programjában kijelölt , megvalósítani iparkodik. Világért sem akar ez ezélzás lenni, s csupán csak általánosságban ama tapasztatnak akartunk ezzel kifejezést adni, hogy az úgynevezett tollforgató intelligenta többnyire nem támogatja lapját, — mégpedig a legtöbb esetben az ő érdekeink képviselője is, — azon arányban, a méhben szelemi képzettsége s tehetségétől joggal várnunk lehetne. Pedig tehetné ! De nem csak teheti! , sőt kötelessége is volna sorompó elé álltai valadanyiszor, ahányszor csak egy-egy megoldandó társadalmi kérdés felmerül, vagy valamely a közre kiható tény megvalósításával a korcs kinövések s fajtyahajtások megnyirbálásával, kiirtásával, foglalkozik Különösen helybeli inlligentiánknak mindenkor kötelessége támogatni azon lapot mely érdekeit képviselni hivatva van, mely önzetlen mőködésének, a közjóra irányuló kitartó törekvésének minden egyes alkalommal kétségbevonhatlan jelét adja. Az intelligentiának szellemi közre ködése azon város s vidék műveltségé' -t fi»---fi ftv* u * ta 'V viszonyaira mintegy ráüti a ».».yegot s vetkeztetést hagy vonnunk egyebekre is. Minden vidéknek, városnak, községnek meg van a maga speciális érdeke. Ezen érdekek küzdtére a helyi saval nem tanácsos a Tanácsnak konfliktusba keveredni. II. Falb Rudolf, a nagy idő jói német, éppen a legjobb kritikus napokat száraitgatta laboratóriumában a dőn as idő elvonuló tabellája hirtele elsötétítette.A lap nap után jel nélkül preg a gépen tova. — O dögöz pirkol! — kapkod delivátorhoz a tudós próz»‘ S o * ni sf . ez lenni, hol lehet a hiba ? Hm, hm, ehun aa ma még mindig nem jön, 1 i1 p! — most jön a holnappal és" mi lett a . hónapú annal ? — tessék . • még tegnapelőtt elment, mutatja a sign, diéta, Z .u 1 — Parancs ! — Állitad meg a világot akarom mondani a gőzmotort, mert a kritikus napok elszöktek. — Köröztetem őt?ma!, A belügyn.frissít .- jö t egy világsürgöny hatóságnakl ) is, hogy a világforgalom és az európi terminuo mundi veszélyben van, nemill a toronyóra . Hatóságunk tör. dí i • s n bevallá, ogy biz a® áll, megfagyott ■ n olaj rajta — Sürgős intézke ; ' « jelentést várok Európa nevében ! Ezt sUrgönyözte ügym»ui»».es. — Tudomásul vt - is jelentést is teszünk róla Fáiegyház' i vcben ! Ezt felelte a polgásmester. * * Éjjeli tudósitóink n. gy 'tk. c arról értesíti* lapunkat, hogy tegnap Sylveazter éjszakáján öreg toronyzáll.% összehivta a/ összes házi és zsebórákét titkos ülésre és szociális határozatuk így hangzik: 1 ) Kivánjuk, heg öreg óránknak r sék naeg legalább hete okint kétszer a keik, ppennyiséjű tábla olaj. Kulimása ellen tiltakozunk. 2 ) Kivárjuk a n diká is orvossvg*. - és ádandó gyógykezelést sí Un.-kal 3.) Kivánjuk, hogy »* . terep;-ni tornyaira tartalékos állományuk.oroachák készítessenek és azok minéljobb be vonuljanak tényleges álonányba. 4) Végül kivárjuk, hogy a torongóra a vatú i órával teljesen »óna id8 »rehut síimuieij. n — Tekiuf etes Taná- s ! - - tana b°gy a Tanitósnak ti d csns e ' many tánács» a »•~•.•¡»« nehogy világháborúds és a mi óránjk. — Kivin öreg Zajtay a .tejAtíg' fes ott felültünk a göncülszekérre .