Félegyházi Hírlap, 1900 (18. évfolyam, 1-104. szám)
1900-01-01 / 1. szám
XVIII évfolyam, ■fú...sor¥ikzi hírlap 11 Kint, amit bizton remél, és ami után ppedve vágyakozik, azt Isten egyszülött Fiában megtalálja, mert ő a mi üdvösségünk, feltámadásunk és életünköt tehát elhagyni, ellene pártot ütni, annyit tesz, mint mindenestül örökre elveszni. Miért is, ámbátor sohasem szünetel, de sőt minden helyen szakadatlanul visszhangzik az imádás, dicséret, hála és hódolat, melylyel a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak tartozunk, mégis a köteles hála és hódolat soha sem lehet eléggé nagy, hogy ez annál sokkal nagyobb és feláldozóbb odaadás teljes joggal meg nem illetné. Továbbá, ki meri kétségbe vonni, hogy a jelen századnak szülöttei között milg töméntelen sok azoknak száma, akik megfeledkezve az isteni Üdvözítőről, szerete helyett rút hálátlansággal siettek neki és jóvoltáért bántalmakkal, szitkokkal illették ! Sajnos, de igaz : sokaknak élete, azoké i. .. akik az ő parancsolatait és törvényeit semmibe sem veszik és kicsinyük, világos bizonyítéka annak, hogy az ő érzületük mily alant jár és mily háladatlan. Avagy ne látta-e épen a mi korunk egyszerű és többször is, miként újult meg a tévelygő Ariusnak istenkáromlása, a mely Jézus Krisztus valóságos istenségét tagadásba vette ? Fel tehát a munkára és ne csüggedjetek ti, a kikben ezen újszerű gondolat megfogamzott s a kik ezen dicséretes mozgalom élére állottatok, hogy ez által a hívek istenes jámborságát és vallásosságát emeljétek ; ámde nemes szándékotokat olyatén módon igyekezzetek dűlőre vinni, hogy a jubileum rendes menetét és a szent év szokásos ünnepségeit semmi meg ne akassza, semmire zavarja. A szent hit és vallásos meggyőződésnek ezen, most készülőfélben levő, nagyszerű megnyilatkozása a katholikus hívek részéről egyébként azon czélzattal is történik, hogy szavunkat felemeljük mindennemű istenkáromlás ellen és hogy nyilvánosan kérleljük meg Jézus Krisztusnak isteni Felségét azon gyalázatokért, melyekkel őt különösen napjainkba« az egész világ elött illették. Ha mindezek után azt aksijuk tudni hogy melyik a legszebb és leg.c.oh, legfényesebb és legigazságosabb elégtétel, úgy kétségkívül ez abban ás, hogy bánjuk meg »• ■—»,j g— a “ként miként úgy ír felette igazu ast. Mivel pen'g mint.«*'-- ta esztendő -bőséges okaimat nyújt, már levelünk elejét is említettük, mételten hangsúlyozzuk, miként szükséges, hogy s keresztény- né- bizalommal és bizvagos erővel lásson a munkáim. Hogy már most mindez be is teljesedjék, az egek felé emeltük esemen néző szemünket és összekulcsolt kezekkel kértük az irgalmasság Istenét, hogy a mi szándékunkat áldásával kisérni, a hívek lelkét kegyelmével elárasztani és a sziveket jóvoltának bősége szerint igazgatni méltóztassék ; mert mi, a mi elődeinknek, a római pápáknak nyomába lépve, és a mi Tisztelendő testvéreink, a római szent egyház biboros főpapjainak helyesésével a nagy és általános jubileumot kihirdetjük, mely itt a szent városban 1899. évben Krisztus Urunk születésének esöestélyén kezdetét veszi és 1900. évben Krisztus Urunk születésének esöestélyén véget ér. Tesszük pedig ezt a mindenható Istennek, sz. Péter és Pál apostolóknak valamint a mi joghatóságunknak erejénél fogva, Istennek dicsőségére, a híveknek lelki üdvösségére és az egész anyaszentegyház javára. A nagy jubileumot tehát jelen levelünk révén elrendeljük és kihirdetjük: elrendeltnek és ezennel kihirdetettnek nyivánitjuk. Erre való tekintettel