“ a fiastynknál egy par csirkét még együtt vágtunk be paprikásnak közután . . . — Azután ? Ráültetett egy hulló csillagra és szegény lelkem éppen akkor pottyant le por■átorába, mikor már a pap is a háznál volt és a koporsó lezárás előtt a doktor egy szondával a szivet akarta átszűrni. A szonda még a bőrt se érte és én menten felébredtem. Az ám csakugyan, a fura esetről még a lapok is sokat írtak, de csak annyit tudtunk, hogy Muki bácsi tetszhalott volt. Orvosi körökben ma is beszéd tárgya. Én pedig neked öcsém csak azt tanácsolom, hogy okulj az elmondottakon és anyósodj. . . akarom mondani házasodj meg, mert mig azt a földi pokolt át nem éled, nem juthatsz be menyeknek országába. Sse-n3-te-y. cím-re. G ONDOLATO K A jövőt s^aki sem tun •• ti. ' rémélnek ; de a múltat mind t.. azért csalódunk. «* Szivünk a v .yakak én sivárságoknak ki pedhiailan forrás.!, mig « i á! inkább bugyog, ment tgyrabban umritsis k ba lósé ga A »XIV *o›н *’sz ért zni *kk› ~s eszénb e Európa és a mi óránk. — Kémtárca a ’aatóság számára. — I. A föld inog, a nap pity', a hold *á. pad... valami hiba van a világ folyásáén. Flamm,rion Kamill a nagy fran.ja csillagász haját tépdelve szaladgál ide obszervatóriumában, mert az időmérő 18ereke kizökkent és az egész gépezet őrfisként zakatolt. Zsül, Zsül ! — kiáltja apaistenjének_ hamar sürgönyözs világszerte s kérdezi meg észak — dél — kelet — nyuga,Uss hogy nem esett-e le valahol egy állandó bolygó, vagy nem az üstökös csapta el 0 fon a világot. A központi táviró asztalka nyomban klavirozott világszerte. — Mester! — jelenti Z»Ül — megnyugtató hírek érkeznek mindenfelől. Lehetetlen ! — lihegi Fiamroamon a száguldó gépet figyelve — kérdezd nem még Magyarországot, ott kell leírni vala,ml a hibának ; a barometriális iránya ott ingadozik valahol Magyarország közepe táján ■ Kiskunságon, ahol a minap a gátériatastrófa volt. Hamar egy kérdést kötött^ egyet Kecskemétre és egyet Félepgyházra. — Körös vigad — jelenti ZsUl — mert Kecskenét nem lesz megyeszék. — Hát Kecskemét? — Ott ugyan esett le egy meteor, ha a körösiek ellopták, nehogy ezáltal K .lkemét híresebb legyen, mint ők. — Hit Félgyháza ? — Megvan mester, itt a hiba ! — Tudtam, ugye mondtam ? Nos mi a hiba ! — S trájkol a vén torony óraban járt egy hélen csak egyszer kap olajat, a hisegben az is megfagyott rajta, meg kt lőtt ! — Rögtön zárd el Zsül a «ragya-országi motort és sürgönyözz a félegyházi polgármesternek, hogyha nem aktírja a világrendszer megboniésát, én Flciorint ,-ion az ég és föld fölé vigéc , az ég és föld nevében kérem- igazitassa is.— az egyházi torportírát. — T-kiat-tes Tant-ca !/— Íme mi ,jen galibái Címért .«Jurópában öreg ororyói á,1k) sürgő* mtékedíst várunk, ért Et ipa r Félegyházi Hírlap“ TAN ÜGY. Iskolaszéki ülések. A rom. kalt. iskolaszék a napokban ki - st is .. egyiket karácsony böjtjén, a w.isi 30 ác. Az első ülésen a városi tan ^ .irata terjesztetett elő, ‘yben a.•' * j» fel az iskolaszéket, I ö i , közös, út mentén ép j te is.- la helyét — tekintetben p *■ «ο ■ ko* .:t igényeit, jelölje ki, a teif-fe mnél előbb megszerezhető e. ‚#kita helyének megállapitása.' t ' a bizottság küldetett ki, ig ifeji.i Ínye* nyaplatát az iskolaszék ‘ogja !«ijeszt ni Ezután bemutatatott u nm. váo-egy básmegyei püspöki ható •.’« -ne ijün Bol'ány Reseő éa B a . i. os tu akat állatukban életfogy'iglege *«•'• * *• nel kapcsolatban időn N i íre’i litenil, hog'y náunk ■ írne . os fa !