pedig a jelen jubileumi évnek egész leforgása idején mindkét nemű híveknek, ha ugyan : 1. bűneiket töredelmesen megbánván, meggyónják és megigazulva az Úr asztalához járulnak ; 2. a négy ősrégi szentegyházat (bazilikát) u. m. a sz. Péter apostolról nevezetett pápai székesegyházat (a vatikáni hegyen), nemkülönben sz. Pál apostol templomát, továbbá az Üdvözítőnek szentelt és sz. János apostolról is elnevezett pápai püspöki székesgyházat (Lateránban) s végre a havi nagy boldogasszony (Maria Maggiore) elnevezése alatt ismeretes templomot (az Eszkvám hegyen) tetszésük szerint szabadon választandó husz napon keresztül (ha t. i. római polgárok vagy lakosok, ellenben, ha idegenek vagyis mint zarándokok tartózkodnak Rómában, tiz napon át, akár egymásután, akár megszakítással naponkint legalább egyszer meglátogatják és mind a négy szent helyen áhitos lelkülettel és jó szándékkal az anyaszentegyház felmagaaztansá ért, a tévelygések (eretnekségek) megszünik* a VRiholikus fejedelmek békés -■» a keresztény hívek üdvösségéért imádkoznak: összes bűneiknek és az érték érdemiért büntetése teljes bocsánatát, messzemenő kegyelmet,, irgalmat, kiengeszteletést és megigazulót nyújtunk, adunk és engedünk nagy kegyesen. Mivel pedig könnyen megeshetik, hogy sokan legjobb akaratuk mellett is vagy épenséggel nem, vagy csak nagy nehezen teljesíthetik az imént körülírtakt feltételeket, amennyiben vagy betegség vagy más számbavehető oknál fogva akadályozva vannak, hogy azoknak itt az örök városban eleget tegyenek, de sőt a Rómába való zarándoklás is lehetetlenné van téve, azért az ilyeneknek jámbor szándékát és álitatos akaratát készségesen segítjük, a mennyiben ezt tenni módunkban áll és jelennel megengedjük, hogy a már ismételten emlllett teljes búcsúban, ha ugyan töredelmesen meggyóntak s az Úr szent testét magukhoz veszik, épen úgy részesülhessenek, mintha a meghatározott napokon a kijelöltült templomokat látogatták volna. Jöjjetek tehát kedves fiaink ! bármerre laktok s ha még annyian vagytok is, csak jöjjetek mindnyájan, akiknek módjuk van, mert Róma valamennyijeket szívesen lát és édes anyai szeretettel hívogat. Ámde illő, hogy a katolikus ember, ha meggyőződéséhez hű akar maradni, csak is eleven hittől áthatottan tartózkodjék e szert időben az örök városban. Miért is kerülnie kell az ez alkalommal sehogysem összeegyeztethető szórakozások, színjátékok és nyilvános mulatságok zaját, hanem ezek helyett fordulhajon inkább az oly dolgok felé, amik vallásos ihletet lehelnek, és áhítatot gerjesztenek. Erre fogja őt kiválóképen ösztönözni, ha ugyan eszmélni és mélyebben érzni tudj az örök városnak ősrégi jelleg-, különös, jellemző sajátsága, a melyet maga az Isten mintegy reá nyomott s a melyet semmiféle erőlködés vagy ellenkező ,emberi kísérleti meg nem változtathat. Mert egyedül csak Rómát szemelte ki a sok város körülmagasztos és felséges czéljaira, egyedül ezt avatta fel önönmaga dicsőségére az emben nemzet megváltója, Jézus Kih-i Ezen városhoz kötötte lassún „ ■ mai birk.ósidléssel országának !fc. szent elhatározása értelmében örök időkre e .helybe* ffUte_ffldi helytartójának király trónját, agxvakarta. ihggy- menyei W óll ás* glW’wzCvéffgfcsft' jit -iUr -os.'eptt.’. , telenti! itt őrizzék és hogy az, mintkútfő* Tt-IT és «magasan löveTö forrásból messze országokra innen áradjon szerteszét, oly anynyira, hogy a ki a római hitegységgel szakitott, az Krisztustól szakadt el Nagyba») r rarr'.Vá' chnij ssz-ai.-jógét vallásunk »ígi- megannyi ősrégi emlékei, a szebbnél szebb szentelt hajlékok és templomok ragyogó csarnokai, az apostolok fejedelmeinek sirja és a földalatti sírhelyek (katakombák, hol a döglelkü vértanuk tetemei nyugosznak. A ki mindezen dicső emlékeknek némán és hangosan beszélő szavát megérti, az csakhamar reá is jön, hogy itt helyütt nem idegen városban bolyong, hanem hazájában jár-kel és igy Isten szent kegyelmével megjavultabban és nemesebb lelkülettel fog távozni, semhogy érkezett. Hogy pedig jelen apostoli levelünk annál könnyebb szerrel jusson minden hívőnek tudomására, elrendeljük, hogy úgy a kézzel írott, mint betűvel nyomott másolatok, ha valamely hites tisztviselő aláírásával és egyházi méltóság pecsétjével el vannak látva, ugyanolyan közhitelességgel bírjanak, mint jelen saját irású levelünknek, ha ezt előadnák vagy előmutatnák. Senki fiának sem szabad ennélfogva rendelkezésünk, hirdetményünk, engedményünk, akaratunk jelen oklevélen bármit is változtatnia avagy ezzel vakmerő bátorsággal ellenkeznie. Ha pedig ezt mégis valaki megkisérlené, az tudja meg, hogy a Mindenható Istennek és az ő apostolainak sz. Péternek és Pálnak haragját vonta magára. Kelt Rómában, sz. Péternél, Urunk megtestesülésének 1899. esztendejében, május 11-én, pápaságunk 22-ik évében. Aloisi Mazella Kajetán, Macchi A. bíboros, predatarius, biboros. Látta a római kúria köztisztviselője . (P. II.) D Aquila J. gróf. A pápai brévék titkári hivatala : Cugnoni I. Urunk születésének 1899. esztendejében, május 19-ik napján, a mi Urunk, Jézus Krisztusnak mennybemenetele ünnepén Krisztusban szentséges Atyánk és Urunk, Isten szent kegyelméből uralkodó XIII. Lo pápaságának huszonkettedik évében, jelen apostoli körlevelet a városban levő dicső vatikáni bazilika ajtajában a jelen levő népnek fölolvastam és ünnepiesen kihirdettem. Én De Aquila József gróf tisztviselő. Váczon, 1899. évi deczember 17-én. Dr. Vitter Lajos, káptalani helynök. Szomorú statisztika. Alább közlünk egy jelentést, melyet Félegyháza város rk. iskolaszéke tárgyalt, tudomásul vett és elhatározta, hogy számolva a város pénzügyi helyzetével, felhívja a képviselőtestületet egyenlőre két új iskola felállítására. A jelentésben foglalt statisztika szomorú kultúrtörténelmi adalék lesz a 20. század kezdetéről. Arról van szó, hogy a félegyházi tanyákon, a várost sújtó óriási tanügyi kiadás daczára a gyermekek 68 százaléka nem is látja az iskolát. Szinte hihetetlen. A számok mutatják ezt az igazságot. íme a jelentés, számok beszélnek, nem szavak. A beszélő számok pedig hivatalos okmányokból vannak véve. Tekintetes Iskolaszék. A folyó 1899—900. tanévre a beiratások már körülbelül megtörténtek, igaz, hogy még mindig vannak elkésett iratkozók, de az általános beiratás befejeztetett. Az előaások a rendetlen feljövetel miatt csak december elején kezdődtek rendszeresen. — Sajnálattal kell jelentenem, hogy egynémely osztályban az előadások alighogy megkezdődtek, a kanyaró járvány betegségnek nagyobb fokú fellépte miatt már e hó elején 4 elsőosztályunk bezáratott ; — igen nagy számmal vannak a hiányzók a többi osztályainkból is s a hiányzók legnagyobb része a tanitók jelentése szerint szintén kanyarós beteg. A városi osztályokban a növendékek a következőképpen írattak be : Fiú osztályokba : I-s. a) ó-templomtéri 70 t. Kost 1 ... 52 II. a) ó terep.-téri KJ II. 1) 54 II. a) Kossuth utcai 57 * II. b) 69 Hl ftj (j..tfijnplomtéri IIi. b) Kosnya utzai 67 IV. a) 6 tuicpiairr téri 42 ■ IV. b) Kossuth utczai 41 V—vi. 54 71 összesen : 750 Ismétlő finoszt. 