• esketesek újabbanérzsi .eztett et, hogy miért történik e: a d rro gys/óín nem tudjak. Nem tar k «ükségreaer,: a. felesketések fontosság * iu-iokok,'va i v. vilái?o«an rend. -1 k «-zik ír lett tar * mit ál ami és községi tboák U be `s trtimk) de minden esetr- Vai.' cö-nek u . s hogy közigazg tásunki i ut it}It i cok g. m u léphet addig az sztilhoz; » i.gu deirt esküt la nem f ts s a t« ki oly nagy felelősség hárul, kit csak a-lkiismerte, hivatás szert . isk “ ő. . e len : úgy küldttik b« sz iskolába, m u valami nzpdist .a, ki i . sak fi?,, 'sóser; dolgozik. Ha mindjárt o»i.iak far'-ít il az il-;t ks faktorok azt a hivatalos esküt, t-gyelik neki ti get, r » b , ifr 2 a lényeget. Még csak «elitjük t ;/ a 32 népit kólás tanítók , ől int Szabó Béla tanítók, minthogy be ígsége huzamosabb idej!8 szék. megengedte, hogy ta v-i* ii- 1 ■' törhessék mig állapot« hb-* fordít-A dec. 30-án tart a igen az ür»8fedésben tavő feső gél# : mútany.! *' ^ hoz egyhangúlag Várady Dezső )«* tanleg Tenke biharmestei törségben működő répiskoli tanító .s, a váasztási vagyon t ■ - **-• u ■’ mrt Várady Desseb« képes hivatásáltál«, élő tani cs «nk. mmm mmssm^ 8393 k.i 891r s/ám Hirdetmény- Az i'93 évre az 1884. év* t. c 167 illetve 169 $-a értem, :r Kún-Félegyháza város részére és a k s kiu-alsó-járás részére s?« ■■■ út 20 ipari atósági iitgbizott 1 lasítandó, mely céltól az ipa. 6-sági megbízottak megválás - ■. tár dőlt’ '?.•*) évi «atiuár hő j ik •i. Vrí tűzetik ki, . - y ,i ", y a? tpifii ' •' asztá (,i fa a varos .tözházánati ttav tér n s a vá.’a ■ is vezetésé. * Dremhegyi Kált* . á bízatván meg Félegyh , s 'jr !1 1892. évi de 839 189 ttati, téri birtokos -n könyvileg bejegyzett kölcsönök vannal b * ht az ezen kölcsönök a' fizetett tok után biztosított adókedve elnyerhetése végett, az adót tartási hivatalban 1893. január kezdve január 28 ig, a kölcsenásakat annyival inkább bejelmez , az tt kitett időn túl bejelentések el nem fogadtat Kún Félegyházán,' 1893. jt -gt pénz A« idifigyi netei;- -i .'áritól nő* itt HÍREK. — Lapunk olvasóinál, de tairak és munkatársainak \ v új évet kívánunk! *- Előfizetési forrás. L»puek r mai ts«G*k évfolyamába lép. Mid netet mondunk olvasóinknak az ...» 1 pasztáit támogatásért', egynersmturf ! I ssiverredjenek a'ífisetéseiket a ci* I pisik előfisetés; ára e, áss at I fé (a r» 2 fr* 50 kr negyedévre 1 fi Egyer szám ára 10 kr. Az alftfisé -; I megnedülések Splm*cn Testvért). bivstilá.nsi «sskösbedők- Lepünk i hivatalon kívül Jauer Lajos, I »a »../ nagy tőzsdéjlben áiúsittati I-ső Művészet, irodalom A mai hölgyek című társadalmünkből merit«*!, eleve» tollal megirt rakott ki „Képes Családi Lapok“ ki a karácsonyi üznepek alkalmából. Or vet Ukelregényi éppen urost, midőn az irodalom'i nem oly termékeny volt, mni, évekbeli s sokkal kevecíbb ári be : könyvpi cr, min? »j elwnj ével ríosonyjidajéh-'n, örömmel vettük e r : Dzsu -csak irá-yávál, har.c-mi»á is mint „n'ányregény“ szátuo .szótan G a á I Ka n a. Á J szes kiábitású és kék nv kötet ár. 2 frt , de a flli-pes családi f kie.dótuhidouoaa aki annyi áldiu: to előfize aiért, e !.-VVd össze« elöfize dijtalácu! küld'« ureg karácsonyi »ránk így « ^ Kép* s Családi E pok elfíz évbör ingyenes r,*gényt kapta' áldosSStkiBség annyival inlább megé« közösség -[ismerését, ' mert a Családi Lipok“ ,* regtart 8,0 a',difjabb *i nevű író' egyelen ellátott szám is igazolta, ára egy évre 6 frt; félé 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Me'int a tijánijuk e jó lapot olv*' figyelmébe. irodalmi lap, melybe legjobb dolgoznék,, mint ezt most o sees képekké lap előfizetési infök irodai faliban. Aziú szerzője rökben lilaiest irónő'ik V B't 'pes fr.