42. Lányiskolába: (Szt. János tér) I. a) osztály 80 I- b) V) 82 II. a) 65 összesen : 684 összesen : 207 A tanyai iskolákra vonatkozó jelentésem a legszomorubb képét mutatja egy tarthatatlan helyzetnek, melyen csak az iskolaszék megfeszített buzgalma és jóindulata segíthet. Ugyanis van a város külhatárában összesen 3182 összeírt tanköteles. Ezen létszámból csupán 741 nyer ez évben oktatást, vagyis minden 100 gyermek közül csak 32. Tehát 63% iskola nélkül nő fel és abban a korban fog emberré lenni, amikor már szégyen nélkül aligha vallhatja be írástudatlanságát. A tanyai iskolák létszáma a következő : Alpári útban jár 51 növ., össze van irva e vidéken 203, nem jár 152. Mindszenti útiban jár 70 növ., össze van irva e vidéken 204, nem jár 134. Csányi útiba jár 58 növ., össze van irva e vidéken 192, nem jár 134. Szegedi útiba jár 73 növ., össze van írva e vidéken 328, nem jár 252. Szentkuti islolába jár 87 növ., ví. van írva 250, nem jár 163. Halasi-uti iskoláig jár 92 nő ., V.:: van irva 189, nem jár 97. Nagyszőlő-uli iskolába jár 70 .év,össze van irva 163, nem jár 93. Felső-galambos iskolába jár 87 , össze van irva 333, nem jár 216. Jakobi iskolába jár 83 név , van irva 224, nem jár 141. Kecskemét uti iskolába jár össze van irva 213, nem jár 143. Körösi úti iskolába jár 30 röv. Csólyoska iskola lincs, sir . ■ irva 141, nem jár 141. Ezen kimutatás szerint a városban összeirt 1899 rk. növendékkül 257 növendék. A tanyai össz írásba, fig- talt 3182 növendék közül nem jár ;4 név. A fenti kimutatás alapján égyzükség volna a városban legalább egy egy IV-ik leányosztályra, tovább: a v vas körzetekben a következő helyek : 1. Alpári út és vasút közé, 2. Vasút és Izeáki út közé, 3. Majsai útban a Rójsa fása körül, 4. A homokosztályra, 5. Jakabra, 6. Csordajárásba, 7. Csólyosba 2 iskola, mert a hiedelmes pusztán iskola nittes. Tisztelettel kérem a tekintetes iskolaszéket, szíveskedjék ezen jelenti a tmblapjá - a város tok. képviselőtestületét ne...- vesni, hogy e város nyomorúságos tanügyi haj setének javítására a szükséges ;s ie/..-'t sekot tegye meg. K. Félem' hizs '1899. Ah»* smét elmúlt egy mitná Vele nok hí s hónai, TM - * Vájjon mit hoz d jövendő f . ■ — Ma e kérdés tárnát/'. — Nem sejthetőik, . de rsrm Egy szív * M /öt Adjon isten a magyarnak'; , Boldog új es. ttdöti. , Búval volt az 6 év telve ; Mily sokan paskódtat , — Keserveink ntg n '?, Sirtunk s jók isÁdtv.n Kétkedünk, hir. ók A szebb jobs ;öv^,w, Ajon Isten a magyarlak Boldog új mtendötl , . . Ha volt binink — bármi Meglakoltunk, érte, Sziveinket az ó évben Oly sok isayds érte ! . . . Kis hit helyit bízvást várjunk . Egy szebb jobb jőve ! . . . Adjon Isten magyart Boldog új éntendi ! ■ És most menjünk fáimmal Az új század felét, Ezerkilenczszázank év Pirkaddsa éli! Igaz hit és szeretetlen Elvén a jövendőt, Ajdon Isten a magyarnak Boldog új esztendőt! . . . Zsigmond Konrád Boldog újévet kívánunk lapunk e fizetőinek és olvasóinak, továbbá unnkatársainknak. Legyen nemzetünk népünk szerencsés, ne csak az újévit de a most beköszönöUt században ■ egész az idők végéig, — — Az új .század A* egyházi világi élet nagy ,Utosa • n pillanatot élt a múlt éjjel. U. «‘900. év első piliui köszöntött be, m di!*. vtot, az egjri w, — » V-n. ti y,at a OS ru. ), iát tz jd Sz td-9. 71, át - II.)n 49 II. c) 78 III. a) 1 5 66 III. b)n 48 IV.n 108 V- VI.n 32 Ismétlőbe 62. II. tized iskolába 68 III.n 65 IV. i) 84 -IH ? Boldog Á *JRE K észter • ji-Q